Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-30 / 31. szám

__6.__________________________________________________ ré szt az ottani tárgyalásokon. Minthogy az ügyész­ség az ily módon megnövekedetJ munkát nem vé­gezheti e1, a törvény ügyészi megbizottakról gon­doskodik, a kik a közvádat képviselik. Ezek a megbízottak lehetnek ügyvédek, törvényszéki jegy­zők, aljegyzők, joggyakorlók, vagy bármely jog­végzett egyén, a kik ezérc úszteletdijat kapnak. Plósz igazságügyminis tér e tárgyban nyilatkozat- tételre szólította föl a főügyészségeket. A törvény fentebbi rendelkezését azonban az igazságügyi kor­mány valószínűleg hatályon kivül helyezi s csak ügyvédeket biz meg az ügyészi teendőkkel a járás- biróságok előtt. T A N Ü G Y. — A gyöliki ev. rcf. gimnázium érte­sítőjét Szentes János igazgató tette közzé. A régi és jó hírnévvel biró tanintézetnek a lefolyt tanév­ben 82 tanulója volt, kik közül 12 kapó t elégte­len osztályzatot, mindenből jeles volt 6. A tanári kar a két hitoktatóval együtt 9 tagból állott. A tanári karban az a változás történt, hogy dr. Illye- falvi Vitéz Aladár rendes tanár a losonczi állami főgimnáziumhoz neveztetvén ki, helyébe Elekes Imre nagykőrösi h. tanár választatott meg. Az értesítő részletesen beszámol az intézet múlt évi működé­séről, az ifjúság részére rendezett ünnepélyekről. A tanulók közül ösztöndíjban vagy jutalomban ré­szesültek : Ferency István, Kollár Sándor, Dús La­jos, Szilágyi Béla, Kovács Ferenc, Ürógdy E. Ká­roly, Ürógdy Gy. Ferenc, Péter Sándor, Patkó F'erenc, Kállay Lajos, Schäfer Aladár, I Veichol János. A jövő tanévre a beiratások szeptember 1—4 napjain tartatnak meg. A konviktusba 65 frt évi díjért minden tanuló fölvétetik. Beiratásidij 1 frt, tandíj 14 frt, nyugdíjalapra 3 frt. — Ha valamely kántor kántori teendőin kivül mellékesen kötelességszerüleg az éneket is tanítja, ezen mellékfoglalkozás neki a hivatásszerű néptanítói minőséget meg nem adja, s ez alapon kántori fizetésére nézve a községi pótadó alóli mentességre igényt nem tarthat. (M. kir. közig, bíróság 642/1899) — A felekezeti iskolák községi segé­lyezésére vonatkozólag a m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 209. sz. elvi jelentőségű határo­zatában kimondotta, hogy az 1868. XXXVIII. tör­vénycikk 25. §-a, illetőleg az 1868. Lili. törvénycikk 23. §-a kötelezi ugyan a községeket, hogy amennyi­ben valamelyik hitfelekezet iskoláját anyagilag tá­mogatnák, az ott fennálló más hitfelekezetek isko­láit is aránylagos segélyben részesítsék, ámde ezen kötelezettség oly megszorítást szenved, hogy a hit­felekezeti iskola csak az esetben támaszthat törvé­nyes igényt a község részéről való segélyezésére, ha az illető iskolát a hitfelekezet kötelékébe tar­tozó legalább 30 tanköteles gyermek látogatja. — A tanítókat érdeklőleg a m. kir. közig, bíróság 1899. évi 656. sz. elvi jelent, határozatá­ban kimondotta, hogy: mindazon esetekben, me­lyekben különleges intézkedések a nőket nem zár­ják ki, a «tanítók» fogalmának szoros értelmezése mellett is, e fogalom alatt a tanítónőket is kell ér­teni. A 300 frtot meg nem haladó fizetéssel biró tanítók (tanítónők, óvónők) ezen minőségükben az útadó alól mentesek. IRODALOM. — Az „Uj Idők“ Petőfi száma. Annak a napnak emlékére, amelyen Petőfi a csatatéren ifjú életét és ragyogó pályafutását befejezte, az Uj Idők a nagy költőnek szenteli e számát. Szerkesztősé­günk gondoskodott arról, hogy olvasóink elé tárja ennek a géniusznak életét, hata mas jelentőségét és egyúttal bemutassa írásban és képben mindazokat az ereklyéket, melyek egykoron vonatkozásban ál­lottak Petőfi Sándorral. Fáradozásunk eredményét ezennel átadjuk a közönségünknek, fogadja azt oly szeretettel, mint amilyennel ezt a sok írást megír­tuk, ezt a sok képet egybegyüjtöttük. Az Uj Idők­nek e Petőfi-számának első oldalán Bródy Sándor ir strófákat Petőfiről. Utána Sebők Zsigmond (Keve) mondja el Petőfi történetét. Költőről, a «boldogság szigetjérőL Pósa Lajos irt költeményt. Lyka Károly bemutatja Petőfit, mint a magyarság vezérét. Utána TOLNA VÁRMEGYE. a költőhöz közelál ó személyiségekről szóló cikkek következnek. Egy tanulmány a költő apósáról, Szendrey Ignácról szól. Egy másikban Petőfiné- Szendrey Julia életét és jellemét világítja meg Her- czeg Ferenc; ehhez csatlakozik nehány szemelvény Julia naplójából. Petőfi barátait sorba bemutatja Tábori Róbert, a gyermek Petőfiről Kemechey Jenő ir. Az «Utolsó ut«-ban Báró:i Lajos Petőfi rejié- lyes halálát mondja el az összes fönmaradt verziók bírálatával. Utána megszólalnak a magyar költők, babérágakat rakván a nagy géniusz lábához. Pe­tőfiről verset Írtak : Ábrányi Emil. Pósa Lajos, Sza- bolcska Mihály, Kiss József, Lampérth Géza, Illyés Bálint. A mindenféle cimü rovatban érdekes Petőfi- apróságok sorakoznak egymás mellé. Végül kiegé­szíti a füzetet egy külön félivnyi melléklet, amelyen olvasóink megtalálják Bársony István »Ingovány« j cimü regényének folytatását és az e héten elhunyt Schuster Konstantin püspök életrajzát és arcképét. A képek gazdag sorozata disziti e füzetet. Azon- fölü! külön műmelléklet gyanánt ehhez a füzethez csatoljuk Petőfinek egy eddig kiadatlan arcképét, amelyet Jókai Mór engedett át e célra az Uj Idők nek. KÖZGAZDASÁG. — A szegedi kiállításról. Értesülésünk szerint a szegedi országos mezőgazdasági kiállításra a bejelentések oly nagy tömegben érkeztek, hogy a rendező bizottság kénytelen volt a kiállítási terü­let szomszédságában nagyobb területet kibérelni, mely az állatkiá'li! ási sorsjegyeket szokatlan kedv­vel vásárolja a gazdakö/önség, elannyira, hogy ez idő szerint alig van sorsjegykészlet. A főldmivelés- ügyi miniszter ismét számos jelét adta a kiál itás iránti jóindulatának, mert a kiállítási körzet tör­vényhatóságait és gazdasági egyesületeit körlevél­ben buzdította a részvé elre, továbbá díszes tan­{ ügyi kiállítást rendez, a hol egy minta földmives iskola lesz bemutatva a párisi kiállításon bemuta- [ tásra szánt magyar motívum felszerelési tárgyaival. Állatorvosokat rendelt ki az állategészségügyi szol­gálat végzésére. Az 1896. évi ezredévi kiállítás | díszleteit és zászlóit a szegedi kiállítás céljaira ado- j mányozza. A komlókiállitás és a komárommegyei méhészeti egylet költségeit fedezi. A gyümölcs cso­magolási versenyre egy 100 és egy 60 koronás dijat ad. — Újabban Jász-Nagy-Kun-Szolnok vár­megye törvényhatósága 100 frtot, az esztergomi érsekség uradalmi központja 50 frtot, az Urlovasok szövetkezete 300 frtot és Dungyerszky Lázár 100 frtot adományoztak a kiállítás rendelkezési alapjának. — A csemegeszőlő eladása. A földműve­lésügyi miniszter köriratot intézett a gazdasági-, szőlőszeti- és pince egyesüle'ekhez s ez egyesüle­tek utján fölszólítja az ország sző­lőbirtokosait, hogy csemege szőlő termésüknek eladásra szánt mennyiségét — a fajta és ár meg­jelölésével — augusztus 10-ig jelentsék be. A földművelésügyi miniszter ez intézkedésének célja az, hogy a rendelkezésére álló csemegeszőlő-kész­letek kimutatását itthon és a külföldön közzétegye, az érdeklődők figyelmét a forrásokra, a honnan csemegeszőlő beszerezhető, fölhívja s ezen az utón a csemegeszőlő értékesítését előmozdítsa. A szük­séges bejelentési lap a földmivelésügyi ministenum szőlőszeti osztályától- levelezőlapon irt egyszerű megkereséssel megszerezhető. — Földadó-elengedés elemi károk miatt. A közigazgatási biróság szüneti tanácsa Wekerle Sándor elnöklete alatt és Benedek Sándor hélőbiró előadása mellett tegnap tartó't ülésében több, elemi kárból támasztott földadó elengedési ügyet tárgyalt s oly elvi fontosságú határozatokat hozott, a melyek gazdaközönségünket bizonyára érdekelni fogják. így : 1. K. községben 1S97. ju ius hó 31-én jégeső volt, a mely a pénzügyigazgató­ságnál 8 napon belül bejelentete t, de a községi közegek késedelmes e’járása miatt a kárfölvétel nem történt meg idejekorán. Ez okból a pénzügyi hatóságok az adóelengedést megtagadták. A köz- igazgatósi biróság kimondta, hogy a kár utólago­san felveendő s a földadót el kell engedni, mert a hatósági mulasztás sem a károsult felek törvény­adta jogát nem érintheti, sem pedig a kir. kincs­tár jogosulatlan előnyére nem szolgálhat. 2. J. köz­ség határát 1898. augusztus havában árvíz bori­1899. julius 30. tóttá el. Ebben a káresetben a közigazgatási biró­ság kimondotla, hogy a helyszínén törvényellene­sen fölvett kárjegyzék kiigazításának helye van, hogy a már betakaritott búza és árpa terményekre nézve adóelengedés nem igényelhető és hogy ha a réteken csakis a sarjutermés ment tönkre az ár­víz következtében, a földadónak csupán egyharmad része engedhető el. — Áüati betegségek. Mázsán, Majoshoz tar­tozó Zsigmond majorban, továbbá Uj-Dombovárhoz tartozó Párkány pusztán a sertésvész, végre Mázsán a sertés orbánc is fellépett. — Állategészségügyi kimutatás. A föld­mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén elő­fordult ragadós állati betegségek julius 19-én kon­statált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Lépfene\ Tolna 1 udvar. Takonykor-. Bonyhád 1 udvar. lenyészbénaság és hólyagos kiütés: Szálka 8 udvar, összesen 1 község 8 udv. Sertésorbánc: Felső-Iiegh 14 u., Majsa 1 ud­var, összeseu 2 község 15 udvar. Sertésvész: Agárd 1 udv., Alsó-Nyék 1 u., Bonyhád 1 u., B'ólcske 1 u , Döripatlan 1 udvar, Duna-Földvár 7 udvar, Eledény 1 udv., Felső-Iregh 1 u., Gerjen 1 u., Gindli-Család 2 u., Grábócz 23 u., Izmény 1 udv., Kocsola 30 u., Kónyi 23 u., Majsa 1 u., Medina 1 u., N.-Dorog 3 udv., N.-Szokoly 10 u., Ocsény 1 u., Pálfa 14 udvar., Szemcsecsehi 1 u., Tevel 1 udvar, Tolna 5 udv., Udvari 1 u., Uj-Dombovár 4 udv., összesen 25 község. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönet nyilvánítás. Drága anyám elhunyta alkalmából fogadják mindazok forró köszönetünket, a kik részvétiratok­kal elhalmoztak és a temetésen megjelentek, s ez által mély fájdalmunkat enyhítették. Alsó-Nyéken, 1899. évi julius hó 26-án. Herényi Jenő és családja. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi julius 22-től julius 29-ig: Született: 12 gyermek 8 fiú és 4 leány. Kihirdetve: Dr. Mayer Gyula — Eisenbarth Juliannával. Házasságot kötött: Wallenstein Annin — Löwenthal Rózával. Fillér Mór — Maikus Etellel. Bátor Ferenc —■ özv. Gyimóthy Fcrencné született Németh Annával. Frebrieh Lajos — Simon Teréziával. Meghalt: Halász Ferenc, Károly Katalin, Kovájs György, Szalai József, Tapsonyi Anna, Kábonyi Imréné szül. Kiss Erzsébet, Freinthaler Antal, Hencz József. natoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. •nd. érk 1 822 goo 3°° M Budapest i l25 8“ 8-2° 1121 II01 451 If érk. ind. ll35 5°° 512 5 ü ll55 510 Sárbogárd T ind. érk. 'l040 404 1122 gr* 2-21 6 12 Nagy-Dorogh 918 205 922 719 300 JIO Kölesd-Tengelic 847 428 91! 739 3:!0 70O Hidja-Apáthi g25 1234 ■8“ 8°o 4.03 70O Tolna-Mözs 8,)J 12>° 822 8ts 424 822 érk. Ind. 740 ll40 822 8:10 4:» 8-21 Szegzárd ind. érk. 730 ll26 7— 8« 451 822 Őcsény' 7I8 ll14 742 853 507 8« Decs 70G ll02 730 911 5-26 921 Pilis-Berek 650 1042 712 925 5i° 91! Bátaszék G36 1023 7OO ll22 — 112! Bonyhád A 522 — 501 l40 — 12“ Dombóvár 322 — 230 822 — 8~° Y Budapest fl 822 _ 8° ° érk Ind Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom