Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-06 / 6. szám
vili. évfolyam. 6. szám. Szegzárd, 1898. február 6. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 6 frt — kr. 3 » — » I » 50 » . . I? > Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kiéül elfőÍTad Krammcr Vilmos kőny.kereskedése Szegzdrdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Budai-utca 1066. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. á Ké; I A lap szellemi részét illető köz- I Iemények, valamint az előfize- I tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. I Illrd L Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések mérsékel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. Szocialisták Tolnavármegyeben. A belügyi költségvetés képviselőházi tárgyalása alkalmával az ellenzéki képviselők közül néhányan a szocialismus terjedésével foglalkoztak és az izgatok elleni eljárásról is megemlékeztek. Az ellenzék egyik jó tüdejü és végtelen beszédeiről ismert tagja Perczel Dezső belügyminiszternek szemére vetette azt, hogy a mélyen tisztelt szocialista vezérek által sűrűén rendezett gyűléseket megakadályozza. A belügyminiszternek könnyű volt e vád alaptalanságát megcáfolni, mert hiszen köztudomású, hogy a gyülekezési és egyesülési jog ellen elődje által emelt akadályokat inkább elhárította, s a népbolonditó szociális nagyságok szabadon handabandázhatnak vasárnapi gyűléseiken, mert a belügyminiszter éppen a nyilvánosság által óhajtja ellenőriztetni a szociális izgatok működését. A gyülekezési jog megsértéséről szó sem lehet; sőt a belügyminiszter teljesen liberálisan jár el e téren is; a munkások javát előmozdító egyesületek létesítésének útját nem állja, tanácskozásaikban a hatóság által nem zavartatja őket, ha a törvényes rend korlátain belül maradnak. De az olyan munkás egyleteknek titulált szocialista bandákat, melyek tisztán a fönálló jogrend, az urak és birtokos osztály ellen izgatnak, a tulajdon jogát tagadják, s a szegény műveletlen népet izgatásaikkal a csendőr szuronyok elé hajtják : az ilyen veszedelmes, a társadalmi rendet föl forgató egyesületek megalakulását természetesen nem engedélyezi. Mert hiszen utalt arra is a belügyminiszter éppen a képviselőházban a költség- vetés tárgyalása és egy interpelláció alkalmával is, hogy ezek a gombamódra szaporodni akaró úgynevezett munkás egyletek alapszabályait mind egy kaptafára a budapesti lelketlen szociális izgatok gyártják, 4e is Íratják és elárasztják vele az országot, hogy a tudatlan népet ezek leple alatt elhódítsák mindenféle képtelen tanokkal s veszedelmes ígéretekkel. Az ilyen alapszabályzatokat tehát nem erősítheti meg, mert ezen egyletek célja a munkás nép félrevezetése és az elégedetlenség üszkének köztük való. elhintése. Az ilyen akna-munka terjesztésére a kormány felelős minisztere segédkezet nem nyújthat, sőt az ország veszélyeztetett bel- békéje érdekében nagyon helyesen teszi, ha azok elfojtására minél szigorúbb rendszabályokat alkot és nagyobb óvintézkedéseket foganatosít. Mert sajnos, de naponként . tapasztalhatjuk, hogy a szociális izgatok bűnös üzelmei mindinkább szélesebb hullámokat vetnek az országban s majd minden héten megvannak véres áldozatai is az ő lelketlen munkájuknak. A szociális izgatás hatása már vármegyénk területén is érezhető; a békésen munkálkodó népet fölzavarják nyugalmukból a vándor apostolok és a sorsuk iránti elégedetlenséget, az úri birtokos osztály elleni gyűlöletet fölszitják a szegény népben, melyet a rossz gazdasági viszonyok folytán beállott nyomor és nélkülözés amúgy is könnyen elragad a fönnálló rend elleni mozgalomra és a tulajdon szentségének meg- 1 bolygatására. A dunaföldvári járás munkás népe legjobban meg van mételyezve a szociális ta- | nők maszlagával ; itt mutatkoztak az aratási sztrájk mozgalmak alkalmával is a legtöbb kihágások és ellenszegülések. Legutóbb Pakson már gyűlést is tartottak s minden módon iparkodnak tanaiknak propagandát csinálni. Dnna-Földvár gyü'őhelyét és gócpont- | ját képezte a szociális izgatóknak s innen terjedt ki megyénk több községébe, sőt a ! szomszédos Fcjénncgycbc is — főleg a mezőgazdasági munkások körében a veszedel- mos mozgalom. Legújabban már a tarnásii és a dombóvári járások legtöbb községe inficiálva e népbolonditó tanokkal, s Kocsolán az elégedetlenség tettleges kitörésekben is nyilvánult. Majd minden községben található már egy-két elégedetlen ember, akiket a szocialista tanok megszéditettek s társaik közt igyekeznek újabb hívőket szerezni a társadalmi rend felforgatóinak táborába. Most meg már a Sárközre is kivetették hálójukat s éppen tegnap kellett a hatóságnak letartóztatni Őcscnyben egy, a Duna túl feléről érkezett szociális agitátort, ki munka nélkül élve világát, hirdette a nép között a vagyon és földosztogatás csábos igéit. Elismerés és köszönet illeti a szükséges preventív intézkedések szélesebb körű életbe léptetéséért első sorban a belügyminisztert, ki eddigi intézkedéseivel is fényes bizonyítékát adta már annak, hogy erélyével, sokoldalú tudásával és gazdag tapasztalataival ura tud lenni a nehéz és komoly helyzetnek, de megyei kormányza- 1 tunk gondos vezetőit is, mert csak helyeselnünk lehet a helyi hatóság szigorú és erélyes föllépését e bajjal szemben, melynek terjedését vállvetve kell megakadályozni mindenkinek, aki a nép javát és nyugalmát igazán szivén viseli. Az ámítás és hazugság könnyen élő I vándorapostolai mind vakmerőbben kezdik. űzni rendbontó munkájukat, azért a hatóságnak, a községek elöljáróinak a legébe- rebb figyelemmel kell szemmel kisérni a mutatkozó mozgalmakat, hogy még csirájában el lehessen fojtani a folyton terjedő mételyt, mely a tudatlan népet képtelen eszmékkel és badar tanokkal könnyen megfertőzted s még nagyobb nyomorúságba dönti őket. ___________________________ Bezerédj István utolsó évei. Irta: SZÉKELY FERENC. A »Budapesti Szemle* múlt évfolyamában Leopold Samu tollából szépen megirt essay jelent meg Bezerédj Istvánról, kit kortársai még életében megjutalmaztak azzal, hogy az »örök igazság* megtisztelő jelzővel illették őt magát és önzetlen működését. Bezerédj István 1848. előtti szereplését a tetszéssel és elismeréssel fogadott essay élénk sziliekkel ecseteli, úgy hogy a nagy hazafi eddig nem eléggé méltatott életéről és tevékenységéről ezen sikerült tanulmányból is hű képet alkothat magának az érdeklődő. f A reformkorszak ideális lelkű nagy alakja, kit a történelem mint első önkéntes adózót ésjobbágyfelszabaditót is megörökített, Széchenyi, Deák, Kossuth és W e s setényi mellett egyik kimagasló szerepvivője volt az 1848. előtti nagy nemzeti küzdelmeknek Hazafias, humanisztikus és közgazdasági téren mindenütt a legelsők közt emlegették országszerte ismert nevét; szeplőtlen jelleme, puritán gon dolkodása és ideális lelke európai műveltséggel, széles látókörrel és kiváló tudással párosult, s ezen ritka szép lelki és szellemi tulajdonok szerezték meg számára kortársai osztatlan tiszteletét és becsülését. Leopold Samu essaye Bezerédj István 48 utáni működéséről csak hézagosán emlékszik meg; e soroknak tehát az a céljuk, hogy a »Budapesti Szemlé«-ben megjelent tanulmányt az elnyomatás éveiből meritett adatokkal kiegészítse s a Bezerédj Istvánról alkotott képet teljesebbé tegye. Bezerédj István, mint a szegzárdi kerületnek 1848 ban egyhangúlag megválasztott nép- képviselője, a szabadságharc egész folyamata alatt állandóan részt vett az országyülésen, — melyet Pestről Debrecenbe és onnan Szegedre is követett. Lelkiismeretes kötelességérzettel és hazafias önfeláldozással helyt állt az alkotmány védelmében,' s épazért Haynau a világosi catastropha után elfogatta s az Újépületbe hurcoltatta, hol a cs. kir. haditörvényszék Bezerédj ellen is megindította a vizsgálatot. A Tolnavármegyében fekvő hidjai, szedresi és jegenyési birtokait zár alá vették s a zárlat foganatosításával Fridrich György kincstári ügyészt bízták meg, a birtokok zárgondnokául pedig G i n d 1 y Antalt, Bezerédj rokonát nevezték ki. A hadi törvényszék 1850. évi március 11-én kelt leiratával felhívta A u g u s z Antalt, a «tolnai polgári kerület cs. kir. kerületi főispánját,« hogy Bezerédj István ellen »a forradalom érdekében kifejtett működése miatt* megindított vizsgálat folytán a megyében viselt szerepléséről, és tetteiről kimerítő jelentést terjeszszen föl.
