Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-11 / 37. szám

— Az ev. ref. egyházmegyei közgyűlés kedden fog megtartatni Szegzárdon Szilassy Aladár m. kir. közigazgatási biró elnöklete alatt; ülés után a szegzárdi kaszinóban társasebéd lesz. — Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi mi­niszter Pribay Ferenc és Érj' Ferenc ódombóvári r. kath. tanítók, Búzás István, kölesdi ev. ref. ta­nítónak, valamint Koroknay József pilisi ev. ref. tanító, továbbá Sohonyai Ferenc agárdi r. kath. tanító ötödéves korpótlékát államsegélyként kiutal­ványozta. Ellenben Nagy Sándor részére a korpót­lékot ezúttal nem engedélyezte, mert 1894.Julius 1-től 1897. október 1-éig terjedő szolgálati ideje kellőleg okmányolva nem volt. — Meghurczolt pénztáros Szűcs István szakcsi lakos régi haragosa volt Gulyás István szakcsi köz­ségi pénztárnoknak. Hogy mérgét kitöltse rajta, még a múlt év december havában megleste azt az időt, mikor Gulyás István a községházánál volt, el­ment utána és ott többek jelenlétében azzal vá­dolta, hogy 28 frt 89 kr adót fizetett és adóköny­vecskéjében mégis 24 trt 90 krt irt be, a többit pedig elsikkasztotta. A pénztáros azután rágalma­zás miatt feljelentette Szűcs Istvánt, akit a kir. tör­vényszék múlt hó 30-án 10 frt fő-és 5 frt mellék- büntetésre, behajthatlanság esetén 2 napi fogház- büntetésre Ítélt el. — Katona-ruhás szélhámos. Közel fél éve lesz már, hogy egy katonaszökevény jön, megy Tolnában és Baranyában s folyton szélhámoskodik. A katona ruhás szélhámost Berger Sándornak hív­ják. Az elmúlt évben szökött meg a cs. és kir. 44. gyalogezredtől. Mint számvivő-szakaszvezető volt alkalmazva egy teljes éven keresztül. Már akkor is sok volt a baj vele. Folyton pénzek hiányoztak, a melyek az ő kezén vesztek el. Azután követke­zett a második év. A számvivő őrmester leszerelt és akkor már ő vette át az irodát. Akkor már sza­kaszvezetői rangban volt s mint ilyen teljesen ő vezette az összes számadásokat. A jeles ember napról-napra megcsalta a legénységet. Elvonta egyik másik napi zsoldját, megrövidítette őket még a kenyér kiosztásánál is. 0 kezelte a legénység ré­szére postán beérkezett csomagokat és penidcülde- ményeket és minden egyes utalványból levont ma­gának bizonyos összeget és minden csomagot ala­posan megdézsmált. Minden századnál nagy hata­lom a számvivő. Naponként vezethet embereket a kihallgatáshoz és éppen ezért félnek tőle és igye­keznek jó barátságban lenni vele. így történt Ber­ger Sándorral is. Folyton csalt, lopott és miután senki sem jelentette fel, egyre nagyobb lett a bá­torsága is. Egyszer aztán jobban bele talált mar­kolni a század pénzébe és e pillanattól nem volt maradása a századnál. Attól félt, hogy rá jönnek a bűnére és akkor brigád áristomba küldik. Egy napon sok utalvány érkezett a legénység számára. Berger Sándor valamennyit kiváltotta és a pénzt zsebre vágta. Ugyanakkor lett volna zsold fizetés is. Nem fizette ki a zsoldot, hanem azt is elkezelte. Éjjel pedig vonatra ült és örökre búcsút, mondott a kaszárnyának. Egy darabig üldözték és keresték mindenfelé, de nem voltak képesek a nyomára akadni. Már el is felejtették, a mikor május végén szélhámoskodásai révén újból magára vonta a fi­gyelmet. Újból katona ruhát kerített magának a szökevény szélhámos és manipulans szakaszvezető­nek adta ki magát; csalást-csalásra követett. Elta­gadta a nevét is és Pattonai Sándor név alatt mu­tatta be magát mindenfelé, a hol csak megfordult. Bekalandozta Tolnát, Baranyát és csillagos egyen­ruhájában egymásután követte el a csalásokat, me­lyekről esetről-esetre beszámoltunk. Kiadta magát szállás készítőnek és mint ilyen sorban* megcsalta a községi bírókat. Azonkívül katonai szállásokra előnyös szerződéseket kötött községi mészárosokkal, kereskedőkkel, kiktől természetesen «provisió« fejé­ben pénzt csalt ki: Egy alkalommal már el is fog­ták. A csendőrség távirati megkeresésére a sárbo­gárdi állomás főnöksége letartóztatta éppen akkor, a midőn a vonattal Budapest felé menekült. A mire azonban a csendőrség oda érkezett, akkorra valami csellel sikerült neki fogságából megmenekülni. Pár napra reá már újból megkezdette a szélhámoskodá­sát. A Dunántúlon lezajló katonai nagygyakorlatok éppen kapóra jöttek. Könnyen lépre mentek neki az emberek. Pár nappal ezelőtt Pincehelyen követett el nagy csalást. Közel száz forintot csalt ki egyes emberektől és azután megugrott. A csendőrség, valamint a katonaság most minden lépést megtett, hogy az egyenruhás szélhámost letartóztassa. A többek között elrendelték országos köröztetését is a szélhámos katonaszökevénynek. Egyszer talán most már mégis kézre kerül és elveszi méltó bün­tetését. — Szőlőkarók kerestetnek. A földmivelés- ügyi miniszter a szegzárdi állami amerikai szőlőte­lep részére 22000, a bonyhádié részére szintén 22000 szőlőkaró vételi ajánlati tárgyalást hirdetett. Az ajánlatokat a fóldmivelésügyi miniszterhez szep­tember 15 - éig lehet benyújtani. A pályázat föltéte­leiről fölvilágositást ad Nils István a szegzárdi ál­lami szőlőszeti és borászati felügyelő. 4. ______________•_____________________ TO LNAVÁRME^YE. — Meglopott prímás cim alatt lapunk au­gusztus 28-iki számában közölt hir tárgyában szer­kesztőségünkben a múlt héten megjelent Jani Tót Róza és kijelentette előttünk, hogy férjének a szeg­zárdi kir. törvényszékhez, mint büntető bírósághoz Miene intézett feljelentése teljesen alaptalan, mert | ő férje házából nem vitt el semmit, ami fétje tu­lajdonát képezi. Készséggel adunk helyet ezen hely­reigazításnak. — Alapszabály jóváhagyás. A bátaszéki r. kath. ifjúsági önképző kör módosított alapszabályait a belügyminiszter a bemutatási záradékkal ellátta. — Nincs többé kopasz fej. Berták István va­lahol azt olvasta, hogy nincs többé kopasz fej. Ez aztán annyira megragadta a figyelmét, hogy uton- utfélen mindenkinek ezzel a bölcs mondással állott elő. Folyó hó 3-án betért a paksi korcsmába és itt borközi állapotba jutván egyre bölcs mondását haj­togatta, amit Geresdi Péter mulatozó társa kétségbe vont. Ezen aztán annyira összevesztek, hogy Ge­resdi Péter kést rántott elő és annyira talált vele argumentálni, hogy Beriók István hosszú időig az ágyban elmélkedhetik bölcseségén. — Vizbefultak. A budapesti rendőrkapitány- j ság közhírré tette, hogy Kovács György, szegzárdi születésű, 32 éves r. kath. nős napszámos, múlt hó 5-én a Margit hid közelében egy fauszályról a Dunába esett és a babok között nyomtalanul eltűnt. Kais Pál paksi születésű, 53 éves hajóslegény pe­dig múlt hó 15-én a Budapestről lefelé menő Vik­tória vontató csavarhajó után kötött Kurländer Imre nagybecskereki lakos Antal nevű uszályhajó kor­mányáról ismeretlen módon Ercsinél a Dunába esett és belefult. — Inkognito utazó cigány Sárközi Péter vándor cigány bejárta egész Tolnamegyét, de se­hol sem az igazi neve alatt, hanem Furki János­nak nevezve magát. Ez az inkognitó pedig azért kellett Fáráó ivadékának, hogy rá ne találjanak, ha holmi lopási históriákért keresik. Mert lopott a derék cigány: mást mit is csinálhatott volna? Lo­pott mindaddig, mig rajta nem vesztett; de ekkor is volt annyi szerencséje, hogy megszökött az üldö­zői elől. Most országosan körözik az inkognitó utazó cigányt. — Eltűnt cimfestőtanonc. A fővárosi rend­őrkapitányság közhirré teszi, hogy Francsics Béla bonyhádi születésű 18 éves cimfestőtanonc múlt hó 19-én Aradi-utcai lakásáról eltávozott, s oda azóta vissza nem tért s a főváros területén eddig nem volt föltalálható. — Fürdés közben. Hegyi Lajos dombóvári lakos a napokban fürödni ment a Kapósba s mikor felöltözködött, észrevette, hogy zsebórája eltűnt. Török Mihály 15 éves gyerek lopta ki a zsebéből, a kit a csendőrség el is fogott, de az órát már eladta, . — Dühös testvérek. Sárközi Ferenc györei cigányt három testvére a falu külső csárdájában megtámadta azzal a szándékkal, hogy kioltják éle­tét. Sárközit nem verték ugyan agyon, de annyira összeütlegelték, hogy örökre nyomorék lesz. — Szomorú mutatás. Rézmann János tamá- sii gazda a napokban mulatott s zsebéből eltűnt három százas. Jelentést tett az esetről a csendőr­ségnek. — HullakifogAsi jutalom. A belügyminiszter Tóth József és Sági János bölcskei, továbbá III József paksi lakosoknak emberi hulláknak a Duná­ból történt kifogásáért, és pedig az előbbieknek 5—5 frt, az utóbbinak pedig 10 frt jutalmat utal­ványozott ki a dunaföldvári kir. adóhivatalnál. — Kolera nostrás. Agárdon a kezelő orvos­nak a szolgabirósághoz tett jelentése szerint egy coléra nostras betegedési eset fordult elő. — A cs. és kir. szab. Osztrák Phönix élet- biztositó-társaság Bécsben folyó évi junius 25-én tartotta meg 36-ik rendes közgyűlését. A beterjesz­tett számadó jelentés megállapítja, hogy az üzlet fejlődése a lefolyt 1897-ik esztendőben örvendetes lendületet vett. 6892 uj kötvény 9.738,700 frtnyi tőkéről állíttatott ki és az összes biztosítási állo­mány az év végén 54.046,285 frt tőke és 73,410 frt évi járadékra rúgott föl. Az összes díjbevétel 1.970.746 64 irtot tett ki, 2.606,718 frttal többet, mint 1896-ban. A biztosítási szerződésekből folyó kifizetések 1.222.353.80 frtot vettek igénybe. A díjtartalékok felemelkedtek 12.736,520.15 írtra. TÖRVÉNYKEZÉS. .4 szegzárdi kir. lörvécyszékoél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1898. évi szeptember hó 13 án. Herke Istvánná ellen hamis vád miatt. Varga János Szabó és Német Károly ellen csalás miatt. Schreiner János, Schreiner Pál és Heiszler Ferenc, úgy Szandtner Pál és Vayer András ellen súlyos testi sértés miatt. 1898 évi szeptember hó 15-én. H. Angyó János ellen sikkasztás miatt. Weisz Sándor ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt. Gács István és B. Molnár János ellen hamis tanuzás miatt. A gyámpénztári sikkasztás. A Tolnavármegye gyámpénztáránál a Pappert Ferenc gyámpénztári könyvvivő, mint az átmeneti letétek kezelője által elkövetett sikkasztás ügyében tegnap d. e. volt a végtárgyalás a kir. törvényszék nagytermében. A tárgyalás iránt nagy érdeklődés nyilvánult, a közönség teljesen megtöltötte a nagy termet. Pont fél tiz óra volt, midőn Ágoston István kir. táblai biró megnyitotta a tárgyalást. Bírák : Schmidt Imre (előadó) és Kövessi Ödön kir. tör­vényszéki biró. Közvádló: Jeney László kir. al- ügyész, Tolna vármegye törvényhatóságát Fórdös Vilmos tiszti ügyész, vádlottat: dr. Steitier Lajos ügyxéd képviselte. Jegyző: Fejős Imre. Vádlott Pappert Ferenc a végtárgyaláson is egész terjede­lemben fentartótta a vizsgálóbíró előtt tett töre­delmes beismerését. Beismerte, hogy a terhére rótt sikkasztást ő követte el; hogy a vizsgálat által megállapított hiányzó összegeket saját céljaira for­dította. Védelmére azt hozta fel, hogy az elsikkasz­tott összegeket gyermekei neveltetésére, másokért fizetett kezességekre fordította. Tanuk beidézve nem lévén, vádlott kihallgatása után az iratokat olvasták fel, majd Steiner védő kérelmére elnök felolvasta a vármegyei pénztári kezelésre vonatkozó szabályrendeletet. A bizonyítási eljárás befejezése után Jeney László kir. alügyész terjesztette elő vádindilványát, a melyben tételenként részletezve a vádlott által elkövetett sikkasztást, szigorú meg­torlást kért, vádolván Papperiet a btkv. 462. §.-ba ütköző és 263. §. szerint minősülő hivatali sikkasz­tás bűntettének elkövetésével. Enyhítő körülményt nem talált, hordós Vilmos tiszti ügyész kérte vád­lottnak az elsikkasztott összegben való elmarasz­talását. Ezután dr. Steiner Lajos védő, a nála meg­szokott szép előadásban terjesztette elő védőbeszé - dét. Bevezetésül kérte a törvényszéket, hogy íté­letében ne a megtorlás, hanem csak az igazság vezesse. Vádlott védelmére azt hozta fel, hogy vád­lott pénzkezelése nem állott kellé ellenérzés alatt, hogy a megejtett ellenőrzési szemlék, illetve vizs- j gálatok nem lettek szabályszerűen foganatositva, | hogy a vádlott által vezetett könyvek, a melyek­ből Pappert egyes lapokat kitépett, nem vo ltak sem lapszámozva, sem pedig átfűzve. Majd ecsetelte vádlottnak szomorú és szerencsétlen anyagi hely­zetét és családi bajait s a fenforgó enyhítő körül­mények alapján a 92. §. alkalmazását kérte. A vádlott Steiner e beszéde alatt többször felzokogott, annyira meg volt hatva. A védő után Fördős Vil­mos tiszti ügyész kért szót, a védő ^ által a vár­megyei pénzkezelésre és ellenőrzésre tett észrevé­telekre előadván, hogy a könyveknél a lapszámo­kat a sorszámok pótolták és hogy a pénztár vizs­gálatánál teljesített ellenérzés szabályos volt, azt maga az a körülmény is igazolja, hogy ezen pon­tos ellenőrzés és vizsgálat deritette épen ki a sik­kasztást, amire Steiner védő azzal felelt, hogy ezen állítás téves, mert nem a hatósági vizsgálat deri­tette ki a sikkasztást, hanem az a körülmény, hogy az egyik érdekelt fél, Volkman jelentkezett a pénzért és igy lön először felfedezve a Volkman-{é\t 1800 forintos sikkaszlás. A perbeszédek után a kir. tör­vényszék ítélet hozatalra vonult vissza. Rövid ta­nácskozás után Ágoston István elnök kihirdette az ítéletet, mely szerint Pappert Ferenc a btkv. 462. §-ába ütköző és 463. §. szerint minősülő hivatali sikkasztás bűntettében bűnösnek mondatott ki és a 92. §. alkalmazása mellett három évi fegy- liázra ítéltetett. Enyhítő körülményül büntetlen előéletét, beismerését és azt, hogy a kárnak egy része megtérül, tudták be. Az Ítélet ellen úgy az j elitéit, mint a közvádló felebbeztek, mire a szuro- nyos börtönőr visszakisérte Pappertet, kit a vizs­gálati fogság is már nagyon megviselt, cellájába. 1898. szeptember 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom