Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-30 / 5. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 1898. január 30. 3. * mély vallásos érzéséről és nemes, igazán főpásztorhoz illő gondolkodásmódjáról, valamint kiváló emberbaráti érzéséről, melynek koronája az emberbaráti szeretet. Ezek az elvek bizonyságot tesznek róla, hogy Hetyey Sámuel igazi atyja, pásztora lesz híveinek, a kinek célja, hogy megfeleljen az apostol ama nagyjelentőségű intésének : «Mindenre nézve légy magad jó cselekedetek példája, a tanításban, feddhetetlenségben, méltóságban.« Pásztorlevelének bevezető soraiban a püspökség terhességéről és a püspök kötelességeiről elmélkedik igen szépen, majd azután alaposan kifejti, hogy már első püspöki szózata által is miért kívánja a három isteni erényt: a hitet, reményt és seeretetet hívei szivében fejleszteni. A hitről a többek között igy nyilatkozott: «A hit az üdvösségnek kezdete, az örök dicsőségnek gyökere. Hit nélkül nincs megigazulás, nincs Isten felé vezető ut.» Majd tovább: «Vigyázzatok, hogy a hitben hajótörést ne szenvedjetek. Nagy kisértésnek vagytok manapság kitéve. Az emberi nemnek ős ellensége minden eszközt megragad, hogy e csodálatos világosságot kioltsa. Felhasználja a tudományt, a művészetet és irodalmat, hogy a hit fényességét elhomályosítsa. Nem irtózik gúny, hazugság és rágalomtól, hogy az erőseket hitükben megingassa, a gyengébbeket megejtse. És sajnos munkája nem sikertelen.« Áttérve a remény fejtegetésére, a következőket mondja : «Valamint a fagyökeréből a törzs, úgy nő ki a hitből a remény. «Az úgynevezett szociális kérdés a keresztény remény megfogyatkozásában birja egyik főforrását. A hon- hét a remény égi tündérét száműzik, ott felszabadulnak az emberi szív féken tartott szenvedélyei és romboló viharként dúlják fel a békés társadalom életét.» De a legszebben nyilatkozik meg mégis a szeretetről. «Valamint a gyümölcsben összpontosul a fának egész ereje, úgy a szeretet is a hit és a remény tökéletessége, koronája. Minden elmúlik. Megszűnik a hit, mikor az örökkévalóságban Istent látjuk szinről-szinre. Megszűnik a remény, mikor az örök boldogság honában Isten látásának gyönyörűsége tölti el a lelket. A szeretet azonban nem múlik el; időn s örökkévalóságon át lángol tovább.» Isten szeretete nélkül — mondja továbbá — csak hideg önzés uralkodhatik a szivekben. Isten szeretete nélkül «mindnyájan a magukét keresik, nem a mi Jézus Krisztusé.» Isten szeretete az egyedüli forrás, melyből minden egyéb valódi szeretet fakad s a honnan összes erejét, melegét, mélységét meríti. Isten szeretete nélkül minden ellankad, elenyészik vagy elfajul. Ha Isten szeretete nem hatja át egész valónkat, akkor a szülők iránt való szeretetet érdek- közösségé, a hitvesi szeretet szerződéssé, a felebaráti szeretet számítássá, a hazaszeretet haszonleséssé sülyed. Az igaz keresztény katolikus ember hogy miként szakadt vége a séták alatti pincézés- nek, a melyet beavatott gólyák s tapasztaltabb szeniorok vezetésével rendeztek. Ennek Hetyey nagyon hamar radikális intézkedésekkel vetett véget. Szóval, iránta a tanítványok szeretete a meglett férfiak tiszteletére változott. S ha nem csekély érdem, arra rászolgálni, nem kisebb dicsőség, azt, mikor már világosodni kezd az ifjúság rózsaszínű szemüvege, osztatlan tiszteletté fokozni s a meggyőződéssé, a melyet érett észszel mondhatunk ki, hogy kevés, nagyon kevés tanárunk ért föl He- tyeyvel. * Irodaigazgató korában vádolták őt basásko- dással. Ez az aukszézis prózába áttéve azt jelenti, hogy Hetyey erős, nagyon erős akaratú ember, a ki magán kezdte az akarat diszciplínáját s ezért másokkal is tud fegyelmet tartani. Saját magán bámulatosan tud uralkodni. A ki pedig ezzel a ritka erénynyel dicsekedhetik, az nem tud szeszélyes lenni, a pillanat fölháborodásának nem áldozza föl eszét és nyugodt óráinak meggyőződését és az soha sem lesz szeretetlen, igazságtalan. Hetyey tud rokonszenvezni, tud becsülni, tud kitüntetni; ezek közül pedig egyik sem szokott a basák tulajdonsága lenni, s fogja tudni a rejtett érdemet is föl- födözni. A pécsi püspöki szék tetőtől-talpig hazafit és kitűnő papot nyert benne. igazán szereti hazáját, liszteljed atyádat és anyádat, ez a parancsolat éppen úgy vonatkozik test szerint való szüléinkre, mint arra a másik édes anyára, a hazára, mely ölében fölnevelt, mert erkölcsi és anyagi erőink és tökéletesedésünk fejlesztéséhez minden szükséges eszközt rendelkezésünkre bocsát, mely szorgosan őrködik jólétünk fölött és vigasztal, segít viszontagságainkban. És mivel a hazaszeretet igazi és legszilárdabb alapja az Isten iránt való szeretet, mely nem a külső fölszinen, hanem a szívben gyökerezik, azért a katolikus polgár nem is elégedhetik meg a haza iránt való kötelességének pusztán külső teljesítésével, az apostoli király, a törvények és hatóságok iránt tanúsított külső engedelmességgel, hanem szívből fakadó tisztelettel kell meghajolnia minden előtt, a mi a haza igaz érdekeivel azonos. Az Isten iránt való szeretet igy tisztítja meg a hazaszeretetei minden érdek salakjától, igy emeli föl a vallásos erény magaslatára. Végül felhívja papjait, hogy munkájában támogassák és híveit, hogy csatlakozásukkal segitsék elő a keresztény élet nagy művének létrehozását. Hírek. — A püspöki beiktási ünnepélyekről, melyek során az uj püspök fenkölt gondolkozása és kitűnő egyénisége kiválóan kidomborodott, a napi lapok már részletes tudósításokat közöltek, mi itt csak néhány mozzanatot említünk fel, melyekről bennünket pécsi tudósítónk lapunk zárta előtt értesít. — A püspökhöz Perezd Dezső belügyminiszter a következő táviratot intézte; »Beiktatása alkalmával szívélyesen üdvözli és működéséhez sok szerencsét kíván Perczel Dezső belügyminiszter.« Tolnavármegye küldöttségének Ddry Pál alispán által tolmácsolt üdvözlő szavaira a püspök a következőkben válaszolt; »Kérem önöket, hogy azt a kapcsot, a mely Tolnavármegyét Báránya- vármegyével eddig összekötötte, tartsák fenn és ápolják továbbra is. Házam és szivem nyitva van mindenki előtt. Ha bajban vannak, keressenek fel bármikor.* * Vármegyénk küldöttségének tagjai: Ddry Pál alispán, Kämmerer Ernő, Sztankovánszky János, gróf Apponyi Géza, Nagy István, Szévald Mór és Perczel Béla a püspöki rezidenciában megtartott diszebédhez (más öt helyen is volt diszebéd) voltak hivatalosak. A 4-ik pohárköszöntőt Döry Pál alispán mondotta, Tolnavármegye közönsége nevében éltetvén a püspököt és őt biztosítván arról, hogy a zászlójára irt nemes célokért vármegyénk közönsége őszintén lelkesül és szívesen tömörül ezen zászló alatt. Hetyey püspöknek főleg második felköszöntője, annak erőteljesen hazafias szelleme óriási hatást keltett. E beszédből kiemeljük a következő gyönyörű részletet: Mi a nemzet testéből valók vagyuuk, mi e földdarabnak fiai vagyunk; megérdemli ez a nemzet, hogy érte küzdjünk, megérdemli ez a föld, hogy rajta fáradozva munkálkodjunk. En és papságom mindent megteszünk e nemzet boldogitása, e földdarab fölvirágoztatása érdekében. A király iránt hódolattal viseltetem, a törvény iránt tisztelettel és a szeretetet s békét hirdetem s tanítom mindenkor. Kérem, hogy törekvésemben támogassanak. Hadd gazdagodjék e föld, hadd erősödjék e nemzet s akkor a haza fölvirul. Áldja meg az Isten e földdarabot, e nemzetet; áldjon meg az Isten mindnyájunkat.« Az ebéd menüje a következő volt: DINER Du 27 Janvier 1898 Potage aux oeufs á l'empereur Buisson de homards sauce á la Cardinal Jambon au vin de Madeira Sec aux purée de pois nouveaux Fői d'oir aux champignons Pain de mouton á la Duchesse Faisans roties á la Moderne Saladé á la Macedóné Compote d’ananas Asperges en branche Créme á la Plombiere Fruits Pattisseries Frontage. — A csendőrség köréből. Szilágyi Ödön székesfehérvári csendőrszárny-parancsnok folyó hó 27. és 28-án vizsgálta meg a szegzárdi csendőrszakaszt. — Áthelyezés, Az igazságügyminiszter Kardos Kálmán zombori kir. ügyészt, ki néhány év előtt Szegzárdon volt alügyész, — a szegedi kir. ügyészséghoz helyezte át. — Postai mizériák cim alatt lapunk utolsó számában megjelent közleményre Op- ris Péter úrtól, a pécsi posta és távira igazgatójától a következő értesítést vettük: 2144/III. A »Tolnavármegye« hírlap tekintetes szerkesztőségének Szegzárd. A »Tol- vármegye« folyó hó 23-án megjelent számában »Postai mizériák« címen közölt cikkre értesítem a tek. szerkesztőséget, hogy a Budapestről este indított postai anyagnak a Dombóvár—Bátaszék—Szegzárd irányában közlekedő vasúti menetek utján való közvetítését előkészítő tárgyalásokat már korábban folyamatba hoztam és a még hiányzó adatok beérkezése után, ami még körülbelül néhány napot vehet igénybe, a kereskedelemügyi magy. kir. minisztériumhoz azonnal meg fogom tenni előterjesztésemet, a mi — előreláthatólag — a kívánt kedvező elintézéssel fog végződni. — A mi az állítólag késedelmes kézbesítést illeti, értesítem, hogy a délutáni 4 óra 24 perckor érkező vonat posta anyaga a postahivatalba 4 ó. 45 perckor érkezik, ott azonnal földolgoz- tatik s 6 óra felé a kézbesítő postai közegek széjjel hordják. Ha egyszer-máskor 6 óra után kézbesittetnek a küldemények, az csakis a vonat késedelme miatt történik, a minek a postahivatal nem oka. Pécs, 1898. január 26. Opris. Opris igazgató urnák értesítését köszönjük és ürömmel vesszük tudomásul, hogy a lapunkban annyiszor sürgetett gyorsabb postai összeköttetést: Budapesttel már legközelebbi időben megkapjuk. A mi a délutáni késedelmes kézbesítést illeti, azért mi nem az itteni postai közegeket okoztuk, hanem egyedül a rossz vasúti összeköttetésünket, mért a legtöbb esetben délután 4 óra 24 perckor ide érkező vonat anyaga igen természetesen csak esti 6 és 7 óra között, tekintve pedig a gyakori vonat késéseket, igen gyakran csak 7 óra után kézbesíthető. — Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Strasser Henrik inámpusztai bérlőnek a m. kir. államvasutak Uj-Dombovár állomásától Mászlony, Alsó-Hetény és Inam puszták, továbbá Gölle, Nak és Szili községek irányában Igáiig vezetendő rendes nyomtávú, gőzüzemű helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Gróf Apponyi Sándornó gyásza. Megyénk tudós főurának, gróf Apponyi Sándor val. bel. titk. tanácsos nejének édes anyja gróf Esterházy Ernőné szül. Tegoborska Emilia, 72 éves korában elhunyt Abbáziában. A főrendiház liberális érzelmű tagjának, gróf Esterházy Ernőnek neje gróf Tegoborska orosz államtanácsosnak volt leánya, 1854-ben ment férjhez. Az elhunyt grófnő régóta betegeskedett s a telet férjével évek óta abbáziai villájában töltötte. Az idei szezont a grófné csaknem állandóan betegeskedve ágyban töltötte. Férjén kívül hetek óta körülötte voltak veje, gróf Apponyi Sándor, leánya, gróf Apponyi né Alexandrám és menye, az ifjan elhunyt gr. Esterházy Miklós Ernőnek fiatal özvegye, herceg Borghese Camilla. — Az elhunyt grófné haláláról a következő gyászjelentést vettük : «Galanthai és fraknói gróf Esterházy Ernő saját valamint leánya, gróf Apponyi Sándorné, Esterházy Alexandrám i grófnő, továbbá veje, nagyapponyi gróf Apponyi , Sándor és menye, özv. gróf Esterházy Miklós Ernőné, Borghese Camilla nevében mélyen elszomorodott szívvel jelenti hőn szeretett nejének, illetve anyjának és anyósuknak galanthai és fraknói gróf Esterházy Ernőné szül. Tegoborska Eufémiának mai napon délelőtt fél 10 órakor, hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos kimultát. — A drága halott hült tetemei folyó hó 26-án, a halottas házban történt beszentelés után, ideiglenesen a helybeli sir- kertben fognak elhelyeztetni, mig később a családi sírboltban, -Felső-Szeliben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozatok szerdán folyó hó 27-én a helybeli plébánia templomban, valamint a i kegyúri templomokban fognak az Urnák bemutat- 1 tatai. Áldás és béke poraira !«
