Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-05 / 6. szám

1899. február 5. TOLNA VARHEGYE. 3.

— Hirsch István m. kir. főerdőtanácsos két napig városunkban tartózkodott, mely idő alatt az

uradalmi erdőket megvizsgálta.

— Hivatal vizsgálat. Gróf Széchenyi Sándor vármegyénk főispánja múlt csütörtökön délelőtt a közpon i járás főszolgabírói hivatalában megtartotta évi rendes vizsgálatát s mindent a legnagyobb rendben talált, a miért elismerését is fejez'e ki a járás tevékeny főszolgabirájának.

— Egyházmegyei hírek. Virág Ferenc székesegyházi segédlelkész, az oltár-egyletek egyház- megyei elnökévé neveztetett ki. — Babócsay Pál, bodonyi esperesplébános, cimzetes kanonok, saját kérelmére nyugdijaztatott. — A szegény és beteges papok részére Troli Ferenc püspöki hely- nők által tett alapítvány okból az 1898. évre szóló 100—100 frtnyi segélyt kaptak: A ti 1 i k Dávid segédlelkész Mocsoládon, Sipos Imre plébános ugyanott, Bődy István szántói káplán, Éber Géza szabadságolt káplán, Fekete Sándor nyugalmazott plébános, S v e t i c s Gábor pécsváradi helyettes plébános, Modrosics Balázs lipovai kuratus, Reiner Ferenc baari adminisztrátor, R e i d 1 i n g e r Dezső szabadságolt káplán, Tichy Sándor diósberényi káplány, Haragó Ferenc vó- kányi plébános és Felinger Gyula diósberényi plébános. — Szántó Ignác Berkesdről Gyula-Jován- czára, Auerbach László Gyulajováncáról Ber- kesdre helyeztettek át segédlelkészi minőségben.

— Népviseletek a múzeumban. Újabban T a- másiból és Kónyiból küldtek be a muzeum részére jellegzetes, népies női viseleteket; a kónyii különösen díszes és értékes selyemszövetből készült. Ideje volna már, hogy a Sárköz négy községe is — legalább közös erővel és költségen — kiállítanának egy női öltözéket. Megyénk majd minden vidékéről, hol kiváló női viselet van, küldtek már be a múzeumnak teljes öltözéket: egyedül a Sárköz é hiányzik, az pedig, mint megyénk kivá'ó speciálitása, nagyon is megérdemelné, hogy ott díszelegjen a többi között. — A muzeum iránti érdeklődés a közönség körében általában örvendetesen fokozódik; az iparművészeti osztály már majdnem minden részben képviseli a magyar stilü műipari készítményeket. Ennek az osztálynak legújabban ismét Maecenása akadt Goldberger J. Mór szegzárdi kereskedőben, ki a zayugróczi üveggyárból régi magyar alakú, s nagyon változatos magyar motívumokkal részben festett, részben vésett, 52 drbból álló, finom üvegkollekciót ajándékozott a múzeumnak. A gróf A p p o n y i Sándor által ajándékozott 600 kötet értékes könyvgyűjtemény is már rendezve van.-■ Hajdan! Mily kedves visszaemlékezés! — És csendesen beszélgettek a «hajdan»-ról, mely ifjúságuk, életkedvük, szerelmük volt. Ok is pajkosak és karcsuk valának akkor. — Arcuk nem volt mindig barázdás. Az öreg jó mulató legény volt, s tanulmányait végezve és megtelepedve, találkozott az itju leánnyal, kinek szőke íürtei kettéválasztva, ma őszbe csavarodottan Bonnafondné homlokát diszitik. Szüleik megengedték, hogy gyakran találkozzannak egymással. Mikor már jól megismerték s megértették egymást, egy szép napon a templomban, jó barátok jelenlétében, tömjénfüst közepette, az egész életükre szent frigyre léptek egymással a pap előtt.

— Emlékszel még rá ? kérdi az öreg.

És átkarolva felesége derekát, lassan magához emelte őt, s a rózsafaszekrényhez érve, kihúzott egy fiókot, melyből levendulaillat áramlott kifelé. Gondosan ruha közé csomagolt ócska divatu ruhát húzott ki belőle, melynek szegélyeire elsárgult és gyűrött narancsvirágok voltak feltüzve.

Egy köny gördült le a jó asszony arcán. Ez volt minden, a mi megmaradt az elröppent ifjúkorból : az emlékezet és e hervadt virág. Az öregasszony lehajolt s kegyelettel csókolta meg az édes relikviákat. Férje azonban hirtelen vágytól megragadva nyakára ösztönszerüleg egy csókot nyomot , arra a helyre, melyen egykor gyönyörben égett ajaka. Az öregasszony csaknem megindulva boldogan engedett neki. Aztán fölrezzenve megfeddette :

— Ejnye kis uram ? ki látta az ön korában 1 s ujjával megfenyegette.

Az öreg ismét megcsókolta, s az asszony sa— Jutalmazás. A tolnamegyei gazdasági egyesület által 1898-ban a szőlők előmozdítása érdekében rendezett pályázaton Kovács György 50, Aszalai József és Saághi Mór szegzárdi lakosok 25—25 korona dijat nyertek, melyet az egyesület folyó hó 1-én küldött meg az illetőknek.

— Pályázatok. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke több díjas joggyakornoki állásra 15 napi határidő lejárattal pályázatot hirdetett. — A szegzárdi kir. járásbíróságnál Halmai István hivatalvesztésével megüresedett irnoki állásra folyó évi március hó 3-ik napjávali lejárattal a kir. törvényszék elnöke pályázatot nyitott.

— Adományok a szegzárdi népkonyhára.

A népkonyhára adakoztak: a szegzárdi népbank 3 frt, Sztankovánszky Tekla Kajdacs 10 frt, Tóth Antal Szegzárd 18 drb régi 'sütemény, Leicht Lajos Szegzárd 1 kocsi tűzifa,' Vilcsek Sándor József- puszta 2 frt. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1899. február 2. Bezerédj Pál s. k.

— Gazdasági munkások megjutalmazása. A

földművelésügyi miniszter vármegyénk főispánjának fölterjesztésére a járási főszolgabirák által ajánlott 12 olyan gazdasági cselédnek, kik hosszabb ideig egy helyen hűségesen szolgáltak, továbbá érdemes földmiveseknek egyenkint 50 forint jutalmat és két elismerő okmányt küldött, melyeket a főszolgabirák a községi elöljáróság és az érdekelt gazdák jelenlétében ünnepélyesen fognak átnyújtani. Ötvenötven forint jutalmat kaptak : Lengyel József és Csákvári András simonmajori, Tomolik János bölcskei, Kulcsár István kajdacsi, Szabó Mihály döripatlani, Feuerbach György kisvejkei, Rácz József, simontornyai, Péter János urdborjádi, Pap János szemcsecsehi, Német Mihály ozorai, Barka József kiskondái és Jónás Mihály kurdi lakosok.

— Pályázat postamesteri állásra. A kölesdi II. oszt. postamesteri állásra a pécsi posta- és távirdaigazgatóság pályázatot hirdetett. Készpénzr J biztosíték 400 frt, járandóság 690 frt évdij, 80 frt irodai, 140 frt kézbesítési és 540 frt szállítási áta- : lány, melyért a kölesd-tengelici állomáshoz naponta | egyszer kocsiküldönc járatot tartozik fentartani. A kérvények 3 hét alatt nyújtandók be.

— Adomány. A szegzárdi takarékpénzlár a r. kath. ovoda és az alapnevelési egyesületnek 10— 10 frtot adományozott; ezen humánus adakozásért a nevezett egyesületek elnöke, D'óry Pálné ő nagysága lapunk utján köszönetét fejezi ki a szegzárdi takarékpénztárnak s azt e helyütt nyilvánosan is nyugtázza.

játságos izgalommal fölujulni érezte az ifjúkori csókokat. Az apjuk fölbátoritva átkarolta az asszonyt, ki hizelkedően és kacérkodva haragot színleli.

Kifáradtak az állásban s újra leültek a kandalló mellé, s karszékeiket egymáshoz tolva, halk hangon dudolgatták a régi jó idő madrigáljait, visszaidézve nászéjük minden apró incidensét.

Az öreg az incselkedéstől izgalomba jött, fölkelt, tüzes csókot nyomott a felesége ajkaira, pár szót súgva neki, mely Mme Bonnafond-t is izgalomba hozta.

— Hova gondol ? szólt az asszony megütközve.

— Nos, miért ne ?

Majd rövid szünet után :

— Nemde igen ?

Az asszony válasz nélkül fölkelt. Lassankint levetkeztek, s az ur segített nejének kikapcsolni szép selyem ruháját és a körzetet, melyet a kicsike esküvőjére felvett. Mr. Bonnafond türelmetlenül, lázassan bujt hálóköntössébe, eloltotta a lámpát, meggyujtotta az éjjeli mécsest s követte nejét. De az ágynemű hidegsége mindkettőjüket lehütötte. Hirtelen álom lepte meg őket, s mig Bonnafond átölelni igyekezett nejét, az asszony igy szólt szen- deregve :

— Nini, ha jól látom, hát kialszik a mécses.

Erre a jó öreg Bonnafond fölakart kelni,

hogy a mécsest megigazítsa. De a hideg megborzongatta, akaratereje megcsappant és kettős tokájára huzva a paplant, nagyot ásított.

A mécses kialudt.

— Eljegyzés. Schveilinger János székesfővárosi csemege kereskedő eljegyezte Ráczke- reszturról Váczi Juliska kisasszonyt, özv. Séner Jánosné gyámleányát.

— Kegyelmi kérvény. Wallenstein Róza szegzárdi illetőségű budapesti lakos, a kit zsarolás miatt nyolc havi fogházra ítéltek el, kegyelmi kérvényt adott be ő felségéhez, kérve büntetésének elengedését.

— Műkedvelőkből házaspárak. A szegzárdi kath. legényegylet tagjai közül, kik ma este a «Falu rossza« népszínművet adják elő, Pekari József és Mozolány Erzsiké ma délután esküsznek örök hűséget egymásnak, s igy he’yettük W é- ber Ádám és Vidács Mariska lépnek fel. — Termel Ferenc pedig, a ki Feledi Lajos szerepét játsza, a napokban jegyezte el B a r t h a Mariska kisasszonyt, a ki Csapóné hálás szerepét viszi a színpadra.

— Hármas esküvő. Felső-I regen hármas esküvő lesz február 7-én a Feuerstahler-csa- ládban. Ugyanis e napon tartja esküvőjét Feuer- s tahi er Ferenc Kunic Ilonával, Feuersthaler Terézt pedig Pázsit zky István és Feuer- s t a h 1 e r Ilonát Illés János ugyanekkor vezeti oltárhoz.

— Farsangi kacsa. Laptársunk a «Pécsi Figyelő« 22. és 23. számában »He ty ey Sámuel« cimen Nemo aláírással élénk tollal megirt csevegést közöl egyházmegyénk érdemes püspökéről a'*ból az alkalomból, hogy most volt évfordulója püspöki méltósága elfoglalásának. A különben ügyesen és szellemesen megirt csevegés minket is érdekel, mert egy helyen a következőket Írja a püspök szegzárdi élményeiről: «1898. szeptember

19-én egész Pécs azt hitte, ő fogja tartani a nagy ünnepi Requiemet boldogult Erzsébet királyasszonyunkért. Nem úgy történt. A püspök hirtelen elhatározással Szegzárdon termett, hol az időtájt bérmálni akart. E1 ő sz ö r — szokásához híven — a templomba megy. Azt épen seperték, mert sok volt a tisztogatni való a már előtte való nap megtartott ünnepi gyászmise

után. I t tehát elkésett. W

................y espereshez

ha

jtatott, a ki még ágyban feküdt. Ide tehát korán jött. A törvényszéki elnök neje épen a konyhában rendelkezett, mikor beállított a püspök. Oda tehát roszkor ment. Az egész Szegzárd elkésett egy nappal várásában. így azonban megmenekült egytől, a mit nem szeret, az ünnepélyes, nagy fogadtatástól.«

A csevegés irója nagyon rosszul volt informálva, vagy készakarva felültették, mert köztudomású, hogy ebből egy fikarcnyi sem közelid meg az igazságot. Mert hiszen H a n n y Gábor kanonok jó félórával előbb érkezett meg Szegzárdra, mint a püspök, aki senkit sem lephetett meg úgy, amint a csevegés irója előadja. Látogatásai is előre be voltak jelentve, s nem okoztak váratlan meglepetéseket. Egész rendben, zavar nélkül ment végbe a püspök itteni fogadtatása, úgy, hogy Nemo értesülései csak farsangi kacsa számba mehetnek, s bizonyára a püspök és kísérete époly jóizü mosollyal olvasták el meg nem történt élményeiket, mint mi, akik ittlétének és fogadtatásának szemtanúi voltunk.

— A bátaszéki általános ipartestület múlt

vasárnap tartotta meg tisztujitó közgyűlését. A testületnek 1025 frt készpénze van, ami annak bizonyítéka, hogy a testű et jól gazdálkodik. Elnökké T a f n e r Imrét, jegyzővé pedig P á p a y Géza ia- nittót választották meg.

— Névmagyarosítások. Dr. Wisel Jakab bölcskei születésű budapesti lakos és gyermekei vezetéknevüket « Varsó»-ra, Herczog Mór és Zsig- mond bonyhádi születésű budapesti lakosok pedig «Hcrzceg»-re változtatták.

— Pályázat. A völgységi járás főszolgabirája a kisvejkei segédjegyző-anyakönyvvezető helyettesi állásra pályázatot hirdetett. A javadalmazás évi 400 frt fizetés és szabad lakás. Pályázati határidő 1899. február hó 8-ig. A választás 9-én lesz.

— Megszűnt szövetkezet. A lengyeli önsegélyző és fogyasztási szövetkezet folyó évi január hó 29 én megszűnt. A szövetkezet üzletét Probst Mihály lengyeli lakosnak adta át,