Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-09 / 28. szám
2. TOLNAVÁRKEG-Y3. 1899. julius 9. melyen adópolüikánkvak ezt a részét egészen újjáépíthetjük, illetőleg fogyasztási adóink modern alakítását az egész vonalon keresz- tülvihetjük. Ily módon aztán a mi államháztartási rendszerünkben érvényesülhet majd az az elv, mely a fogyasztási adók alkalmazásában mig egyrészt a humanizmus, az igazság és a helyes szociálpolitika szempontjait a gyakorlati életbe átviszi s ekként nem egy sérelmet, bajt és hibát orvosol, másrészt lehetővé teszi az egészséges alapon vall) bevételi jejlesztést abban az arányban, amiként a lakosság fogyasztási képessége gyarapszik. Ezek a szempontok azok, amelyek nevezetessé teszik a törvényhozás munkájának most múlt hetét. Többnyire apróbb kezelési javaslatok voltak napirenden a fogyasztási adók köréből, de mindegyik ilyen javaslat anélkül, hogy megbolygatná a fogyasztási adó-rendszer szervezetet, egy-egy újabb lépéssel viszi előbbre a nagy reform alapjának megalkotását. Épp ezért nagyon hasznos munka az, amit a parlament ebben az irányban végzett. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság julius havi ülését folyó hó 15-én fogja megtartani. — A községjegyzői nyugdíj szabályrendelet módosítása ügyében kiküldött szükebb körű bizottság múlt hétfőn Simonfsits Elemér vármegyei főjegyző elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen részt vettek: Erdős Gábor, Küknél Ferenc, Knsztinkovics János és Lőrinczy József tb. íő- számvevő. A szabályrendelet hiányait és homályos részeit pontonkint megvitatták s a szükséges változtatásokat jegyzékbe vették. A bizottság javasolni fogja, hogy a községeknek és jegyzőknek a nyug- dijilletékhez való hozzájárulásuk fölemeltessék. Tárgyalták a szepesmegyei jegyzői egyesületnek a viszonosság megállapítására vonatkozó átiratát is, de alapos megfontolás után kijelentették, hogy a visszonosságot a nyugdijegyesületek nagyon eltérő intézkedései miatt nem volna méltányos elfogadni. — Szent István napján végzett, de egyházi szertartást nem zavaró mezei munka miatt tett feljelentés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1899. évi május hó 18-án hozott elvi jelentőségű határozata.) —r- - — Nyugdíjból szolgálatba. A mint értesülünk, egy előfordult eset alkalmából elvi jelentőséggel kinyilatkoztatta a pénzügyminiszter, hogy a véglegesen nyugalmazott állami tisztviselők újra való kineveztetés esetén az uj kinevezés szerinti fizetési osztályban az utolsó helyre sorozandók. Ezekre nézve ugyanis n^m alkalmazható az ideiglenesen nyugdijazottakat megillető az a kedvezmény, hogy a tényleges szolgálatba való visszavételük esetén ugyanazon ranghelyre sorozta1 nak, a melyet elfoglalnának, ha mindvégig tényleges szolgálatba álltak volna.-— Jóváhagyott szabályrendelet. A földmi velésügyi minister a birtok határ megje/'ó/ésé- ről alkotott vármegyei szabályrendeletet jó váhagyla. — Hagyatéki ügyben érdekek, magát jelekkel megértetni nem tudó nagykorú siketnéma részére a gyámhatóság ideiglenes gondnokot kirendelni köteles. (A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 41,031 számú elvi jelentőségű határozata.) — Földbe elvermelt gyümölcs ellopásának elbírálása — ha az érték 60 koronát meg nem halad — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1899. évi március hó 16-án hozott elvi jelentőségű határozata.) Előfizetőinkhez! Értesítjük lapunk tisztelt előfizetőit, hogy folyó évi julius hó 1-vel uj előfizetést nyitunk a Hevesi József ismert fővárosi iró által Budapesten szerkesztett gyönyörű kiállítású, gazdag tartalmú illusztrált havi folyóiratára, az „OTTüO!Srcc-ra, melyet úgyszólván ingyen adhatunk t. előfizetőinknek és csak a postai, csomagolási és kézbesítési díj fejében számítunk fel negyedévenként egy koronát. Azon t. előfizetőinket, kik eképen az „Otthont“ is járatni óhajtják, kérjük, hogy folyó évi július hó 1-től kezdve a lapunkért járó előfizetési díjhoz az „Otthoniért negyedévenként fizetendő egy koronát nekünk egyidejűleg beküldeni szíveskedjenek. Az „Otthon“ a hires „Magyar Szalonénak egy külön kiadása (évi előfizetési díja 10 frt), telve legkitűnőbb íróink dolgozataival, elsőrangú festőink illusztrációival. Közöl elbeszéléseket, költeményeket, társadalmi és kritikai cikkeket, népszerű, tudományos ismertetéseket. Divatot (illusztrálva) azonkivül szebbnél szebb aktuális illusztrációkat és úgy a hazai, mint a külföldi festőművészek legújabb alkotásait. Az „Otthon“ minden hó elsején egy vastag kötetben jelenik meg. És ilyenformán a „Tolnavármegye“ előfizetői tizenkét vastag kötetet kapnak ingyen és mindössze évnegyedenként egy koronanyi költségdíjat számítunk fel csupán. Hisszük, hogy olvasóink szívesen fogadják a „Tolnavármegye“ ezen meglepetését, melyet-mi csak nagy áldozatok árán voltunk képesek megszerezni. Előfizetési feltételek: A „Tolnavármegyé“-re: Egész évre . . . 6 frt — kr. TTYG 5 — Negyed évre . . 1 „ 50 „ A „Tolnavármegyé“-re és „Otthonira: Egész évre . . . 8 frt — kr. Fél ,, . . . -4 » — » Negyed évre . . 2 » — » A „Tolnavármegye“ politikai hetilap kiadóhivatala, Szegzárdon. Hírek. — Az „Otthon“ előfizetői a mai számunkkal veszik a julius hónapra járó füzetet. — Személyi hírek. Steineker Ferenc kir. tanácsos, közalapítványi kir. uradalmi gazdasági felügyelő négy hétig Trencsén-Teplicen időzött; a múlt héten visszaérkeze t Szegzárdra és ismét átvette a hivatal vezetését. — Nunkovits Ferenc, a központi járás kiváló képzeltségü, ügybuzgó fő- szolgabirája hosszabb délvidéki tartózkodása után visszaérkezett Szegzárdra és ismét elfoglalta hivatalát. Nagyszámú tisztelői örömmel győződtek meg róla, hogy egészségi állapota jelentékenyen meg- javult. — A bíróság köréből. Áldor Ödön kir. törvényszéki alb'ró nyári szabadságát folyó hó 10-én kezdi meg. Távolléte alatt a telekkönyvi ügyeket Gerle Jakab kir. törvényszéki biró végzi. — Sá- rospataky József kir. alügyész szabadságát a napokban kezdette meg. — Jeuey László kir. alügyész Pécsre tölteni berendelletéséről visszaérkezvén, ismét megkezdette hivatalos.működését.— Szilágyi Ernő joggyakornok hivatalos esküjét folyó hó 2-án tette le a kir. torv. elnökének kezeibe. feledkezve, nem mernek bevágni, visszafordulnak, a muszka vérszemet kap s már-már veszve valánk, a midőn az öreg Radeczkyek rajok rontanak. A váratlan támadásra az oroszok kezdenek közülünk kibontakozni. Fel a dombokra ! hangzik a kiáltás, de alighogy a domblánczolatra felvágtatunk, a túlsó völgyben csatakészen álló s tőlünk nem láthatott orosz gyalogság egy hatalmas sortüzet bocsát reánk. Vissza, vissza ! — hangzott fel újra — az erdő felé, és mi ekkor az ez idő alatt ismét sorakozott orosz lovasságon a kétségbeesés erejével áttörve, vágtattunk kimerült lovainkon az említett erdő felé. Az oroszok nem üldöztek. A 30,000 orosz legyőzte a 3000 magyart, de biztosítom e sorok olvasóját, hogy e csata felett nincs oka pirulni a magyarnak. Győzni lehetetlen volt, de hogy ezen alig egy negyedóráig tartott csatában keményen folyt a viaskodás, hivatkozom Horváth Mihályra a nagy történetíróra, ki azt írja a túrái lovascsatáról : holtakban és sebesültekben a mi veszteségünk 100 ra, az oroszoké 60-ra tehető. Közülünk Károlyiak közül elesett egy hadnagy. egy őrmester Szele Andor, Rokonffi József káplár és 17 közvitéz. Megsebesültek Pálinkás az őrnagy, Apagyi és Degré Alajos kapitányok, az iró és az én szakaszparancsnokom Szili Móric főhadnagy, mindany- nyian keményen megvagdalva, kisebb-nagyobb sebet, kaptak altisztek és közvitézek 32-en, jó magam is épen a midőn egy orosz huszár bal állkapcsát ketté vágtam, kaptam hátulról egy pika vasgombjával oly erős ütést nyakcsigolyámra, hogy fejem a lovam nyakához vágódott. Az oroszok halottjaikat kocsikra rakván, nem tudni hol temették el, de egy Golstein Ágoston nevű agyonvagdalt őrnagyot a csata utáni napon az orosz fővezér Kupprianoff Pál parancsára nagy pompával a túrái templom kerítésén belöl temettek el s a mint engem dr. Stomonnay Ferenc túrái derék orvos értesített, az őrnagy neje 9 éven át julius 20-án mindig megjelent félje sírjánál egy inas és két osztrák katona kíséretében, hogy ott a házastársi hűségnek és szeretetnek forró könyek- kel áldozzon Én pedig a midőn hosszú 50 év lefolyása után mindenképpen megtörődve e drága emlékű napon, rólatok emlékezem akkori ifjú huszárpajtásaim, kiket ott Túra homokos dombjai között a kozák pika vagy orosz kard a magyar nemzet szentjeivé avatott s már félszázad óla pihentek a dúló csaták után : kívánom, álmodozzatok tovább is dicsőségről és szabadságról a sírotok felett emelkedő szép honvédszobor alatt s ha majd a halál parancsszavára Mihály angyal paripáján én is berukkolok az örökkévalóságba, kérlek, fogadjatok be soraitokba, ki egykor veletek csatáztam hazáért, szabadságért. Fővárosi divatlevél. A divat. A ma divatos ruháknál a formáról alig lehet szó, mert alig is látszik, annyira elnyel és elhalmoz minden lormát a csipke, csipkebetét, szalag és fodordisz. De legkivált a csipke. Nem emlékszem, hogy mikor viseltek volna annyi és oly szép csipkét, mint az idei nyári ruhákon. Első sorban állnak a nyári alkalmi csupa csipkealap-ruhák, a melyek mindjárt a mostani divatos varrás néiküli formába szövetnek, azután remek point-iace csipkemunkával kivarratnak. Ezután következnek a köny- nyü selyem-batiszt-, moll- és tüllruhák, a melyeket csipke-diszszel, csipke pánttal, csipke-meilénynyel, csipke-tunikával, csipke-blúzzal, csipke fodrokkal díszítenek. Szóval csipke a jelszó, a csipkegyárosok nem csekély örömére. A bluzszerü derekak keskeny hajtásait, hogy ne legyen túl egyszerű, 72 cm- keskeny csipkével diszitik mindegyikét, a hajtás-csoportok közeit csipkebetétek töltik ki. A formába vágott batiszt- fodrok szélét csipkével szegik, hogy még légiesebben lengő és könnyű legyen. Egy ilyen könnyű ruha valóságos álomkép. Persze a milyen szép és elegáns, olyan költséges is. Ha tiz-tizenkét Írtért batisztot veszek, mire elkészülök a ruhával, azt veszem észre, hogy r.egyven-ötven forintba került. Hát még aztán a gondozása, vasalása, tisztítása ! De divat ám, kivált ház körül, falun és egyszerű kirándulások alkalmára az örökké szép kék
