Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-05 / 10. szám

4. TOLNA VARMEGYE. 1899. március 5.

— Igazgató változás a kaszinóban. Lapunk múlt számában megemlékeztünk arról, hogy a szeg- zárdi kaszinó igazgatói ezen állásukról lemondottak. A választmány múlt hó 25-én és folyó hó 2-án foglalkozott ezen ügygyei es a lemondást tudomásul véve, az uj igazgatok megválasztása céljából a rendkívüli közgyűlés határidejét 1899. március hó 12 ik napjának délelőtt 11 órájára tűzte ki.

— Munkás jutalmak kiosztása. A völgységi járás íőszolgabirája, Perczel Béla, a földmivelésügyi miniszer által engedélyezett munkás jutalmakat Zom- bán múlt hó 19-én, Kis- Vejkén pedig 26-án osztotta ki megfelelő ünnepségek között. Mindkét helyen megelőzőleg az elöljáróságokkal együtt szent misét hallgattak, és Zombán Razgha Lajos plébános igen szép, hazafias szellemben tartott alkalmi beszédet is mondott. A jutalom és oklevél kiosztás a község házánál történt az urak és nagy közönség jelenlétében. Kis-Vejkén megjelent gróf Apponyi Sándor v. bels. titkos tanácsos is, ki a megjutalmazott Fruerbach óyörgyöt külön jutalomban is részesítette. Döripatlanban Szabó Mihály gazdasági munkás kapta a jutalmat, mindegyik 50—50 frtot.

— Kivételes nősiilési engedélyek. A honvédelmi miniszter a védkötelezettség íentartása mellett kivételes nősülési engedélyt adott Markó Péter decsi, ifj. Kozma János decsi, legifj. Tóth János alsónyéki Wigand János varsádi ifj. Schilling János n.-székelyi, ifj. Schweitzer Mihály teveli, Németh Kocsis György tamási, ifj. Ringert János varsádi, Knittel János váraljai, legifj. Magyar István alsónyéki, Mező Dezső gerjeni, Mózes István alsónyéki, Müller János izményi, Pálfi Mihály paksi, Péti Imre kisszékelyi, Pintér Ferenc gy.-jováncai, Pintér Lajos szt -gálloskéri, ifj. Mester János decsi, Magyar Jmre szakcsi, Kéri György tamási, Imrő István váraljai, Geiger Henrik n.-székelyi, Fayt j Ádám belecskai, ifj. Benedek János decsi és ifj. Baranyó János lakosoknak.

— Névmagyarosítások. Schlesinger Salamon és Izidor, továbbá kisk. Schlesinger József ncmedii illetőségű budapesti lakosok vezetéknevüket «Szabóira., — Schönfelder János döbrökö/i illetőségű, budapesti lakos, vezetéknevét Mezödire változtatták.

— Gyilkossági kísérlet. Kis-Székely községben lakó Somogyi József múlt hó 26-án este a község utcáján hazafelé menvén, útközben őt Savanyu József ugyanottani lakos egy már régebben forralt boszuból üldözőbe vette, ele mivel nem érhette el, a nála volt forgópisztolylyal 4-szer rá lőtt, de nem találta, s igy sikerült Somogyinak a gyilkos elől megmenekülni. A merénylőt a csendőrség letartóztatta és átadta a lamásii járásbíróságnak.

— Lopás. Peterman Péter gyönki lakos házának tűzfalát m. hó 26-án éjjel kibontották és összes füstölt hús készletét ellopták. A tolvajt a csendőrség Boda István gyönki illetőségi csavargó személyében elfogta, kinél a hús meg is találtatott. Jellemző, hogy ezen csavargó csak a múlt év őszszén szabadult ki az illavai fegyházból, hol három évig ült.

— Tüzeset. Berman János tamásii lakos istállója m. hó 28-án reggel 4 órakor kigyuladt és ezzel együtt az összes gazdasági épületek és 5 drb sertés a lángok martaléka lett. A tűz valószínűleg gyújtogatásból eredt. A kár 1270 frt, melyből biztosítás révén csak 1000 frt térül meg.

— Hamis vád. A székesfehérvári kir. törvényszék Heiszler Ferenc, tolnai születésű, 68 éves budapesti lakost hamis vád büntette miatt országosan körözteti, mert nejével Herman Zsuzsannával együtt a büntetés kiállása előtf ismeretlen helyre távoztak.

— Körözés. A budapesti kir. törvényszék Tóth Ferenc Kecskés szegzárdi születésű, 40 éves napszámos', ki lopás vétségével van vádolva és ismeretlen tartózkodásu, — országszerte körözteti.

— Nem akart kerülni. Nagy János Csötö- nyi szegzárdi lakos sebesen hajtott múlt hó 21-én délelőtt 1/i9 órakor a felső piac mellett, hol Ra- fajlovics Vladen medinai lakos hajtott felfelé kocsijával, mely után két lova volt kötve. Nagy nem akarván kitérni, Rafajlovics kocsija lőcsét eltörte és kocsirudja a hátrakötött egyik anyakanca szügye felett félméterre döfődött a lóba, úgy hogy az elesett, most gyógykezeli a kér. állatorvos. Szerencse, hogy a piacozó nép között nem történt el- gázolás.

— Szökevény körözése. A szegzárdi kir. törvényszék országszerte körözteti Ács Istvánná szül. Papp Mária dunaföldvári születésű, 29 éves asszonyt, kinek állandó foglalkozása nincs, de lopás miatt már jogerősen el van ítélve, s a büntetés elől ismeretlen helyre'elillant.

— Anticalvus a neve azon elismert kipróbált szernek, mely hajkihullás, fej korpa, kopaszodás ellen a legsikeresebben használható. Az Anticalvus a hajat puhítja, a fejbőrt tisztítja, s a haj mindennemű bántalmait eltávolítja. Nemcsak lérfiaknak és nőknek, hanem gyermekeknek is kitünően ajánlható. Próbaüveget 1, nagy üveget 2 koronáért küld a

főszétküldési raktár : K a n i t z Ödön gyógyszertára Balassa-Gyarmaton, de kapható minden más gyógyszertárban.

A tolnamegyei gazdasági egyesület közgyűlése.

A tolnamegyei gazdasági egyesület múlt szerdán délután a vármegyeház termében a gyöngélkedő Bartal Béla helyett Jeszenszky Andor alel- uök vezetése mellett tartotta meg évi közgyűlését.

Jelen voltak : Altdorfer Lipót, Apáth Alajos, Bernrieder József, Dömötör László, Döry Dénes, Döry Frigyes, Döry Pál, Fáim L. Lajos, Filátz Lajos, Fórdős Dezső, Kelecsényi Ambró, Kovách

S. Endre- Mayer F. Andor, Nits István, Perczel József, Perczel Lajos, Sass László, Simontsits Elemér, Sulyok Géza, Schrniedt Oszkár, Stankovánsky János, lakács János Őry, Vilcsek Sándor és Molnár József titkár.

Bartal Béla elnöknek az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentése a következő vo't : Tisztelt Közgyűlés !

Egyesületünk Értesítője részint a teljes szövegükben közölt gyűlési jegyzőkönyvek utján, részint pedig külön fejezetek alatt esetenként tüzetesen ismertette mindazokat az intézkedéseket és eredményeket, a melyeket az egyesület feladatának megoldása körül tettünk és elértünk.

Működésünk ilyetén köztudomásra hozatala után felmentve érzem magam az alól, hogy részletek ismétlésével fáraszszam tisztelt Gazdatársaim figyelmét.

Mindenek előtt a taglétszámról kívánok szólani s a midőn ezt teszem sajnálattal vagyok kénytelen jelenteni, hogy egyesületünk iránt még mindig csekély a gazdaközönség érdeklődése. A mi kitűnik abból, hogy a rendes tagok száma ma sem több 200-nál, a melynek majdnem felét teszik ki a községek. Lehet, hogy a mezőgazdaság általánosan érzett nyomasztó helyzetében található meg ezen je- t Ienség magyarázata, lehet, hogy az képezi az okot, hogy kézzelfogható számottevő előnyöket közvetlenül nyújtani alig képes egyesületünk a tagoknak. Tény, hogy az egyesek támogatásának hiányával még mindig számolnunk kell és ez a mi egyesületünk életében annál sajnálatosabb körülmény, mert mindnyájan érezzük és tudjuk, hogy feladataink megoldása körül az anyagi eszközöket milyen nehezen né külözzük.

Gazdasági egyesületünk feladatának természete úgy szabja meg a mi szerepkörünket, hogy akkor a mikor működésűnk határozottan megvont körében vármegyénk területén a mezőgazdaság érdekeinek szolgálatában munkálunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a mozzanatokat sem, a melyek hatása nagyobb körre, esetleg az egész országra kiterjedő vonatkozásban érinti a mezőgazdaság érdekeit. Nem maradhatunk távol olyan mozgalmaktól, a melyek országos érdekű intézkedések utján iparkodnak javítani a gazda helyzetén. Ilyen természetű szerepe volt gazdasági egyesületünknek az elmúlt év folyamán az, a mikor a Baja-Bátaszék dunai á'hidalás ügyében megtartott nagy értekezleten az elnök utján tényleges részt vett.

Magának a vármegye mezőgazdasági viszonyainak fejlesztésére irányuló tevékenységünk (épen az anyagi erő hiánya miatt) valamely újabb irányt nem ölelhetett fel, örömmel jelezhetem azonban, hogy a régi irányban működésűnket fokozni sok tekintetben sikerült. Tevékenységünk főleg a szarvas- marha tenyésztés fejlesztésében érvényesült a községek bikaszükségletének közvetítése valamint a tehén és üsződijazasok rendezése utján. Újabb mozgalma volt egyesületünknek a szarvasmarha tenyésztés terén az, a mely a bonyhádi elnevezés alatt ismert népies szarvasmarha tenyész anyag fejlesztését magának a vármegyének területén nagyobb arányú elterjedését és ma már igen élénk forgalmának helyes alapokra fektetését célozva oda irányult, hogy Hőgyészen, mint a forgalom gócpontjában havonként tartassanak vásárok kizárólag ezen tájfajta felhajtásával. A vásártartására a község megkapta a jogot, egyesületünk pedig megtette az intézkedéseket az iránt, hogy ezen vásárok célzatához képest a rendezésbe befolyhasson, illetve azt vezethesse.

Az a szabályzat, mely a gazdasági egyesületnek ezen vásárokon betöltendő szerepét körvo- nalozza, jelenleg Hőgyész község képviselő testületének határozatát várja és ha az ezen szabályzatot magáévá tette, tudomásvétel végett a kormányhatósághoz lesz felterjesztendő és ennek megtörténte

után léphet majd csak egyesületünk a havi vásárok rendezése körül a cselekvés terére, a mi valószínűleg az ápri! havi vásáron fogja kezdetét venni.

Ugyanitt kell megemlékeznem működésűnk, egyik olyan jelenségéről, a mely nem annyira a múlt évi tevékenységünk, mint inkább abból a szempontból érdemel figyelmet, a mennyiben ezen jelenség más vidékek gazdaképviselete elismerésének megnyilatkozása gyanánt tekinthető a szarvas- marha tenyésztés körül kifejtett eredményes működésűnk iránk A múlt évben rendezett tehén és üsződijazás alkalmával Pestvármegye gazdasági egyesülete és a Délvidéki földmivelők 4 vármegyére (Bács-Bodrog, Temes, Torontál, Krassó-Szö- rény) kiterjedő gazdasági egyesülete látogatásával tisztelt meg bennünket, működése területéről az egyik 30, a másik 100 kis gazdát hozván magával abból a célból, hogy a mi népies tenyésztésünk országos hirü anyagát a maga eredetiségében nekik bemutassa és hogy tapasztalatot szerezzenek az iránt, miként hasznosítja a mi kis tenyésztőnk a bonyhádi szarvasmarhát.

Ezzel kapcsolatosan jelenthetem, hogy gazdasági egyesületünk, felhasználva a földmivelésügyi minisztérium által biztosított anyagi eszközöket, szervezte azt a tanulmányi kirándulást, a melyben Tamási községből 50 kis gazda vett részt, hogy a kis-beéri állami mintagazdaságot tanulmányozza. Ugyancsak a nép gazdasági ismeretkörének bővítését célozólag folytatta gazdasági egyesületünk azt a mozgalmat, a melyet a földmivelésügyi kormány kezdeményezése folytán és annak hathatós anyagi támogatásával már az előző évben kezdeményezett. Az elmúlt évben 3 előadóval 48 előadást rendezett a gazdasági egyesület, a mely előadások eredménye ma még nem látható ugyan, de hogy be fog következni, arra reményt nyújt az az élénk érdeklődés, a melylyel kis gazdáink fogadják egyesületünknek ezen vállalkozását. A múlt évben megtartott ezen előadások tárgyát a talajmivelés, növénytermelés, trágyakezelés, szőlőmivelés és szőlőujjáala- kitás, a szarvasmarhatenyésztés és a mezőrendőri törvény magyarázata képezte.

Tudatában annak a nagy gazdasági fontosságnak, a melylyel vármegyénk területén a szőlőmivelés bir, gazdasági egyesületünk az elmúlt évben is pályázatot irt ki olyan szőlőterületek számára, a melynek amerikai alanyba eszközölt ojtás utján alakíttattak újjá. Örömmel jelenthetem, hogy ezen pályázat nemcsak a bejelentett szőlőterületek számaránya szerint sikerült várakozáson felül, hanem eredményében reményt kelt az iránt is, hogy szőlő- kulturánk aránylag nem hosszú idő múlva visszanyeri előbbi jelentőségét. A pályázatra bejelentett • 67 szőlő közül nagyon kevés kivétellel mindegyik olyan, a mely a megszabott feltételeknek minden tekintetben megfelel és arról tesz tanúságot, hogy népünk most már leszámolt a helyzettel, bizalmat kapott az uj kultúra eredménye iránt és nagyobb erővel fogo t az elpusztult területek újjáalakításához. A permetezést általánosan gyakorolja, a szőlőművelés növényi és állati ellenségeitől védekezni kész és ha legnagyobb ellenségétől: a borhamisítástól sikerült őt erélyes hatósági intézkedések utján megszabadítani, akkor reménynyel nézhetünk szőlő- kulturánk jövője elé.

Vármegyénknek egyes vidékein különösen pedig a dunamenti községekben nagy jelentősége van a homoki szőlőmivelésnek és ezt tudva tervbe vettük az elmúlt év folyamán egy kirándulásnak a rendezését, a melynek a célja a mintaszerüleg kezelt Jalics-féle szőlős-gyáli nagy kiterjedésű homokszőlő tanulmányozása lett volna. Ezen tervnek a megvalósítása azonban a következő évre maradt azért, mert az egyesületünk szőlészeti pályázatára a vármegye minden vidékéről bejelentett területek bírálati bejárása olyan hosszú időt vett igénybe, hogy a gyáli kirándulást szervezni már csak a szüret után következő időre lehetett volna. Egyesületünk titkára a szüreti idény utolján előzetes tanulmányozás végett mégis fent járt Gyálon és a szerzett tanulságokkal magával hozta Jalics Géza urnák, mint a telep tulajdonosának szívélyes meghívását a melynek alapján egyesületünk szervezheti a tervezett tanulmányi kirándulást.

Ezekben volt szerencsém tisztelt Közgyűlés ! rövid vázlatát adni gazdasági egyesületünk múlt évi működésében felmerült nagyobb jelentőségű mozzanatoknak. Ha jelentésem szélesebb körű munkásságról számot nem adhat, méltóztassaitak ezt csupán az anyagi erő hiányának betudni. A midőn ezek után jelentésem tudomásul vételét kérem, abban a meggyőződésben, hogy a tisztelt Közgyűlés érzelmeit tolmácsolom, őszinte köszönetemnek