Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

4. tolnavAbjvtf^vr. 1898. augusztus 7 — A magyarországi szarvasgomba. Hollós László kecskeméti főreáliskolai tanár, Hollos Ala­jos szegzárdi ügyvéd íia, hirneves természetbúvár legújabban igen érdekes adatokat közöl a Termé­szettudományi Közlönyben a szarvasgombákról. — Megirja ebben, hogy hazánkban csak a fehér szarvasgomba terem meg. Ez a gombataj nagyon hasonlít a burgonyagumóhoz. Szabálytalan, szaka­dozott az alakja , sima a felszíne, fehér és lisztes a húsa. Egv-egy ilyen szarvasgomba néha egy ki- logrammtiyi súlyt is elér. Ezt a gombafajt Hollos \ először 1897. év nyarán találta Lőcse mellett a : fenyvesekben. Az odavaló tót nép jelenik huby né- ! ven ismeri, gyűjti és piacra viszi. Ára meglehe- 1 tősen nagy, kilójáért két forintot is adnak és az \ ott lakó uria$szonyok valósággal lesik a fehér szarvasgombát árusitó falusi asszonyokat. Kolozs­várott már szárítva árulják ezt a gombafélét és ki­lójáért tizenöt forintot is fizetnek. Ennek a fehér | szarvasgombának ize, szaga és zamatja lényegesen elüt a francia szarvasgombáétól, a melyet a keres­kedésekben üvegekben beszáritva árulnak. A fran­cia szarvasgomba ugyanis fekete szinü, bibircses felszinü és a föld alatt terem, a minálunk ismert szarvasgomba pedig fehéres szinü, sima felszinü, úgy búvik ki a földből, hogy minden túrás és ásás nélkül is jól meglátható. — Kivételes nősülési engedélyek. A honvé­delmi miniszter a védkötelezettség föntartása mel­lett kivételes nősülési engedélyt adott ifjú Tóth I’ál bátai, ifj. Rein János apátii, Willi János vár­dombi, Szabó János tamásii lakosoknak.-- Hidegvizgyógyintézet Duna-Földvárott. Rcitter Ferenc és dr. Lévay Dezső mint társtulaj­donosok, utóbbi egyúttal mint intézeti orvos Duna- Foldvárott hidegvizgyógyiniézetet alapítottak, a me­lyet, mint a közzétett körlevélből látjuk, fővárosi mintára a modern hygienia és teknika minden vív­mányával rendeztek be. Boldog és irigylésre méltó dunaföldváriak, mig mi, itt a «székhelyen« hiába áhítozunk egy rendes gőzfürdő után, addig Duna- Földvárott hidegvizgyógyiniézetet létesítenek. — Nyomor. Nem télen volt, a szegény em­berek rémes idejében, hanem búzaérés idején. Esz­tendőkön át küzdött a nyomorral, tehetetlen erejé­vel csak egy időig szembe tudott nézni az irtózatos nyomorral, de ez aztán erősebb lön nála és az éh­ség rémes ördögei legyőzték szegényt. Varga Kál­mán néhai gazdatisztnek özvegye volt a nyomorú­ságnak ez az újabb áldozata. Heteken át sinylette beteg ágyát, nem volt kenyérkeresője, csak a jó szomszédok kön/Örületes szive segített rajta, végre aztán mindenki elhagyta és megváltotta szenvedései­től a halál. Egy kis leánygyermeke maradt árván, pusztán, aki a jó emberek szánalmas leikéhez apel­lál és kér segítséget. — Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Stern László paksi kereskedő ellen a csődöt elrendelte. Csődbiztos: dr. Sonnezvend Frigyes kir. törvény- széki bíró, tömeggondnok dr. Hoffmann János paksi ügyvéd, helyettese Nagy Ferenc szegzárdi ügyvéd. A követelések bejelentési határideje 1898. szeptem­ber 26, felszámolási tárgyalási határnap október 10. a csődválasztmány megalakulása október 13-án leend. — Távollevő hadköteles. A szegzárdi főszol­gabíró a Szegzárdon 1877-ben született Simon Béla hadkötelest körözvényileg keresteti. — Tűzvész. Múlt szerdán délután Szegzárdon a felső városrészben a Magyar-utca sarkán lévő kovácsműhely kigyulladt s félóra alatt úgy ez, mint a mellette levő nádasház leégett. A tűzoltók gyor­saságának és elismerésre méltó munkájának köszön­hető, hogy a tűz tovább nem terjedt, úgy hogy a szomszédos uádasházat is megmentették. Megemli- tendőnek tartjuk, hogy az 1825-diki nagy tűzvész alkalmával, midőn a város jó része elhamvadt, szin­tén ez a ház gyulladt ki s innen terjedt tovább a tűzvész. . — Férj uram a bokorban. Albert Mátyás szegzárdi lakos sehogysem tudott megbékülni a vi­lág sorával. Alig hogy megházasodott, már nem tetszett neki a házas élet és néhány évi próbahá­zasság után elzavarta hitvesét. De a magányos életre is hamar ráunt és visszakivánkozott élete párja oldala mellé. — Csakhogy az asszony nem akart visszamenni, hasztalan volt Albert minden ki- vánsága. Ezért aztán boszut esküdött ellene. — A múlt vasárnap eszre vette, hogy felesége és napa: Mailák Imréné a vasútra vezető utón sétálnak, el­rejtőzött egy bokorba és amint közelértek hozzája, feleségére bottal támadott és őt valamint napát ala­posan elverte, ráadásul anyósáról lerántotta a nagy­kendőt és elrohant vele. — A jövő évben háborúnk lesz. Csodálatos történetet mesélnek most egy osztrák falucskában. Egy csendőr elfogott egy csatangoló cigányleányt, aki váltig könyörgött, hogy bocsássa szabadon. A csendőr nem hajtott reá, mire ő igy szólt : — Hát jól van, hiszen nekem már úgy is mindegy, elbocsát-e vagy nem. Három nap múlva úgy is meghalok. A csendőr nem sokat hederitett a mélabus jövendölésre s csak annál éberebben vigyázott a leányra. Tovább haladtukban a leány hirtelen mint­egy prófétai ihlettől megszállva igy kiáltott föl re­megő hangon : —• Az idén gyümölcsfa, sem a jövő évben katona, a rákövetkező évben pedig ur nem szeret­nék lenni! Meglássa, jövendölésem beteljesül! A csendőr erre sem adott semmit, csak ak­kor hökkent meg, mikor harmadnapra a cigány­leányt halva találták a község fogházában s az or­vos természetes halált állapított meg nála. A jég elverte a község minden gyümölcsét s most halálra van rémülve a falu népe, mert azt hiszi, hogy a jövő évben meg háború lesz. — A dunaföldvári ág. hitv. ev. hitközségnek templom építési költségek beszerzése céljából a belügyminiszter gyűjtési engedélyt adott. — Eltűnt leány. A paksi főszolgabíró köz­hírré teszi, hogy Soponyai Juli faddi 17 éves lány, kinek személyleirása középmagas termetű, tojásdad arcú, szegszinü hajú, kék szemű, szegszinü szemöl­dökű, rendes orrú, szájú, ép fogú, különös ismer­tető jele: hülye, Do/nboriban mezei munkában levő szüleitől cél nélkül ismeretlen helyre távozott. Meg­kereste tehát az összes hazai hatóságokat, hogy ne­vezettet köröztessék és feltalálás esetén Fadd köz­ség elöljáróságához kisértessék. — Fogorvosnál. Egy fogfájós ur jajgatva siet egy fogorvoshoz és kéri, hogy húzza ki a fo­gát. A fogorvos nekikezd a műtétnek, de a fogó lepattant a fájós fogról, mire a paciens veszettül ordít. — Látja — igy szól a fogorvos a beteghez — igy húztak fogat a múlt században. Aztán ismét nekikezd a fogorvos és letöri a beteg fogának a koronáját, mire az még jobban ordít.. — Látja barátom — szól a fogorvos — igy az én konkurenseim húztak fogat. Végre egy fél óra múlva kirángatja a meg­kínzott beteg fogát, mire az' orvos büszkén szól: . — Látja barátom, igy hyzok én fogat. — Vendégszereplö sváb. Alimann János sváb gyerek a minap bejött Szegzárdra s itt a korcsmá­kat végigjárván, alaposan lerészegedett s ilyen ál­lapotban azt képzelte, hogy otthon van fatornyos hazájában és elkezdett nem a legerkölcsösebb nó­tákat dalolni. A rendőrök aztán megmagyarázták neki, hogy először is: a csendet háborítani tilos ; másodszor : nótázni egyáltalán nem szabad ; har­madszor : erkölcstelen nótákért kóter jár és szépen be is vitték a börtönbe, hol a részeg legény csak­hamar mély álomba merülvén, a dutyiban végezte be itteni vendégszereplését. — Védte a szolgáját. A jó és hűséges szol­gát minden gazda szereti, mert bizony ezek majd­nem oly ritkák, mint a fehér holló. Holló Gáspár is szerette az ő hűséges kis pásztorát, a 14 éves Nagy Marcit, kit az ő szeme láttára Keserű János valami csekélységért úgy megütött, hogy az men­ten összeesett. Ezt nem hagyhatta abba Holló Gás­pár, szolgájának védelmére kelt, de vesztére tette, mert Keserű a kezében lévő ólmos bottal őt is le­ütötte, összezúzva a fejét és az orrát. Most a gazda és szolgája az ágyat nyomják. Keserű pedig a bör­\ tönben várja a büntetését. — Ismeretlen holttest. A Pörböiy pusztai j >Simon« Dunaágból folyó évi Julius 20-án alacsony i termetű, jól fejlett 14 — 16 év közötti korú isme­retlen leánynak hullája fogatott ki. Haja sárgás­szőke, hosszú és dús növésű, szemei barnák, fo­; gak jók és fehérek. Ruházata csipkés nyakú fe­hér vászoning, porcellán és üveg előgombos,' ró­zsaszínű karton-kabát, fehér virágokkal, rövid vö- rösszinü alapon kék csikókkal kockás barquett szö- í vetszoknya. Mindkét fülében apró gyöngyalaku re- - cézett keretű, hosszas kerek arany függő volt, me­lyek lencse lapján hit, remény és szeretet symboli- kus képe, kereszt, szív és horgony van bevésve. Külerőszak nyomai a hullán nem találtattak. A holt­testet a pest-szentistváni elöljáróság takarittatta el. — A Dunába fűlt. Kovács István szegzárdi születésű 32 éves napszámos múlt csütörtökön éj­jel Budapesten a Margit-hidnál horgonyzó hajóról ittas állapotban a Dunába esett. Nyomban hozzá­| fogtak kimentéséhez, de minden igyekezet hiába­való volt, mert a szerencsétlen nyomtalanul elme- | rüU a habokban. — Medvetáncol látók rendszabályozása- Sok ! bajt okoztak a Liptódon ideiglenesen letelepedett | medve táncoltatok, mert ragadozó állataik folyton ; veszélyeztették az élet és testi épség biztonságát. ; Az ottani főszolgabíró, hogy a járás tőlük megsza­baduljon, egyrészt a kihágási eljárást indította meg ; ellenük, másrészt a jövőre nézve mihez tartás vé- ; gett fölterjesztést intézett a főispánhoz. A kihágási eljárás maga is eredményes volt, mert a medve- 1 táncoltatok eltávoztak onnan. A főszolgabírói, illetve az ennek alapján a főispán által a követendő rend­őrhatósági eljárás kérdésében a belügyminiszterhez tett fölterjesztésre pedig a napokban jött meg a válasz. E szerint a medvehajcsárok az 1872. dec. ! 28-án 40.847. sz. a. kiadott belügyminiszteri kör­rendelet értelmében már a határról visszautasitan- ! dók, amennyiben pedig a határon már bejöttek volna, s az országban kóborolnának, ellenök az 1879. XL t. c. 66. illetve 121. §-a alapján a ki­hágás! eljár ás folyamatba teendő s büntetésük ki­állása után hazautasitandók; a medvék pedig az esetben, ha tulajdonosaik a kihágásban vétkeseknek találtattak, az 1879. XV. t. c. 25. §-a alapján az 1878. V. t. c. 61. §-a értelmében itéletileg, külön­ben pedig közigazgatásilag elkobzandók és elpusz- titandók. — A szakácsnők Eidurádója. Anglia boldog ország a szakácsnők szempontjából, ép oly mérték­ben, mint a mennyire nyomorúságos a nevelőnőkre nézve. Ezt eléggé illusztrálja az alábbi példa Egy fiatal leány, a ki a gyermekkertésznői diplomára áhitozott, kénytelen volt a tanulást abbahagyni és oklevél nélkül elszerződni valahova gyermek mellé, hogy öreg édes anyját eltarthassa. Egy délelőtt be­megy a közvetítő intézetbe, a hol mindjárt ajánlot­tak is neki helyet. A leány odament, hanem mivel csak harminc font sterling évi fizetést ajánlottak neki, nem fogadta el az állást és gondolkodási időt kért. Elhatározta, hogy ilyen olcsón nem szegődik el és délután megint elment abba az intézetbe, hogy ajánljanak neki valami jobb helyet. Ebben az intézetben pedig az volt a szokás, hogy délelőtt a nevelőnőkkel és efféle foglalkozásunkkal foglalkoz­tak, délután pedig a cselédekkel. A közvetítő te­hát szakácsnői állást ajánlott a kisasszonynak, hat- van-hetven font évi fizetéssel. A szegény persze el­fogadta. Az a hely azonban nagy csodálkozására ugyanannál a háznál volt, ahova délelőtt a' gyer­mekek mellé ajánlkozott. Az asszony bizalmatlanul fogadta a vállalkozó leányt és nem akarta fölfo­gadni, de ez addig erősködött, mig végre mégis ott tartották. Az úrnője nem győzte eléggé dicsérni a leány főztjét. Az első hónap végén fölemelte a fizetését száz fontra, ami több, mint a gouvernánt fizetésének háromszorosa, ügy látszik, a gyomrot előbbrevalónak tartják ott a gyermekek nevt-L- sénél . . . FelBiivás! mindazon Fajtársainkhoz, kik az 1878-ik évi Bosznia és Herczegovina megszállásá­ban részt vettek! Bajtársak! Az ország minden részében ünnepléssel kötik egybe Bosznia és Herczegovina megszállásának 20 ik évfordulóját. Mi alólirottak, kik szintén, mint tényleges és tartalékos katonák részt vettünk ezen megszállás­ban, illetőleg fegyvertényben, mely kiválóan a ma­gyar ezredek vitézségét igazolja, nem maradhatunk távol attól hogy a 20 éves évfordulót meg ne ün­nepeljük. Felhívjuk tehát mindazokat, kik a jelzett meg­szállásban tényleg részt vettek, legyenek azok bár­mely fegyvernemhez tartozó tiszt, altiszt vagy köz­ember, hogy folyó évi augusztus hó 14.-én (vasár­nap) délelőtt 11 órakor Szegzárd nagyközség ta­nácstermében megjelenni szíveskedjenek, mikor is az ünnepély módozatai megbeszélését tüztük ki célul. Fel tehát bajtársak ! Legyünk ismét egyek ! Gyűljünk össze annyian a jelzett értekezletre, hogy a tervbe vett ünnepségek sikere biztosítva legyen. Kérjük tehát Bajtársaink tömeges megjelenését. Szegzárd, 1898. julius 27. Az ideiglenes végrehajtó-bizottság nevében. Álliquander Tamás, Jilk. Károly, XII 11. mezei tüzér, mint elsőfokú altiszt. Daróezy Iván, 60-iki gyalogezredbeli szakasz vezető. Fejér Gyula, huszár őrmester és tábori csendőr őrmester. Hradek Ferenc. Hirsehfeld Ignác. 23-ik gyalogezredbeli tizedes. Konstánezer László. Morvay László. Salamon Ármin. Vargha Lajos. Vargha Ferenez. Vass József, 6!)-ik gyalogezredbeli szakaszvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom