Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-06 / 32. szám
TOLNA VÁRBfEGYFl. 7. Majd haza bocsájtották ; téli időben kopott vékony katona ruhában gyalogolt Pápára, ahol részint tanult, részint vidéki társulatoknál szinész- kedve két évet töltött, Pápán Jókai Mór és Orlai Petrich Soma voltak legjobb barátai. Tanulását folytatni akarta, de szinészi szenvedélye nem engedte. Játszott Fehérvárott, Kecskeméten, Pozsonyban, ahol szomorú napokat élt. De nem csüggedt. Költeményei már ismertté tették nevét, sőt folyvást tanult, tanulmányozott. Pesten a Kisfaludy- társaság regény fordításokkal bízta meg, — de nem volt nyugta, újra színész lett, s betegen ért Debreczenbe, ahol ugy-ahogy felépülve 1844-ben ismét Pestre ment, ahol már a lapokba dolgozott. A «Nemzeti Kör« kiadta verseinek első gyűjteményét. Hire, neve egyre nevelkedett s midőn 1844-ben összes költeményeit kiadta, már az egész közönségnek kedvence volt, s két felvidéki útjában mindenütt lelkesedéssel és ünnepélyekkel fogadták. E közben folyton művelve magát, megtanult franciául, angolul. 1847-ben nőül vette Szendrey Júliát. — 1848-ban követjelöltül lépett fel a fülöpszállási választó-kerületben, — ott az Alföldön, a hova szive, lelke mindenhonnan vissza-vissza vágyott; — és ott történt meg a hallatlan boirány, hogy Petőfi Sándort, az országnak akkor már legnagyobb lyri- kusát, az egész nemzet büszkeségét, a március 15-ének egyik megteremtőjét, saját földiéi, az általa annyiszor megénekelt kiskunsági lakosok, pártszenvedélytől felbőszülve Kun-Szent-Miklóson agyon akarták verni. Úgy kellett neki menekülnie. Petőfi 1848. előtt itt e vidéken is tartózkodott. Több Ízben volt vendége az ősi Sass-fészek- nek Borjádon. Még ezelőtt húsz esztendővel is megvolt az a szederfa, a melyen Pákh Albertlal szederészni szokott, s még ma is meg van az az ősi kard, amelyet megénekelt. »Őseinknek véres kardja, Fogason függ, rozsda marja.» 1848., végén belépett a hadseregbe s Bem oldalán mint kapitány, majd mint őrnagy harcolt. Vitézül viselte magát Dévánál, Szász-Sebesnél. —• Utoljára segesvári csatában látták, 1849. jul. 31-én. Bizonnyal ott esett el, s társaival nyugszik közös sírban. A nemzet sokáig nem hitte Petőfi halálát. De a lant nem szólalt meg többé, — s most, midőn halálának évfordulóját ünnepeljük, lehetetlenség igazat nem adni Jókainak, a ki legújabb, a mai ünnepekre irt költeményében igy ir : »Csirát ver a földből az eltemetett mag, Minden mi halott, föltárnád ez évben, Csak téged hagy-e az uj kor a mélyben Csak te maradsz-e halva magad ? Oh, élve ha volnál büszke dalodtól Lángra lobogna a két haza most. Hallgatsz. Bizonyítja halálodat ez. Hű keresőd sírodon tapos. Óh halva bizonnyal a dalnok.» * * * Halva a dalnok, ott pihen a segesvári csatatéren, ott folyt ki az ifjúi vér szivéből, — de neve, lelke, szelleme, dalai élnek s élni fognak buzdítva, lelkesítve az utódokat. Petőfi dicsősége az évek haladtával még eddig mindig nőtt. És jól mondja egy költő társa: » ............Az évek haladó terhével Me ly minket elaggit, te gyarapodsz névvel, A mit adtál, abból semmi sincs elveszve Firól fira szállsz te, mint egy közös eszme. Tegyük e napon az emlékezet babér koszorúját a költő sírjára, s kérjük a magyarok Istenét, hogy a költő dalai Kárpátoktól-Adriáig minden szívben viszhangra találáljanak. Hogy éljen a költő emlékezete a szabad hazában, szabad nemzet szivében addig, mig a földön magyar él, — az időknek véghetetlenségéig! Úgy legyen ! Zombán a Petőfi ünnep első része a ka- tbolikus templomban folyt le, a melyen megjelent a környék egész intelligenciája. Az ünnepi istentisztelet után Razgha Lajos plébános beszédben méltatta a nagy költőt s annyira magával ragadta a közönséget, hogy beszédének végét az összes jelenlévők állva hallgatták végig. A délután folyamán a Pejacsevics-féle parkban sikerült népünne- pfet rendeztek a helybeli tüzoltózenekar közreműködésével. Beszédet tartott Fahn László gazdatiszt, mig Horváth Katalin Endrődy Sándor alkalmi ódá1899. augusztus 6. ját szavalta el. Ekkor dr. Hacker Ignác lépett az emelvényre s német nyelven kezdte meg beszédét — a jelenlevő német nyelvű közönség kérésére, azonban — mint mondották, ők is értenek magya- j rul, sőt magyarnak tartják magukat — a hallgatóság dörgő éljenzése közben magyarul fejezte be. Végül még a Hymnust énekelte el a daloskor. __________VIDÉK, Simo ntornya. Simontornyán az iparos ifjúság Liptaiféle kávéház kerti helyiségében julius 30-án nyári mulatságot rendezett; amely a csepergős idő dacára is igen jól sikerült; a vidám hangulat csak másnap reggel 7 órakor engedte szétoszolni a mulatókat. Jelen voltak, asszonyok: Lipovniczky Istvánná, Hekmann Emilné, Puch Istvánná (Sár-Szent-Miklós), Szalay Ferencné, Pordan Jánosné, Gábris Andrásné, Horváth Istvánné, Sarenyech Pálné, Tömör Istvánná (Sár-Egres), Kolinger Andrásné, Kronstán Jánosné, Sáfár Ferencné (Czecze), Katona Istvánné, Karnics Józsefné, Nagy Istvánné, Farkas Istvánné stb. — Leányok : Dobokai N., Sáfár N. (Czecze), Pusztay Mariska, Takács Katica, Puch Annuska, Beleznay Margitka, Gábris Margitka, Pordán Jutiska, Tömör N. (Sár-Egres), Liptay Mariska, Spitzer Mariska és Róza, Morvay Mariska, Krátky Erzsiké, Gahó Katica, Nagy Annuska, Csősz Mariska és Juliska, Németh Ágota, Damoniczki N., Konstán Irmuska, I Fodor Mariska, Badics Irmuska stb. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél véglárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1899. évi augusztus hó 8 án. Nagy Györgyné és társai, lopás miatt. 1899. évi augusztus hó 10-én. Nagy Ferenc és társa lopás ; — Zubonyai János és társai lopás; Tóth Menyhért lopás; Pesti József rágalmazás; Patai István, lopás miatt. 1899. angusztus hó 12-én, Karczeli János lopás; Lutt Borbála és társa magzatelhajtás ; Nagy András súlyos tésti sértés ; Szalai György sikkasztás; Horváth József okiratha- misitás: Kaszás Károly vagyonrougálás miatt. — Negyven ember a vádlottak padján. Folyó hó 8-án a helybeli kir. törvényszék büntető tanácsa végtárgyalást tart, a palota nagy tanácstermében, a Nagy Györgyné és társai tolvaj szövetség bűnügyében, — melyben részint mint tettes, részint mint bűnrészes, részint mint orgazda 40 ember van vád alá helyezve. — A végtárgyalás igen érdekesnek Ígérkezik. Hallgató közönség csak jegy mellett bocsáttatik a tárgya'ási terembe. — A jegyeket folyó hó 7-ikén délután, s 8-ikán reggel adja ki Fajik Gáspár, a büntető-tanács jegyzője. IRODALOiW. — Dunántúl. A Magyar Kerékpáros Szövetség csinos kis zsebkönyvet adott ki, amely kerékpárosok számára úgyszólván nélkülözhetetlen. Ez az első magyar kerékpáros útikönyv, befjue vannak a Dunántúl összes kerekpáron bejárható főútvonalai, számszerint 92,800 kilométerről. A pár hónap múlva megjelenő Dunántúl II. a járható mel- lékutvonalakat fogja tartalmazni; a két könyvecskében összesen 168 u'vonal lesz. Utána meg fognak jelenni. A könyvet a Magyar Kerékpáros Szövetség tagjai ingyen kapják, a két forintos csekély évi tagdíj ellenében, akik ezenkívül még igen sok előnyt élveznek. Az útikönyvek főmunkatársa Bláthy O. Titus főmérnök. A szerkesztésben résztvettek: Balogh Benedek tanár, Dióssy Ede, Gillemot Ferenc, Földváry Tibor, Kleindin Hugó és Tóth Lajos, a ki a szép térképeket rajzolta. KÖZGAZDASÁG. — A tojáskereskedés a baromfikereske- reskedés folyományát képezi, a ki tehát az előbbire iparigazolványnyal bir, az utóbbira uj iparigazolványra szüksége nincsen. (M. kir. kereskedelemügyi miniszter 1899. évi 27716 sz. határozata.) — Felső borászati tanfolyam. A székes- j fővárosban szervezett felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamra az 1899—1900-iki tanévre hallgatók felvétele céljából pályázatot nyitott a íold- mivelésügyi miniszter. A tanfolyam célja az, hogy az arra felve,t hallgatók a szőlőmivelésben és gyaj korlati alapon olyan mértékben képeztessenek ki, hogy a tanfolyamnak sikeres bevégeztével e szak- i mában akár az állami szolgálatban való alkalma- | zásra, akár uradalmak, nagyobb birtokosok, egyesületek, szövetkezetek, vagy ily célra alakult válla- ! latok által létesített nagyobb kiterjedésű szőlők, szőlőoltovány- és szőlővesszőtermelési üzemek és borpincék önálló kezelésére képesítve legyenek. Az előadások az egy egész évre kiterjedő tanfolyamon folyó évi november hóban kezdődnek. Ezt megelőzőleg azonban a tanfolyamra felvettek kötelesek 4—6 hetet gyakorlat végett annál a vincellériskolánál, vagy azon az állami szőlőtelepen tölteni a melyhez e célból utaltatni fognak. A tanfolyamra oly pályázók vétetnek fel, a kik : la magyaróvári gazdasági akadémiát, vagy a hazai gazdasági tanintézetek valamelyikét jelesen végezték; 2 ép és erős testalkattal bírnak s egészségesek és ezt hatósági orvosi bizonyitványnyal igazolják. A tanfolyam tandíjmentes s a felvett hallgató csak saját ellátásáról tartozik gondoskodni. Szegényebb sorsú és kitűnő vagy jeles bizonyítványokkal rendelkező folyamodók egész vagy fél állami ösztöndíjban is részesülhetnek. Egy egész ösztöndíj havi 50 frt, az egész éven át tehát 600 frt; a félösztöndij pedig havonkint 25 frt, az egész éven át tehát 300 frt. Az ösztöndíj a tanfolyam egész tartalma alatt elő- leges havi részletekben szolgáltatik ki. A fölszerelt s a földmivelésügyi miniszterhez cimzendő folyamodvány legkésőbben f. é. augusztns hó 20-ig annak a gazdasági tanintézetnek (magyaróvári gazdasági akadémiának) igazgatóságánál nyújtandó be, a melytől a folyamodó végbizonyítványát kapta. — Becsületsértés az iparos segéd ellen. Az iparlörvény részletesen felsorolja azokat az eseteket, melyekben úgy a szolgálatadónak, mint a segédeknek jogában van a szolgálati viszonyt előzetes fölmondás nélkül felbontani. Ezek közt szerepel az az eset is, ha a szolgálatadó vagy hozzátartozói közül valaki becsületében sérti a segédet.. A Kúria azonban legutóbb arra az álláspontra he1 lyezkedett, hogy az alárendelt viszonynál fogva, j melybén a segéd szolgálatadójához áll, elkerülhetetlen a mindennapi életben, hogy a hanyag segédnek néha-néha oly kifejezéseket juttatnak, melyek más körülmények közt mindenesetre becsületsértők, de ha a szolgálati viszonyban is annak minősítenék, tűrhetetlen állapot állana elő, a mennyiben gyakran megfosztaná a szo'gálatadót annak lehetőségétől, hogy vé kés segédjével szemben erélyes, habár rideg fellépésével is, megvédje érdekeit. Ebből a felfogásból kiindulva mondotta ki a kir. Kúria 101/1899. számú ítéletében, hogy a szolgálatadónak az a szemrehányása, hogy a segédje nem számolt el teljesen a neki átadott ösz- szeggel s azt le akarja tagadni, még nem tekinthető oly becsületsértésnek, mely feljogosítaná a segédet arra, hogy állását felmondás nélkül odahagyja. — Állategészségügyi kimutatás. A földmivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek julius 26-án konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Takonykor: Bonyhád 1 udvar. 7enyészbéuaság és hólyagos kiütés: Szálka 8 udvar, összesen 1 község 8 udv. Sertésorbánc : Felső-Iiegh 14 u., Majsa 1 udvar, összeseu 2 község 15 udvar. Sertésvész: Agárd 1 udv., Bonyhád 1 uvd., Bölcske 1 udv., Döripatlan 1 udvar, Duna-Földvár 7 udvar, Eledény 1 udvar, Felső-Iregh 1 udvar, Gerjen 1 udv., Gindli-Család 2 udv., Grábócz 23 u., Izmény 1 udv., Kocsola 30 u., Kónyi 23 u., Majsa 1 u., Medina 1 u., Miszla 1 u., Mözs 1 u., Nagy- Dorog 3 u., N.-Szokoly 10 u., Őcsény 1 u., Pálfa 14 udv., Szemcsecsehi 1 u., Tevel 1 udvar, Tolna 5 udv., Udvari 1 u., Uj-Dombovár 4 u., összesen 26 község.
