Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-01 / 1. szám
TOLNA VARMEGYE. 1899. január 1. A most beköszöntött uj esztendő már meghozta kárhozatos aknamunkájuknak elszomorító következményeit. Szégyenletes állapot ez Magyarország dicső történetében, hogy alkotmányos garanciák nélküli ex-lex viszonyok közt kell tova döcögni a magyar állam gépezetének. Nem volt és nincs is elfogadható, komoly ok arra, hogy a törpe kisebbség ily erőszakos eszközökhöz nyúljon, s igy érvényesítse a parlamentben ellenőrködő hivatását. Az ellenzék feladatának félreismerése, az opponálási düh elvadulása s valóságos rombolási ösztön lehet csak az, ami a parlament önmagáról megfeledkezett tagjait oly szégyenletes botrányokra ragadtatja naponkint a törvényhozás csarnokában. . Céljokat némileg elérték, mert hát csakugyan törvényen kívüli állapotot teremtettek Magyarországban. De azért nem kell a mi szerencsétlen helyzetünket oly tragikusan venni, mint a hogy az ellenzék azt célzatosan hangoztatja. Az abszolitizmus rémétől még messze vagyunk ; mert, hála az égnek, kárörvendó és résen álló ellenségeink hatalma még nem akkora, hogy a nemzet alkotmányos érzületű királyát végzetes lépésekre reá bírhatná. Most még csak az ex-lex állapot nem remélt bekövetkezésén gyönyörködhetik az ellenzék, de hát ez még nem is olyan kétségbeejtő helyzet, mert hiszen jelenleg még csak két kérdés áll előtérben : az adóbehajtás és u/oncdl/itds ügye, és pedig azért, mert az 1886-ki törvény értelmében a törvényhatóságok a meg nem szavazott adók tényleges behajtása és a meg nem szavazott újoncok tényleges kiállítása körül közreműködni nem tartoznak és e tekintetben csupán az előmunkálatok teljesítésére köte- leztetnek. Először is vegyük szeinügyre az adóbehajtások kérdését. Magától értetődik, hogy 2. ___________ az 1898. évről, vagy még régibb időből fennálló adóhátralékok — minthogy ezeknél törvényesen megszavazott adótartozásokról van szó — akadálytalanul behajthatok január elsején tul is. A mi pedig a folyó adótartozásokat illeti, ezek tekintetében intézkedések szükségessége januárban, sőt még azontúl is meglehetősen hosszú ideig fenn nem forog s az államhatalom egy da- j rabig passzív nézője maradhat a dolgok fejlődésének. Az egyenes adók tudvalevőleg negyedévenkint fizetendők be és pedig oly módon, hogy az első évnegyedi adórészlet február 15-ikén válik esedékessé. De még február elsején sem következik be rögtön az az időpont, mikor az adóhátralékosok tényleg hátralékaik befizetésére szorittatnak. Február 15-ike után az adóhivatalok összeállítják az adóhátralékosok jegyzékét, ami pár hetet vesz igénybe. Csakis márciusban történik először a hátralékos adózók meg- intése s csak akkor, ha az adóintésekben kitűzött határidő alatt sem fizettetnek be a hátralékos összegek, történnek meg a behajtás iránt való intézkedések. Az adó- végrehajtásokra tényleg március vége előtt rendes viszonyok közt sem kénül a sor. Tévedés tehát azt hinni, hogy az adóügyben mindjárt január elején valami felfordulás áll be, ha az országgyűlés az indem- nitási törvényt el nem intézi. Csakis március ! végén, vagy április folyamában kerül a sor arra, hogy a közigazgatási közegek a végrehajtás végett hozzájuk utalt hátraléktartozások tényleges behajtásához hozzáfoghatnak. Tekintettel a mondottakra, bátran állíthatjuk, hogy legalább a mi az adóvégrehajtásokat illeti, az újév elején nem állhat be rögtön valami fenyegető helyzet, mert nem tehető fel, hogy még március vagy ; április végéig se lehessen a kivezető utat megtalálni azokból a bonyodalmakból, me- ! lyek a törvényhozást most megbénítják. Hónapokig ily állapot nem tarthat, sőt józan észszel fel kell tennünk, hogy még az első adórészlet esedékessége, azaz február 15-ike előtt beáll a minden hazafi által óhajtott kibontakozás. A mi már most az ujoncozást illeti, ez még kevésbbé akut természetű. Az ujon- cozás különben is csak márciusban szokott végrehajtatni. Az előmunkálatok a törvény szerint minden körülmények közt teljesiten- dők lévén, csakis a tényleges állítás jöhet szóba. Feltéve azt a hitetlen esetet, hogy az újoncok megszavazása még márciusig sem történik meg, az sem járna valami nehézséggel, ha az ujoncállitás idejét későbbi időre halasztanák, mert hisz az újoncok tényleges bevonulása különben is csak őszszel történik meg. Mindent összevéve, az exlex-állapot közjogilag veszedelmes dolog; de tévedne, a ki azt hinné, hogy akár az adó, akár az ujoncállitás ügyében mindjárt az év elején valami ijesztő felfordulás állhatna be. Ettől még messze vagyunk; s dacára az ellenzéki szövetség e célra törekvő működésének, nem is hisszük, hogy nagyobb zavarok támadjanak ; mert elvégre az any- nyira óhajtott normális viszonyoknak előbb- utóbb meg kell jönniök, s az államkormányzás egyidőre elakadt szekere ismét a rendes kerékvágásba fog jutni, mert a parlamentarizmus és alkotmányosság nagy elvének, a mely a többség jogait a kisebbség terrorizmusa által elnyomni nem engedi, nagy harcok és áldozatok árán is érvényesülni és diadalmaskodni kell. VÁRMEGYE. — Halasztás .a községi számadások beterjesztésére. Kerbolt István, a tolnamegyei községi- és körjegyzők egyletének elnöke, alaposan megindokolt kérvényt nyújtott be vármegyénk alispánjához a végből, hogy a községi számadások beterjesztésére a jövő évi május hó 1-ig halasztás engedélyeztessék ; — mert a téli időben, különösen ságban semmi uj nem adta magát elő. Csókolom sokszor kezüket kedves szülőim, Bácsit is, csókolom Palit. alázatos háladó fiuk Pista. II. , Poson, Jannuir 19-én 1840. Édes jó Palim ! Tegnap írtam, hogy Liszt egy hét múlva akar Sopronba menni, s ott egy concertet adni közcélra, még tegnap találkozván azonban véle Széchenyinél — engedelmet kért — mondván: hogy tudósításnál fogva Bécsbe kell innen mennie — és igy előbbi szándékát, Sopronba mennie azon időben, nem te jesítheii — elmegy azonban bizonyosan és okvetlenül talán Schóber is e kiséri — s pedig nem sokára. Reidingot is óhajtja meglátogatni. Mondtam néki, hogy ti mindenkor fogtok örülni — ha jön — hogy azonnal megírom a változást — s tőled még itt létében fogván választ venni — közlendem azt véle a további értekezésre nézve. írj tehát édes Pa im ez eránt, mikor gondolnátok legjobbnak — a gyűlésre nézve talán — hogy még itt határozna azután meg talán a napot mellyen Bécsbül lemenne. Ezen levelemet a tegnapival együtt fogod venni — s igy a kü'önböző tudósítás nem tesz különbséget. Ez alkalommal a katona újoncokra nézve is irok kívánságod szerént. Nem is lehet kételkedni, hogy fog a kormány a kívánt számra majoritást szerezni — de hogy ez azonnal ne legyen meg, midőn most majd lelvétetik, az teszi kívánatossá, hogy a vitatás közben is a majoritás szerzés, lekenyerezés a megyékben nyerendő sorsolás okáért — és mézes madzagul — részerint némely condi- tiók telyesülése retnénylhető p. o. a katona tartás megváltása a rövidebb capitulátióban és más azok közül miket a katona ajánlással egyben lehet, kötni, mint a jobbágy telkek megválthatását, a nemtelenek birtok szereshetését s. a. t. részint azon idő ala't, mig ha erősen tartjuk magunkat, a majoritás ugyan Csak meg lessz, lehet inkább remény-lenünk, hogy egy vagy más jó törvényt bírunk véghez vinni. Látod édes Palim ez elegendő indító ok, hogy a melly vármegyéhen csak lehet kisebb számú az instruc io, de határozott ám — és hogy ne lehessen máskép magyarázni, vagy alkalmazni, ha reá kerül az instructio itt — azt volna jó beletenni, hogy ha nem kap majoritást a ti instructiotok is elágazván a voksok a; számra nézve — ha a kisebb számuak szétágaznak a nagyobb számot kívánó voksok ha nem áfisolút, de relativ majoritást nyernek 50 vármegyéből tiz 20.000 recrutát, tiz 15.000 — tiz megye 10.000 voksolna a másik húsz megye pedig 38.000 bárcsak 20 voks relátiv ma- •‘oritás volna, ezen esetben következik p. o. a 20.000 mellett volnának illen esetben a minoritásoknak egyrsülniók kell. — Ne légyen tehát nekünk szabad által menni a 38.000 ily esetben sem, hanem várni és eszközölni az egyesü ést — ha pedig p. o. 15.000 resek közt volnának — ne légyen szabad isolálniok voksukat, hanem áltkellyen menniök a minoritás azon fokozatára, melyben.leginkább egyesül ez, és változtatni pro et contra ezt — hogy a relativ majoritás 38.000-re ne győzzön. Ezeken kívül azt se kell elfelejtenünk, hogy miért hoznánk mi hadi seregünket az egyébb tartományokra nézve a proporciot felül haladó számra ez pedig az eset volna ha 20.000 többet adnánk, | miután igy tesz 20.000 t. i. határőrséggel együtt 100.000 főt — már pedig az egész ármáda 300.000 harmincegynéhány millió lakosnak Magyarországban, | szintén csak egyharmada él s pedig éppen mert midőn a katona tartásának általyános megválíásá- ! nál lenne szó, vigyázni kell, hogy igen nagy fac- tort nehagyjunk magunk a számve ésbe. De ha nem sikerül ez, mint írtam, bizonyára nagyon is megérdemli — hogy ezen alkalmas egy két jó törvényt hozni — és a katona állítást minél kedvezőbb feltételek mellett tenni könyelmüen el ne sza'asszuk. Beszéljetek ez eránt azokkal kiket gondoltok, — főzzétek ki a dolgot és iparkodjatok egyszer ismét i más forma szinü mustra szint adni — de szóljatok I ám ne csak imigy-amugy, de ad factum. Délben zárom e levelemet miután édes Atyánkat dec. 18-án örömmel vittem Kőszegről, Hídjára, Pestrül sehonnan nem vettem ma levelet az első talán a Bécsi postával egy nap később jön. A mit édes Atyánk is Flórira nézve én is majd legjobbnak gondolom, hogy mig alkalmasnak nem tarja magát Kőszegen maradván úgy jöjjünk el onnan, ho'>y többé vissza menniök ne kelljen — az idő járása és a mi országgyűlési állapotunk is fogja majd elhatározni mikor légyen ez. Igen jól történt — hogy édes Atyánk a kis j szobába men*, ha a Palié nem vo'na még alkalma- tosb — azomban én azon kis szobát úgy megszerettem. hogy igen kedvesnek tartom az abbani lakást édes atyámra nézve is. Nem csak ezért — de máskép is szólván Schóberrel vissza veszem egészben, „hogy a Pali Lisztet oda engagirozza szállásra — 0 is és Eve- linda is egyéberánt szinte genirozva volnának. Nem kell mondanom, hogy én Lisztnek semmit sem szól- j lottam — távolrul sem, és igy Pali is errül ne is j említsen semmit fogadóban is jól ellene ő. Említette Schóber, hogy Liszt mintegy fájlalja, hogy ; legtöbb magyarországi váróstul kapván már meg- ' hívásokat éppen Sopron mintegy születési helye ignorá'ni látszik őtet. Nékem azonban errül semmit sem szóllott és csak kívánságát fejezte ki, hogy Sopronba jöjjön a hol azonban senkit sem ismer. E levelem tehát a (tegnapival együtt fogván oda érni nem lesz confusió — egyéberánt egészéges vagyok Jezerniczkyné nénivel együtt — Csókolom kézit édes jó atyánkat — csókolom Palit — telyes szivrül, Pali idejövetelét ne halassza és napját megírja. Csókol hű Pistád. III. Pest, december 6-án 1844. Édes lelkem Palim 1 Az ut isten keze megnehezedett rajtam 1 Flórim tegnap megholt 1 Azonban bár mi nehezen 1 esnék, Isten végzése ellen zúgolódnunk nem sza-
