Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
2. TOLNA VAUMEGVR 1898. október 9. gette ennek az alig nélkülözhető összeköttetésnek megvalósítását. De minden centralisztikus törekvés dacára elvitázhatatlan, hogy ma már, a főváros világvárosi fejlettsége mellett, a nagy Alföldnek a Dunántúllal és a tengerrel való gyors és közvetlen összeköttetése, Budapestnek kárára nem lehet, mig ennek a nagy vidéknek mérhetetlen kárt és bajokat okoz, ha annak megvalósítása elé megint akadályokat fognak gördíteni. Álljon mindenki a küzdők sorába és tegye meg mindenki a kötelességét, az a mozgalom, mely Baja városában most megindult, ne pihenjen és ne tágítson mindaddig, míg csak igazságos ügyét diadalra nem viszi. Sajnáljuk, hogy vármegyénk és Szegzárd városa távol maradtak eddig a mozgalomtól, a melyhez a kevésbbé érdekelt dunántúli és alföldi városok mind csatlakoztak, — reméljük azonban, hogy már legközelébb ők is beállanak a küzdők sorába. Egyesült erővel, vállvetve, semmiféle áldozattól vissza nem riadva, meg kell mozgatni m;nden követ és el kell követni mindent, hogy végre létesüljön: a baja-báta- széki vastiti összeköttetés. VÁRMEGYE. — Az őszi rendes közgyűlés, mely tudvalevőleg jövő szombaton fog megtartatni, tárgysorozatából közöljük a következőket: 1%-os pótadó kivetése iránti javaslat. 1 %-os culturális pótadónak megszavazása. Az alispán időszaki jelentése. A számonkérő székről felvett jegyző könyv. Az időközi pénztárvizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek. A gyámpénztári pénzkészletek elhelyezésére igénybe veendő pénzintézetek kijelelése. A központi választmány újjáalakítása. A közigazgatási bizottságból az év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. Az állandó választmány újjáalakítása. Az állandó biráló-választmány újjáalakítása. Az igazolóválasztmány újjáalakítása. A közegészségügyi bizottság újjáalakítása. Az adófelszólamlási bizottság újjáalakítása. Az adókivető bizottság újjáalakítása. A járási mezőgazdasági bizottsági tagok kebeléből a folyó év végével kilépő tagok helyeinek betöl- . tése. A lótenyésztési bizottságban és a község- ! jegyzői nyugdíjalap-választmányban egy-egy tagsági helynek betöltése. A tiszti ügyészt az 1899. év folyamáa az 1876. VI. t. c. 55. §-a értelmében helyettesíteni hivatott ügyész kijelelése. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1399. évre kiigazított névjegyzéke. Intézkedés azon választott bizottsági tagok helyeinek betöltése iránt, kiknek j megbízatása a folyó év végével lejár. Belügyminiszteri rendelet, a magyarositási alap részleges felhasználása tárgyában hozott határozatra | vonatkozólag. — Belügyminiszteri rendelet, a közúti alap terhére felvenni szándékolt 2500 forintos kölcsönre vonatkozólag. — Belügyminiszteri rendelet, özv. Dr. Korbuly Sándornénak halálozási év- j negyedi illetményben történendő részesítése tár- [ gyában. A pénzkezelési szabályzatok átdolgozására kiküldött bizottság javaslata, a vármegyei pénzkezelés megváltoztatása tárgyában. — Ugyanazon bizottság előterjesztése, az 1877 : XX. t. c alapján alkotott szabályrendelet módosítása iránt. — A köz- igazgatási bizottság megkeresése, Ó-Dombovár község képviselő-testületének felekezeti iskola segélyezése tárgyában hozott határozatára vonatkozólag. Alapitó-okirat, a magyarositási alapról. A peronospora elleni védekezésről szóló szabályrendelet módosítása. — A kéményseprési szabályrendelet módositása. Körlevelek. Alispáni jelentések : A pénzkezelés megváltoztatása következtében szükséges állás-rendszeresités — illetőleg — beszüntetés tárgyában. — A vár megye tisztikarának, a tiszti fizetések rendezése iránt megindult országos mozgalomhoz való csatlakozásáról. — A vármegyei központi hivatalok munkaidejének a délelőtti órákra történt áthelyezése tárgyában. Árvaszéki előterjesztések. A vármegyei járás-orvosok kérvénye, fizetésük , felemelése iránt. Egyes tisztviselők kérvénye, csonka fizetésük kikerekitése iránt. Dr. Sztanó Sándor orvostudori oklevelének kihirdetése. Községi költségvetések és számadások. Időközben beérkezett tárgyak.-- A közigazgatási bizottság október havi ülését folyó hó 21-én fogja megtartani. — A számonkérő szék folyó hó 14-én 8 és V, órakor tartja ülését a közigazgatási bizottsági tanácsteremben. — Az állandó bíráló választmány folyó hó 14-én 8 és s/4 órakor ülést tart. — A volt uradalmi magtárépület átalakítása. A belügyminiszter értesítette vármeJ gyénk közönségét, hogy a vármegye által a szeg- l zárdi alapítványi uradalomtól megvett volt magtár- épület átalakítási költségeit hajlandó a belügyminiszteri tárca terhére elvállalni. — Az egyházak terhére a II. oszt. kereseti adó — a m. kir. közigazgatási bíróság határozata értelmében — csak egyszer ve hető ki, még abban az esetben is, ha a lelkész, tanító és harangozó által haszonélvezett földek külön-kii'ön vannak megróva földadóval. — A törvényhatósági nyugdíjalap megalakításának és az ezen alap iránt való kötelezettségeknek kérdése a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (M. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 474. sz. hatátozata.) — A körorvos utiátalányának megállapítása nem az alispán, hanem a törvényhatóság illetékességéhez tartozik. (A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 10.727. sz. határozata. — A liitfelekezetek községi segélyezése. A belügyminiszter 1898. évi 41.647. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy a községek részéről a hitfelekezetnek nyújtandó segélyezés fogalma az állandó végleges javadalmazást kizárja. — A hivatali főnökuek hivatalos eljárása közben, hivatali alárendeltje hivatalos eljárására tett megjegyzése, mint rágalmazás vagy becsület- sértés nem büntethető. (M. kir. Kúria 1898. évi 2178. sz. elvi jelentőségű Ítélete.) — Dlczörendőri kihágási eljárás során a kárdij, éppen úgy mint a kártérítés, csak akkor ítélhető meg, ha panaszos a vádlott megbüntetését kifejezetten kívánja. (M. kir. fóldmivelésügyi miniszter 189á. évi 53.390. számú határozata.) — Községi pénztár részére kiállított számla bélyege kellően lerovottnak tekintendő, ha a II. fokozatú bélyeg felragasztatik s a nyugta szövegével keresztül iratik. (M. kir. közigazgatási bíróság 1897. évi 778. számú elvi jelentőségű határozata.) — Kéményseprőnek kéményseprői díj kifizetése iránt a községgel szemben támasztott követelése ügyében — a belügyminiszter 1898. évi 56.568. számú határozata szerint — első fokban nem a képviselő-testület, hanem a járási főszolgabíró illetékes határozni. — Nem lehet bemenni, tekintetes ur ! — Miért nem ? — A Gyurkovics urak mulatnak odabenn, — mondta jóakaróan. E pillanatban pisztolylövés és erős üvegcsörömpölés hallatszott az ivóból, fölöslegessé téve a további magyarázatot. Az első lövést öt másik követte, rövid időközökben ... Az ajtón két ijedtképü cigány ugrott ki, egy harmadik kontrás pedig utánuk szólt az ablakból: — Gyertek vissza, hibások, hiszen csak hatlövetű a nagyságos ur revolvere ! A kontrásokkal én is beléptem az ivóba. Csak egy Gyurkovics mulatott odabenn : Sándorba; a megyei hajdú alkalmasint azért beszélt Gyurkovics urakról, mivel a szintén jelenlevő Horkay Ferit is a családhoz számítottá. Odakünn erősen sütött a nap, de az asztalon mégis több lámpá' és vagy harminc boros üvegbe dugott faggyugyertya égett. — Világot! még több világot ! — kiáltotta éppen akkor Sándorka. A csapos behozta az istálló-lámpást is. — Mit csináltok itt ? •— kérdeztem kíváncsian. — Korteskedünk! — mondta Sándor önérzetesen. — Egy hete már se éjjelünk, se nappalunk ! — panaszkodott Horkay. — Mimiig csak dolgozunk es készítjük Milánnak a talajt! — toldotta meg Sándorka. — Bizony, ha mi nem volnánk, elhasalna a monoklis, mmt a béka ! Megjegyzem, hogy hármunkon kívül még csak a cigány és a csapos volt az ivóban ; legjobb akarattal se tudtam tehát megérteni, hogy miféle talajt dolgoznak meg. De hiszen a választás már meg is volt, két nappal ezelőtt! Ez a kijelentésem láthatólag zavarba hozta őket. — Becsületszavadra mondod ? — Becsületszavamra ! — Akkor menjünk szavazni, — sürgette Sándorka — hogy le ne késsünk véletlenül. Nehezen sikerült csak megértetni velük, hogy a buzgalmuk immár kárba veszett, mivel Milán, miként a lapokból tudtam, átvette a mandátumát és Budapestre utazott. — Ezt tisztán nekünk köszönheti, — bizonygatta Sándor. — Ha mi nem vagyunk, elhasal, mint a béka. — Cigány, tust! — kiáltotta Horkay. — Most már igyunk egyet a győzelmünkre ! (A két sógor azontúl is állhatatosan ragaszkodott meggyőződéséhez, hogy Milán tisztára csak az ő buzgalmuknak köszönheti mandátumát és később, mikor a képviselő makacsul megtagadta a Betekints számlájának kifizetését, ebben nemcsak nagy háládatlanságot láttak, de abban is megegyeztek, hogy a Milán pozíciója nagyon megrendült a kerületben.) A Betekintsbeli találkozásunkat különben csak azért említettem, mivel akkor győződtem meg róla, hogy Gyurkovics Sándor most már társadalmi tényező számba megy a vármegyében és hogy nem lehet róla többé mint gyerekemberről beszélni. A szeles suhancból érett férfi lett. Megerősödött és megkomolyodott. A nehéz székeket félkézzel is oda tudta vagdosni a falhoz, ha pedig megkötötte magát egy-egy nótában, akkor a tenorista hajlamokkal biró Horkay is kénytelen volt meghajolni akarata előtt. Ez a tapasztalásom azt a meggyőződést érlelte meg bennem, hogy most már nem való, hogy továbbra is véka alá rejtsem a legkisebb két Gyur- kovics-fiu mécsesét. A következő — egymással csak lazán összefüggő — rajzok sorozata ennek a belső kényszernek igénytelen produktuma. Meg akarom még jegyezni, hogy ezúttal kimerítőbben kell foglalkoznunk egyik hősünknek, névszerint Gyurkának gyermekkorával. Ezt azért tartom szükségesnek, mivel a későbbi főszolgabíró serdült éveiben oly példátlan és életbe vágó lépésre határozta magát, mely nemcsak a Gyurko- vics-család, hanem az egész délvidéki úri társaság kebelében kinos szenzációt, sőt elkeseredést és megbotránkozást keltett; ha már most igaz az, hogy a gyermek játékaiban megnyilatkoznak a későbbi férfi jellembeli sajátosságai, akkor meglehet, hogy ilyen módon megtalálják a lélektani kulcsot, mely elől kipattannak a főszolgabírói szív titkos fiókjai és mely érthetővé teszi azt, a mi ma egész Bács-Bodrog szemében érthetetlennek látszik. A ki önök közül elolvasta a Gyurkovics-fiuk krónikáját, az régi ismerősökkel fog találkozni. De ha valaki nem olvasta el, az se nagy baj.
