Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-05 / 6. szám
6 TOLNA VÁRMEGYE. 1899. február 5. 2763 írt 99 kr, lombard kamat előre beszedett 25 • kr, egyenleg 11544 frt 2 kr. Az intézet tisztviselői : Müller Lipót pénztárnok, Halász Géza igazgató, Kakass Béla könyvelő. A felügyelő bizottság tagjai: Fleischmann Lipót felb. tag, Marhauser Imre fb. elnök. Blitmcns'ock Jakab fb. jegyző. XXIX. évi rendes közgyűlésüket február hó 8-án, szerdán tartják meg. IRODALOM. — Protestáns Pap. Gyakorlati szakközlöny. Szerkesztik és kiadják Lágler Sándor kö- lesdi ev. pap és Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára : egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona. Egyes számok ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre. A XX. évfolyam januári számának tarlalma: Szász Domokos, A mi igehirdetésünk, Családi élet (farsangi), Böjti egyházi beszéd, A felebaráti szeretet- ről, Vallásos órák, Gyászbeszéd, Beszédvázlatok, Irodalom, Különfélék, Egyházi tiszti választások, Papvá'asztások, Halálozások, Szerkesztői mondanivalók. KÖZGAZDASÁG. Egy magyar találmány. Hogyan mérheti fel a gazda birtokának területét gyorsan és olcsón ? Kevés kivétellel általánosságban elmondhatjuk, hogy a gazdák legnagyobb része nem tudja pontosan birtokának területét. Akármilyen furcsán hangzik ez, de igy van. Lássuk mi okozza ezt ? Legelsőbben ennek oka azon körülményben keresendő, hogy a telekkönyv a területért nem szavatol. Adás- vevésnél, úgy a birtok bérbeadás- vevésnél semmi biztos kiindulási pont nincsen a birtok területét meghatározni, a telekkönyvi adatokért szavatosság nincs, a kataszter pedig rendszerint nem egyez a telekkönyvvel; ebből kifolyólag sem a telekkönyvi adat, sem a kataszteri számokat biztos adatok gyanánt el nem fogadhatjuk. Ebből azután nem ritkán igen furcsa állapotok következhetnek. Hányszor fordul elő, hogy a telek- könvben 2 holdnak nevezett terület 4 — 5 hold sőt több is lehet és viszont, Hányszor fordult elő, hogy egyes birtokok bérbe adatván, csak évek múlva tudódott ki, hogy 100 sőt több holddal is kisebb a birtok, a mint a bérlő a birtokostól jóhiszemüleg átvette és a birtokos jóhiszemüleg átadta, mert ő maga sem tudta pontosan területének holdszámá'. Törvényünk van, de nem tökéletes, végrehajtása még hiányosabb és a ki tudja, hogy a kataszteri változtatások, telekkönyvi kiigazítások mily csiga lassúsággal, néha éveken keresztül nem hajtatnak végre, azonnal belátja, hogy a mai bizonytalan állapotnak be kellett következnie. Hogyan lehet a birtokot felosztani, vetés-fordát felállítani, a forgaterő szükségletet kiszámítani, a cseléd létszámot megállapítani, a terméshozamot kiszámítani, a legelőket felosztani és ezzel az állatállományunk létszámát megállapítani stb., stb. mindenféle szükséges számítást eszközölni mindaddig, mig nem tudjuk, hogy a birtok hány hold szántó, rét, legelő stb.-bői áll? Nagyobb uradalmak rendszerint a mérnöki munkálatok költségeit, mely ma még elég tetemes szokott lenni, könnyebben fedezik, de nem úgy a közép és kisbirtokosok, és legtöbbször nem csak a nagyobb költségtől riadnak vissza, hanem hozzá járul bizonyos fokú indolentia is. Ha azt kérdezzük a gazdától, hogy tudja-e biztosan a lovának vagy marhájának számát, csodálkozik, hogy ilyen kérdést tehetünk hozzá, de ha azt kérdezzük, hogy tudja-e a birtokát holdszámban biztosan, ha'ározatlan feleletet kapunk és ő azt természetesnek is találja. Pedig ha számokban kifejezhetném azon veszteségeket, melyek a terület hiányos ismeretéből származnak, oly óriási volna az, hogy el se képzeljük. Indolentia is játszik szerepet, mert legtöbb gazdaságban és községben van mérőlánc és birtokát kiki felmérhetné vele, de a lánccal való mérés 3 embert kíván, munkája lassú, tehát egy kissé már incomodálja a gazdát, ki nem csak sok esetben sajnálja a költséget, hanem gyakran nem is ért hozzá. Végre a napokban láttam egy uj készüléket, jnely praktikusságánál és olcsóságánál fogva hivatva van arra, hogy ezen régóta vajúdó kérdést egy csapással megoldja és rövid idő alatt lehetővé teszi, hogy legtöbb gazda birtokának területét pontosan tudhassa. E készülék egy szabadalmazott Földmérő talyiga. A gépezet három főrészből áll : La kerék, mely mér, 2. az óramű, 3. két talyiga szarvból. A kerék teljesen vasból készült és egyszeri körül- forgásával egy ölet ir le, és a 6 küllő, melyek mindegyike egy kis bevágást csinál a földön, mutatja a lábakat. Az óramű áll egy óralapból, mely 100 ölre van beosztva, az óralapon egy mutató és hátról egy harang. Ezen óramű a mérőkerék tengelyével van összekötve és annak minden fordulatával, tehát egy öl ut után e gygyel többet mutat egész 100-ig, akkor lecsenget, vagyis minden felmért 100 ölnél csenget és mér tovább minden fennakadás nélkül. Így csak a csengetés számát kell megszámlálni, az annyi 100 öl, végül ha a terület végpontján megállunk, az óralap mutatja, hogy a lecsengetett 100 öleken felül hány öl még és a küllők csapása mutatja, hogy hány láb. Például 3-szor csengetés az 300 öl az óralap mutat 43-at .... 43 » a fehér küllőtől a negyediken áll 4 láb összesen 343 öl 4 láo Ha a mérést a tábla másik oldalán folytatni akarjuk ismét a 0 lesz a kiindulás 1 pont, elég, — ha az óralapon levő mutató csavarját egy mozdulattal meglazítjuk, mire egy rugó az óralapot előre nyomja, mely most már a mutató alá a 0-ra állítható, a csavart megszorítjuk s a készülék készen áll a mérésre. Ez oly egyszerű és könnyű dolog és oly gyorsan eszközö hető, hogy bárki által alig 1/i perc alatt végrehajtható. A taliga két szarva hasonló az ekeszarvához, ennek végén van a mérőkerék tengelye és a tengelyen az óramű. Az egész készülék a szarvak kivételével vasból és rézből készü’t és oly könnyű, hogy alig 4 kiló, igy bármely gyermek állal körültolható. S miután ezen földmérő talyiga oly gyorsan tolható, a milyen gyorsan az ember járni tud, vele a mérés oly gyors, könnyű és miután személyzet hozzá egyáltalán nem szükséges, ezért oly olcsó a munkája, hogy birtokát bárki igen rövid idő alatt saját maga fö'mérheti, minden egyéb költség kizárásával. Ezen mérőtalyigával naponkint több száz holdat felmérhet egy ember, szerkezete oly egyszerű, hogy igazán csodálkozni lehet, hogy eddig még fel nem lett találva. Ezen uj készüléket a napokban láttam Győrben a Stádel Károly örökösei cég gépgyár és vasöntödéjében ott készül ezen szabadalmazott tárgy és most kezdi árusitari, mert a találmány még egészen uj. A nevezett cég egy darabot rendelkezésemre bocsájtott, hogy kísérletet tegyek vtle. Mondhatom meglepett egyszerűsége és igazán praktikussága álta1, s több gazdatársam jelenlétében eszközöltem próba méréseket oly meglepő eredmény- nye1, oly gyorsan, pontosan és könnyűséggel, hogy osztatlan általános vélemény az volt, hogy ezen problémát praktikusabban megoldani lehetetlen volna. A szerkezét egyszerűségéhez hozzájárul a szolid munka is, s véleményünk szerint a javítás évek során át ki van zárva. S miután az egész készülék ára csak 18 frt, ez oly csekély összeg, ha tekinletbe vesszük, hogy egy mérőlánc is 8 — 10 frt, ez okból minden gazdatársamnak legmelegebben tudom ajánlani a mérő-talyiga beszerzését. Igen sok esetben hasznát vehetjük a gazdaságban, nemcsak a birtok általános felmérésénél, hanem parcellázásoknál, konventió földek kimérésénél, feles, harmados földek kiosztásánál és még a mi fő : a napi fogatmunka ellenőrzésénél is. Ha nyári időben egy fogat 1 holdat (1200 [J öl) kiszánthat naponként és csak 3/.j holdat szánt ki, a cseléd indolentiája, hanyagsága miatt, ez már napi 80 k. egy fogat után és 10 fogat után már 8 frt napi veszteséget jelent. De miután ezen készülékkel az öregbéres, hajdú vagy gazda pár perc alatt felmérheti naponkint minden cseléd napi fogatmunkáját és ellenőrizheti, ez által mintegy ösztönözve van a cseléd a reája kiszabott compelentiát kiszántani. Mennyi veszteségtől szabadulnánk meg ez által csak egy éven át is ? Szóval ezen «Földmérő taliga» olyan találmány, mely hivatva van igen nagy bajokon segíteni és melyet gazdatársaimmal megismerteim morális kötelességemnek ismerek. — Az ezredik gőzcséplőgép. Ipari szempontból érdekes ünnepélye volt vasárnap január hó 29-én délelőtt az első magyar gazdasági gépgyár részvénytársulatnak abból az alkalomból, hogy a gyárban most készült el az ezredik gőzcséplőgép. Az ünnepélyt — a melyen Weissenbacher Endre alelnökön és Kellner Antal vezérigazgatón kívül a gyár hivatalnoki kara és munkásai, valamint nagy meghívott közönség vett részt, — délelőtt 10 órakor a gyári daloskor nyitotta meg a hymnuszszal. Elsőnek Menyhárt szerelő emelt szót és takaros beszéd mellett adta át Kellner Antal vezérigazgatónak a földiszitett ezredik cséplőgépet. Beszédében érdekesen vázolta a gyár fokozatos fejlődését. Tiz év előtt alig százan dolgoztak itt, amig ma a gyár 7—800 munkáscsaládnak ad kenyeret. Kellner Antal vezérigazgató lendületes beszédben fölemlítette, hogy tiz év előtt válságos volt az iparvállalat helyzete, de a becsületes, odaadó munka s a munkások összetartása és buzgósága fölvirágoztatta a gyárat, mnly ma számottevő tényező az ország közgazdasági életében. Beszédét annak a hangsúlyozásával végzi, ho y ipar teszi nagygyá a nemzetet. Élteti hű munka*ársait. Lelkes éljenzés követte a beszédet, a mely után Ráth Károly kir. tanácsos szólt, kiemelve, hogy a mai ünnep a magyar ipar diadalünnepe s az uj cséplőgép díszére lesz a magyar iparnak a párisi világkiállításon, ahol közszemlére fogja állítani. Krausz munkás az igazgatónak emléktáblát, nyújtott át azután, amelyet az épület falába illesztettek. Az igazgató erre a gyárban tiz év óta alkalmazott tisztviselők és munkások közt ezüst emlékérmet osztott ki. A gyári daloskor éneke után az ünnep véget ért és a vendégek megtekintették a gyártelepet. Déli 1 órakor a körúti Gambrinus-sörcsarnok helyiségében társas ebéd volt, a melyen a gyár igazgatói, tisztviselői és munkásai vettek részt. A lakomán természetesen egymást érték a felköszöntők. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi január 29-től február 4-ig: Született: 18 gyermek, 3 fiú és 15 leány. Házasságot kötött: Békés István — Kardos Rozáliával, Kaszler István — Kardos Teréziával, Cziprián Gyula — Bencze Máriával, Kol- deisz János — Klézl Rozáliával, Búzás Mihály — Kovács Juliánnávat, Bállá András — Bartók Annával, Matus Mihály — Fray Juliannával, Istlstekker József — Fray Annával, Takács József — Búzás Juliannával, Gyimothy István — Kocsi Erzsébettel, Kis Kovács István — Kurcz Margittal, Budai István — Fehér Teréziával, Balog István — Fehér Juliannával, Szabó József — Steiner Júliával, Báváry József — Mathus Rozáliával, Domonyai János — Angyal Máriával. Meghalt: Friedmann Abris, Tóth Simon Ferencné szül. Nyéki Anna, Sei József, Lendvai Julianna, Filipera András, Szili Sándor, Singer Margit. ind. érk 822 8°° 3OO M Budapest n 1-25 822 820 11“ ll°t 451 j| érk. ind. 11® 5°° 512 52 u55 510 Sárbogárd " ind. érk. 10‘° 401 1122 021 622 Nagy-Dorogh 9°9 2ob 921 7Í8 3°° 7<)9 Kölesd-Tengelic 8” J28 912 738 3"'° 7-29 Hidja-Apáthi 82t 12>t 82? 8°° 403 7*9 Tolna-Mözs 801 12>° 822 818 42t 82! érk. ind. 7 to 11«; 822 830 439 820 Szegzárd ind. érk. 7;i0 ll20 75t 8« 451 82 Ocsény 7Í8 11H 742 8r,ő 507 82 Decs 700 HM 730 911 ó26 921 Pilis-Berek 6«. 10“ 7 21 925 5to 92 Bátaszék G:!ö 1025 7OO 1122 — 1122 Bonyhád Jj 522 — 501 JiO 1222 Dombóvár 1 32» . — 2™ 8Ü2 — 820 f Budapest f 822 — 8°° érk ind Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva, Tárnoki.
