Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-26 / 9. szám

___1899. február 26. és a hordók és a szőlőlekváros bödönök és meg- tellenének a ládafiák szép banknótákkal, vagy a valutarendezés után 10 és 20 koronás sárga ara­nyakkal ! Olyan lenne a sorunk, mint a kánai la­kodalmas népé lett: megmutatná az Ur az ő di­csőségét, s csudaszámba menne, mit képes ered­ményezni az okszerű emberi munka Isten áldá­sával ! De ha nem mozdulunk? . . Volt egyszeregy privadiner, a ki az előszobában az üres kancsó mellett majd elepedt szomjúságában egy ital friss vkért, de nem mozdult, hogy hozzon magának. «Oh miért is nem szomjuzik meg a főhadnagy ur, hogy a kútra küldene, innám akkor én is; de hogy parancsolat nélkül menjek, nem ettem gom­bát!» Ez a privadiner úgy gondolkozott, hogy csak a tiszt uraknak való a jó friss viz, a man- saftnak csak úgy mellékesen, s mig a tiszt ur nem parancsolt, addig szomjazott. S a nép, a magyar nép, a szabad magyar nép ily szolgaleíkü lenne? Parancsszó nélkül nem mozdulna meg, hogy szomjúságát oltsa, nem is vízzel, hanem borral ? «Majd csak elmúlik egyszer ez a veszedelem, a ki reánk hozta, le is veszi rólunk.» Meglehet. De hát addig ? Addig csak vizet igyunk ? Beh kár ebből a rövid életből csak egy esztendő is! No, de rám olvassák, a kiknek utjok van arra az én kenderhegyi papi földem felé, hogy hát a tisztelendő ur amerikai szőleje hogy áll ? El­kezdte már vagy hat esztendeje : szüretelt e már róla ? Lám a tisztelendő ur bort prédikál és vizet iszik ! Édes polgártársaim, ebben a sorban ne azt nézzétek, hogy én mit cselekszem, hanem azt, hogy mit prédikálok ! Ne vegyetek példát az én szőlőm­ről ! Engem tisztelendő urnák titulálnak ; megmond­tam, hogy nem urnák, pénzeden urnák meg éppen nem való a szőlő. Én, ha kijárnék oda kapálni, nyesni, karózni, azt mondanátok, hogy nem pap­nak való ez a munka, maradjon a pap a biblia biblia mellett. És igazatok lenne. Kiki a maga hi­vatalában, vagyis hivatásában forgolódjék: a ti hi­vatástok az, hogy kézzel dolgozzatok az ész taná­csa szerint. Ez a mi bortermő vidékünk hasonló ama ká­nai lakodalmas házhoz. Megszűnt a vigasság, mert elfogyott a bor. De az Ur, ha eljön az ő órája, segít rajtunk, csak mi cselekedjük a mit parancsol a józan ész szavával. És lesz borunk, több és jobb, mint valaha volt. Ne tartóztasson vissza ez a mondás, hogy a beoltott tőke sem állandó. Ezt most még csak mondják, de, hogy a hazai tőke nem állandó, azt már tapasztaltuk. Több a munka — de több a jutalma is. Drá­gább a vas-eke is mint a fa eke, de ki szántana ma már fa-ekével ? Drágább a svájci borjú is, mint a régi magyar fajta, de drágább tehén is lesz be­lőle, hát megszerzi az okos gazda ; több takarmány is kell neki, de nem sajnálja tőle, mert háromszo­ros árt kap érte, ha fölneveli. így van a dolog a szőlővel is. Több munka, több költség, de több haszon is. A szőlőnek való föld, ha szőlő lesz be­lőle, hatszor, tízszer annyit ér, mert tízszer, húsz­szor annyi érő termést ad, mintha krumplit terem. Hadd fizessenek Ausch Mór, Sommer Salamon urak, mint a köles, mikor majd hosszú sorban szál­lítjátok a tengelici állomásra a tele hordókat; hadd olvassanak le ropogós bankókban, vagy sárga 10— 20 koronás aranyakban a kölesdí polgárságnak 30—40 ezer forintokat! Az adóügyi jegyző ur sem fogja bánni, mert nem ienyegetik a felelősség ki­mondásával az adóhátralékért. A lakatos mesterek sem fogják bánni, mert alig fogják győzni a betö­rés ellen biztos Wertheim-zárak készítését a pince­ajtókra; a kőmives és ácsmesterek sem fogják bánni, mert sorra fognak ismét épülni a szép cserepes polgárházak. Senki, de senki sem bánja a jobblétet, a gyarapodást. Legyen úgy mint régen volt! Le­gyen ismét, a mi nincs. Adjon Isten a mi nincs. De segits magadon, úgy segit meg Isten, a ki a költő szerint Így biztat: «Megmondtam, ember, küzdj és bízva bízzál.» TOLNAVARMEGYE. — Itéty községben Mayer Ferenc Andor kezdeményezésére a községi lakosság kebelében «Hitelszövetkezett alakult, mely az orsz. központ­hoz csatlakozva, a jövő hó elején működését meg­kezdi. Felső-Iregh. A felső-ireghi polgári olvasókör f. é. február hó 12-én műkedvelők és a kör rendes tagjainak közreműködésével saját helyiségében, könyvtára javára, táncmulatsággal egybekötött farsangi elő­adást rendezett, a mely úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben szépen sikerült. «Vissza a műhelybe» 4 felvonásu színmüvet és «Vőlegény a szekrény­ben» 1 felvonásu vígjátékot adták elő. Derék mű­kedvelő ifjaink némely jelenetet oly hűen és meg­hatóan adtak elő, hogy teljesen elfeledtette velünk műkedvelői voltukat. Első sorban Stefánovits Ma­riska s Varga Irén kisasszonyok tűnték ki, továbbá Puhovits Kálmán, Tollár Gyula és Vadovits Gyula, mint főszereplők, szintén emelték az előadás sike­rét. Kisebb szereplőkben közreműködtek: Soós János, Czapf Gyula, Gelentsér Károly és Vincze Gyula, nemkülönben Biró József nagyon hozzá já­rultak az előadás sikeréhez. Elismeréssel kell meg­emlékeznünk Rudolf Mátyás vicáriusról, mint a kör elnökéről, a ki legnehezebb szerepet vállalta magára, t. i. a szereplők betanításával járó nehéz munkát végezte, minden szabad idejét reá szentelve, igazán páratlan buzgósággal és türelemmel készí­tette elő ifjainkat szerepeikre. Az előadást reggelig tartó tánc követte, a mit azonban a terem kicsiny­sége nagyon akadályozott. A bevétel 50 írtnál na­gyobb összegre rúg. K 1). IRODALOM. — Százegy külföldi dal. Tudvalevő, do­log, hogy a zeneműkiadványok olcsósága tekinte­tében a hires Peters céget eddig senki sem múlta felül. Ám legújabban a mi régi hazai cégünk : a Rózsavölgyi és társa udv. zeneműkereskedése buz- gólkodik azon, hogy érdekes dalkol ekciók kiadásá­val, még a fentem itett német kiadón is túl tegyen jutányosság tekintetében. A múltkor a Legújabb ioi magyar népdal kötetnek potom áron való közre- bocsáttásával lepte meg a zenevilágot, ma meg a legszebb ioi külföldi dalnak a megjelentetésével vonja magára a zenekedvelő közönség figyelmét. A kötet, a melyről itt említést tes/ünk most látott napvilágot. Rég ismert és világszerte népszerűség­nek örvendő daloknak sikerül transzkripcióit talál­juk ott együtt, a melyeknek zongorára való könnyű átté ele a Poor Vilmos praktikus Ízlését dicséri, Ab/, Peethoven, Donizetti, Osser, Gűmbert, /köb/, Küchen, Mendelssohn, Steycrbeer Mozart, Proch, Kossint Schubert és több hasonló hírneves zene­költő neve díszíti a kötet tartalmát, mely ritka gazdagságánál fogva valósággal szenzáció számba megy. A kötet olyan olcsó, hogy azt a kev^sbbé tehetős zenebarát is könnyen beszerezheti magának. Az érdekes kiadványból egyelőre csak az első kö­tet jelent meg s ennek ára 3 korona Netto. Mele­gen ajánljuk a zongorázók figyelmébe. TÖRVÉNYKEZÉS. — Mire nincs joga a háziúrnak ? A kir. Curia 1899. január 5-én 1898. évi 2458. sz. elvi jelentőségű Ítéletében kimondotta, hogy a há­ziúr nincs jogositvá az általa megtiltott mosás meg­akadályozása céljából a lakó bezárt konyhájába erőszakkal beha'olni. Bűnösség. (B. T. K. 330. §.) — Kihágási ügyekben a peres felek tény­leges kiadásai, ha azok szabályszerűen számittat- vák fel, méltánylást érdemlő esetekben megállapít­hatók. (Földmivelésügyi miniszter 1398. évi 30.484. sz. elvi jelentőségű határozata.) — A ki a börtönben is lop. Naturam expellas furca, tarnen usque recurret. Hiába, a ter­mészet nem tagadja meg magát és ha a büntetés egyes esetekben használ is, de a vad szenvedélyt meg nem fékezi és a gonosz indulatok csak ki­kitörnek a bűnösből. Német Istvánt csak nem ré­giben Ítélte el a kir. törvényszék másfél évi bör­tönbüntetésre lopás miatt. A fogházban egy időig kifogástalanul viselte magát, de gonosz szelleme egyre incselkedett vele és szeretett volna már újra lopni valamit. Persze sem toronyórát lánccal, sem cilinder kalapot nem lophatott, igy aztán megelé­gedett azzal, hogy kenyeres pajtása, hűséges rab­társától, Simon Z. Imrétől ellopta ennek iütartóját, nyakgyöngyéi és apróbb egyetmását 9 frt 20 kr értékben. De meglakolt érte, mert nemcsak hogy az összes kedvezményektől megfosztották, hanem a folyó hó 14-én tartott végtárgyaláson két heti fogházbüntetéssel hosszabbították meg rabságát. ______________________________________5^ — Vigyázatlan kocsis. A múlt évi ujon­cozás alkalmával vígan mentek végig a legények Tamási főutcáján. Mészáros Ferenc kocsijával a le­gények közé hajtatott és amint a legényeket kisérő banda rázendített, a lovak megijedtek és egy kis hat éves fiun keresztül gázoltak. A kir. törvény­szék a vigyázatlan kocsist a folyó hó 16-án tartott végtárgyaláson három napi fogházra és 5 frt pénz- büntetésre ítélte. Az Ítélet jogerős lett. KÖZGAZDASÁG. — A tolnamegyei gazdazági egyesület március 1-én (szerdán) délután 4 órakor Szegzár- don, a vármegye székházában tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Jegyzőköny hitele­sítők kiküldése. 2. Elnöki jelentés az egyesület 1898. évi működéséről. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése az egyesületi pénztár megvizsgálásáról. 4. Az igazgató választmány javaslata az egyesület folyó évi működési programmjának és költségveté­sének megállapítása iránt. 5. Időközben felmerülő ügyek és indítványok. Közgyűlés előtt d. u. 3 óra­kor az igazgatóválasztmány tart ülést, melyen a közgyűlési tárgysorozat egyes pontját előzőleg meg­vitatják. A közgyűlést a gyengélkedő elnök helyett Jeszenszky Andor alelnök hívta össze ; mint értesü­lünk, Barlal Béla az igazgató választmány egy­hangú határozatának engedve, megtartja továbbra is elnöki állását, felgyógyulásáig azonban az egye­sület ügyeit Jeszenszky Andor alelnök vezeti. — Mezei közös diilöut elfoglalása ál­tal elkövetett kihágásnál, ha meg nem állapítható az elfoglalás ideje, vagy ha az elévülési határidőn túl esik, a hatósági eljárás tárgyát csupán az üt helyreállítása képezi. — Gyümölcsészeti tanfolyam. 9501/1V/4. 1896. Pályázati hirdetmény Keszthelyen, Kolozsmonostoron és Kis-Szebenben tartandó gyü­mölcsészeti tanfolyamra. Kis-Szebenben az állami faiskola területén folyó évi április hó 7-től 17-ig, Kész helyen (a m. kir. gazdasági tanintézetben) március hó 14-től 23 ig és Kolozsmonostoron (a m. kir. gazdasági tanintézetben), április hó 4 tői 13-ig gyümölcsészeti tanfolyamot rendeztek. Az egyes tanfolyamokra csakis 20 tanító fog az állam költ­ségére felvétetni, a kik egyenként 15 frt utiátalány- ban és napi 1 frt 50 kr ellátási dij'-an fognak ré- szesitietni. Oly tanító, ki már,ily tanfolyamban részt vett, nem pályázhatik. Felhivatnak azon községi faiskola-kezelő néptanítók, kik ezen tanfolyamban részt venni óhajtanak, hogy 50 kros bélyeggel fel­szerelt kérvényeiket, a melyben é'etkoruk, nyelv- ismeretük s a faiskolában töltött eddigi működésűk felemlítendő és ezen körülmények közvetlen iskolai hatóságuk által is igazolandó, folyó évi február hó 28-ig bezárólag közvetlenül hozzám terjesszék fel. Ezen határidőn túl beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. Az ál'ami ösztöndíj, mel’ett fel­veendő faiskola kezelő tanítókon kívül mindegyik tanfolyamra felfog még vétetni 3 — 4 földbirtokos és gazdatiszt is, a kik azonban állami ellátásbán nem részesülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket szintén folyó évi február 28-ig ugyancsak hozzám küldjék be. A tanfolyamot állami költségen végzett hallga­tók az országos gyümölcsészeti miniszteri biztos jelenlétében elméleti és gyakorlati vizsgálatot tesz-“ nek es ennek ereményéről bizonyítványt nyernek. Kelt Budapesten, 1899. évi február hó 13-án. Füld- mivelésügyi m. kir. miniszter. — A piaci és vásári rendészet gyakor­lására a község törvényes hatásköre nem terjedvén ki, a képviselőtestület a vásártéri bódék lebontását el nem rendeli. Vásárrendtartási szabályrendeletben az előbb érkezés rendjének statuálása helyet nem foglalhat; hanem e részben elvül szolgáljon, hogy vásárokon a he ybeliek s azután a vidékiek földrajzi fekvés és iparigazolványaik kelte szerint nyerjenek helyet (Belügyminiszter 1898. évi 46086. sz. elvi jelentőségű határozata). — Gyógykovácsi címet a polgári életben senki sem viselhet. E cim kizárólag közöshadse­regnél és a honvédségnél használható. (Belügy­miniszter 1898. évi 3408 sz. elvi jelentőségű ha­tározata.) — Állategészségügyi kimutatás. A füld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén elő­fordult ragadós állati betegségek február 1 5-én kon­statált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Lépfene : Duna-Szent-György 1 udvar. Veszettség: Sár-Szt-Lőrinc 1 udvar. lakonykor és bői féreg: Paks 2 udvar. Riihkór : Duna Földvár 1 udvar. Sertcsvcsz. Bölcske 1 11., Felső-Nyék 25 u., Gindli-Család 4 udv., Grábóc 1 u., Kajdacs 3 u., Kajmád 1 u., Kánya 4 u., Majsa 1 u., Medina 1 u., Paks 1 udy., Szemcsi-Csehi 1 u., Udyavi 1 u., ősz- szesen 12 község.

Next

/
Oldalképek
Tartalom