Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

2 gyermekeinek élő anyákat neveljünk a ma­gyar leányokból. A magyar ifjak pedig ne legyenek többé franciás kodé, léha ficsurak, hanem az élet nehézségével megbirkózni tudó fiatal embe­rek és férfiak. Ha olyan ifjakat nevel a család és az iskola a magyar társadalom­nak és a hazának, hogy mindenki majd a saját lábán tud megállani; ha mindenki büszkeséget és ambíciót helyez majd abba, . hogy a saját erejéből és a maga becsületéből érvényesülhet, akkor hamarosan meg fog dőlni az a protekciós rendszer is, mely ma dívik s amely megalázza a féifit, amellett, hogy erőtlenségével örökös veszedelme a társadalomnak és hazának. A nyári szünetnek is nemsokára vége lesz. Szülők és gyermekek visszatérnek a rendes munkához s folytatja mindenki a megszokott foglalkozást. Az iskolában is nemsokára megindul a régi élet. Ez helyén van, ennek igy kell lennie. De amidőn véget ér a nyári vakáció s visz- szatér minden a régi mederbe, jusson eszébe a szülőknek, hogy nem elég ám pénzáldo­zatokat hozni a gyermekek testi és szel­lemi neveléséért. Kell, hogy minden szülő szeretettel, gonddal őrködjék magzatainak lelki és jellembeli nevelése fölött. S a tanító s tanár urak se higyjék ám, hogy eleget tettek kötelességüknek, ha naponta egy-két órát perorálnak, ha klasszi- fikálnak és nyakra-főre buktatnak. Nem csak a pensumokat, de a gyermekeket is ipar­kodjanak megkorrigálni. A tanítás mellett elsőrendű szerep jusson a nevelésnek és a jellemfejlesztésnek. Csak úgy, ha szülő és tanár karöltve hozzálát ahhoz a nemes mun­kához, melynek eredménye a nemzeti neve­lés* renaissancea kell, hogy legyen, csak akkor fog kipusztulni a Krivány Jánosok fajzata s önmagától megdől a protekció • rendszere is. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság tegnap dél­előtt tartotta augusztus havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt; az ülésről az idő rövidsége miatt lapunk jövő számában fogunk referálni. Margit! Mennyi alkalmam lett volna meg- gyülölni ezt a nevet. Hiszen valóságos közprédává lett ez a név. A Fauszt elcsábított szőke Gretchenje adta meg az első lökést annak a nagy Margit-áram- latnak, melynek utolsó hullámcsapása a Margaréta­induló volt. Ha ez a gyalázatos Gassenhauer-nóta el nem vágta volna az útját a Margit-kultusznak, a töme­ges Margitok ezt a nevet fogalommá, köznévvé vál­toztatták volna; mihamarabb igy szóltak volna az utcán: «Ej, beh csinos kis Margit!» Avagy ilyen apróhirdetések jelentek volna meg a Pesti Hírlap­ban : Kövesi vendéglő. Fehér bluzos szőke Mar- gitot, kit e lapra figyel­meztettem, felkérem tu­dassa, ismeretség lehet­séges-e? «Barna jogász». Az ember előbb-utóbb igy dalolt volna : Tekints ide, tekints oda, Nincs köztünk-, csak Margitka. A Margit-kultusznak utolsó mohikánja volt az költői verseny, melyet a Magyar Szalon rendezett. Margitról kellett Írnia vagy egy tucat költőnek; nem sokkal előbb hasonló költői verseny volt, csak­hogy akkor a megszabott tliéma ez volt: A mo­gyoró. Nyári rendes közgyűlés. A nyári rendes közgyűlés jövő szombaton, augusztus 13.án fog megtartatni; előtte való nap az állandó választmány tart ülést. A tárgysorozat­ból fölemeljük a következőket: Az alispán időszaki jelentése. A közigazgatási bizottság féléves jelentése. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. Az időszaki pénztári vizsgála­tokról felvett jegyzőkönyvek. Egy szo/gabirúi állás­nak és az ennek betöltése folytán esetleg megüre­sedő egyéb állásoknak választás utján történendő betöltése. Dr. Szigeth Gábor és Péchy József elha­lálozása folytán a központi választmányban egy-egy, a közigazgatási bizottságban pedig egy tagsági helynek választás utján való betöltése. I)r. Szigetit Gábor helyének az állandó-, állandó bíráló-, gróf Lymburg Styrum-, vármegyei tisztviselői nyugdíj-, község-jegyzői nyugdíj-választmányokban, úgy a központi járási mezőgazdasági-, a phylloxera-, a selejtező- "és a gyámpénztári tartalék-alap hova for­dítását tervező bizottságokban ; Péchy József he­lyének az állandó választmányban-, a közegészség- ügyi-, monographiai- és museum-bizottságokban ; végül Nagy István lemondása folytán az állandó választmányban s a dunaföldvári járási lóavató bi­zottságban megüresedett egy-egy tagsági helynek — választás utján történendő betöltése. Különféle miniszteri rendeletek bejelentése. Körlevelek, megkeresések és kérvények. Alispáni előterjesztések : A vármegye közön­ségének a szegzárd-bátaszéki, a fehér- és tolname­gyei és a veszprém-dombovári h. é. vasút rész­vénytársaság közgyűlésén történt képviseltetése tárgyában. Pap Gyula árvaszéki ülnöknek, a he­lyettes elnöki teendőkkel történt megbízatása tár­gyában. Az árvaszéknéí alkalmazott ideiglenes ki­segítő engedélyezése tárgyában. Pávik József volt árvaszéki jegyző lemondása ügyében. Hődl Andor államépitészeti hivatali dijiiok jutalmazása tárgyá­ban. Ozv. dr. Korbulyi Sándornénak halálozási év- negyedi illetményben történendő részesítése iránt. Árvaszéki előterjesztések. Tiszti ügyészi vélemények, különböző községi képviselő-testületi határozatokra vonatkozólag. Paks község közbirtokosságának szervezési szabályzata. Felső-Iregh község közbirtokosságának szervezési szabályzata. Dr. Borbáth Géza orvostu­dor oklevelének kihirdetése. Községi költségvetések és számadások. Időközben beérkezett tárgyak. — A községi illetőség elismerése te­kintetében a községnek ezen elismerése a mérvadó s nem az, hogy a község azt miként indokolta ; az egyszer elismert illetőséget tehát tagadásba venni nem lehet. (M. kir. közigazgatási bíróság li98. évi 204. k. sz. határozata. tolna vARivnnavTP .... F'ájt nekem ennek a szép névnek pro- fanizálása. Fájt, mert— haj, haj! — nem mondom meg, miért fájt ................. * * * «A szerelem sötét verem.« Nem igaz! Száz­szor nem igaz! A szerelem életerőt, munkakedvet, lelkesedést nyújt. Megújítja a szivet, élénkíti az el­mét, tágítja a szemet. Elpetyhüdt idegeket felfrissít, vigasztalan életunalmat elűz, és — jól értsék meg kérem — vágyat ad. Vágyat, teli hévvel-tüzzel, ambitiót, célratörekvést. Le a kalappal, uraim, mikor ebbe a szentélybe vezetem önöket. Van egy jó barátom; igen közel áll szivem­hez. Pályáján elkeseredett, mert nem tudott érvé­nyesülni; az életet utálta, mert csak töviseit érezte; övéihez való ragaszkodása lassan-lassan elfásult, mert bántotta, hogy terhűkre van; a küzdésbe, a munka keresésébe is belefáradt a hiú kísérletek után. És mi történt; Nem cifrázom sokat: belesze­retett egy lányba. Napok alatt megtalálta, a mit előbb hónapokig hasztalan keresett; talált munkát, talált örömet az életben, talált célt, a melyért küz­deni nem lankad többé. Ma már alig áll szóba ve­lem, pedig igen-igen közelálló barátom. Zouzon. Hírek. — Perczel Dezső belügyminiszter fo­lyó évi augusztus hónapban csupán e hó 11-én ad kihallgatást. — Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t, főis­pán pénteken városunkba érkezett és tegnap elnö­költ a közigazgatási bizottság ülésén. — Személyi hir. Módly László, vármegyei főpénztárnok négy heti szabadságidőre távozott; tá­volléte idejére helyettesítésével Bodnár István ellenőr bízatott meg, ellenőrként Rácz József könyvelő mű­ködik. — A bíróság köréből. Birúy Béla kir. tör­vényszéki biró szabadságidejét folyó hó 2-án kez­dette meg. — Dr. Sonnewend Frigyes kir. trvszéki biró szabadságáról visszaérkezve, működését mint a csőd és kereskedelmi ügyek referense folyó hó 1-én megkezdette. — A i.