Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-03 / 36. szám

0 *-> % Duska Pál némedii lakos ezelőtt mintegy 15 évvel honosította meg Némedi községben a posztó­cipő készítést. Először maga készítette és háton hordva árusította: ma 50—60 munkás dolgozik a telepen és alig van hazánkban vidék, — a tiszán­túli és erdélyi részeket kivéve, — a hol a néme­dii tutyit ne árusítanák, a mi a készítmény szolid­ságát, olcsóságát, de különösen ezen háziipar élet- képességét bizonyítja. Azt a bámulatos eredményt, hogy ma már Horváth-Szlavon országba is rendelik, egyszerű em­berek munkás szorgalma, de főkép Rosenfeld Mór igazgató leleményessége teremtette meg. — Mind­azonáltal anyagi erő hiányában ezen házi gyárt­mány oly kelendőséget nem érhet el, mint a minőt a fogyasztó közönség kíván. Mert ezen iparválla­latnak először is egy tökéletes, ügyes utazóra volna szüksége, a ki beutazva az országot minták bemutatásával szerezhetne rengeteg vevőt, megsze­rezhetné bizományosnak a falusi kereskedőket, sza­tócsokat éppen úgy, mint a városi áruraktárakat. Szükséges volna forgótőke, hogy hitel lenne nyújtható a bizományosoknak, mert a mai viszo­nyok mellett a a megrendelt áru utánvétel mellett küldetik szét, — az pedig nagyon sok kereskedő­nek nem tetszik, sőt az utánvételezéssel legtöbb üzletének reputációját véli megsérteni. Kellene pénz már csak azért is, hogy a posz­tócipő készítéshez szükséges fél és egész gyárt­mányok készpénz mellett vásároltathatnának. Szükséges volna egy e célra épített műhely és raktár, mert falunkban alig van alkalmas bér­ház és e mellett a haszonbéri összeg igen magas, azonkívül az ily bérbevett helyiségek nem egészen felelnek meg a közegészség kívánalmainak. Persze mindezekhez pénz és ismét pénz kellene 1 Hogy tehát az ipartelep célját teljesen elér­hesse, Rosenfeld Mór telepi igazgató a pécsi ke­reskedelmi- és iparkamarához egy memorandumot terjesztett be, a mely szerint a fejlődés kezdetén álló háziiparunk gyámolitására államsegélyt, a szük­séges helyiségek felépítésére kamat nélküli, hosz- szabb lejáratú államkölcsönt kér javasolni, azonkí­vül memorandumában reámutatott arra, hogy az állam kezelése alatt levő lelenc, gyermek és egyéb közkórházak, hadapród iskola, szegény- és dolog­házak, munkás telepek és ipariskoláknál használat­ban levő stájer és cseh gyártmányokat, — melyek drágábbak és rosszak, — a némedii posztócipő kevés kis állami jóakarattal kiszorithatná. A pécsi kereskedelmi és iparkamara titkárát és egy beltagját küldte ki ezen háziipar tanulmá­nyozására és a nyert felvilágosítás alapján az ipar­kamara 1081/99. szám alatt felterjesztést tett a né­medii posztócipő háziipartelepet államsegélyre ja­vasolta. A kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak kiküldötte : Hlavács Kornél kerületi iparfelügyelő folyó évi julius 12-én vizsgálta felül ipartelepünket. Hogy az iparkamara által támogatott, a mi­nisztérium kiküldötte által felülvizsgált és vélemé­nyezett kérelem még nyomatékosabb legyen julius 20-án Oravszky László községi jegyző vezetése mellett a telep deputációja tisztelgett Hegedűs Sán­dor kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur ő nagy­méltóságánál, valamint Szterényi József miniszteri tanácsos ur ő méltóságánál. Mindkét helyen a deputáció előzékeny fogadta­tásra talált s habár határozott Ígéretet nem nyertünk, mégis biztat a remény, hogy ezen különleges esz­ményi háziiparunk a kért segélyben részesülni fog. Augusztus 17-én volt itt Szegedy Árpád ipar- pariskolai igazgató, a minisztérium kiküldötte, az iparstatisztikai törzskönyv elkészítése céljából, a ki a látottak felett teljes elismerését nyilvánította s megígérte, hogy életképes háziiparunkat illetékes helyen segélyre ajánlani fogja, sőt mintát vive ma­gával a vezetése alatt álló ipariskolai tanoncok ré­szére megrendelni Ígérte. Mint fentebb is említettem háziiparunk való­ban eszményi háziipar, mert a posztócipők készí­tésénél kizárólag kézierő alkalmaztatik ; 4 varró­gépen kívül más gép nincsen s miután a posztó­cipőt csakis tavaszszal és őszszel lehet viselni, a munkaidő ismét kezdődik és tart késő tavaszig, vagyis addig, mig a mezei munkák meg nem kez­dődnek és igy a munkások nyáron át mezei mun­kával foglalkozhatnak, télen pedig igen tisztessé­ges keresethez jutnak. Éppen ez utóbbi okból a telep politikai misz- sziót is teljesít, a mennyiben a szociális mozgal­maknak erős gátul szolgál. Azok a szegények, a kiknek semmijük nincsen és igy napszámra van­nak utalva, télen át tisztességes foglalkozáshoz és jó keresethez jutnak késő tavaszig. Mióta Rosenfeld Mór igazgató üzleti szellem­ben vezeti a telepet, az napról-napra emelkedik ; 10,000 drb árjegyzék bocsájtatott ki Magyar- és Horvátországba ; igy naponkint jön 15—20 drb megrendelés. Újabban minták küldetnek szét. S mindezt szegény tanulatlan nép vasszor- galmu igyekezete teszi ! Mit mivelhetnénk ha a szükséges államsegélyt megkaphatnók ? ! De bizzunk az idők jelében ! Oravszky László, jegyző. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság múlt csü­törtökön tartotta gróf Széchenyi Sándor főispán el­nöklete alatt augusztus havi ülését. Az ülésen jelen voltak: Simontsits Elemér, Kurz Vilmos, Fördös Vilmos, Fink Kálmán. Tihanyi Domokos, Petszina Alfréd, Orffy Lajos, dr. Kramolin Emil, Jeszenszky Andor, Perczel Lajos, D'óry Dénes, Kovách S. Endre, Boda Vilmos és Mayer F. Andor. Elmara­dásukat igazolták: Bernrieder József, Wosinsky Mór és Totíh Ödön. Az alispáni jelentés szerint jnnius hó végé­vel az alispáni hivatalnál 564 ügydarab volt hát­ralékban, julius hó folyamán beérkezett 2147 drb, elintézendő volt tehát összesen 2711; ebből köz­gyűlésre fenhagyatott 162 drb, alispáni utón elin- téztetett 2172, maradt tehát elintézetlen a hó vé­gével 377 drb. A közbiztonsági állapot a csendőr­kerületi parancsnokság által közölt esemény-jelen­tés szerint teljesen kielégítő volt, a mennyiben a hónap folyamán mindössze két egyén lett letartóz­tatva rablás kísérlete, egy egyén testi sértés és három egyén lopás miatt. Fegyelmi eljárás folya­matba nem lett téve, rendbírság pedig összesen 7 községi közeg ellen alkalmaztatott. Az árvaszéki elnök jelentése szerint az árva­székhez julius hónapban 2244 ügydarab érkezett, melyhez a junius hó végén maradt 405 drb hátra­lékot hozzászámítva elintézésre várt 2649. Ebből feldolgoztatott 1931, hátralékban maradt 718. A pénzügyigazgató jelentése szerint adókban és illetékekben julius hó folyamán 151.341 frt 501 '2 kr folyt be, 24.341 frt 71 krral több, mint a múlt év megfelelő időszakában. A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak jó karban voltak ; a kavicsátvételi és hengerezési munkálatok megkezdettek. A paks —szentlőrinczi utón a Sió-hid korhadt hossztartói kicseréltettek. A kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi törvényszéki fogházban julius hó folyamán 100 egyén volt letartóztatva, a kik közül fegyházra volt Ítélve 8, börtönre 64, fogházra 17, vizsgálati fo­goly volt 6, fölebbezés alatt állott 5. A fegyházi kórházban 9 beteg volt, kik közül 5 felgyógyult, négyet tovább gyógyítanak. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint ezen hó alatt 4 állandó menedékházat látogatott meg, to­vábbá elnökölt a bátaszéki községi iparostanonc iskolának tanitói választásán és résztvett a Bony- hád-vidéki tanitói egyesületnek gyűlésén is. Meg­látogatta a bátaszéki alsó és felsővárosi, továbbá a bonyhádi alsó és felsővárosi községi állandó me­nedékházakat, melyekben az eredményt jónak mi­nősiti. Miután azonban a bátaszéki alsóvárosi köz­ségi menedékház szűk és a gyermekeknek befoga­dására elégtelen, sőt a játszótere elég lócával sem bir, végre miután a bátaszéki felsővárosi községi menedékház megfelelő sátorral nem bir és kellően homokkal ellátva sincsen, utasitandónak vélemé­nyezi a bátaszéki községi elöljáróságot és községi iskolaszéket, hogy ezen hiányok orvoslása iránt sürgősen intézkedjék. Végre jelenti, hogy a lefolyt __________TOLNA VARMEGYE.___________ hóban a z alsónyéki ev, ref. iskolában működő ta­nító részére engedélyeztetett 50 frt évötödös pót­lék, melylyel a Tolna vármegyében működő taní­tók részére összesen 8450 frt államsegély lön ki­utalványozva. A tiszti főorvos jelentése szerint: a közegész­ségi állapot julius hónapban kedvező volt; sem a halálozások száma az előző hónapokét el nem érte. Az előző hónapokban még járványként ural­kodó hökhurut és kanyaró megszűnt; úgy ezeknek, mint a többi heveny fertőző betegségeknek csekély számú elszórt esetei észlelteitek. Gyakrabban for­dultak elő az emésztési szervek betegségei, heveny, gyomor és bélhurut alakjában, mely a nagyobb melegség folytán romlásnak indult élelmiszerek él­vezésére vezethető. — Trachomából jelenleg 11 eset van gyógykezelés alatt, ebből 4 a szegzárdi »Ferenc« közkórházban. Rendőri hullavizsgálat 7 teljesittetett, hirtelen gyanús elhalálozás folytán 2, véletlen elhalálozás folytán 3, erőszakos elhalálo­zás folytán 2-szer. A köz egészségi hatóságok mű­ködése az általános köztisztaság előmozditására irányult, megvizsgáltattak élelmi s élvezeti cikkek 76 esetben, közhelyiségek 58 esetben. A dajka- ságban levők száma 32. Az egészségi személyzet­ben változás nem történt, az elmúlt julius hóban újból 7 halottkém nyert képesítést. — Az igazoló választmány szeptember hó 9-én ülést tart, melyen a legtöbb adót fizetők (vi­rilisták) 1900. évre érvényes névjegyzékét fogják egybeállitani. — A közigazgatási bizottság szeptember havi ülését folyó hó 12-én fogja megtartani. — Utadómentes tisztek. Nyugállományba és rendelkezési állapotba helyezett tisztek és katonai hivatalnokok, úgyszintén azok családjai, továbbá a katonai ellátást élvező rokkantak ilyen minőségük­ben az útadó alól mentesek. (M. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 181. sz. elvi jelentőségű hatá­rozata.) — A tisztviselők egészsége. A pénzügymi­niszter a tisztviselők egészsége, illetve testi épsége dolgában a következő rendeleti utasítást intézte az alája rendelt hivatalok vezetőihez: «A szolgálati szabályok 6. §-ának d) pontja az állami szolgálat­hoz megkivántató egyik általános kellék gyanánt megállapítja, hogy állami szolgálatra csak az alkal­mazható, a ki igazolja, hogy oly egészségi álla­potban van, a mely őt a szolgálattal egybekötött kötelességek teljesítésére képessé teszi.« E szöve­gezésből félreismerhetetlenül kiderül a rendelkezés­nek az a célzata, hogy itt nemcsak a szószerinti értelemben vett betegség, — vagyis az egészség hiánya — hanem minden oly fogyatkozás is ér­tendő, a mely a kötelesség teljesítésére, tehát a hivataloskodásra szükséges teljesen alkalmas voltát leszállítja, csökkenti. Meghagyom tehát, hogy az állami szolgálatban való alkalmazásra csak olyan, egyéb minden más kellékkel biró egyének hozas­sanak bizottságilag javaslatba, illetőleg saját ha­táskörben csak olyan egyének neveztessenek ki, a kik testileg és szellemileg egészségesek és teljesen épek, azaz semmiféle testi vagy lelki hibában vagy fogyatkozásban nem szenvednek. _____________________1899. szeptember 3. Er zsébet királyné emléke. Közeleg az első évfordulója annak a gyászos emlékű napnak, a melyen egy eszeveszett dühöngő tőre átján a a legnemesebb szivet, megfosztva a magyarok imádott Nagyasszonyát áldott életétől. Ennek a fájdalmas emléknapnak méltó meg­öléséről intézkedik Hetyey Sámuel pécsi püspök az alábbi megkapó szavakkal irt körlevelében : Egy éve immár, hogy végigzugott magyar hazánkon a vészteljes szózat : meggyilkolták a ki­rálynét s egy éve, hogy gyilkos tőrt mártottak szivünkbe is, mert nemcsak egy szívbe hatolt az, — minden igaz magyar szive vérzik tőle, Egy hosszú év viharzottt el fölöttünk, tele ezer bajjal, gonddal s mi ezek közt nem tudtuk feledni a napot, mely egy országot árvaságra jut­tatott Évfordulóján e szörnyű veszteségnek, mikor újra átérezzük azt a mérhetetlen fájdalmat, mely akkor tölté el szivünket, ki vehetné zokon, hogy élesebben felsajog a folyton égő seb, hogy felsírunk a nagy veszteség miatt s az oltár előtt ruhánkat tépve jajgatunk : »Elpusztul házunk, tűzhelyünk . .!« Nemzetünk anyja, őrangyala vérzett el a gyilkos tőrszurás alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom