Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-06 / 6. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE.

1898. február 6.

— Nagy váltóhamisítás cim alatt jónak látta a »Magyarország« szegzárdi levelezője a Döry Andor féle, már két hónap óta köztudomású okirathamisitásokat a nevezett lap szombati számában távirati utón közölni. Miután ezen közlemény számos téves adatat tartalmaz, főleg a helybeli pénzintézeteket illetőleg, kénytelenek vagyunk mi is ezen ügygyei foglalkozni. Valótlan, hogy Dory Andor közel százezer forint erejéig károsította meg a szegzárdi takarékpénztárt és a szegzárdi hitelbankot, és különösen valótlan, hogy a tolnamegyei takarék és hitelbankot hatvanezer forint erejéig károsította meg. A szegzárdi takarékpénztár egy a Döry Andorné által kiállított és bekebelezett biztosítási okirat alapján 40,000 frt erejéig folyószámla hitelt nyitott Döry Andornénak, a pénzeket egy, ugyancsak Döry Andorné által kiállított meghatalmazás alapján Döry Andornak szolgáltatta ki. Ezen követelés peresittetvén, Döry Andorné kijelentette, hogy úgy a betáblázott biztosítási okirat, 1 mint a meghatalmazáson levő aláírás hamis, hogy ő ezen tartozásról mit sem tud, az aláírással, vagy a pénz fölvételével férjét meg nem bizta. Ezen ügyben a szegzárdi kir. járásbíróság előtt folyik aperes eljárás és miután a per még 1. foknlag sincs eldöntve, ez időszerűit az az állítás, mintha a nevezett összeggel a szegzárdi takarékpénztár tényleg már meg károsodott volna, nem

igaz- —

A tolnamegyei takarék- és hitelbank ösz- szesen ötezerölszáz forinttal, tehát hazugság, hogy 60 ezer forinttal, van ezen Döry ügyben érdekelve. Ezen 5500 forintból 3300 forint teljesen biztosítva, — 2200 forintra nézve a váltóper még folyamatban van ; ha Döry Andorné leteszi a szegzárdi kir. törvényszék által neki 'megítélt esküt arra, hogy ezen váltókon levő aláírás nem tőle származik és az aláírással férjét sem bizta meg, ezen esetben a tolnaniegyei takarékos hitelbank Döry Andorné elleni keresetével el lesz utasítva. Az eskü letételére nézve még nincsen kitűzve a határidő. A tolna- megyei takarék- és hitelbankra háramolható károsodás tehát a legrosszabb esetben is

2200 forint, nem pedig 60 ezer forint.---A helyett tehát, hogy a »Magyarország* itteni levelezője dobálódzik a tizezerekkel, csakhogy minél szenzácziósabb híreket küld- hessen lapjának, a mint azt már tőle megszoktuk, helyesebben és okosabban járt volna el, ha ilyen könnyelmű híresztelések helyett előbb a pozitív tényállásról magának illetékes helyen meggyőződést szerez, a mi . azon két hónap óta, hogy ezen ügy fölmerült, módjában is állott volna. A nevezett szegzárdi két pénzintézeten kívül több előkelő budapesti pénzintézet, úgyszintén magánosok is hasonló módon vannak érdekelve a Döry Andor által állítólag elkövetett ok- irathamisitások folytán. Tényleg hire jár, hogy Döry Andor ismeretlen helyre távozott. Neje szül. Tóinóry Irma és egyetlen fia a zombai birtokon, Andor majoron tartóz- ' kodnak.

— Adomány. A pécsi káptalan a szegzárdi róm. kath. óvodának 25 frt adományt küldött.

— Menházvezetőnő. A faddi gyerinekmenház vezetőnőjévé Szelte Margit oki. menházvezetőnőt választották meg.

— Uj postahivatal. Tolnavármegyében a győr- veszprém ujdombovári h. é. vasút Fürgéd állomásán 1 1898. évi február hó i-én «Fürgéd» elnevezéssel uj postahivatal lépett életbe, melynek kézbesítési kerületébe a pincehelyi posta és távirda hivatal forgalmi körébe tartozó Belfürged község, Dorog, Károly és Betel majorok, valamint a városhidvégi postahivatal kézbesítő kerületébe tartozó Külfürged község, Horhi és Fulia majorok, valamint Korlát és ! Aladár puszták osztattak be. Ezen uj postahivatal, ! mely a postatakaréktári teendők közvetítésével is fog foglalkozni, a Belfürged községbe magán teleknek szóló ajánlott leveleket és posta utalványokat díjtalanul a címzettek lakásán, a magán feleknek szóló pénzésleveleket és csomagokat pedig az aláirt értesítők alapján két krajcár értesítési díj sze- ; dése mellett kézbesíti,

—- A németkéri r. kath. temetkezési egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. ,

— Adomány a nemzed múzeumnak. Wosinsky Mór, esperes-plebános, hírneves régiségtudósunk a hivatalos lap közlése szerint, a budapesti magyar nemzeti múzeumnak ajándékozott népvándorlási sírokból kiemelt 3 csontvázat.

— Névmagyarosítás. Moravek Gábor, szegzárdi kir. ügyészségi irodavezető vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel «Mátrait-ra változtatta.

— Letartóztatott szociálista izgató.

Ocsényben néhány nap óta egy gutorföldi Nyakas Sándor nevű cipészlegény munka nélkül csavargóit és a szocialisztikus masz- lagos igéket hirdette az őcsényiek között; jó barátságot kötött egy ottani szociálista érzelmű kovácsmesterrel és napról-napra bujtogatta a békés lakosságot. Az őcsényi biró és jegyző végtére is letartóztatta a veszedelmes izgatót és bekisértette a főszol- gabirósághoz, hol Bajó Pál főszolgabíró helyettes kihallgatás alá vette, de a nevét magán viselő Nyakas szociálista nagy hangon beszélt és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem hagyják békével: fölakasztja magát. További kihallgatását tegnapra halasztották; szombatra virradólag azonban a városház börtönében minden ruháját levette és elégette, úgy, hogy ruhát kellett szerezni részére. A közveszélyes csavargónak úgy látszik eszét vették a szociálizinus népbóditó tanai.

— Táncmulatság plébánián, A belügyminis- ter 1897. évi 511. számú elvi jelentőségű határozatában egy concrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a lelkész által a községbeli fiatalság részére vasárnap délután a plébánián rendezett táncmulatságnak hatósági engedély nélküli tartása kihágást nem képez.

— Szörnyet halt. Ktonsik Ferenc szegzárdi szöllősgazda, midőn ásóval és kapával a vállán a szöllőbe akart menni, hirtelen összeesett és szivszél- hüdés folytán szörnyet halt.

— Hatóság elleni erőszak és kihágás miatt a szegzárdi kir. törvényszék 4+70/1897. sz. alatt hozott Ítéletével Fülöp Lajos szegzárdi lakost 10 frt pénzbírságra, nem fizetés esetén 2 napi elzárásra Ítélte.

— Öngyilkosság. Rács Jánosné Rózsa Mária érzékenyszivü szegzárdi menyecske amiatti bujában, hogy a férje reggel vetődött haza a korcsmából, marólúgot ivott; s most iszonyú kínok közt élethalállal vivődik.

— Lóelárverezés. A szegzárdi főszolgabírói hivatal közhírré teszi, hogy folyó évi február hó 16-án délelőtt 9 órakor Szegzárd községházánál Kohut Gyula budapesti lakostól elkobzott 1 drb 40 frt értékű ló nyilvános árverésen el fog adatni.

— Kis Vejke, Závod és Lengyel községek szarvasmarha állományában az ivarszervi hólyagos kiütés fellépett.

— Sertészárlat feloldása. Duna Szent-Györ- gyön a sertésvész megszűnvén, a zárlatot hatóságilag feloldották.

— Szerencsóthozó takarékpénztár. A Budapesten székelő Magyar Általános Takarékpénztár Részv.-Társaság képviselője 1896. évi julius havában felkereste Schwarz Márkus gyomai lakost, kinek egy 3 % -os magy. jelzálog sorsjegynek havi részlettizetésre való megvételét ajánlotta. Hosszas rábeszélés után Schwarz végtére két drb. sorsjegyet vett, melyek egyikét, a 723 — 17. számút, a múlt hó 25-én tartott húzásban 200.000 koronás főnyereménynyel húzták ki. Képzelhető, mily hatást és izgatottságot idézett elő ezen szerény életviszonyok közt élő családban, valamint az egész helységben az éjjel 10 órakor érkező sürgöny, mely a szerenc. és hirt tartalmazta. — Ezen eset bizonyítékát adja annak, hogy minden embernek, sőt a kevésbé jó módúnak is meg van adva a lehetőség arra, hogy ilyen részletre vett sorsjegy révén hirtelen vagyonhoz jusson. A szerencsés nyerő nyereményét az elismert szolid Magyar Által. Takarék- pénztárnál fel is vette és az alábbi nyilatkozatot állította ki : »Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaságnak, Budapest. Örömmel ngadom meg az alkalmat, hogy az Önöktől az 1896. évi julius hó 22-én részletfizetésenként vásárolt 723. sorozatú 17. számú 3%-os Magyar Jelzáloghitelbarik sorsjegy alapján elért 200.000, azaz kettőszázezer koronás főnyereményt a mai napon a legelőzéke- nyebb feltételek mellett leszámítolták, melyért ez utón is a leghálásabb köszönetemet nyilvánítom. Budapest, 1898. január Hó 27-én. Kiváló tisztelettel Schwarz Márkus gyomai lakos, fakereskedő.«

V I D É K.

— Hármas családi ünnepély. E hó 16-án tartja Dr. Sümegi Jakab ozorai körorvos orvosi működésének és házasságának 40-ik évfordulója alkalmából jubileumát. Ugyanakkor adja férjhez leányát, Sümegi Józsa kisasszonyt Wertheimer Adolf budapesti kereskedőhöz. Tekintve, hogy dr. Sümegi Jakab 21 évi ozorai működése alatt az ottani intelligenciának kedveltje, az izr. iskolaszéknek mintegy 20 év óta, a polgári olvasókörnek több év óta igen kedvelt elnöke és családja is általános közkedveltségnek örvend, környékünkön is, de azonkívül is igen sokan érdeklődnek e ritka hármas családi ünnepély iránt.

— A bonyhádi izr. nőegylet január hó 29-én tartotta bálját, a mely igen szépen sikerült. A fesztelen jókedvű mulatság reggeli 6 óráig tartott. Felülfizettek: Dr. Ellbogen Fülöp 9 frt, Hirschman Henrik, Honig Albert, Müller Lipót, Dr. Pick Mór 3—3 frt, Eibach Ödön 2 frt 50 kr, Kun Mór, Stern Miksa, Perczel Béla, Mayer Béla, Csik József 2—2 frt, Dr. Oblath Adolf 1 frt 50, Raubitsek Izor, Fleischman L pót, Goldfinger Benő, Holländer Ferenc, Stein Ferenc, Goldfinger Mór, dr. Rosenthal Tóbiásné, Reich Samu, Lőwy Nanette, Dr. Vámosy Ernő, Dr. Póth Radó, Forberger László, Halász Géza, Goldfinger Ármin 1 — 1 frtot. Kaiser Ede, Schaffer Gyula, Paunz Zsigmond, Mautner József, Fáik Henrik, Wurm (Bikái), Fein Ignátz, Pauncz Zoltán (Keszthely) 50—50 kr. Jegyeiket megváltották : Dr. Stern Adolf (Bécs) 2 frt, Dávidovics Jakab 2 frt," Érmei Adolf 1 frt, Köhler Mihály 1 frt. A szives adakozóknak lapunk utján mond köszönetét a rendezőség.

FARSANG.

A kath. legényegylet műkedvelői előadása

Nemrég egy hideg, nedves novemberi estén a Major-utcában kigyulladt egy kis nádfödeles ház, a lakók rémülve’ menekültek ki, köztük egy feke- tehaju kislány, a kit ugyancsak vigasztaltak a barátnői, — s ezt a kis lányt viszontláttuk mint daloló, kacagó Örzsikét a »Sárga csikó«-ban! De térjünk a tárgyra s mondjuk meg, hogy a február 2-án a «Szegzárd Szálló» nagytermében a kath. legényegylet által szinrehozott «Sárga csikó« szereplői nagyon kellemes estét szereztek a nagyszámú közönségnek s mindannyian ugyancsak derekasan megálltak helyüket.

Bizony szegzárdi színtársulat nem igen adta még ilyen kedvesen Csepreghinek ezen örökbecsű művét, mint a mi derék műkedvelőink, a kik közül a legtöbb talán nem is látta még a darabot valódi színpadon, legalább jó szülészektől nem, a mi pedig nagy különbséget tesz. Természetesen hiányzott a szinész-routin, de kárpótolt bennünket sok minden, a mit szülészeinknél keservesen nélkülözünk. Általános bírálatot mondva kijelentjük, hogy a siker oroszlánrészét a szerepelt hölgyeknek köszönhetjük; a férfiak nem tudtak elég parasztosak, duhajok lenni, de ez általános jelenség a hasonló körökben rendezett népszínmű előadásoknál, igazi úri dilettánsok mindig jobban tudják a parasztot adni. Ezen általános megjegyzés alól csak a komikus férfi szereplőket vehetjük ki, azok egészen élethűen játszottak.

De vegyük a szereplőket a szinlap sorrendjében: ladder Béla elég jó «Bakaj András« volt, meglátszott az igyekezet játékán, a drámai részleteket elég érzéssel játszotta, csak szenvedélyes kitörései nem bírtak elég erővel. — Leánya Orzsike (Végh Tériké), kiről jelen soraink elején már megemlékeztünk, volt a primadonna, a darab fénypontja. Mikor fellépett, pompás csokrot nyújtottak át neki, a mit nem akart észrevenni, ezzel is mutatva, hogy nem igazi színésznő ! Eleinte kissé zavarban volt s ez énekén is me látszott, de épen ez a csepp zavar, az a szemlesütés, kis pirulás tette bájossá s bele is illett a szerepébe, mert az ilyen kis falusi menyasszony, mikor a násznép közé lép, bizony nem is kacérkodik jobbra-balra, mint a hogy fővárosi díváink teszik, — ez tehát csak növelte a természetességet. Később aztán belemelegedett a játékba meg az énekbe s olyan friss, tiszta, csengő hangon énekelt, hogy öröme tellett benne mindenkinek, meg is uj rázták, tapsolták minden nótáját. Meg aztán gyönyörű volt mind a háromféle jelmeze, kár, hogy kis piros csizmája nem volt hozzá. De legyen ennyi elég, nehogy tuldicsérjük a szép kisasszonyt ! Csikós Mihály «Csorba Márton«-ja jó alakítás volt, érthetően és jól hangsúlyozva beszélt, s eltalálta azt a resignált hangot, a mely a szerephez illik. — A felesége {Hübner Mari) csekély szerepét természetesen adta s nagyon jól volt megválasztva a ruhája. »Laci fiuk» {Végh László) minta darab hősének igen jó megjelenése volt, dalait jó hallassál, de kevés erővel énekelte s azután a többi énekesekkel együtt abba a hibába esett, hogy észrevehetően figyelt a zenekiséretre, pedig annak kell a szereplőhöz alkalmazkodni. A szerelmi jelenetekben meglátszott, hogy Orzsike otthon a kis testvérkéje, mert máskép, mint színpadi vőlegény is