özpnnti congrua-bizottság uj tagjává a vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kämme­rer Ernő országgyűlési képviselőt is kinevezte. — Kinevezés. A szegzárdi m. kir. pénzügy- igazgatóságnál megüresedett segédtitkári állásra dr. Borostyán Sándor zombori pénzügyigazgatósági fo­galmazó neveztetett ki. — Esküvő. Auerbach Lipót, főgimáziumi ta­nár jövő vasárnap d. e. 11 órakor tartja esküvő­jét Budapesten Günsberg Szerén urhölgygyel. — Áthelyezés. A közoktatásügyi miniszter Ocskay János nagyrőczei állami polgári iskolai ta­nítót hasonló minőségben a szegzárdi polgári isko­lához helyezte át. — Szárnovszky Ferenc szobrászunk már el­készítette a Páljfy generálisnak ő Felsége által emelendő szobor mintáját és a költségvetést s azt Bánffy miniszterelnöknek már be is mutatta. — Előléptetés. Pirkner József bonyhádi já- rásbirósági írnok a dunaföldvári járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé léptettetett elő. — Tolnavármegyei museum egylet Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja-, a megyei museum-egylet megalakítása érdekében a következő felhívást bocsátotta ki : «A tolnavármegyei museum, mely a megyei közönség eddigi adományaiból, va­lamint a m. kir. kormány támogatásával létesittet- vén, — ma már régészeti, történelmi, természet- és néprajzi, továbbá iparművészeti osztályokként szakszerűen berendezve — a legközelebb ünnepé­lyesen meg fog nyittatni: a megyei törvényható­ság tetemes anyagi áldozata folytán oly gazdag és nagybecsű culturális gyűjteményét képezi várme­gyénk közönségének, hogy annak 'föntartása és fej­lesztése érdekében a társadalom érdeklődését és támogatását biztosítani most már elodázhatlan fel­adatnak mutatkozik. E célból tervbe vétetett és a vidéki museumok országos szervezéséről alkotott törvénynek is megfelelőleg szükségessé vált egy megyei museum-egylet alakítása, mely a méltán közkincsnek mondható, gazdag megyei múzeumnak további föntartása és fejlesztése érdekében hivatva van a megye intelligens és culturális célok iránt érzékkel biró közönségének e nagy jelentőségű közművelődési intézményünk iránt érdeklődését éb­ren tartani, ezt lehetőleg nagyobb fokra emelni s egyúttal annak további fejlesztését társadalmi utón is előmozdítani. Ezen egylet megalakítása, illetőleg az alapszabályok végleges megállapítása és a nagy- méltóságu belügyministeriumhoz leendő felterjesztése céljából a több oldalról kifejezett óhajnak engedve, van szerencsém a culturális életünkre nagy fontos­sággal biró ügy megbeszélése végett az érdeklődő­ket 1898. évi augusztus hó 12-én d. u. 5 órakor a vármegyeház nagytermében tartandó értekezletre meghívni. Nagy-Dorogh, 1898. évi augusztus 4-én. Hazafias üdvözlettel: gróf Széchenyi Sáádor, főispán.« A museum-egylet hivatva lesz gazdag megyei mu- seumunk tovafejlesztését biztositani, s a közönség érdeklődését fölkelteni eme nagy jelentőségű cultur- intézményünk iránt; reméljük ehát, hogy az egy­let létesítése közművelődési mozgalmak iránt éizék- kel biró közönségünk körében tetszéssel fog talál­kozni s az egylet rövid idő alatt tevékenyen fog működni, s üdvös célját hatékonyan meg fogja va­lósíthatni. 1898. augusztus 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom