Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-25 / 26. szám

— Házasság. Scheffer Mór, a pécsi Engel cég gyárvezetője e hó 18 án esküdött örök hűsé­get Spitzer Gizella kisasszonynak; — e hó 20-án pedig Adler Antal igali kereskedő esküdött meg Hirschfeld Minna kisasszonynyal Szegzárdon. — Az áldozatkészség netovábbja. Az elmúlt héten Bonyhddon Lengyel vendéglős 600 vendégre készült, ügy volt, hogy nem csupán a szarvas- marha kiállításra odaérkezett délmagyarországi gaz­dák, hanem sok-sok idegen nála fog étkezni. De mikor elérkezett az étkezés ideje, csak 400 éhes ember telepedett le Lengyel asztalai körül, igy a beszerzett készlet jó része megmaradt a vendéglős konyháján. De nem hiába jó emberek a bonyhádiak. Megsajnálták a népszerű vendéglőst, mit csináljon az ennyi ennivalóval, és gyors elhatározás érlelő­dött meg bennük. Néhány pillanat alatt rendező­bizottság alakult, még pedig bankettet rendező bi­zottság, rövid egy óra alatt 100 név volt az alá­írási iv alá kanyaritva és másnap este a szőlőhe­gyen vig lakomára gyűltek egybe a jó bonyhádiak, és 50 krajcárok ellenében volt vig lakodalom, mu­latság, hegyen-völgyön át. 6 órakor délután kezdő­dött a rögtönzött lakodalom és 11 óra volt, mikor a bonyhádi intelligencia a telesített emberbaráti kötelesség jóleső tudatában eltávozott a boldogan mosolygó vendéglős hajlékából. Utódok, vegyetek példát a derék apák áldozatkészségéről 1 — Kivételes nösülési engedélyek. A hon­védelmi miniszter a védkötelezettség fentartása mellett kivételes nösülési engedélyt adott Bácskai Ádám kocsolai, Kasziba István budapesti, Fricsi (]éter belaczi, Schlitt Jakab szakadáti, ifj. Rotten- biller Péter alsó-nánai, Rajna Balázs ozorai, Nieth József czikói, Mürtz János varsádi, Liebermann István gy.-jovánczai, Kohn Mátyás varasdi, ifj. Zimmermann György mözsi, ifj. Kövesdi József t. ireghi, Elter Kristóf bátaszéki, Braun György ko­csolai lakosoknak. Kolonics József, Baksai Sándor és Schmalcz Antal kérvényeit pótlás végett viszza- küldötte. — A méter jubilál. A VII. év Messidor 4-én, vagyis 1799. junius 22-én határozta el a francia törvényhozó testület a méter egységet. Kilenc* év, egy hónap és 14 napi munkába került ennek az egységnek a megállapítása. A méter tehát száz éves. A kötelező használatát azonban csak 1801- ben mondották ki. Az uj rendszer nehezen honoso- sodott meg s Franciaországban is sokan méreget­nek láb és hüvely szerint. Nálunk csak 1876. óta kötelező a méter-rendszer használata. — Jégeső. Múlt hétfőn délután Kurd és Csibrák közt oly nagy jégeső volt, hogy az arra haladó vonat kocsijainak több ablakát is bezúzták dió nagyságú jegek; a vetésben, fákban nagy kárt tett. A megye egyéb részeiben is volt jégeső, s tetemes kárt okozott a gazdáknak. A jégvihar Ba- ranyamegye több községében is nagy pusztítást vitt végbe. — A magyar nép barométerei. Álmos va­gyok, bámul a hajam, bogaras a jószág, beszorult a hordó akonája, beszorult a csutora fedele, be- hallik a szomszéd harang, brekegnek a leveli bé­kák, csereg a gyöngyfyuk : eső lesz. Dühössek a méhek, fecskék alant járnak, foltosodik a kövezet, feszül a ládafia, halottal álmodni, kapa, kasza fe- ketedik, kemény a harangkötél, kiabál a drótos : eső lesz. Lecsap a füst, a ludak, kacsák örömük­ben nem férnek a tóban, mosdik a macska, messze ellátszik a hegy, meglágyul a szalonnabőr, nedvesedik a só, porba hentereg a szamár : eső lesz. Pipál a hegy, rikoltoz a páva, sokat szóinak a kakasok, szemtelenek a legyek, száraz a tenye­rem, tyúkszemem fáj, a tyúkok, verebek fürödnek, udvaros a hold, viszket a fülem : eső lesz. — Öngyilkossági kísérlet. Simon Gyula kir. ügyészségi díjnok tegnap délelőtt öngyilkossági szándékból kétszer a Csörgetékbe ugrott, de az úszómester mindkét Ízben erős küzdelem után ki­mentette a habokból az elszánt szerencsétlen em­bert, kit ezen végzetes tettére hivatalbeli mulasz­tása s a büntetéstől való félelem vitte. — A fürdés áldozata. Ürge József dunaföld- vári lakos folyó hó 10-én fürdés közben a Dunába esett. Holttestét még mindig nem találták meg. 1899. junius 25. — A világ vége. Az emberiség utolsó nap­jaival foglalkozik mostanában egy bölcsészet-vallási iskola. A párisi tudományos akadémia egyik tagja: Faye, ama nézetének adott kifejezést, hogy egy szép napon az élet meg fog szűnni a földön. A nap, a mely egyre jobban kihűl, megfogja fosztani a földet a fénytől és a melegtől. Lappareat viszont azt vitatja, hogy el fog jönni az idő, a mikor az egész földet tenger fogja boritani. Brialmont tábor­nok szerint az emberek éhen fognak veszni. A föld ugyancsak tizenkét milliárd embert tud táplálni, ezt a számot pedig 2166-ban érjük el. 368 év múlva tehát éhínség fogja az emberiség sorait meg­tizedelni. — Sikkasztó körözése. A kaposvári kir. tör­vényszék Grünwald Lipót, paksi születésű, 44 éves sertésügynököt sikkasztás büntette miatt ország­szerte körözteti, mert legutóbbi budapesti lakásá­ról ismeretlen helyre költözött. — Aki nem fél az Istentől. Gazdag János dunaföldvári lakos egész életet a korcsmában tölti. Az isten házát sohasem látogatja, hanem ehelyett káromolja azokat, akik a korcsma helyett a templomba járnak. Folyó hó 20-án este a korcsmából haza­felé jövet piszkos szavakkal szitkolódzott, egyszerre aztán egy hatalmas villámcsapástól sújtva, azonnal meghalt. — Véres bosszú. Nagyban mulattak f. hó elején a decsi legények egy korcsmában. Mindig sűrűbben hordatták maguknak az egy-cgy deczi pálinkát. Egyszer csak Ivanics István a néhány deci pálinkától indíttatva, Karácsony István elé állt, s ezt minden ok nélkül úgy meg lökte, hogy Karácsony székestől együtt hanyatt esett a földre. Ekközben már beesteledett s a legények is haza akartak menni. Alig tértek azonban ki az ajtón, Karácsony István Ivanics elé állott és fokosával akkora csapást mért fejére, hogy még mindig élet és halál között vivődik. — Bűnös pékinas. Simon Lipót, 17 éves, szegzárdi születésű pékinas Adonyban Takács La­jos pékmesternek a süteményeit szokta kihordani; megunta azonban már gazdája kenyerét és kiflijeit, s a legutóbb reábizott süteményekkel kosarastól odébb állott, s úgy eltűnt, hogy sehol sem találják. Most aztán az adonyi főszolgabíró országszerte kö­rözteti és Adonyra óhajtja toloncoltatni a hűtlen pékinast. — Háború fazekakkal. Váczi Istvánná, Tőke Náncsi, Tamás Ferencné agárdi lakosok bár édes testvérek, nem nagyon szeretik egymást. Folyó hó 17-én fazekat árultak a piaczon és a konkurrencia miatt hajba kap'ak. A verekedő amazonok segítsé­gére jött Tamás Ferencné fia és Váczi Istvánná anyja is és a fazekakkal akkora háborút csináltak, hogy pár perc múlva az egész piac fazékdarabok­kal volt tele. Az épületes látványnak természetesen sok nézője akadt. — A Dunába fuladt gyermek. A szülői gon­datlanságnak már ismét áldó zata van. Mint paksi levelezőnk Írja, Pakson a napokban Wachtler Fe­renc ottani halász két gyermeke, — a nyolc éves Jóska és a négy éves Mariska, — a Duna partjá­hoz kötött csolnakok egyikében játszadoztak, mi­közben mind a két gyermek a folyamba esett. A gyermekek segélykiáltására figyelmessé lett egy asszony — ki a kikötött tutajok egyikén ruhát mosott — s látva a gyermekek küzdelmét a ha­bokkal, segítségükre sietett, azonban csak a kis leányt tuda megmenteni, mert a fiú nyomtalanul eltűnt a hullámok között. A holttestét még eddig nem sikerült föltalálni. — Szórakozottság. Az orvos (föl és alá ro­han a szobában magából kikelve) Borzasztó 1 Isszonyu 1 Rettenetes 1 A barátja : De hát mit nyargalsz ? Mi a bajod. Az orvos : Borzasztó 1 Egy halotti bizonyít­ványt állítottam ki s a «halál oka» rubrikájába a nevemet Írtam bele ! — A romok alatt. F. hó elején Kakasdon, a falu végén levő partból földet hordott több oda­való asszony. Egyszer csak a part leszakadt, s az ott dolgozó asszonyok közül Schwarcz Henriknét maga alá temette, a ki oly súlyosan megsérült, hogy most a kórházban élet-halál közölt lebeg. TOLNA VARMEGYE. — A rátótiak. Az uj csodák közé tartozik az is, hogy most már Amerikában 4—8 emeletes házakat, templomokat más helyre tolnak. Budapesten is megjelent egy amerikai mérnök s nagy biztositékot akart letenni, hogy eltolja a Dréher palotát a Kossu'h Lajos utczában, aztán a plébánia templomot. Szegény rátótiak, mennyit csúfolták őket uton-utfélen. hogy hajdanában eltolták borsón a templomot; s midőn a borsót lehintették a földre, aztán az elöljárók neki dűltek vállal a falnak s a borsón hasra estek, kiáltották : csúszik ám koma 1 íme! semmi sincs uj a napalatt 1 A mit a rátótiak régen megtettek, az amerikaiak még csak most találtak fel, pedig hát itt is csak van egy-egy kis ész, nem csak Rátóton 1 . . . — Meglopta a testvérjét. Kern Ádám do­bokai lakosnak már régóta fájt a foga Bátaszéken lakó öcscsének a tehenére, a melyhez némi jogot is formált. Végre aztán elhatározta magát s el­ment Bátaszékre az öcscséhez. Éppen kapóra jött az alkalom, mert öcscse kint dolgozott a földeken. Kern ekkor a tehenet az istállóból kivezette, a ko­csijához kötötte s elment vele haza. Öcscse azon­ban feljelentette s a csendőrök a tehenet elkoboz­ták tőle s lopás miatt a vizsgálat megindult ellene. — Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Rubin Károly báttaszéki kereskedő ellen a csődöt folyó hó 22-én elrendelte. Tómeggoudnok : Mayer Gyula ügyvéd, helyettese : Beszedits Ödön. A bejelenté­sek határideje 1899. julius 16. Felszámolási tár­gyalás 1899. szeptember 13. Csőd választmány ala­kulása szeptember 16. —• Eladó citera. Egy jó hangú, teljesen hasz­nálható citera egész fölszereléssel eladó. Fölvilágo- sitást nyújt a szerkesztőség vagy kiadóhivatal. VIDÉK. _______________________________________5._ Kölese i. A kölesdi orsz. vásár junius hó 27-én és 28-án, azaz jövő kedden és szerdán leend, a melyre ezúttal is felhívjuk a vásározó közönség figyelmét. Halnak a gyermekek. Kölesden egyre-másra halnak a gyermekek a szamár hurutban, abban a csú­nya betegségben, a me’y ellen az orvosi tudomány, a levegő változtatáson kívül, ez ideig más gyógy­szert még nem talált fel. Nyári mulatság. A kölesdi iparos asztaltár­saság junius hó 18-án az orvoskuti gyümölcsösben juniálist rendezett, a melyet azonban egy záporeső megzavarván, a mulató közönség bevonult a ven­déglőbe, s ott táncolt világos reggelig, T A N Ü G Y. — A szegzárdi polgári leányiskola ér­tesítőjét már kiadta Kovácsáé Nagy Lujza, az in­tézet érdemes igazgatója. Az értesítőben közzé van téve az a magas szárnyalásu beszéd, melyet az igazgatónő Erzsébet királyné emlékére tartott gyász­ünnepélyen mondott el. A tanév alatt összesen 192 növendék iratkozott be, kik között 45 magántanuló; helybeli 108, vidéki 84. A tantestü'et a hitoktatók­kal együtt 9 tagból állott. Ösztöndijat nyertek : Breszlauer Jolán és Varga Jolán II. oszt. tanulók. Jutalomkönyveket kaptak: Dobó Vilma, Linhardt Melánia, Braun Reneé, Angyal Irma, Szilágyi Ró­zsa, Kajos Erzsébet I. oszt.; Wigand Janka, Klie- ber Erzsébet, Pirnitzer Irén, Korody Józsa és Szabó Julia II. oszt. ; Dobó Ilona, Kemény Erzsébet, Kra­mer Zsófi, Pirnitzer Edith, Parti Ella, Wolf Ilona és Vargha Sára III. oszt.; Urtika Emilia, Klieber Gizella, Gross Róza, Kosa Berta, Steindl Mária, Hirschfeld Jolán, Pesti Róza, Török Erzsébet, Ha- lasy Melánia, Wigand Hedvig, Zarubay Gizella, Borsody Teréz és Róth Mária IV. oszt. tanulók. Pénzbeli jutalmat nyertek: Halász Etel, Schmir- mund Emma I. oszt. és Orbán Julia III. oszt. ta­nulók. Az értesítő végén a jövő tanévre következő figyelmeztetést teszi közzé az igazgatónő : Az 1899 — 1900. tanévben a fölvételek és beiratások iskolánk­ban szeptember hó 1-től 7 ig fognak tartatni dél­előtt 9—12 óráig az igazgatósági irodában. E na­pok délutánjain tartatnak a felvételi-, pótló- és ja­vító vizsgálatok. A rendes tanítás szeptember 9-én veszi kezdetét. Azon növendékek, kik egy, két, vagy három rendes tantárgyból elégtelen osztály­zatot nyertek s felsőbb osztályba kívánnak felvé­tetni, javító vizsgálatra je!entkezhetnek. Ebbéli szán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom