Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-27 / 48. szám
mélyes jellegű, nem hogy hangulatot nem volt képes teremteni, hanem az egész ország irányadó, józan közvéleményét maga ellen zúdította. Mint egy ember kel fel az egész ország és kérdőre vonja az ellenzéket, a miért a személyes boszuállást az egyes kormányférfiak ellen a parlament elé viszi. Személyes és pártpolitikai érdekből a parlament működését akadályozza. Valóban nagy balgaság az ob.strukciós ellenzéktől, hogy olyan vállalatba fogott, a mely egész gazdasági életünket érinti az egész vonalon és a melynek hátrányos hatását a legszegényebb embertől a vagyonosig mindenki érzi. Ezzel a kormánynak ugyan kellemetlenséget okozhat, de legtöbbet árt az ország köz- és gazdasági érdekeinek. Soha ilyen politikai és társadalmi el- züllöttség képét nem mutatta Magyarország kifelé, mint most. Tavaly valóságos nitn- busszal voltunk 'övezve Európa szemében, mindenki úgy nézett ránk, mint arra a nemzetre, mely ennek az osztrák-magyar monarchiának a támasza, fenntartója, a mely az ő állami és társadalmi erejének tudatában, konszolidált viszonyai közepett, egymaga képes az osztrák-magyar monarchiát az Ausztriában kiütött nemzetiségi viszály és állami válságok következtében megmenteni. Mint az ősi alkotmányhoz szilárdan, tántorithatlanul ragaszkodó nemzet voltunk eddig ismeretesek. Ma már tökéletesen fel van dúlva a parlamentárizmus Magyarországon, az alkotmány föltétien tekintélye meg van ingatva. A nyilvánvaló és az ország által ismételten demonstrált törvényes parlamenti többséggel szemben egy csoport kisebbség erőszakoskodni mer. A képviselőház házszabályainak szabadelvű rendelkezéseivel rutul visszaélnek. Holott ezeket a házszabályokat azoknak bölcs megalkotói épen abból a célból csinálták ennyire szabadelvűvé, hogy a parlamentárizmus lényege, a szólás szabadsága és a tanácskozási rend állandósága biztosittassék. 2. Vili. Zöld fenyögalyból volt Stri ágyad vetve; E kis fenyőfákat A kezed ültette. * Otthon*-ódból hoztuk, Otthonod már itt lesz; Könnyeink itt folynak Áldott hült szivedhez. li zöld fenyőágak, Koporsója mellett: Hintsetek szivünkbe Reménységet, enyhet! Ti könnyek, folyjatok, De fátylotokon át Ragyogtassátok a Dicsőültek hotlát! SANTHA KAROLY. Irodalmi esemény. (A Nagy Képes Világtörténetről.) Esztendő munkája lesz, míg teljességében fekszik majd előttünk az a hatalmas munka, melyet Dr. M a r c z a 1 i Henrik vezetése alatt a mai történetírás legjobb mesterei Írnak, a Franklin Társulat és Révai Testvérek Irodalmi Intézete pedig most kezd füzetenkint a magyar közönség körében terjeszteni. A ki csak az első füzeteket látja, még nem lesz vele tisztában, hogy épen nemzeti szempontból micsoda korszakos lépését jelenti ez a munka a magyar tudományosságnak, mert- ezek a füzetek TOLNA VÁRMEGYE. 1898. november 27. Ilyenformán csakugyan lehetetlen a parlamentárizmus hazánkban és mindinkább az a téves felfogás kezd a közvéleményben lábra kapni, hogy az alkotmányos élet a mellett, hogy roppant költséges, drága, egészen hasznavehetetlen dolog, melyből legfeljebb egyeseknek lehet hasznuk azon befolyás folytán, mely&t a közhatalomban való részvét nyújt a számukra. Pedig nálunk az alkotmányosság, a parlamentárizmus nemcsak üres forma, hanem lényeg. A magyarság hegemóniájának biztosítéka. Ezt kockáztatnunk semmiért a világon nem volna j szabad. Felirat a királyhoz. A nemzeti párt részéről benyújtott felirati javaslatot 1 vármegyénk ellenzéki képviselői közül egyedid az Ugronista Szluha István irta alá, ellenben a függetlenségi és 48-as párti ; Rátkay László, Boda Vilmos és Pichler Győző nem írták alá. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának ülésein a választott tagoknak az állami közegekkel egyenlő arányban kell részt venniük. (M. kir. belügyminiszter 1898. évi 80452. számú elvi jelentőségű határozata.) — Az árvaszéki jegyzők minősítés tekintetében a vármegyei egyéb jegyzőkkel egy elbírálás alá esnek. Jogtudományi államvizsga csak az árvaszéki elnökre és ülnökökre van előírva. (M. kir. belügyminiszter 1898. évi 51530. számú elvi jelentőségű határozata.) — Kegyúri jogviszonyból támadt vitás kérdések á közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartoznak. (M. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának 1898. évi 1077. számú elvi jelentőségű határozata) — A megváltott borital- és husfogyasz- tási adók —: pénzügyminiszter 1898. évi 93277. számú körrendeleté értelmében — bérbe nem adhatók. A községek által haszonbérbe vett adók albérlet utján való értékesítése meg van ugyan engedve, de az albérbeadás mindenkor és kizárólag csakis nyilvános árverés utján történhetik. — Piaci és vásári reudészet. A belügyminiszter f. évi 46086. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy a község törvényes hatásköre a piaci és vásári rendészet gyakorlására nem terjedvén ki: a képviselő-testület a vásártéri bódék lebontását el nem rendelheti. Vásárrendtar- | tási szabályrendeletben az előbb érkezés rendjének statuálása helyet nem foglalhat. Erzsébet királyné szobrára vármegyénk alispánjához, illetőleg a vármegyei pénztárhoz eddig a következő adakozások folytak be : A bonyhádi főszolgabíró utói. bek. 3 » 85 » A tamásii » . » » — » 25 » A gyönki » » » A paksi » » » A dombóvári főszolgabíró gyűjtése Özv. dr. Szigeth Gáborné . . . A »Tolnavármegye» gyűjtőivén a szegzárdi fogyasztási adóbériőség Összesen 39 » 31 » 5 » — » 204 » 56 » 5 » — » 3 » 50 » 261 frt 40 kr. Előzőleg befolyt .... 3531 » 77 Együtt 3793 frt 17 kr. A szegzárdi fogyasztási adóbét tőségnél adakoztak : Winter Ármin 1 frt. Räniszavlyevics József 1 frf. Unyi Antal ny. csendőr 50 kr. Kettinger A. 20 kr. Szűcs József Agárd 10 kr. Szászy Bálint Mözs 50 kr. Zahratka János Szegzárd 20 kr. Erzsébet királyné szobrára a szegzárdi r. kath. ovoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület, mint lapunknak más helyén már közöltük, összesen 173 frtot gyűjtött. Ezen összeghez Dóry Pálné gyüjtőivén adakoztak : Papp Lajosné 20 kr, Nagy János 1 frt, özv. Sass Istvánná 1 frt, Fördős Vilmosné 1 frt, Reich Oszkárné 1 frt, S 50 kr, N. N. 1 frt, Kurz Vilmos 2 frt, Sz. S. 5 frt, Perczel Béla 1 frt, Si- montsils Elemér 1 frt, N. N. 2 frt 60 kr, Kovács S. Endre 1 frt, Vizsolyi Ákos 1 frt, M.- M. 20 kr, P. L. 20 kr, Kramolin Emilné 1 frt, Borsody Lv josné 1 frt, Forster Zoltánná 1 frt, özv. Szigeth Gáborné 1 Irt, Perczel Lajosné 2 frt, özv. Thodo- rovits Lajosné 5 frt, Triebler Ilma 1 frt, Leopold Kornélné 1 frt, Tékus Vilmosné 1 frt, Schmidt Im- réné 1 frt, Wigand Jánosné 1 frt, Steinecker Fe- rencné 2 frt, Döry Pálné 1 frt 50 kr, Lexa Zenoné 10 frt, Biróy Béláné 50 kr, Keck Lászlóné 2 frt, összesen 52 frt. Perczel Teréz gyüjtőivén adakoztak : Perczel Crescence 3 frt, Perczel Béláné 1 frt, özv. Szen- drődy Szilárdné 1 frt, Perczel Thresy 1 frt, Schwetz Antalné 50 kr, Eibach Ödönné 1 frt, özv. Mihal- kovics Árpádné 1 frt, Holier Alojzia 50 kr, Poz- ner Józsefné 50 kr, Gyalog Istvánná 50 kr, Halász Gézáné 50 kr, Bruckmann Jánosné 1 frt, dr. Di- czeudy Gyuláné 50 kr, Beke Andorné 1 frt, For- berger Lászlóné 50 kr, Marhauser Imréné 1 frt, Érmei Adolfné 50 kr, Straicher Benőné 1 frt, ösz- szesen 16 frt. Sztankovánszky Elza gyüjtőivén adakoztak : Sztankovánszky Elza 3 frt, Sztankovánszky Imre 3 frt, Sztankovánszky Mária Valéria 3 frt, Sztankovánszky Márta 3 frt, Hochholzer Lujza 1 frt, Sipos Biri 50 kr, Olvashatlan aláírás 50 kr, Mól. nár Mari 20 kr, Fazekas Erzsébet 20 kr, Laskó Julis 50 kr, Vass Anna 50 kr, Kozma Erzsébet 50 kr, Nagy Emilia 50 kr, F. Hue 2 frt, Filátz Lajos még ott járnak az emberiség bölcsője körül, s nem tűntetik fel ennek az uj világtörténetnek azt a leghevesebb újítását, hogy nemzeti szemmel kutatja, s kiséri mindenhol a magyarság életét, szereplését, a világgal való összeolvadását. A magyar nemzet ugyanis kései gyermek és öreg népek dőltek már a sírba, mikor ő még csak először látja a napvilágot. De innen aztán egészen új a melódus és az olvasó ámulva fogja látni, hogy a világ nagy koncertjében hogyan rezeg végig az a kis melódia, mely nekünk legbecsesebb, mert a mi melódiánk, a mi’történetünk. A tiemzeti szem, mely a nagyvilági sokada- lomban is meglátja a kis magyarságot, mint gyermek az édes szülőjét, az teszi ezt az új világtörténetet teljesen magyarrá, s a közönség már a munka derekán észre fogja venni, hogy ez az első világtörténet, a mely igazán magyar. De tájékoztatást ad már az első füzet is, a melyben dr. M a r c z a 1 i Henrik becses előszava igy vázolja a munka tervrajzát. ♦ Szép és költői volt a classikus világ felfogása, mely az emberiség bölcsője köré helyezte az aranykort. Mély értelmű a bibliai hagyomány, mely a paradicsom kertjében látta az első emberpár hazáját, honnét Isten haragja űzte ki és tette «e munkás világ bele». — Talán még elragadóbb a múlt század bölcselkedőinek álma, hogy az emberiség a felvilágosodás utján ellenállhatatlanul halad a boldogság és tökéletesedés magasztos céljai felé. — De a történetírás hiába keresi az Edent a földön : legrégibb hagyományaink is háborúról, pusztulásról, ínségről szólnak. A haladás végtelenségét sem látja teljesen igazolva. Nagy, a mienkhez hasonló culturák vesztek el; nem mindig volt a jobb az erősebb is. Észleljük az egyes nemzetekben felmerülő, erőre jutó éleljelenségeket, látjuk őket küzdeni, győzni, majd elomlani. Bukásuk okait megtaláljuk magokban, megtaláljuk a helyettök felülkerekedő eszmék nagyobb erejében és hatásában. De oly határozott elvet, mely akár folytonos hanyatlást, akár folytonos emelkedést jelölne, nem lelünk. A történet lényege a küzdelem, a változás; mig az emberiség él, ép oly kevéssé ismerheti a mennyország csendjét, mint a sír nyugalmát. Érjük be ezért a fejlődés szerényebb nevével; vizsgáljuk a tényeket, örvendjünk az emberi lélek sokféle tevékenységének szemléletén : a legrejtettebb okok, a legmélyebb és legáltalánosabb törvények felderítésére tudomány nem vállalkozhatik. Lemondáson, gyengeségünk fájdalmas beismerésén kezdjük. De midőn szükebbre vontuk a határt, kizárva körünkből mindazt, a mire csak a vallás vagy az elvont elmélkedés mondhat kész feleletet, még mindig óriásinak, szinte megdöbbentőnek látszik feladatunk. — Nagyobbat ennél alig tűzhet maga elé az emberi elme.» Midőn igy szükebbre von*a a határt, sokkal határozottabban folytatja : ♦ Az emberi közösség élete az, melynek megismerése feladatunk. Egyének, rendek, sőt nemzetek is csak annyiban érvényesülnek, a mennyiben munkájuk az egészre visszaható. Egy embernek vagy nemzetnek élete csak annyiban történet, a mennyiben része a világtörténetnek. Magában, külön állítva, érthetetlen, előzményeit, hatását csak az egésznek reá való befolyása és az, mivel munkájával az egésznek fejlődéséhez járult, magyarázhatja meg.
