Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-23 / 4. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1898. január 23 — A lionvédnevelő és képző intézetekről szóló 1897. évi XXJII-ik törvénycikk háromféle honvédnevelő-intézet felállítását rendeli el. — Ezen intézetek a következők: 1. a m. kir. homed fő- reáliskola, 2. a m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia, 3. két m. kir. hotnéd hadapród iskola. A m. kir. honvéd főreáliskola Sopronban állit- tatik fel. Ezen intézet áll három évfolyamból, mindegyik évfolyamban 50 — 50 növendékkel. — A felveendő iljak életkora a betöltött 14-ik életévtől a még túl nem haladott 16-ik életévig terjedhet. Az uj Ludovika Akadémia Budapesten a régi Ludovika Akadémia épületében állittatik fel. Ezen intézet szintén három évfolyamból áll, mindegyik évfolyamban 100—100 növendékkel. Az évenként felveendő 100 növendék közül 50 olyan, a ki a honvéd főreáliskola sikeres elvégzése után lép be az Akadémiába, 50 pedig közvetlenül a polgári nevelésből vétetik fel. A legközelebbi három éven át tehát, vagyis addig, mig a honvéd főreáliskolát be- végzett növendékek nincsenek, évenkint csupán 50 közvetlenül a polgári nevelésből belépő ifjú fog felvétetni. A felveendő ifjak életkora a 17. életévtől a túl nem haladott 20-ik életévig terjedhet. Honvéd hadapród iskola kettő állittatik fel, és pedig az egyik Pécsett, a másik Nagyváradon, a honvéd hadapród iskola áll négy évfolyamból, minden évfolyamban száz-száz növendékkel. A felvételi feltételek ugyanazok, mint a honvéd főreáliskolánál. A fölvételre vonatkozó föltételek megtudhatók részletesen Tihanyi Domokos tanfelügyelő urnái. IRODALOM. — A szeleburdi, regény egy kötetben, irta Gyp. Egy fiatal leány története, aki családjában az «enfant terrible», de csupa szivjóság, kedvesség és szellem. A mamája, aki maga is szeretne még fiatal színben feltűnni, minden áron férjhez akarja adni, de csak gazdag kérőhöz: a kis szeleburdi azonban csak szivére hallgat és végül az meg is mutatja a helyes utat. Ezt az egyszerű történetet irja meg Gyp az ő sziporkázó, pezsgő, eleven és ahol az érzés skálája megkívánja, igazán költői stílusában. Olyan az egész regény, mint egy szép tavaszi nap, amikor néha egy kis felhő is mutatkozik az égen, de végül még is diadalmasan állja meg helyét a verőfény. A díszesen kiállított kötet most jelent meg az Egyetemes Regénytárban és ára 50 kr. — Kiadja Singer és Wolfner Budapesten. KÖZGAZDASÁG. — Mérsékelt áru marhasd. Az okszerű takarmányozás szempontjából és állategészségügyi érdekekből nagy fontossággal biró «marhasó» eladási ára — az 1897. évi I. t. cikk határozmányai szerint — a termelési helyeken 10 koronában állapíttatván meg, a gazdaközönség részére egyidejűleg annak könnyű hozzáférhetősége is biztosítva lett. Vármegyénkben a dnnafóldvári sóhivatalnál van elhelyezve a megyénk részére szükséges marhasó, s ott egy métermázsa ára 6 frt 94 krba kerül. — A szegzárdi pénzügyigazgatóság területén 7 helyen van sóáruda, u. m. Szegzárdon (métermázsája 7 frt 35 kr), Tamásiban (7 frt 50 kr), Bonyhádon (7 frt 46 kr), Pakeon (7 frt 60 kr), Dombóváron (7 frt 20 kr), Hőgyészen (7 frt 40 kr), Simontornyán (7 frt 40 kr). — Utasítás a gabouazsizsik irtására. Vármegyénk alispánja fölkért bennünket az állami rovartani állomás közérdekű ismertetésének közlésére, melyből hozzuk a következőket: A gabonazsizsik (egyes vidéken zsuzsók, magtárt zsuzsók is, tudományos néven Calandra grana- ria Linné) egy kis és karcsú termetű orrmányos bogár, melynek hosszúsága 3—4 millim. szélessége pedig 0 7—1 millim. Testszine sötét-bana. E bogár csak a magtárakban él. Lassú járású és repülni nem tud, mert a szárnyfedő alul a repülő szárnya egészen hiányzik. Zavarás esetén tetszhalottat színlel, de azután egy-két perc múlva ismét megmozdul. A gabonazsizsik ellen való sikeres védekezésnél figyelembe veendő mozzanatok a következők: 1. Hogy a gabonazsizsik a magtárban el ne szaporodhaszék, szükséges, hogy a magtár mindig tisztán tartassák. A takarítás (kisöprés) megkönnyítése végett szükséges, hogy a magtár padlójának, faburkolatának minden egyes hézaga olyan anyaggal beta- pasztassék, mely fele- (vagy nagyobb) részben marha- (tehén vagy ökör) trágyából és fele- (vagy kisebb) részben jól gyúrható (ragadós) agyagból készült. 2. Hogy a tiszta (pl. uj) gabona meg ne zsi- zsikesedjék, okvetetlenül szükséges, hogy az gyakran (hetenként legalább egyszer) kevertessék (lapá- toltassék), mert a gyakran megbolygatott gabonában a zsizsik nem marad meg. 3. Zsissikes gabona a gabonazsizsiktől akként tisztítandó meg, hogy előbb olyan szemű rostán rostáltassék meg, a melynek szövetén a gabonazsizsik kihull ugyan, de a magszem nem. Rostálás közben vigyázni kell, hogy a zsizsik a megrostált gabonába ismét vissza ne huzódhassék. Minthogy pedig a megrostált gobonában a rostálás dacára egy két zsizsik még bent maradhat, azért szükséges, hogy a kirostált és garmadába hányt gabona felülete, de leginkább a fallal érintkező része, rongyokkal vagy — ha rendelkezésre állanak — juhbőrös bundákkal, len- vagy kenderkóccal betakartassék, melyekbe a garmadából menekvő zsizsik belehuzó- dik. Az ilyen helyen meghúzódott zsizsiket azután 7—8 óra, de legkésőbben egy nap múlva zsákostól- rongyostól együtt a magtárból ki kell vinni és olyan helyen kirázni, a hol az összeseperhető és tűzben vagy forró vízben megsemmisíthető. Ez az utóbbi eljárás (lapátolás és zsákkal való betakarás) megismételendő 5—6-szor, mig a gabona teljesen meg nem tisztul. Azután pedig, mint a tiszta gabona, hetenként csak egyszer lapátolandó. 4. Hogy pedig a gabonazsizsik magtári csapássá ne váljék, legfőbb szabály az, hogy a magtár gyakran szellőztessék, és mindig a legnagyobb tisztaságban tartassák. 5. A magtárt, vagy zsizsikes gabonát mérgekkel fertőtleníteni nem szabad. 6. A gabonazsizsikkel (Calandra granarid), nem szabad összetéveszteni a lencse- vagy borsózsizsiket (Bruckus lentis, Br.pisomm vagy Mylabris lentis, M. pisorum semás fajok). Ez utóbbi csak a hüvelyes vetemények magjaiban él, melyeket már a mezőn fejlődésük elején fertőz meg; gabonafélékben nem él. Ellenben a gabonazsizsih csak a gabonafélékben él, ezeket csak a magtárakban lepi el, de hüvelyesek magvaiba nem megy be. — Állategészségügyi kimutatás. A föld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek január 12-én constatált állásáról következő kimutatást tette közzé : Veszettség: Döbrököz 1 u., Hant 1 u., Miszla 1 u., Tamási 1 u. Összesen 4 község, 4 udv. Ragadós száj- és körömfájás : Duna-Földvár 2 udvar. Tenyészbénaság és hólyagos kiütés : Nagy-Vejke 1 udvar. Sertésorbánc: Duna-Szt.-György 1 udvar. Sertésvész: Bonyhád, Bölcske, Dombóvár, Gyönk, Grábóc, Harc, Lado- mány, Madocsa, Medina, Miszla, Nagy-Szokoly, Ó-Dombovár, Pálfa, Szárazd. Összesen 14 község. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése. folyó évi január 15—22-ig: Született: 8 gyermek, 4 íiu és 4 leány. Kihirdetve: 11 pár és pedig: Prandtner Mátyás — Klézl Ágotával, Prajmajer József — Pollermann Annával, Klézl János — Német Annával, Bienszak Henrik — Fodor Erzsébettel, Jantner Ferenc — Gyorsok Erzsébettel, Baka Sándor — Janó Rozáliával, Janó József — Szabó Erzsébettel, Kákonyi Sándor — Harka Máriával, Tamer Sándor — Ferger Erzsébettel, Po- tyondi István — Jankó Erzsébettel, Bársony György — Csorna Juliannával és Baka János — Steiner Rozáliával. Házasságot kötött: Péter Ferenc — Balázs Ezsébettel, Békés József — Klézl Terézia Máriával, Nagy Ferenc Miklós — Prantner Annával, Berecki József Mihály — Bálint Teréziával. Meghalt: Bence Juliánná, Dohocki István, Csárdás József, Angyal Éva, Pintér István, Hahn Eduárd, Békés János, Tatai Józsefné szül. Csárdás Rozália, Király József és Polcer Henrik. N Y I L T T É R.* Nyilatkozat. A «Tolnamegyei Közlönyt folyó évi január 16-iki számában becsületesség jutalmat cim alatt megjelent közleményre ki kell jelentenem, hogy az téves és alaptalan, mert Jártas János ur részemre 100 frtot nem talált, én 100 frtotaz adóhivatalban el nem vesztettem, tehát Jártas urnák semmiféle köszönettel, sem pedig jutalommal nem tartozom. Szegzárd, 1898. január hó 17. Fischhof Mór. * Ezen rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal a szerit. 1897. évi május hó 1-től: ind. érk. 8* 8°o 300U Budapest A I*5 7 55 8-20 11» ll°i 451 jH érk. ind. 1143 zj.57 512 522 ll35 £05 il Sárbőgórd T ind. érk. 10w 404 1022 6t6 021 má 6» Nagy-Dorogh 9°9 203 822 718 300 72* Kölesd-Tengelic 1 8*7 123 821 7:ss 3:!u 724. Hidja-Apáthi 824 125* 822 800 405 7iL Tolna-Mözs 8°i 1216 745 818 424 822 érk. ind. 7*0 U46 722 g:» 419 812 Szegzárd ind. érk. . 73° 1126 7O9 8*ä 45' 822 Ocsény ; 7I8 ll1* 622; S« 507 82! Decs 706 H°2 612 i 9Ü 526 82*| Pilis-Berek 649 10*' 62!; 920 5“ 92! Bátaszék 63G 1025 612 451 1122 — 1021" Bonyhád Á 5— 140 — 12® Dombóvár 8 322 — 020 md ^55 — 8-° f Budapest | 822 — 8°° érk. ind. Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 7025. szám/tkvi 1897. Árverési hirdetmény. Abaffy Gyula ügyvéd és a csatlakoztatott Gottlieb Jakab végrehajtatóknak Endrődy Péter és Mitrovics Borbála ellen folyó végrehajtási ügyében a 2828/1897. sz. árverési hirdetménynyel elrendelt s Szegzárdon 1897. évi szeptember 15-én megtartott árverés Gottlieb Jakab szegzárdi lakosnak 6426/97. sz. utóajánlata folytán a szegzárdi 10965. számú tjkvben felvett 9127/b. hrsz. ingatlanra vonatkozó részében hatálytalannak nyilvánittatik és az ujabbi árverés elrendeltetvén, közhírré tétetik, hogy a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Szegzárd községi 10695. sz. tjkvben felvett s Abaffy Gyula által 500 írtért megvett 9127/b. hrsz. szőlő, szántó és 1414/a. népsorsz. ház Bödőmentén 550 frt mint utóajánló által kötelezett kikiáltási áron, 1898. évi február 5-én d. u. 3 órakor a törvényszéki épület 8. szánni helyiségében megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/„-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6 °/„ kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek, és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék tlkvi- osztályánál, 1897. évi november hó 10-én. Kövessy Ödön, kir. törvszéki biró. 70. sz./v. 1898. Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1897. évi 18832. sz. végzése következtében Dr. Müller Ferenc ügyvéd által képviselt, Radó Dávid, Frank Jakab és Deutsch H. fiai javára, Szántó Bernét szegzárdi lakos ellen. G00 frt, 590 fit, 300 frt és járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és feliilfoglalt szobabútor, kész női ruhanemű, különféle szövetek stb. ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 18387. 1897. sz. végzése folytán fenti tőkekövetelés, ennek összes biróilag már megállapított költségek erejéig alpere* lakásán, azután raktárában leendő eszközlésére 1898. évi január hó 28-ik napjának délutáni 2 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. o. 107. §-a értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1898. évi január hó 17-én. TÓTH IGNÁCZ, kir. bír. végrehajtó. 740. sz./v. 1897. Árverési hirdetmény. Alulirt bitósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tamásii kir. járásbíróság 1897. évi 13683. sz. végzése következtében dr. Debreczeni József ügyvéd által képviselt Deutsch Albert javára, B. Kovács János ellen, 475 frt s járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1200 forintra becsült gőzmalom- szerkezetből allo ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. árverésnek a tamásii kir. járásbíróság 14172. 1897. számú végzésé folytán 475 forint tőkekövetelés, ennek / Veftek, s,zorl"* Já'ő 6?» kamatai és eddig összesen 52 formt 86 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Kegolyben a község háznál leendő eszközlésre 1898. évi január hó 28-ik napjának délelőtti 10 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. en LA. t. ez. 107. és 108. 5j-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek beesáron alul is el fognak adatni. D Kelt Tamási, 1898. évi január hó 10-én. MÁJiYOKY, kir. birósági végrehajtó.