Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. — Fővárosi lelencek Tolnamegyóben. A fő­városban áldásosán működő «Fehér Kereszt« cimü gyermekvédő egyesület Bölcskére 42, Duna-Föld­várra pedig 17 lelencet adott ki dajkaságba, kiket a vá. .legyei tiszti főorvos személyesen megvizsgált s egészségi állapotukat és gondozásukat kielégítő­nek találta. — Vadászat. Fol)ó hó 10 én a németkeéri kincstári erdőt bérlő vadásztársaság által tar o'i hajtó vadászaton Papezs Antal vajtai főerdész lőtt egy nyársas szarvas bikát, esett még 2 erdei sza­lonka, több fácán, fogoly és nyúl. — Halálozás. Hess Fái tamási! községi jegyző édesanyjának, özv. Hesz Miklósnénak elhuny tárói a következő gyászjelentést vettük: «Alulíró'tak fáj­dalomtól meg ö’t szívvel jelentik, a forrón szeretett felejthetetlen jó anya, nagyanya, ille ve dédanyá­nak özv. Hesz Miklósné szül. Gróf Annának folyó | évi október hó 13-án délelőtt 9 órakor, éhe 84 ik évében rövid szenvedés után történt gyászos el­hunyták A boldogult földi maradványa folyó hó ! 14-én délután 3 órakor fog beszenteltetni és a róm. kath. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Simon- tornya, 1898. évi október 13. Áldás emlékén, béke porai fölött! — Gyermekek: Hesz Amália, Hesz Jenő, Hesz Miklós, Hesz Károly, Hesz Pál. — Vők: özv. Zsarnóczay János, Günther Károly. Menyek : Nágel Adélé, Szentandrássy Béna, özv. Szvoboda Ida, Chinorányi Eugenia, Potty mdy Paulina. — Unokák: Zsarnóczy Szidónia, Zsarnóczy Ernő és neje Balogh Mária, Zsarnóczy Erzsébet férj. báró Browen Rezsőné, Günther Ida férj. Katzenbach Jó- zsefné, Günther Vilma férj. Krecsmáry Sándorné, Günther Lászlóné és neje Mányoky Emma, Hesz Miklós, Hesz Berta, Hesz Gyula, Hesz Etelka férj. Vattay Béláné, Hesz Mariska, Hesz Pál, Hesz Ele­mér, Hesz Szeréna, Hesz Pavlina. Hesz Ferenc, Hesz Erzsébet. — Dédunokák • Fridrich Ida, néhai Fridrich Józsefés néhai Zsarnóczay Vilma gyermeke. Zsarnóczay Ernő, Zsarnóczay Erzsébet, Zsarnóczay János, Zsarnóczáv Zoltán, br. Browen Erzsébet, Katzenbach Ida, Katzenbach József, Katzenbach Kornél, Katzenb; eh Melanie. Krecsmáry Sándor, Krecsmáry Béla, Krecsmáry László, Vattay Béla. — Tanítónők árváinak erdőkében a m. kir. közigazgatási bíróság 986/1898. számú következő döntvényt hozta: «Tanítónő árváinak a törvényszerű gyámpénzen felül anyjuk félévi fizetésére és lak­pénzére, az elhunyt tanítónő férjének pedig 3 havi temetkezési járulékra törvényes igényük van. — Nincs elég szénkéneggep. Most, midőn a szegényebb szőlősgazdák nagy keservesen kezdik újra beültetni kipusztult szőleikef, igy ősz táján mindegyik iparkodik szénkénegezni szőlejét, mert tudja, hogy ez az egyedüli óvszer, melylyel ellen­súlyozni képes a fillokszera romboló munkáját. — Szénkéneget idejekorán iparkodott is beszerezni minden gondos szőlősgazda, de szénkénegező gépre már a századiknak sem jut pénze. A városnak van 10 régi gépe, de ezt annyira igénybe veszik, hogy a nagy szükségletet a legkisebb mérvben elégíti ki. A szegény szőlősgazdák pedig tehetetlenül álla­nak a fillokszerával szemben, mert még pénzért sem juthatnak — akárcsak egy napra is — egy géphez, igy aztán minden iparkodásuk, fáradságuk kárba vész. Erről a hiányról kellene gondoskodni, az elöljáróságnak, mert saját lakosainak életbevágó érdeke kívánja, hogy kellő számú gép álljon a sze­gény szőlősgazdák rendelkezésére. Illetékes helyen , arról értesültünk, hogy az elöljáróságnak csak egy ' kérvényébe kerülne, s a kormány bizonyára kész­séggel engedne át több gépi’ a lakosság részére vagy ingyen, vagy esetleg igen csekély árért. A la­kosság jól felfogott érdeke tehát megköveteli, hogy ezt a kérvényt ne sajnálják megírni a városházán, mert erre elvállalt állásuk kötelezi őket a szegény adózó nép existentiájá. érdekében ! — A trafikok zárórája A pénzügyminiszter a dohánytőzsdék zárórájának megállapítása érdeké­ben a következő körrendeletét intézi valamennyi pénzügyigazgatósághoz: A dohánygyártmányok el­adására vonatkozó szabályok 15. §-a értelmében a dohánykisárusok üzleihelyiségeiket este 9 óráig kö­telesek nyi va tartani. Minthogy a kisebb községek­ben a zárórának pontos betartása, amennyiben ily helyeken a forga'om a téli he napokban az esti órákban teljesen megszűnik, a j.vedék érdekében nem szükséges, fölhata! nazom a kir. pénzügyigaz­gatóságot, hogy o'y községekben, ahol a 9 órai záróra szigorú betartását, a he'yi viszonyok nem követelik, annak merev betartásától ehek'ithesseu s ily helyeken a kisárusok záróráit a viszonyokhoz képest a fenti szabálytól eltérő időben állapíthassa meg, olyképpen, hogy az ily r etek október—már­cius hónapokban esti 7, az áp is—szeptember hó­napokban esti 8 órakor bezárhatok legyenek. — Harcz a fűző ellen. Bosgodin Bogoljebow, a nemrégiben k evezett uj orosz kultuszminiszter működését az ■ készség szempontjából rendkívül fontos rendelet,el kezdte meg. A leányoknak, akik valamely £>rosz államiskolában neveEetnek, megtiltja a fűző viselését. Helyette az orosz nemze'i viseletét kötelesek hordani, melynek széles bluzszerü dereka a testet egy cseppet sem szorítja. A miniszter az­zal okolja meg ezt a rendeletét, hogy egyik hiva­talos utazás közben azt tapasztalta, hogy a fűző viselése rendkívül gátolja a leányok testi fejlődését. — Öngyilkosság. Katzenbach Vince, szegzárdi egykor jó módú szőlősgazda, ki valaha jobb napo­kat élt, de a fillokszera csapás fölléptével egyszerre j tönkre ment. Mint sok más szegzárdi szőlősgazda, ' ő sem hitt a fillokszera erejében, s a vész föllépte I alkalmával több szőlőt vásárolt meg drága pénzen, melyeket azonban már nem szüretelhetett, igy az­tán teljesen tönkrement. Legutóbb pedig szembaj is tetézte sanyarú helyzetét, úgy, hogy megunva az életküzdelmet, padlásán felakasztotta magát s i igy végtére önmaga vetett véget szenvedéseinek. — A szakcsi r. kath. kör alapszabályait a belügyminiszter ellátta a jóváhagyási záradékkal. — Árlejtés. Múlt csütörtökön tartották meg a szegzárdi m. kir. államépitészeti hivatalnál a bu- dapest-eszéki állami közútra az 1899—1904. évek­ben szükséges kavics szállítás bizlositása céljából a zárt írásbeli verseny tárgyalást. Csak egy ajánlat adatott be és pedig Frank J. és társai eszéki vál­lalkozó cég részéről, két álternátivával 26.814 frt 80 kr és 27.353 frt 80 kr összegben. Ezen aján­lat a kereskedelemügyi minisztériumhoz elbírálás végett fölterjesztetett. — Szélhámos tanító. Kölesden egy Knglics György nevű vándor tanító tartózkodott pár nap óta. Ä mint megérkezett, a faluba egyenesen Fehér József községi tanítót kereste fel. Bemutatkozott neki és ott maradt ebédre is. Ebéd után a vándor tanító a bucsuzkodás pillanatában elemelte a ven­dégszerető kollégája értékes esernyőjét. Fehér Jó­zsef észrevette a lopást, de nem tett semmiféle lé­pést a tolvaj elfogatása végett. A vándor tanító azután sorra járta a házakat és mindenütt képes levelező lapokat kínált megvételre. Hogy jobban fogyjon a levelezőlap, igyekezett elhitetni a jámbor falusi emberekkel, hogy az olyan papír a melyikre bélyeget sem kell ragasztani és mégis elmegy oda, a hova küldik. Egyesek lépre mentek és vásárol­tak a levelezőlapból, mig mások a szélhámos taní­tót feljelentették a csendőrségnek. A csendőrség a szélhámos tanítót letartóztatta és bekísérte a gyönki kir. járásbíróság börtönébe. — Névmagyarosítások. Klein Náthán tolnai születésű, budapesti lakos vezeték nevét »lolnau-vx, Vinger József hidegkúti vasúti állomáselöljáró »Verő*.-re, Hahn János paksi lakos «Kakas*-r a.. Schell Miksa györei illetőségű egri lakos és fiai Géza és Zoltán »Szirmai«-ra, Berger Jakab bony­hádi illetőségű balatonfüredi lakos *Balassá»-ra változtatta. — Szembeszálltak a hatósággal. Régi igaz­ság, hogy a végrehajtókat nem igen szeretik. Az sem ritka eset, hogy a szegény ember, amikor adó fejében az utolsó párnáját akarják elvinni, ellenáll a hatóság közegeinek. Ezt panaszolták Blunt János és Fekete János állami végrehajtók Szegzárd köz­ség elöljáróságánál, az elsőt Kömives Istvánné, az utóbbit Tóth János Molnár szegzárdi lakosok gya- lázó és sértő kifejezésekkel illetik. Az elöljáróság áttette az ügyet a kir. törvényszékhez, — Éjjeli vadorzó. Németh János mezőőr fo­lyó hó 15-én a dunaszentgyörgyi határban éjszaka idején őrjáratot tartott és amint veszélyre sem gon­dolva, a mezőn haladt, a közeli bokorból lövést irányítottak feléje. Szerencsére, a golyó nem találta el és a tettes keresésére indulva, abban Kánya Ferenc vadorzót ;^merte fel, akit elfogott és bevitt a község elöljáróságához. — Temetési segély. A m. kir. miniszterelnök Kardos Vendel gyulajovánczai lakosnak, atyja Kar­dos Pál volt 48-as honvéd után 15 frt temetési se­gélyt utalványozott. — Lopással vádolt feleség. Dózsa Pál János alsónyéki lakos azt a panasz feljelentést tette, hogy neje: szül. Császár Éva folyó hó 16-án az ő tá­vollétében a házban lévő s mintegy 289 frt értékű ingóságot összecsomagolta és elvitte. A kir. ügyész­ség a bűnvádi följelentést áttette a szegzárdi kir. törvényszékhez. — Kórházi kitiltás. A belügyminiszter vár­megyénk alispánjának fölterjesztésére Visinyei Vik­tor, ódombovári illetőségű géplakatost, ki különféle betegség ürügye alatt a kórházakban szokott tar­tózkodni, az összes hazai kórházakból kitiltotta, — Féleszű tamburas. Németh János tambu- rás, aki e minőségében a félországot beutazta, fo­lyó hó 5-én Pakson a nagykorcsmában mulattatta a közönséget. Este táján elhívta a korcsmából a vele vadházasságban élő Ragács Marit s amint az utcán szó nélkül haladtak, a tamburás annélkül, hogy erre Ragács Mari bármi okot is adott volna, elővette kését és öt helyen veszélyes szúrást ejtelt rajta, ezzel aztán ismereilen helyre elszaladt. — Megszüntetett csődök. A szegzárdi kir. törvényszék Burger Leontin bonyhádi és Zavaros János szegzárdi kereskedők ellen a csődöt meg­szüntette. — Veszettség. Kokasdon az ebek közt a ve­szettség kiütött. A völgységi járás szolgabirája 40 napig taitó zárt rendelt el. 1898. október 23. TÖRVÉNYKEZÉS. .4 szegzárdi kir. törvényszéknél véglárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1898. évi október hó 25-én. N. Kovács István ellen zsarolás miatt. Pere József, Pere Ferenc, Baranyai György, Bitter Ferencné, Bartos Józsefné, Harzek Mártonná és Baranyai Mihály ellen lopás miatt. Gulyás Mihály ellen hatóság elleni erőszak miatt. — A biztosítási dijak perlése ügyében a m. kir. minisztertanács 1898. évi junius 22-én hozott határoza ában kimondotta, hogy a 20 frtot meg nem haladó biztosítási dij iránt inditolt per­ben is az eljárás nem az elöljáróság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. — Megjutalmazott bűnösök. Cy'órfi Já­nos és Szekeres György muth-pusztai 18 éves su- hancokat anyjuk 1897. november 12-én a Béka­pusztáról a darányi csárdába küldötte valami üze­nettel Visszafelé a gyermekek megfáztak és Stras- ser Sándor szalmakazaljait meggyujtották. Ezért gyújtogatás büntette miatt állottak folyó hó 18-án a kir. törvényszék előtt. A törvényszék a büntető­jogi beszámítás alá nem eső gyermekeket a vád alól felmentette, mire ezek elkezdettek sírni, hogy három napig jöttek hazulról gyalog, ennivalójuk elfogyott s most éhesen kell megtenniük a hosszú utat. Se/cs József kir. törvényszéki elnök, mint a rabsegélyző egyesület elnöke, a gyermekeknek ki- utalványoztatta az egylet pénztárából az útiköltséget. — Verekedés a malomban. 1897. szep­tember 14-én éjjel Csonka István tolnaszántói lakos rozsot vitt Szilágyi József malmába őrletni. Muczel Ödön molnár segéd az éjjeli időre való tekintettel nem akarta a rozsot azonnal megőrletni, amire Csonka és a molnár segéd között verekedés támadt. Csonka István a molnár segédet a működésben levő malmot hajtó szíj közé dobta s csak azért nem törte az össze a molnárt, mert lélekjelenlé ét meg­őrizvén, a hajtó szíjat lábával lerúgta, mire a ma­lom megállott és a molnár az E35 méter mélyen fekvő kőpadra esett. A kir. törvényszék folyó hó 20-án Csonka Istvánt felmentette a vád alul, mert a molnár nem tudta bebizonyítani a panaszos cse­lekményt. — Katona virtus. 1896. október 4-én Szegzárdról katonák mentek Bonyhádra, hogy be­vonuljanak ezredeikbe. A kissé ittas katonák Szép­tölgyesen pajzán jókedvükben félre akarták verni a harangokat, a miben őket a széptölgyesiek meggá­tolták. E miatt aztán verekedés támadt közöttük és a katonák Müller Mihályt alaposan elkardlapoz- ták. Különösen Szabó Mihály káplárt vonta felelős­ségre folyó hó 18-án a kir. törvényszék, de mivel nem lehetett rábizonyítani a vádbeli cselekményt, felmentették. — Korcsmái brutalitás. Kelemen Titusz és Csola Kovács Lajos pincehelyi lakosok 1897. október 27-én Pinczehelyen, a Spitzer Lipót-íéle korcsmában Szántó Gyulát borozgatás közben meg­verték és Szántó 20 napn túl gyógyult testi sér­tést szenvedett. A kit. törvényszék vádlottakat folyó hó 20 án négy-négy havi fogházra és 20—20 frr pénzbüntetésre ítélte el. — Gondatlan anya. Megírtuk annak ide­jén, hogy Kaiser Józsefné, szül. Hemyéki Katalin szegzárdi lakost a kir. törvényszék vád alá he­lyezte, mivel két éves kis Ferenc nevű (iára kellő­leg nem vigyázott és az kékitő eszenciát ivott, a mitől meg is halt. A kir. törvényszék folyó hó 20 án a gondatlanságból okozott emberölés vétsé­gével vádolt anyát a vád és ennek következményei alul felmentette, mert nem találta bizonyítva, hogy gondatlanság terhelte volna. Az Ítélet ellen a kir. ügyész felebbezett. T A N Ü G Y. — Az iparos- és kereskedő tanonc­iskolák segélykérvényeire vonatkozólag várme­gyénk tanfelügyelője miniszteri rendelet következ­tében értesítette az iskolafentartókat, hogy a mi­niszteri rendeletben említett kellékeknek meg nem felelő, különösen a 2%-os pótadó kivetését nem igazoló s hozzá október 31-éig be nem érkező ál­lamsegély iránti kérvényeket fel nem terjesztheti. IRODALOM. — A mj királynénk. Irta Böngérfi János. Több képpel. Ára bekötve 20 kr. Kiadta ifj. Nagel Ottó budapesti könyvkereskedő. Jóravaló népiratka, melyet az ifjúság és nép egyaránt lelki élvezettel és haszonnal olvasgathat. Erős magyar nemzeti szellem és tiszta vallásos hit lengi át a csinos ké­pekkel diszkett könyvecskét, melynek minden egyes eladott példányából 2 kr a szobor javára jut,

Next

/
Oldalképek
Tartalom