Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-17 / 51. szám

— Jóváhagyott alapszabály. A paksi telkes birtokosság módosított szervezési alapszabályait a földmivelésiigyi miniszter jóváhagyta.

— Templomrabló. Szörnyű bűnt követett el folyó hó 8-án ifj. Lőrincz János bátai lakos. H. Bajnok Lidinek segíteni szokott a harangozásnál és ezen ürügy alatt sűrűén be-bejárt a templomba. De az áhitatosság helyett a bűn szállta meg szivét és feltörte a templomban elhelyezett perselyt, amelynek tartalmát elköltötte. Most majd a bíróság tanítja meg a becsületre.

— Meglopták a gazdát. Moltiár Juli és Ke- lemen Juli szilasbalhási illetőségű cselédek Fekete Imre Nyáros pusztai bérlőnél voltak szolgálatban. Közös megbeszélés alapján folyó hó 7-én gazdájuktól 104 frt értékű ruhaneműt loptak el és ezzel elszöktek. Molnár Julit a csendőrség elfogta, de Kelemen Julit országosan köröztetik.

— Tündér látványosság tárul most minden este a Kossuth Lajos-utca sétálói elé. A Budapesti Poliklinikai Egyesület nagy jótékonysági sorsjátékának vállalata kirakatában ugyanis villamos lámpák fényözönében láthatja a közönség a főnyereményekül szolgáló pompás gyéinántos ékszereket, melyek méltók volnának egy királynő ékességéül is. — E főnyeremények együtt 200.000 korona értékű fejedelmi ajándékot képeznek ; ezt az ajándékot fogja ugyanis a szerencse Istenasszonya a nevetséges kicsiny betétért egy-egy koronáért — ennyi egy sorsjegynek ára — valakinek az ölébe dobni. Bizonynyal nincs egész Magyarországon hölgy, aki ne volna hajlandó ilyen csekély összegért megszerezni annak lehetőségét, hogy a legpompásabb diadémből, kollierből, karperecekből, melltűből, fülbevalóból stb. álló valóságos kincstár birtokába jusson. Sorsjegyek egy koronáért minden sorsjegy elárusító üzletben kaphatók.

— A fiumei csokoládégyár nagyban hozzájárult a hazai ipar fejlesztéséhez. E hírneves gyár által készített csokoládé és cacaó napról-napra jobban terjed az egész országban és kitűnő izénél, feltétlen tisztaságánál fogva felülmúlja az összes más gyártmányokat. Alig érthető, hogy hazánkban még annyian akadnak, kik e kiváló magyar termék helyett más, külföldi gyártmányt használnak.

VIDÉK.

1899. december 17.

Bátaszék.

Elöljárók választása Bátaszéken. Bátaszéken folyó hó 14-én ejtetett meg a községi elöljáróság választása. Az első bírói állásra jelöltettek : Rohr János volt biró, Tafner János építőmester és Mayer István; a másodbiiói állásra jelöltettek: Vahl Jakab volt Il-od biró, Gehring Ádám borkereskedő és Bakó Imre. A két bírói állás betöltésére névszerinti szavazás kéretett, mely következő eredménynyel végződött: Rohr János nyert 16 szavazatot, Tafner János 272, és Mayer István 41 szavazatot, ennélfogva Tafner János lett első bírónak megválasztva. A másodbirói állásra Vahl Jakab nyert 7 szavazatot, Gehring Ádám 252 és Bakó Imre 68 szavazatot, e szerint Gehring Ádám lett másodbiróvá. Elöljárók a következők lettek : Poskó Gáspár, Volf Mihály, Thier Antal, Csapó András (Máté), Bátor István, Preller Ignác (újból megválasztva) és Magyarovits Mihály. Pénztárnok lett: Kammermanp. Máté; ellenőrnek újból Graf Jakab, közgyámnak ujbó Heckelszmüller Antal lett megválasztva.

Jegyzőválasztás. Bátaszéken e hó 14-én töltetett be Janosits Károly jegyző előléptetése folytán üresedésbe jött Il-od aljegyzői állás, melyre három pályázó közül Tafner Zuárd községi Írnok lett egyhangu'ag megválasztva.

Bátaszéken folyó hó 11-én ejtetett meg a községi képviselő-testületi tagok választása. Választási elnöknek kiküldetett, az I. kerületbe Holn- donner Ferenc plébános, a Il.-dikba Mittveg Henrik uradalmi főtiszt, a IIL-dikba Beszedits Ödön ügyvéd, a IV.-dikbe Hóhmann József kereskedő és az V.-dikbe Dörnyei Ferenc igazgató-tanitó. Az I. kerületbe megválasztatott rendes tagnak: Fáydt Nándor és Herbszt János, póttagnak: Reinhardt János ; a Il.-dikba Thiringer Bálint és Mayer György (Monig’l) rendes, és Gőbelt János (Hank) póttagnak; a Ill.-dikba Nyers Pál és Beszedits Ödön rendes, és Hermann József póttagnak; a IV.-dikbe

Bakó Imre és Németh József rendes, Nagy Márton ! póttagnak; az V.-dikbe Klósz Gáspár és Vallner Gyula rendes, és Steindl Mihály póttagnak. Az egész választás iránt nem igen nagy érdeklődés mutatkdzott, csak a harmadik kerületben csoportosultak tobban a választók, melyben 128-an szavaztak le.

TÖRVÉN YKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvén)széknél véglárgjalásra kitűzött bűnügyek:

1899. évi december hó 19-én.

Pete Tóth István és Süveggyártó ellen súlyos testi sértés miatt.

Krausz Sándor és Zeg István ellen csalás

miatt.

Tillmann Ferenc ellen tűzvész okozás miatt.

Tiringer Antal és Ugróczky Józsefné ellen hatóság elleni erőszak miatt.

1899. évi december hó 21-én.

Városi Sándor ellen súlyos testi sértés miatt.

Sillei György ellen rágalmazás miatt.

Horvát Ádám és Marosi Anna ellen okirat hamisítás miatt.

— Rablók az erdőben. Schleinitig Péter és Koch Imre kalaznói suhancok a tél közeledtével sűrűén el-eljártak a Rudolf-majorhoz tartozó erdőbe, hogy téli tüzelővel ellássák magukat olcsó szerrel. Egy Ízben Gruber Zsigmond erdőőr észrevette a tolvajokat és éjszaka idején üldözőbe vette őket. Schleining és Koch nem szaladtak el az erdőőr elől, hanem alaposan elverték. Ezért a kir. törvényszék rablás miatt helyezte őket vád alá, de a folyó hó 7-én megtartott végtárgyaláson cselekményüket súlyos testi sértésnek minősítette és őket egy-egy havi fogházra és 5 frt pénzbüntetésre ítélte el, a melyben, a vádlottak és a kir. ügyész meg is nyugodtak.

— A ki nz anyját lopja meg. Jankó Imre görbői lakos azt hitte, hogy lopni csak idegenektől nem szabad. A kir. törvényszék azonban folyó hó 7-én ezen balhitét egy havi fogházzal honorálta és megtanította arra is, hogy még a szülőktől sem szabad lopni. Jankó Imre ugyanis j azt tette, hogy Vainer Mihályné szül. Varsányi Teréz görbői lakossal szövetkezve, beverte anyjának, özv. Jatikó Imrénének ablakát és azon át a

a szobába hatolva, több értékes holmit ellopott.

A kir. törvényszék az orgazda Vainer Mihálynét két havi fogházra Ítélte el. — Ugyanezen a napon a kir. törvényszék előtt egy másik eset is volt, a melyben ugyancsak a gyermek állott mint tolvaj a szülővel szemben. Horváth József bátai lakos azt a panaszt tette, hogy valaki 67 írtját ellopta, a midőn ő nem volt otthon. Ez a valaki pedig tulajdon leánya, Horváth Erzse volt, a ki az ellopott pénzt Tar Erzse bátai leány társaságában elköltötte. Tar Erzse három napi elzárást kapott, Horváth Erzse azonban betegsége miatt nem jelenhetett meg a végtárgyaláson.

T A N Ü G Y.

— Iskoláink hiányairól vármegyénk tan- felügyelője a közigazgatási bizottság december havi ülésén a következőket adta elő :

A kajdacsi ev. ref. iskola 2-ik tanítói állomása betöltetlen, az iskolának tanterme a heten- kinti kétszer sepretésből kifolyólag poros és térképei rongyosak; a kajdacsi községi állandó menedékház kályhával ellátva nincsen ; az uzdi községi iskola tanterme sötét, szűk, alacsony, pado- latlan, az iskola padjai pedig magasak, a célnak semmiképen sem felelnek meg; a kisssékelyi róm. kath. iskola 189 mindennapi növendéke két tanteremben el nem férhet; hogy a sárszentlőrinzci községi állandó menedékház sötét, fütve nincs és játszótérrel sem bir; a medinai gör. kel. iskolának kútja és előmeneteli naplója nincs, tanítója az ötödéves pótlékot mai napig sem kapta meg, mulasztási naplója pedig szerb nyelven van vezetve ; a medinai ev. ref. iskola földképei rongyosak; a medinai községi állandó menedékháznak tanterme kicsiny, szűk és alacsony; az ódombovári községi óvodába 20 — 30 gyermeknél több el nem félhet, mi miatt céljának sem felelhet meg; az ódombovári községi leányiskola két tanterme a jelentkezett növendékeket befogadni képtelen, mi végből még egy tanterem és tanítói állomás szervezendő;

TOLNAVÁB MEGYE.

hogy a Tüske pusztai róm. kath. iskola Európa és Tolnavármegye térképével felszerelve nincsen, a tanterem iskolai székkel és szekrénynyel nem bir, ablakai és kályhája rossz karban vannak, valamint az iskola fűtését és seprését a gyermekek eszközük; a kocsolai róm. kath. iskolának seprése heten- kint csak kétszer történik, mi végből az ottan felverendő por úgy a gyermekeknek, mint a tanítók egészségére ártalmas; végre, hogy a döbr'óközi róm. kath. iskola I. a) osztályú tanterme szűk, az I. b) osztály valamint a Il-ik osztálynak tantermei alacsonyak és padolatlanok, szemléleti képekkel, valamint a célnak megfelelő illemhelyekkel kellőleg ellátva nincsenek és legvégül, hogy a bérbevett iskolai épületnek tetőzete csurog és annyira korhadásnak indult, hogy a gyermekek csak életve- szélylyel járhatnak ezen iskolába.

Ez bizony nem valami vigasztaló kép s elkerülhetetlenül szükséges, hogy az iskolafentartók ezen hiányok megszüntetése iránt mihamarább intézkedjenek, mert ilyen állapotok szégyenletesek és tovább nem türhetők.

5.

IRODALOM. ZENE.

— Protestáns Pap. Gyakorlati szakközlöny ; szerkesztik és kiadják: Lágler Sándor kö- lesdi ev. pap és Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára : egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona. Egyes számok ára 80 fillér. Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely Tolnavármegye). A 11. szám tartalma: Dies irae, dies illa. — Károli Gáspár és Szenczi Molnár Albert. — Adventi egyházi beszéd. — A bethlehemi csillag. — Egyházi beszéd. — Úrvacsorái beszéd. — Sirbeszéd. — Siri beszéd. — Irodalom. — Egyházi tiszti választások. — Papválasztások. — Halálozások.

— Magyar Bazár, képes szépirodalmi divatlap. Szerkeszti Wohl Janka. Kiadja az Athenaeum r. t. — A «Magyar Bazár» a legrégibb és legjobb hazai divatlap, mely havonként négyszer jelenik meg. Minden egyes száma, gazdag szépirodalmi tartalmával, gyönyörű színes és egyéb képeivel meglepetés számba mennek. Divatba vágó cikkei országszerte ismeretesek. A «Magyar Bazár» angol és francia divatképekkel kedveskedik. — Miuden

| számmal 1—2 sőt 3 melléklet jár, színezett vagy fekete nyomású divatkép, amateur munkák mintaive, szabásrajz, vagy kivágott párizsi szabás. — A «Magyar Bazár» előfizetési ára J/4 évre 2 frt. Iskolák és tanítónők részére évre csak 1 frt 50 kr. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadó- hivatal. Cim : «Magyar Bazár» kiadóhivatala Budapest, Kerepesi-ut 54. szám.

— Kukuska A Lehár Ferenc szép operájából eddig csak szöveges zongorakivonatot bírtunk. Most azonban, hogy a Rózsavölgyi és társa cég a Kukuska zenéjének kiadási jogát teljesen magához váltotta, alkalmunk lesz a derék magyar zeneszerző szebbnél szebb dallamait tisztán zongoraátiratban is élvezhetni. Ezt bizonyára hálásan fogadja a zenekedvelő közönség is, a mely a partitúra olvasásban való járatlansága folytán a szöveges zongorakivonatból csak félig sejthette azokat a zenei szépségeket, a melyek a Lehár operáját, mint a dalszínházunk egyik legkiválóbb repertoárdarabját annyira közkedveltté telték. A Rózsavölgyi cég által most kiadott potpourri, egy 23 oldalra terjedő füzet még hatványozottabb mértékben fokozza majd az érdeklődést a Kukuska iránt. Az opera legmelodikusabb részleteit találjuk együtt a kiadott egyvelegben, azokat, a melyek a színpadról is leginkább ragadják meg figyelmünket s a katonai zenekarok előadásából is legjobban szeretünk. A potpourrit könnyen játszható modorban, maga a szerző tette le zongorára s ára 1 forint 80 kr.

— Időszaki könyvjegyzék. Ruzitska Ármin, budapesti jóhirnevü könyvkereskedő szétkül- dötte nagy gonddal összeállított 25-ik számú időszaki könyvjegyzékét (melyet kívánatra mindenkinek ingyen és bér mentve megküld) s mely különösen karácsonyi és újévi ajándékra alkalmas könyveket, ifjúsági iratokat és szépirodalmi müveket tartalmaz kimentő részletességgel. Az irodalom minden régi és legújabb termékét azonnal és jutányosán megküldi, ha üzletébe (Budapest, IV. Mu- zeum-körut 3.) akár levelezőlapon megrendelés tétetik.