Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-22 / 4. szám

tolnavabätegyr 3. — A bíróság köréből. Gerle Jakab kir. tör­vényszéki bíró Kepplinger segédtelekkönyvvezető- vel folyó hó 15-én több hónapig való tartózko­dásra Bálára utazott, hogy az ottani telekkönyvi birtokrendezési munkálatokat végezze. — Az egyházmegyéből. A Pollák-féle alapít­vány kamatait, 372 írt 50 krt, Offenmüller Zsig- mond tótkeszii plébános, mint ez évben elsőnek ki­nevezett plébános kapta meg. — Kaszinóbál. A szegzárdi kaszinó választmánya múlt csütörtökön tartott vá­lasztmányi ülésén elhatározta, hogy a ka­szinó házalapja javára ez idén is rendez táncvigalmat a <Szegzárd Szálló» nagyter­mében. A bál napját február j-ére, szom­bati napra tűzték ki. Beléptijegy 2 frt, családjegy 5 frt lesz. A bálrendezéssel Biróy Béla alelnököt, Máthis Kálmán és Rácz József igazgatókat, Jakab László és Sán­dor József jegyzőket és Antal Ferenc pénz­tárnokot bízták meg, kik a bálrendezó bi­zottságot a kaszinó fiatalságából fogják egybeállitani. — A Garay-szoborbizottság legutóbbi ülésén tudvalevőleg elhatározta, hogy a szobor létesítése körül kitejtett kiváló érdemeik némi méltánylásául Fórdos Vilmos elnöknek és Bodnár Istvánnak, a bizottság fáradhatlan jegyzőjének s a Garay-album szerkesztőjének emléktárgyakat fognak átnyújtani. A tárgyak beszerzésével Simotitsils Elemért bízták meg, ki Budapesten a szegzárdi származású Mar­ton Alajos díszműáru kereskedőnél két gyönyörű szép dísztárgyat vásárolt s azt múlt csütörtökön a kaszinó választmányi ülésén nyújtották át a két ünnepeltnek, Biróy Béla alelnök meleg hangon fe­jezte ki újabban is a bizottság köszönetét önzetlen fáradozásaikért s kérte az emléktárgyak elfogadá­sát, a mit úgy Fördös Vilmos, mint Bodnár István külön-külön meghatva köszöntek meg. A bizottság egyúttal köszönetét nyilvánította Sivionísits Ele­mérnek is, a ki finom műérzékkel és ízléssel vá­lasztotta ki az emléktárgyat. A F'ördós Vilmosnak átadott emléktárgy elefántcsontból készült dohány- és szivartartó, szarvasagancs nyúlványokkal, ezüst diszszel; a Bodnárnak átadott emléktárgy pedig tarka márványtalapzaton nyugvó bronzszobor, mely az éjét jelképezi félholddal és csillagokkal, az alap­zat külső lapján csinos óra van elhelyezve, az alapzat négy sarkán pedig aranyozott ércdiszitések vannak. — Az országos orvosi szövetség tolname­gyei fiókja folyó hó 26-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja ülését a szegzárdi Ferenc-kórház ter­mében dr. Hangéi Ignác, vármegyei tiszti főorvos elnöklete alatt. 1899. január 22. felül s gúnyosan pucolja az orrát a vadászok felé fordulva, a kik már uj kört csinálnak. Lassan bóklász fekvése felé. Milyen üres, kihalt ez a szántás, csak a sok piros folt ad hirt társai szomorú sorsáról. De ott egy rög mögött mozog valami, legkedvesebb barátja Miska ur az szánalomra méltó állapotban. •Jaj szegény öregem, te úgy látszik rosszul jártál ?» «Bizony rosszul, nagyon rosszul — fohász­kodik Miska bácsi — micsoda nap ez, feleségem oda van, gyerekeim szintén, s nekem van valami a testemben, olyan mint a kavics, azt hiszem a a végit járom. Isten veled öregem, s ha a szép kis húgod életben maradt volna, köszöntsed nevem­ben, mond meg neki ,hogy halálomig szerettem; de a feleségem valahogy meg ne tudja . . . igaz, hiszen már nem tudhatja meg ! » — «Igazán jó firma vagy» mondja a vén nyúl, aztán ijedten hall­gat el, egy hatalmas a'ak közeledik a havon. «Isten áldjon meg pajtás» igy szól mán újság ez nekem» s azzal odább áll. Vizsga szemekkel tekintget körül a közeledő paraszt' s jókedvűen vigyorog, a mint meglátja a hóba előtte vergődő vadat. Felveszi és nyakszirten üti, aztán szűre alá csuszta ja. Gyanakodva körül néz, azután elsompolyog. Nemcsak a csatatérnek, hanem a vadászterü­letnek is meg vannak a hiénái! — A szegzárdi sikkasztok ügyében a kir. Curia is meghozta határozatát. Folyó hó 19-én hirdették ki Pappert Ferenc és Halnuii István előtt a végérvényes ítéletet, a mely Popperire öt évi, Halmaira két évi fegyházbüntetést rovott. Ezzel aztán a társadalom napirendre tér az önmagukról I megfeledkezett sikkasztok sorsán, mig ők szabad­ságuktól megfosztva, ott várják a szabadulás bol­dog óráját valamelyik fegyház sötét zugában. Mert rövid idő alatt elszállítják őket és ha jól viselik -magukat, a szabadságvesztés büntetésének egyhar- mad részét elengedik nekik. Legnagyobb bünteté­sük persze az, hogy családjukat döntötték a nyo­morba, elveszítvén minden fizetés és nyugdíj iránti igényüké t. — A szegzárdi r. kath. ovoda karácsony­fájára Döry Pálné ivén adakoztak : gróf Széchenyi Sándor 15 frt, gróf Széchenyi Domokos 5 frt, gróf Széchenyi Alice 3 frt, Csapó Vilmosné 5 frt, Ko­vács S. Endre 5 frt, Bartal Béla 5 frt, Jeszenszky Andor 1 frt, Kurz Vilmos 2 frt, Vizsolyi Leo 3 frt, báró Jeszenszky 1 frt, Sztankovánszky Mária 5 frt, Sztankovánszky Tekla 3 frt, Csapó Dani 3 frt, Bezerédj Pálné 3 frt, gróf Apponyi Sándorné 10 frt, gróf Eszterházy Miklósné 5 frt, Döry Pálné 5 frt, összesen 79 frt. — A pécsi ügyvédi kamara közgyűlése. A pécsi ügyvédi kamara mull héten tartotta tisztujitó közgyűlését Simonfay János korelnök elnöklete alatt. Az elnök bejelentette, hogy a tisztikar 3 évi megbízatása lejárván, uj választás vált. szükségessé, megalakito'ták a szavázatszedő bizottságot, mely­nek elnöke Szauter Gusztáv, tagjai pedig Pleinin- ger Ferenc, Szekrényesy Ferenc dr. és mint kör­jegyző Deutsch Zsigmond dr. lettek. Helybeli ügy­véd leszavazott 33, még vidékről 80 ügyvéd, ka­marai tag küldötte be szavazatát. A közgyűlés dél­előtt tiz órakor kezdődött. Délben megszakadt, mi­nek következtében délután 3 órakor folytatták. Fél 4 órakor kihirdették az eredményt. A következő három évre megválasztó t tisztikar kövttkezőppen alakult meg. Elnök: Erreth János (106). Elnökhe­lyettes : Jobst László dr. (106). Titkár: Pleininger Ferenc (108). Ügyész: Miltényi .Miklós dr. (107). Pénztáros: Szakváry Emil (107). Választmányi ta­gok : Csigó János (101), Fekete Mihály (103), Hinka László (102), Kis József (99), Schwetz Antal dr. (92), Simonfay János (101), Szautter Gusztáv (101), Szuly János (101). Választmányi póttagok : Bodó Aladár dr. (89), Krasznay Miklós dr. (88), Nemes Vilmos dr. (88), Nick Alajos dr. (90 szavazattal.) Ezeken kivül a legtöbb tisztségre adatott be más ügyvédre is néhány szavazat. A tisztujitó közgyű­lés délután 4 órakor ért véget. A közgyűlés után este lakomára gyűltek egybe az ügyvédek. — Adományok a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Döry Vilmos Leperd 2 frt, Hanzely Jánosné Szf. András 5 frt, özv. Theo- dorovits Lajosné Szegzárd 5 frt, dr. Steiner Lajos Szegzárd 5 frt, Szegzárdi takarékpénztár 10 frt, dr. Gyürky Lajos Kölesd 5 frt. Ezen kegyes ado­mányokat számos szegényeink nevében nyugtatom. Szegzárd, 1899. január 20-án. Bezerédj Pál s. k. — Sok a folyamodó. A gróf Styrum-Lym- burg-féle iskolai ösztöndíjért 46 folyamodvány ér­kezett be, melyek közül azonban három folyamodó nemesi származása nincs igazolva, kettőé pedig csak valószínűvé van téve. Ezúttal csak két hely lesz betöltve, mert két eddigi ösztöndíjas igénye utólagosan igazoltatott. — Vármegyei múzeumunknak dr. 7éry Emil hőgyészi ügyvéd újabban ismét igen érdekes bo­rostyán gyöngyöket ajándékozott, melyeket Regöly vidékén találtak. — Pályázat postamesteri állásra. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság három heti határidő­vel pályázatot hirdetett a tolnaszán ói postamesteri * állásra. Készpénzbiztositék 100 frt, járandósák 200 frt évdij, 40 frt irodai, 32 frt kézbesítési és 540 frt szállítási átalány. — A bálok közönségét bizonyára érdekelni ! fogja, hogy a katonatiszteknek a királynéért viselt gyász tartama alatt nyilvános bálokon megjelenni : tilos ugyan, de magánjellegű mulatságokon, tehát j kaszinói estélyeken is, megjelenhetnek és a tánc- i ban is résztvehetnek. — A Középduna áthidalása. Azon szállongó hírek között, melyekkel időközönként a hírlapok a a baja-bátaszéki vasúti összeköttetést kisérni szok­ták, nem utolsó helyen sorakoznak a «Nemzet­nek múlt vasárnapi számában foglalt következő észrevételei: Hosszú küzdelem után sikerült a köz­vetlen érdekelteknek a baja-bátaszéki vonal (és hid) építésének elvi nehézségeit legyőzni, tekintettel az állam viszonyaira a terv tényleges keresztülvitele persze belátható időn beiül nem helyezhető kilá­tásba. A tervek ugyané genre-éhez tartozik az érsekujvári-komáromi vasit kiépítése, melynek meg­valósítása iránt az érdekeltek az azon vidéken bir­tokos Hohenlohe herceg közbenjárását is igénybe vették, persze sikertelenül. Mind a két terv bár helyes, nem felel meg égető, országos érdeknek és az óriási anyagi áldozatok miatt, melyet az állam érettök hozni kénytelen volna, a kormánynak a megvalósítást jobb időkre kell halasztania. Mind­két terv különben még abban is hasonlít egymás­hoz, hogy bizonyos befolyással oly pénzintézetek szeretnék a megvalósu!ás érdekében az államot a falnak szorítani, melyeknek tulajdonképen egész más téren kellene munkásságot kifejteni. Híven reprodukáltuk a «Nemzet» megjegyzé­seit. Azt hiszszük, hogy a baja-bátaszéki vasúti összeköttetés országos fontosságú ügye nem hoz­ható egy kalap alá az érsekujvár-komáromi szárny- vasút magánügyével és hogy a kettő között van egy kis lényeges eltérés, Épp azért reméljük, hogy a cikkíró Cassandra jóslata a vasút kiépítése tár­gyában nem fog bekövetkezni s a Középduna át­hidalása nem fog sokáig késni, mi mellett ép azon körülmény tanúskodik, hogy az előmunká'atok fo- ganatbavétele iránt a kereskedelmi minisztériumban s a szegzárdi osztálymérnökségnél serényen foly­nak a munkálatok. A mi pedig az előttünk isme­retlen pénzintézet befolyását illeti, az ugylátszik, csak a cikkíró tuléiénk fantáziájában él és ha jól- értesültsége mellett a «Nemzet» egyéb adatokat felhozni nem tud, akkor nincs mitől tartanunk. — A beszállásolt katonák étkezési dija. Á cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédség legénységének őrmes értől és ezzel hasonló rend- fokozatu altiszttől lefelé átvonulás alkalmával, a szállástadók által kiszolgáltatandó étkezésért a ka­tonai (honvédségi) javadalmazásból fizetendő térí­tési összeget a honvédelmi miniszter az 1899. évre a dunántúli részekben 21 és fél krajcárban állapí­totta meg. — Gyáízhir. Kiterjedt rokonságot borított gyászba a köztiszteletben állott özv. Kálmán Já­nosné halála. A boldogult elhunytáról gyászoló csa­ládja következő jelentést adta ki: «Alulnevezettek a ma uk és az egész rokonság nevében fájdalom­telt szivve! jelentik özv. Kálmán Jánosné született Schneiderbauer Évának hosszas szenvedés és a ha­lotti szentségek ájtatos felvé'ele után, folyó hó 15-én délelőtt 10. órakor, é’etének 62-ik évében, bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai folyó hó 17-én délután 4 órakor fog­nak a róm. kath. vallás szertartásai szerint a felső- temetőben örök nyugalomra helyeztetni; — az en­gesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaznap reggeli j 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az egek urának bemutattatni. Szegzárdon, 1899. évi január hó 15-én. Áldott legyen a felejthetetlen halottnak emléke ! Schneiderbauer Jakab, mint apa. Schneiderbauer Erzsébet, férj. Fekete Mihályné, Schneiderbauer József, özv. Mártin Ferencné, szül. Schneiderbauer Julia. Schneiderbauer Emma, férj. Pap Gyuláné, Schneiderbauer Anna, férj. Török Béláné, mint testvérek. Skriba Ilonka, férj. Tar- csay Gyuláné, Skriba Emma, unokahuga.i. Teme­tése mnlt kedden nagyszámú résztvevő közönség jelenlétében men: végbe. — Sorozás. A sorozásra a sorshúzást folyó hó 21-én ejtették meg a városháza nagytermében. — A tanítói korpótlékok iránti kérvényekre a közoktatásügyi miniszler elrendelte, hogy azok március l éig okvetlenül fölterjesztessenek hozzá, mert ezentúl a múlt év október 1-től érvényesítendő igények figyelembe nem vétetnek , s a múlt év hó­napjaira járó összeget azon határidő elmulasztása esetén az egyes iskolafentartók lesznek kénytelenek tanítóik részére kiszolgáltatni. — Betegsegélyzö-dijak elismerése. Kérdés merülvén fel az iránt, hogy a betegsegélyző pénz­tárak javára fizetendő járulékok e'évülésére vonat­kozólag, mely törvényes szabályok alkalmazandók, erre nézve a kereskedelmi miniszter a következők­ről értesítette a törvényhatóságokat: A betegse- , gélyző pénztárak javára eső járulékok közigazga­tási utón a közadók módjára hajtatnak be s miután a közadók kezeléséről szóló törvény nemcsak az égyenes és közvetett adók, valamint az illetékek j elévülésére vonatkozik, hanem kifejezetten az egye- I nes adók módjára beszedendő minden követelésnek és tartozásnak elévülését is szabályozza, ennélfogva az öt esztendőben megállapított elévülési idő a betegsegélyző pénztárakat illető járulékok elévülé- ; sere is irányadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom