Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
5. Dombóvár. A négy ven negyedik gyalogezred Dombóváron. Mint dombóvári tudósitónk írja, a 44. gyalogezred e hó 17-én reggel Sásdról elindulva a K.-Szekcső és Dombóvár közt elterülő réteken tartott egy órai gyakorlat után fél 11 órakor délelőtt vonult be Dombóvárra zeneszó és dobpergés mellett. Akadt a derék bakáknak elég bámulója, mert éppen hetivásár lévén, a környékből ide sereglett vásári nép elragadtatással szemlélte a ritka látványt. E közben egy parasztnak lovai annyira megbokrosodtak, hogy a vezénylő tisztnek meg kellett a csapatot állítania, és csak miután a lovakat megfékezték, indult az ezred tovább a főtérre, honnan egyes csoportokra osztva, szállásaikat keresték föl. Itt aztán nem egy közvitéz részesült abban a kellemes meglepetésben, hogy a környékbeli asszonyok vékaszám hozták be kedves magzatuknak, illetőleg férj uraiméknak a jó elemózsiát. Mert hát a mi bakáink elég élelmesek, hogy ilyen jó alkalmat hasztalanul el ne szalasz- szanak. Este 8 órakor, mint Ő Felsége a király születésnapjának előestéjén, a katonazenekar a szuronyokra tűzött lámpácskák fénye mellett körüljárta a várost, szebbnél-szebb indulókat játszva. Másnap regyel 8 órakor a róm. kath. templomban a tisztikar, a helyi hatóság és nagy közönség jelenlétében Nyárády Aladár plébános, teljes díszben, fényes segédlettel mondott nagy misét, miközben az orgona .és katonazene felváltva játszottak. A templom előtti téren pedig föl volt állítva az egész ezred legénysége az ezred zászlójával, mindnyájuk sapkájába tölgyfa levél tűzve. A szokásos disztüzek ropogása és a mise befejezése után Stenzl Alajos ezredes szép beszédet intézett a legénységhez, örömének adván kifejezést, hogy mint az ezred parancsnoka Ő Felsége születésnapján azon szerencsés helyzetbe jutott, miszerint az Albrecht főherceg-féle alapítvány kamatait az ezrednek erre érdemes 12 altisztje közt szétoszthatja. Erre Wunder kapitány magyar nyelven ismételve az ezredes megszólítását, 12 altisztnek 50—50 frtot tartalmazó borítékot nyújtott át. Ugyancsak ez alkalommal lett elosztva 8 altiszt között az lnzelt Samu-féle alapítvány kamata 25—25 forintjával. A közönség hangos éljenzéssel fogadta ezt a szép kitüntetést, mire megkezdődött a katonai elvonulás, mely zenekiséret mellett vagy 10 percig tartott. Délben a tisztikar Stavinszky Káz- mér és 7oviacsek főhadnagy vezetése mellett — saját konyhájának kiszolgáltatása mellett — 80 terítékű, fényes bankettet rendezett Schell Lőrinc kerthelyiségében, melyre hivatalosak voltak a város intelligenciája közül Fagy István főbíró, Bajó Já- ros szolgabiró, Ábrahám Lajos közs. jegyző, dr. Kertész járásorvos, dr. Neumann körorvos, Singer Rezső állomás főnök, Radnoty Béla főnök-helyettes, Schréter Károly urad. felügyelő, Leva Zenó mérnök, Csery István postafőnök. Ebéd közben a katonazene játszott. A harmadik fogásnál Stenzl alezredes mondta az első hivatalos felköszöntőt a királyra. A felköszöntőt háromszoros «Hoch« kiáltások követték, miközben a zenekar rázendítette a «Gott Erhalte»-t, mit a jelenvoltak állva hallgattak végig. A kedélyes társaság csak 5 órakor délután oszlott szét. Este 8 órakor hangversenyzett a katonazenekar, hogy a nagy közönségnek is kijusson a zenei élvezetből. 10 órakor aztán nyugalomra tértek a tisztek, hogy a nap fáradalmait kipihenve, a • másnapi utazásra uj erőt merítsenek. Onnét reggel 5 órakor indult az ezred Tamásira, hol szintén két napig tartózkodtak. Nagy-Dorogh. láncmulatság. A nagydoroghi ifjúság Szent- István napján sikerült táncmulatságot rendezett, melyen a környékből is számosán megjelentek. Hidegkút. A Szt.-Istvánnapi nemzeti ünnepet, amire széles e hazában a középületeken címeres nemzeti lobogók is figyelmeztetnek ugyan, ág. hitv. evang. vallásu és német nyelvű községünkben nagytiszte- letü Bauer Adolf főesperes lelkész ur a templomban szószékről magyar nyelven, hazát, nemzetet és királyt áldó, gyönyörű szép fohász imával ünnepeltette meg; mely ünnepies könyörgés alkalmával nemzeti ünnepi éneket — Polgár József buzgó és fáradhatlan tanítónk szerzeménye — a szép számú ünnepies közönség a legnagyobb lelkesültséggel, orgona kiséret mellett, énekelte. 1898. augusztus 28. TOLNA VARMEGYE. Hogy tehát ezen Szt.-lstvánnapi országos nemzeti ünnep, ne csak a törvén- és rendelete'tben legyen meg, hanem széles e sz • hazában a iegfélre- esőbb zugban is, az életben .énylegesen je entkez- zék, a hazaszeretetet növelje és ápolja, ahhoz csakugyan nem elégséges, hogy csak a hivatalok ünnepeljenek, ahhoz szükséges, hogy nagytiszteletü Bauer Adolf ur főesperes lelkésznek buzgó követői támadjanak ott is, a hol tán a vallás, tán a nyelv is akadálynak tűnik fel. Az elöljáróság nevében e helyt is nagytiszt, főesperes urnák ismételten köszönetét mondok. Tisztelettel Schultheisz Henrik, közs. jegyző. TÖRVENYKEZES. ___ A szegzárdi Mr. lörvéDj széknél véglárgjalásra kitűzöd bűnügyek: 1898. évi augusztus hó 30-án. Bán Ferenc és Gölöncsér György ellen lopás miatt. Szűcs István ellen rágalmazás miatt. Dubicz György ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Varga István ellen zsarolás miatt. Szauter Mdiály és Szauter Mihályné ellen lopás miatt. 1898. évi szeptember hó I én. Módi. Mihály ellen hatóság elleni erőszak miatt. Fóliák Ignác ellen csalárd bukás miatt. — Le a sarkantyúval. Megírtuk annak idején a hírek között a Molnár György szomorú lakodalmát. Úgy esett a dolog, hogy Molnár György ez év ápril hó utolsó napján akart búcsúzni a legényélettől, hogy másnap aztán hűséget esküdjön mátkájának. El is ment az agárdi korcsmába, ahol széles jó kedvében összetűzött Simon Mihály pajtásával, mert ez nem akarta levetni a sarkantyúját. A duhajkodás közben aztán Molnár előrántotta kését és megszurta vele Simon Mihályt. Másnap aztán megtartotta a lakodalmát. Együtt ült a násznép, vigan poharazott a vőlegény, mikor aztán boldogságában megjelentek a törvény emberei és Molnárt ! logságba helyezték. Szándékos emberölés bűntettének kísérlete mi. it helyezték vád alá és bűnügyében folyó hó 23-án tariotta meg a kir. törvényszék a főtárgyalást. A ' ir. törvényszék következőleg alakult : elnök Ágoston Is ván, L’rák Schmidt Imre és K'óvessy Ödön, jegyző Fejős imre, a vádhatóságot Jeuy László alügyész kép iselte, vádló tat dr. Leopold Kornél ü pyvéd védeli. ezte. Molnár György, eleinte dacára, hogy 15 t-.nu szemébe mondta a vádbeli cse'ekményt, nem «merie el. hogy ő volt a tettes. Mikor már az e' tök a bizonyítási eljárást befejezte, fel;''lőtt a konok tagadó és hatásos beszédében visszavonta eddigi tagadó vallomását. Elmondta, hogy lakodalma napján érte az a szégyen, hogy a nagyszámú násznép szeme láttára hurcolták el a törvény emberei és nagyon restelte a dolgot, ezért tagadta el. De most már megvallja. A kir. törvényszék a főtárgyalást, mivel a sebesült gyógy- idejére nézve különböző orvosi vélemények merültek fel, elhalasztotta. T A N Ü G Y. ___ Beiratisok: a főgimnáziumban. Az 1898/9. tanévvel megnyílik a IV. osztály. A javitó, pótló és felvételi vizsgálatok folyó évi augusztus 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. A tanulók felvétele és beírása szeptember három első napján történik. Ezentúl egy I hétig csakis a késedelmüket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igazgatóság utján benyújtott folyamodványra a tanév két első havában a tankerületi főigazgató, ezentúl a vallás- és közoktatásügyi minister engedheti meg. Azoknak, akik a tanév első hónapja után lépnek be az intézetbe, az addig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiállniok. A gymnasium első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilen- | cedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel birnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első ízben iratkoznak az intézetbe, beiratáskor iskolai bizonyítványukon kívül keresztelő levelüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is tartoznak bemutatni, a 12 évesnél idősebb tanulók pedig ujraoltásukat igazolni. A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. A beiratás alkalmával minden tanuló fizet : felvételi díj czimén 4 frtot, az ilj. könyvtárra és az évi értesítőre 1 — 1 frtot, összesen 6 frtot. — Ezen díjak fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 30 frt, mely négy részletben fizethető, u. m. az első részlet október 15., a második deczember 1., a harmadik márczius 15. és a negyedik május 1-ig. Szegénysorsu és jó magaviseletü tanulók, ha jeles vagy legalább jó előmenetelt tanúsítottak, a tandíj elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz czimzendők és nála adandók be. — Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember hó 15-ig, a második felében február hó 15-ig. Magántanulók, kik magán úton vagy magánintézetben tanultak és előmenetelükről nyilvános iskolától kívánnak bizonyítványt nyerni, előlegesen az igazgatónál tartoznak jelentkezni, s egyszersmind kimutatni, hogy a közvetlenül lefolyt tanévet hol és mily rendszerű tanulmányozással töltötték. A magánvizsgálatok rendszerint júniusban tartatnak ; napjait esetről-esetre az igazgató határozza meg. A magántanulók a 40 frt vizsgálati díjon felül a rendes tanulók által fizetett felvételi és tandíjakat is tartoznak megfizetni. A tandíj fizetés alól kivételes esetekben való fölmentés joga a nmeit, vallás és közoktatásügyi minister urnák van fentartva. A vidéki szülők helyesen cselekesznek, ha gyermekeik szállás-helyének megválasztásában az igazgató Útmutatását veszik igénybe, a ki szívesen ajánl megfelelő szállást nyújtó családokat. TsIcoIblí értesítés. A szeg zárdi áll. s. községi polgári leányiskolában az 1898—99. tanévben a tanulók felvétele és beiratása szeptember hó 1—7. napjain délelőtt 9—12 óráig történik. Ugyanazon napok délutánjain tartatnak meg a javitó- pótló és felvételi vizsgálatok. Szeptember hó 9. és 10-én pedig a magán- vizsgálatok. Szeptember 8-án lesz a tanév ünnepélyes megnyitása. A beiratásra megállapított időn túl szeptember hó 15-éig a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vétetnek fel. A polgári leányiskola I. osztályába csak oly tanuló léphet, ki életének 9 évét betöltötte és a népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit bizonyitványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Első felvételre a tanulók csak szüleik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kötelesek az utolsó évi iskolai bizonyítványt és keresztlevelet benyújtani. Iskolai illetékek: Beiratási díj 1 frt, tandíj 4 frt, könyvtári illetmény 50 kr, nyomtatványok dija 50 kr, hitoktatási dij 2 frt, francia nyelv tanításáért (rendkívüli tárgy) 10 frt. Tandíj elengedésben azon szorgalmas és jó- viseletü tanulók részesülhetnek, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok és tanítók ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. — Kérvényező csak a tanuló szülője vagy azok helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez címezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló iskolai bizonyítvány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítvány. \ agyontalan szülők szorgalmas és jó viseletű gyermekei tankönyvekben is nyerhetnek segélyt. Figyelmeztetnek a vidéki szülők, hogv gyermekeik szállás helyének megválasztásánál az igazgató útmutatását vegyék igénybe, a ki megbízható kosztadó családokat készséggel ajánl. Szegzárd, 1898. augusztus hóban. Kovácsiié X. Lujza, ' igazgató.
