Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-27 / 9. szám

,1898. február 27. — Pénztárnok választás Uj Dombóváron. Schröter Károly ujdombovári községi pénztárnok ezen állásáról lemondván, helyette lenyel Ármin választatott meg pénztárnokul. — Honvéd özvegy nyugdija. Az 1848—49. évi honvédeket nyugdíjazó bizottság özv. Dravitz Józsefné szül. Dubitz Erzsébet dunaföldvári lakost, kinek férje a szabadságharc alatt közvitéz volt — évi 36 írttal nyugdíjazta és férje temetési költsé­geire 15 írt segélyt utalványozott. — Elöljáróváltozás Szakoson. Marosi Márton szakcsi biró elhalálozván, biróvá Bessenyei Imre ottani közgyám választatott meg, ennek helyébe pedig Bálint József szakcsi lakost választották meg közgyámmá. — Névmagyarositas. Pick Miklós ozorai szü­letésű budapesti lakos, vezetéknevét belügyminisz- reri engedéllyel >Paizst-ra változtatta. — Engedély könyöradomány gyűjtésre. A belügyminiszter megengedte a bonyhádi orth. izr. hitközség elöljáróságának, hogy az ottani talmud tanoda föntartására az ország területén, de csakis saját hitsorsosai között, 6 hónapon át gyüjtőkönyv | mellett könyöradományokat gyüjthessen. — Elgázolás Jastca Józsefné szegzárdi asz- szonyon a múlt szerdán Bozovác Antal várdombi la­kos kocsija ment keresztül. Nem sebes hajtás, ha­nem mindkét részről a vigyázatlanság okozta, hogy Jasicáné a kocsi alá került. Könnyebb sérülést ka­pott a lábán. A vigyázatlan kocsis azonnal felpa­kolta az asszonyt a kocsira s a község házához 1 hajtatott, hol előzékenyen leemelve a biró elé ve­zette, hol aztán 5 frt pénzbírság fizetése mellett a béke helyre állt. A gázolás nem veszedelmes. — Billog a levélen. Egy atyafi állított be a tiafikos boltba és aszondja: *— Adjon egy billogot. — Milyent ? — Erre a levélre a. — Eogja — szólt a tralikos. — Hagaszsza is rá — mond a szűrös. — Ragassza kend — vág vissza a tralikos. — Én még sose próbáltam. — Hát próbálja kend most. Nyalja kend meg a bélyeget, aztán üsse a levélre. Erre az atyafi nagy ünnepélyesen a mutató és hüvelyk ujja közé fogja a bélyeg egyik szélét és azt a nyelve hegyére illeszti. — Ez a, kérem, szólt az atyafi. — No. — Eölragadt. — Mi, hová ? — A billog a szám padlására. — Vegye kend le. — Az atyafi kapaszkodik is érte a nyelvével, de minden kísérlet meghiúsul, végre nagyot nyel. — E’ mán len van, kérem ; adjon egy má­sikat. — A szerelmes csizmadia legény. Érzelmes sorokat vettünk egy lírai hangulatú czizmadia le­génytől. Rettentően szerelmes a szegény, legalább erre vall az Írása, mely itt következik, la : >Sies­sünk, mert rövid az élet. Egy pannonhalmi szüle­tésű, most Szegzárdon foglalkozó, kis alacsony, szölke, csinos csizmadia legény nősülni akar, csak a szerelemre néz, a hozomány mellékes, de fődo­log a pénz.« Nohát házasulandó leányok és ifiasz- szonyok, induljon meg a levélre a szivük és sies­senek, mert rövid az élet. — Szabályrendelet a serlésvészröl. A föld- mivelésügyi miniszter hatályon kivül helyezte mind­azokat a szabályrendeleteket, a melyeket eddig a sertésvész ellen való védekezés dolgában kiadtak. Ezeknek a szabályrendeleteknek igen nehéz veit a pontos 1 betartása, mert nem voltak egysége­sek, folyvást változtak és hol kiegészítették egy­mást, hol meg ellenkezőleg az előző szabályrende­letek intézkedéseiben zavart csináltak. A miniszter ezért egységes keretbe foglaltak őket és leküldte a törvényhatóságoknak, azzal a megjegyzéssel, hogy az uj szabályrendelet érvényessége március l ével kezdődik. A szabályrendelet többek között meg­hagyja, hogy a sertésvészszel fertőzött községek­ben, hol nem járványos a veszedelem, március el- j sején a zárlat feloldassék, A fertőtlenítést szigorúan és pontosan kell végrehajtani, mert ellenkező eset- { ben a mulasztásból a gazdaközönségre háramló ká­rok a hatóságot terhelik. — Megtámadás. Baldauf Lajos szabályi ipa­rossegéd egy mulatságból hazatérőben, duhaj pa­rasztlegények által megtámadhatott és fején oly ve­szedelmesen megsérült, hogy menten eszméletlenül összerogyott. A duhaj késelők feljelentettek a ta- másii kir. járásbírósághoz. TOLNA VÁRMEGYE. — Betöréses lopás. LÖC3ÍPál német-dalmandi pusztai lakos lakásából múlt hó 30-án virradóra — az ablakvas eltávolításával az ablakon át 50 forint készpénzt és 7 frt értékű élelmiszert elloptak. A tettesek ismeretlenek. — Sertes-zárlat felo'dása. Pálfa, Grábóc, Győnk es Miszla községekben a sertésvész meg­szűnvén, a zárlat feloldatott. VIDÉK. Tolna. A tolnai kór által folyó hó 19-én rendezett táncmulatság fényesen sikerült. A négyest 20 pár táncolta. Jelen voltak: Asszonyok: Dobrovics Sán- dorné, Eisenbarth Gyuláné, Gebhardt Imréné (Paks), Győrfy Jánosné, Mádé őrnagyné, Miksi Jánosné, Molnár Sándorné, Omaisz Károlvné, Parti Józsefné, özv. Rosenmayer Ferencné, Szavincheg kapitányné, Smerál Fábiánné, Steindl Józsefné, Steindl Emi, Stelcer Adél, Thury Béláné, Wittinger Sándorné, Zsinkó Istvánná (Budapest), Leányok: Csizik Teréz, Eisenbarth Ilonka, Eisenbarth Rizuska, Engelhárdt Olimpia, Gebhárdt Mariska (Paks), Molnár Margit, Omaisz Ida, Parti Ilonka, Rosenmayer Paula, Szily Ilonka, Smerál Fáncsi, Stelcer Adél, Wittinger Paula. A táncmulatságnak csak a hajnali órák vetettek véget. Dombóvár. Szombaton tautotta meg a dombóvári vasúti tisztikar az ottani «Korona» vendéglő nagytermé­ben a helybeli, valamint a vidéki intelligencia nagy­számú részvétele mellett igen sikerült táncestélyét. A kivívott siker a három rendezőbizottsági elnök : Borócy Lajos osztálymérnök, Mika Ernő fütőházi főnök és Singer Mihály állomási főnök tapintatos működésének volt köszönhető, inig az igen Ízléses díszítés Radnóty állomásfőnök-helyettes érdeme. A négyeseket 40 pár táncolta. Jelen voltak: asszonyok: Borócy Béláné, Rubits Antalné (Tamási), Csery Istvanné, Dittert Benedekné, Fáy Fsigmondné. (Pécs) Fonytányi Istvánné, Goldschm dt Edéné, Helischauer Józsefné (Kaposvár), Hufka Bencéné (Nagyatád), Kiss Adolfné (Tamási), Özv. Läufer Lipótné, Lexa Jenőné, Mika Istvánné, Dr. Neumann Jónásné, Mey Pálné, Paunz Samuné, Raál Józsefné, Rühl Ká- rolyné (Kapos-Szekcső), Rednöth Ödönné, Singer Benőné, Szallos Jánosné, Vinner Samuné. Leányok : Beer Amélie, Bubics Micike (Tamási), Csery Irénke, Erhardt Vilma (Bonyhád), Fáy Feruska (Pécs), Geschöpf Mariska, Heinrickfi'y Ida, Helischauer Irma (Kaposvár), Jeszenszky Jolán (Székesfejérvár), Kiss nővérek (Tamási), Paál Annus, Rühl Emma (Kapos- Szekcső), Singer Margit, Singer Gizella, Weiner nővérek, Weyrank Rita. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegziirdi kir. törvényszéknél végiárnyalásra ki­tűzőit bűnügyek: 1898. évi március hó I en. Weinhardt Mihály ellen lopás büntette miatt. Sárosdi István ellen lopás büntette miatt. Karászi Ferenc ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Pavela György ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. 1898. évi március hó 3-án. Farkas András és társai ellen lopás büntette miatt. Fűzi Sándor és társai ellen hivatalos hatalom­mal való visszaélés miatt. Fábián István és társai ellen súlyos testi sér­tés büntette miatt. — Szüzdoliány. Reisinger György, Wenin- ger Pál és Wimmer János bikácsi suhancok nem szerették a trafik dohányt. Hogy kényes ízlésüket kielégíthessék, bemásztak Wurm Pál udvarába és két forint értékű leveles dohányt emeltek el. Most azután a kir. törvényszék hat hónapig eltiltotta őket a dohányzástól, ennyi időre szólván börtönbüntetésük. — Drága libamáj. Domokos János pásté­tomra éhezett, de jó ízlését keserűen fizette meg. 1S95 szeptember havában Strasser Lajos udvarába bemászott és két libát a szűre alá dugva — távo­zott. Ezért aztán a kir. törvényszék a folyó hó 15-én tartott végtárgyaláson hat havi börtönt szabott ki a számára. ________________ ____ 5. — Ke serű méz. Deák Károly kovácssegéd, Fejes János foldmives, Marosi István (15 éves) ko- vácstanonc nagyszokolyi és Molnár József kovács segéd veszprémi lakos még 1896 augusztus—szep­tember havában ^és pedig több Ízben betörték Babai József nagyszokolyi lakos tölgyfa karróból készült kerítését s 17 keret mézet — értéke 54 frt — el­loptak tőle. Vádlottak a csendőrök előtt beismerték a lopást, a vizsgálat során azonban visszavonták a vallomásukat. Minthogy azonban az ellopott keretek I közül egyet Marosi Márton padlásán megtaláltak s I azokat Deák Károly, a ki akkor Marosinál volt szol- I gálatban, adta elő s minthogy a felderített körülmé­nyek is ellenük vallottak, bíróságon kívüli beisme- i résük és az Összetett bizonyitékok alapján Deák Károlyt a január 13-án tartott végtárgyaláson abtk. 336. §. 3. pontja alapján 6 havi börtönre, Marosi Istvánt ugyané §. alapján, de a 85. §. 3. pontja fel- ! hívásával 3 havi fogházra Ítélte a törvényszék. — A másik két vádlottat bizonyíték hiányával felmen­tette. — Tolvaj leányzó. Szombati Jánosné 1897 október 2-án hazulról eltávozván, szobáját bezárta s a kulcsot magához vette. A konyhát is bezárta, — annak kulcsát azonban — minthogy az abból nyíló másik szobának lakója volt, Szöködi. Sándor, szokása szerint az eresz alá dugta. Ez elővigyázata dacára megjövetelekor azt tapasztalta, hogy a szo­bájában levő nyitott ládából 9- forint 90 kr értékű ruhaneműje és pedig kis rokolya, egy női s 4 férfi ing, 6 szakajtó ruha, egy törülköző, egy szürke és egy fekete téli kendő, egy pár harisnya és egy borotva hiányzik. A lopással Goda Éva decsi haja­: dönt gyanúsította, kinél a lopott tárgyak egy része meg is találtatott. A kir. törvényszék múlt hó 25-én tartott ez ügyben végtárgyalást. Vádlott ez alkalommal beis­merte a lopást, tagadta azonban, hogy a kulcsot ő vette volna elő az eresz alól s hogy a szoba ajtót, — a mely igen furán egy óralánccal volt olykép j elzárva, hogy a lánc bent az ajtófélfához volt erő­sítve, künn pedig elzárt lakat csüngött rajta, — ő ! nyitotta volna ki. A kir. törvényszék a szobaajtó kinyitását, a mely rábizonyult a vádlottra, nem vette zártörésnek, a lopott kulcs használatáért azonban alkalmazta a btk. 336. §. 4. pontját, mert vádlott \ a csendőrök előtt nemcsak beismerte, hogy a kul- I csőt ellopta, de a helyet is megmutatta, a honnan j elővette. Ilyeténképpen a tolvaj leányzót 7 havi bör­tönre ítélte a törvényszék s a vádlott abban meg is nyugodott. KÖZGAZDASÁG. — A pécsi kereskedelmi és iparka­mara megalakulása alkalmából a tolnamegyei ke­reskedők és iparosok részéről a kamarába küldendő tagok választása már múlt év december 29-én meg­történt s a legtöbb szavazatot nyert tagok azounal be is léptek a kamara kötelékébe. Csupán a hő- gyészi alkerületben, a hol Löwenstein Bernát és Löivi Jakab kereskedőkre, valamint léry Emil és Fried Vilmos iparosokra, mindannyian hőgyészi la­kosokra esett a választás, támadtatott e? meg Né­meth József és társai simontornyai lakosok által felebbezéssel. Nevezettek ebben felhozták, hogy olyanok is szavaztak, a kik a lajstromokba nem voltak felvéve s községi igazolványnyal sem bírtak, hogy a szavazatok jegyzéke nem vezettetett helye­sen s a bizalmi férfiak mind hőgyészi lakosok vol­tak. A kereskedelemügyi ministerium azonban ezen felebbezést elutasította, minthogy a választási elnök I jelentéséből kitűnik, hogy az igazolványnyal nem birt szavazók mind olyanok voltak, kik köztudomá­súlag évek óta önálló ipart űznek, s a többi kifo­gásokat sem találta elég nyomósaknak a választás j megsemmisítésére. — Selyemtenyésztés. Beserédj Pál, mi­niszteri meghatalmazott, Magyarország selyemte­nyésztésének megalapítója, tanulságos és figyelemre ; méltó jelentésben számol be Darányi Ignác föld- mivelésügyi miniszternek a selyemtenyésztés álla- | potáról. Beserédj emberi erőt meghaladó, önzetlen működéséről legfényesebben beszélnek a számok. 1879-ben, midőn a selyemtenyésztés vezetését átvette, I az országban csak 2507 kiló gubót termeltek, s ma i már átlag másfél millió kilónál többre rúg az évi gubótermés. A selyemtenyésztők száma 1058-ról I 108.750-re emelkedett. Bezerédj működése óta a

Next

/
Oldalképek
Tartalom