Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-15 / 3. szám
6. TOLNAVÁMIFGYR 1899. január 15. Lenke, Flóra Ilona, Kemperle Mariska. Kármán Írónké, Kis Lidiké, Mészáros Teruska, Pelrich Lenke, Gizella, Jolán, Pétersz Mariska és Emma, Petánszky Katica, Resch Etel, Schön Mariska, Schvendtner Dudika, Schmidt Lenke, Szenicey Cecil, Szenicey nővérek, Szentpétery Blanka és Irén, Szelinai Róza, j Tóth Emmike, Udvardy Ilonka (Z.-Egerszeg), Zólyomi Sárika (D.-Szt. György) stb. — A szegzárdi temetkezési egyesület múlt vasárnap délután tartotta meg évi rendes köz- j gyűlését a városháza nagy termében. Wosinsky Mór eddigi elnök nagy elfoglaltsága miatt lemondott s helyette dr. Fent Ferenc, újvárosi plébánost választották meg egyhangúlag elnökké; alelnök : dr. Morvay István, pénztárnok : Z a r u b a y Ferenc, jegyző : Rittinger Antal; számvizsgálók: Kraut- s a c k József, B e n c s i k Kálmán, Székely Ferenc és K o v á c h Aladár lettek; a választmány a régi maradt. A hivatalhelyiség bérletére az ügybuzgó pénztárnoknak 80 frtot szavaztak meg. A virágzó egyesületnek jelenleg közel 17.000 frt készpénz vagyona van gyümőlcsözőleg elhelyezve, a tagok száma folyton szaporodik; s az egyleti alapvagyon a múlt évben 3000 írtnál nagyobb összeggel szaporodott. Beiratkozhatni az egyesületbe Z a r u b a y Ferene pénztárnoknál vagy az egylet pénzbeszedőjénél; heti 10 kr befizetéssel. Halálesetén az egylet 70 frtot fizet ki az elhunyt örökösének ; a befizetéseket csak 40 írtig kell teljesíteni. MULATSÁGOK. — A szegzárdi rom. kath. olvasókör január hó 22-én és február hó 12-én ház-alapja javára egyleti helyiségében ének, szavalat- és felolvasással egybekötött táncestélyt tart. Belépti dij sze- mélyenkint 50 fillér. Kezdete este 7 órakor. Felül- fizetések és jegymegváltások köszönettel fogadtatnak. A zenét Garay Lajos zenekara fogja szolgáltatni. — Táncpróba. Február hó 1-én a «Szegzárd szálló« dísztermében zártkörű táncpróbát rendez Dobos Adolf tánctanitó. Beléptidij személyen- kint 1 frt. — Családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete fél 8 órakor. — A szokott táncokon kívül be fogja mutatni: a Pás de Quatre-t, a Grazianat, továbbá a Pás de Patineurst és a magyar szólót.-- A hőgyészi önkéntes tűzoltó-egylet január hó 22-én zártkörű táncestélyt tart. Beléptidíj : személyjegy 60 kr. Családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 9 órakor. A tiszta jövedelem egyleti célokra fordítandó lévén, felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. VEGYESEK. — Az újévi ajándékok eredete. Az újévi üdvözlés és ajándékozás igen régi keletű, már a rómaiaknál, sőt még jóval előbb a szabinok uralkodása idején is divatozott. A legelső újévi ünnepséget Janus tiszteletére rendezték, mikor visszatért Teszálliából. Ismeretes dolog, hogy Janust később isteni méltóságra emelték és temp'omot emeltek tiszteletére, mely béke idején zárva volt. Ez azonban Róma alapításától kezdve Augusztus uralkodásáig, tehát 700 évi időtartam alatt csak három ízben történt meg. Bizonyos dolog, hogy az újévi üdvözlés Janus nevéhez fűződik. Rómában az újévi ajándékot strenna-nak hívják, a mely szó a Strena vagy Strania névből származik. Strania volt a fiatalság, az egészség és az erő védnöknője és szimbóluma a verbena volt. Ezt a virágot szórták újévkor a papok a nép közé. A virágszórás nagy pompa és ünnepségek közt történt meg és ezt az ünnepélyt egyszerűen strenna-nak hívták. Ilyen ver- benavirágot küldözgettek egymásnak az ismerősök is. Később azután elfajult ez az egyszerű kedves üdvözlés és nemcsak virágot, hanem gyümölcsöt és drágábbnál-drágább ajándékokkal halmozták el el egymást Ez az ajándékozási mánia oly mérvet öltőit, hogy sokan tönkrementek miatta, úgy, hogy Tiberius kénytelen volt betiltani. Az ajándékokat rendesen a kapu fölött levő nagy ökörszarvba tették, mely oda volt függesztve. Még most is látni sok régi olasz kastély kapuja fölött ilyen szarvakat. Rómában pedig alig van ház, a melynek kapuja fölött ne lenne kőből faragott ökörszarv, a mely díszt, mint a régi szokás megörökítését alkalmazzák. — Mai gyermekek. Bandi: Miért sírsz ? Miska : A tanító elpáholt. Bandi: Ojjé! Akkor ne sírj, hanem jelentsed fel a királya ügyésznek. — Az iskola humora. Azokban a szobákban, a melyekben komo'y tanítók sok tudást csö- pögtetnek a «haza virágának» leikébe, elég gyakran fölcsillám ik a humor. A gyermekszív és a gyermekszáj őszintesége sokszor megnevettetik a legszigorúbb tanítót is, pedig a tanítónak ugyancsak vigyáznia kell a tekintélyre. íme egy példa: a tanító és egyik pufók kis fiú a következő párbeszédet váltotta: — Jancsi, mondj egy egyszerű mondatot 1 — A ló húz. — Jól van. Most mondd el ezt a mondatot kérdőformában : — Húz a ló ? — Nagyon jól van. És most parancsoló formában mond 1 A kis fiú kissé gondolkozik, azután bátran kibökte : ■— Gyi! te, gyi! Hogyan táncolják a keringőt ? — Farsangi megfigyelések. — A naiv táncosnő. Rendesen feltűnő a toilettje. Úgy elpirul, hogy még a vállai is szint változtatnak, zavarodottan hebeg és alig tudja kiejteni az igent. Táncközben mindig a tánczmestertől kapott tanácsok vannak az eszében, de azért mindig kiesik a taktusból és belekeveredik a saját uszályába, görcsösen fogja finom legyezőjét, mely rendesen el is törik. Úgy táncol, mint egy gép, nem mer szólani, nem mer senkire se nézni. De azután pár gyötrelmes óra után hiszi, hogy jól mulatott. Komoly táncosnő. Mindig érzi ruhájának, cipőjének és keztyüjé- nek szorítását. Osszeszoritja ajkait, hogy kisebb legyen az arca és orrából beszél. Legyezőjét különc módon tartja, hidegen néz táncosaira s 'mosolygásában nincs semmi szellem. Sem nem fiatal, sem nem kedves s kitan ulhatatlan komor, mint az esős idő. A jó gyermek. Nagy darab esetlen legény. Táncosnőjét úgy fölkapja, mint a pelyhet s ügyetlen bókokat sugdos a fülébe, a miktől az elpirul. De oly jóságosán tud nevetni, hogy ostobaságait senki sem veszi rossz néven. Taszigál, utat tör magának kímélet nélkül s egész éjszaka fáradhatatlanul robotol. Valóságos gondviselése az anyáknak, az elvirult szépeknek s bizalmasabb leányismerőseinek. Nagy a bátorsága, végigeszi a legkomisszabb vacsorát és a keringőt dübörögve táncolja. Nem válogatós, szükség esetén eltáncolna a templom tornyával is s hamarább kifáradna a torony, mint ő. A jól mulató' asszonyok. Kicsike, hízásra hajlandó, tengerzöld selyemben, brüsszeli csipkékkel. Örökösen izeg-mozog, örökösen csacsog, kezet szőrit minden asszonynyál, a kisebbik fiának kanyarójáról beszél, vagy arról, hogy mily kellemetlen utazása esett a múlt héten a vasúton. Nagyon jó családanya, de a bálban mulatni akar. Minden meghívást örömmel fogad, étvágygyal eszik-iszik, megdézsmálja a bonbonniéreket s csak akkor távozik, mikor a csillárokat eloltogatják. A parthie-vadász. Rendkívüli tisztelettel viseltetik a leányok iránt s végtelenül kedves a mamákkal szemben. A hozományt messziről megérzi, mint a vizsla a vadat. Kétszer tízezer koronáért két keringő, 30 ezerért lefoglalja a mamát is, 50 ezerért pedig az egész kotiliont kikönyörgi a leánytól. No és 100,000 forintért akár a bakra ül a kocsis mellé. Természetesen kifogástalan táncos, hiszen ez a foglalkozása. Alig ér a táncosnőjének derékövé. hez, nagy tisztelettel vezeti, vigyáz a ruhájára, keveset beszél, néha a házasélet boldogságára céloz olvadó tekintettel, ha ugyan a hozomány megfelel várakozásának. A férjvadász leány. Szokásai amerikaiasak. Azt mondja, hogy nem akar férjhez menni, bár ez a leghőbb vágya. Kacér mindenkivel, fölüket mindenkit. Szétosztogatja bokrétájának virágait s szellemét egyaránt. Excentrikus ruhát visel. Minden toilett darabja egy-egy pisztoly, minden tekintete nyíl. Majd bágyatag, majd szenvedélyes. Megadással táncol, de férjet azért nem talál. A szegény legény. A vidékről jött a városba, szemeit lesüti, halkan beszél és csak a kövéreket kéri fel a táncra, mert különben attól fél, hogy kosarat kap. A legostobábbnak látszik az egész teremben, pedig nem az. A hódító. Katona, többnyire huszár. Huszárosán táncol s föllépése végtelenül biztos. Szép gyerek és folytonosan nézi a táncosnőjét, a kinek sans gene megmondja, hogy melege van. Mikor a leányt a buffetbe kiséri, megszorítja a karját. Mindenkinek tetszik, de nem sokáig. A szórakozott táncos. Úgy táncol, mint egy bolond, mások tyúkszemét letapossa, beleütődik mindenkibe, meglöki a kövér asszonyokat, letépi a ruhájukat, belegabalyodik a táncosnőjének uszályába, — elesik, magával rántva a leányt, fellöki a szolgát, a ki hüssitőket hordoz körül, a magaviseleté miatt annyira pirul a táncosnője, mint a szamóca. Beleütődik az ajtóba és a rendezőkbe egyaránt, nagy robajjal fellöki a széket, azután a mellékterembe menekül, ott feldönt egy asztalt, végre mikor a táncosnőjét elvesztette valahol, maga is lemenekül a lépcsőn. A szerelmesek. Ők is ott vannak a teremben. Akár az örökkévalóságig táncolnának egymással. Lépéseikben édes harmónia van. Alosolyognak, s minduntalan egymásra néznek. Úgy táncolnak, mint csak az égben szokás, egymáshoz simulva, befödve a fehér ruha felhőjével. Kezük remeg, szivük dobog. Féltékenység, unalom, ellenszenv nem ér fel hozzájuk. Boldogan, önfeledten járják a keringőt s méltók a többiek gyűlöletére. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi január 8-tól 14-ig: Született: 6 gyermek, 4 fiú és 2 leány. Kihirdetve: Domonyai János — Angyal Máriával, Budai István — Fehér Teréziával, Balogh István — Fehér Júliával, Isztlstecker Józsel — Fray Annával, Matus Mihály — Fray Júliával, Szegedi Ferenc — Marton Rozáliával, Gyimóthy István — Kocsi Erzsébettel. Házasságot kötött: Fehér Sándor — Tamm Erzsébettel, Palkovits Márton — Steiner Teréziával, Tamer József — Rudolf Ágnessel. Meghalt: Perszina Zoltán, Mihálovits István, Berta Jánosné szül. Katzka Katalin, Békés Juliánná, Tafner István, Péterbencze Pál, Hoffmann Jolán és Kelemen Mária. KÖZGAZDASÁG. A kopár és vizmosásos területeken teljesített erdősítések állami segélyezése. A földmivelésügyi m. kir. minister, úgy mint az előző években, ama szegényebb sorsú birtokosokat, kik a közgazdasági érdekből befásitandó kopár és vizmosásos területeken a folyó év folyamán önkén*, tehát az erdősítésnek az 1879: XXXI. t. c. 165. §-a alapján való elrendelése előtt is sikerrel erdősítettek, állami segélyben részesitette s a teljesített erdősítések közgazdasági értékéhez és fontosságához, valamint a tényleg felmerült költségek nagyságához képest 622 birtokos részére 3842 k. holdnyi kopár és vizmosásos terület beerdősitéseért 27,277 forint pénzsegélyt osztott ki. Egybevetve ezeket az adatokat az előző év ! adataival — melyek szerint az 1896-ik évben 107, az 1897 ik évben pedig 382 birtokos vállalkozott hasonló erdősitési mivelet teljesítésére — kitűnik, hogy a kopár és vizmosásos területek beerdősitése ! évről-évre örvendetesebb lendületet nyer és hogy a szegényebb sorsú birtokosoknak állami pénzsegély- j ben való részesítése a kopár területek beerdősiiését hathatósan előmozdítja. — Állategészségügyi kimutatás. A földmivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek január 4-én konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé, Lcpfene: Majos 1 udvar.
