Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

3. — Gróf Apponyi Sándor újabb kitüntetése. A múlt évben Brüsszelben tartott kiállításon gróf Apponyi Sándor, megyénk tudós főura és mintagaz­dája az aranyéremmel (Diplome de medaille d’or.) tüntettetett ki a tárlatra küldött tárgyaiért.- — A brüsszeli kiállításon bronzérmet nyert még megyénk­ből Lindinger László Duna-Földvárról. — Előléptetés. Kiss Károly szegzárdi kir. törvényszéki biró és Szentpétery József paksi kir. járásbiró a VII. fizetési osztályba léptettettek elő. — Évzáró ünnepélyek. A szegzárdi főgimná­ziumban és a polgári iskolában a múlt héten dús programom évzáró ünnepélylyel fejezték be az is­kolai évet. Mindkét ünnepélyen nagy számú hallga­tóság vett részt és élvezettel hallgatta a fiatal ta­nulók ügyes szavalatait és énekeiket. A főgimná­ziumban Wigand János, a polgári iskolában pedig Krammer János igazgatók igen tartalmas beszédet intéztek a tanulókhoz és szülőkhöz, kik a tapasztalt előmenetel fölött teljesen meg lehetnek elégedve. — A kir. törvényszék köréből. Lengyel Miklós szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornok uj állását junius hó 30-án foglalta el. — Garay János szobrának megkoszorúzása. A szegzárd-vidéki rom. kath. tanitóegylet múlt csü­törtökön délután 4 órakor, egy gyönyörű koszorút helyezett el Garay János szobrára e felirattal: *A szegzárdi rom. kath. tanitóegylet — Garay János emlékének.» A tanitóegylet érdemes elnöke Zányi György faddi plébános mondott a szobor előtt emel­kedett szellemű beszédet, mely után az egylet tag­jai a Hymnust énekelték el. A koszorút a múze­umba helyezték el a többi koszorúk közé. — Kaszinói táncmulatság A szegzárdi ka­szinó pavillonjában tegnap este kedélyes táncmu­latság folyt le. A nyári hónapokban ezentúl minden két hétben tartanak táncmulatságot. — A butlapest szerajevói vasút e s z ék­dia k o v á r i részének építéséhez még ebben az évben fognak hozzá. Mihelyt a hitelbank mérnökei a nyomjelzési munkálatok fölülvizsgálatával — a mi most történik — készen lesznek, a kereskedelmi minisztériumban nyomban felülvizsgálják a terveket, minek megtörténte után azonnal megteszik a szük­séges lépéseket az építési engedély kiadása iránt. Ez a hir annyiban érdekel minket, mert az a leg­jobb biztosíték arra nézte, hogy a bátaszék- baranyavári vonalrész is legközelebb fog kiépülni. — Uj orvos a Ferencz-korházban Gróf Széchenyi Sándor vármegyénk főispánja a szeg­zárdi Eerenc-kórházban rendszeresített 11. alorvosi állásra dr. Borbáth Géza orvostudort nevezte ki. — A pécsi honvéd hadapród iskola tanárai. A pár hó múlva megnyíló honvéd hadapród isko­lába már be vannak vezényelve a tanárok s pár nap múlva megérkeznek Pécsre. A jövő hó elején megkezdődnek a felvételi vizsgák. A végleges meg­állapodás szerint vezényelve lettek: Sors/ch Béla őrnagy, a hadapródiskola parancsnoka, Kamtnetiszky Rezső százados, századparancsnok. Előadja a har­cászatot és a szolgálati szabályzat II. részét. Ujfa- lussy István százados, előadja a tereptant és erő- ditéstant. Pandics Sándor főhadnagy a horvát nyel vet. Waldbauer Henrik főhadnagy a szolgálati sza­bályzat I., III. részt és a lovaglást. L'óchey Kálmán főhadnagy a vivást és a tornát. Kozáry Gyula a francia nyelv és a hittan tanára lesz. Az orvos­főnök, ki egészségügyi előadó, Szilágyi István ez- redorvos lesz. — Bankett. A szegzárd-vidéki rom. kath. tanitó-egylet csütörtökön a közgyűlés után kedélyes bankettet rendezett a vidéki tagtársak tiszteletére a kaszinó kertjében. Mintegy 35-ten vettek részt a közebéden, hol számos tószt hangzott el, Hettyey Sámuel pécsi megyés püspökre Zányi György elnök, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Pártos Zsig- mond kér. esperesre. — Hamis egykoronások. Újabban a vidéken megint nagy mennyiségű hamis egykoronásak ke­rültek a foigalomba. A hamis koronások británia ezüstből vannak készítve öntés utján. Osztrák ve- retüek 1893. évszámmal. Könnyen fel lehet ismerni és megkülönböztetni a nem hamisaktól, mivel színük feltűnően szürke és vastagabbak a rendesnél. 1898.rjulius 3. — A baja bátaszéki vasúti összeköttetés tárgyában a Baján alakult végrehajtó-bizottság az ez ügyben érdekeltekhez a következő fölhívást bo­csátotta ki: «Nem uj eszmét penditünk meg, tört csapáson haladunk, a midőn a Közép Dunának Baja —Bátaszéknél leendő áthidalása, a Baja—Báta­széki összekötő vasút létesítése érdekében sorom­póba hivjuk Fiúméig, Brassóig az összes e kérdés­ben érdekelt tényezőket. Alig létezik széles e hazá­ban vasúti összeköttetés, mely kereskedelmi, nem- zetgazdászati, kultúrái, de stratégiai szempontból is fontosabb szerepre volna hivatva, mint a Baja— Bátaszéki összekötő vasút. És dacára annak, hogy a magas kormány e vasúti vonalnak, az ország ezen főartériájának kiváló horderejét régóta felis■ merte, dacára annak, hogy az érdekelt vidék a létrehozatalt évek óta kitartással és lankadatlan buzgalommal szorgalmazza, mégis ezen országos fontosságú ügy ma sem bontakozott ki a tervezge- tés kezdetleges állapotából. Egész az 1870-ik évig nyúl vissza a Duna áthidalásának és a vasút létre­hozatalának története; 1893 ban erős akc:ó indult meg a vasút létesítése érdekében és az 1893. évi október hó 1-én Bátaszéken tartott értekezlet uj reménynyel töltötte el azokat, kik e kiváló hord­erejű vasút mihamarabbi kiépítését az országos kereskedelem fölvirágzása, egy nagy és tekintélyes országrész fellendülése érdekében szivükön hordoz­zák. Fájdalom, az akkor oly buzgó hévvel meg­indult mozgalom az évek során elposványosodott, a nagy jelentőségű kérdés szellőztetése lekerült a napirendről és egy széleskörű érdekkomplexum élénk óhajának megvalósítása beláthatlan hosszú i időre elodáztatott és még azok is, kik a legújabb nagy vasúti beruházási külesöntől várták a régóta vajúdó kérdés végleges megoldását, ina már re- ménytvesztve és csalódottan tekintenek a közel jövőbe. Az 1897. évi XXX. t. c. által legutóbb megszavazott 123 millió forintnyi vasúti beruházási kölcsön egy árva szóval sem említi fel a dunai át­hidalást és a Baja — Bátaszéki vasút kiépítését. Mi természetesebb, mi indokoltabb tehát, hogy egy folyamatba teendő nagy társadalmi mozgalom ele­venítse fel a feledésnek indult országos ügyet és maga kitartó szorgalmazásának erkölcsi nyomaté- kával kalauzolja azt elvégre a véglegezés forrón óhajtott révpartjába ? Annyi évi eredménytelen vá­rakozás után bizonyára elérkezett az idő, hogy mindannyian, kik hazánk ezen nagy fontosságú ügyében közelebbről érdekelvék, egy szívvel- egy lélekkel sorakozzanak a közös táborba és egyesitett erővel törekedjenek diadalra juttatni azt a zászlót, a melyre ezen régtől fogva húzódó ügynek sikeres megoldása van felírva. Az alulirt végrehajtó bizott­ság minden személyes tekintetet félretéve, egyedül vezérelve az országos ügynek kiváló horderejétől, melyet általánosan ismert voltánál fogva fejtegetni bizonyára felesleges, elhatározta, hogy egy nagy társadalmi mozgalmat tesz folyamatba és annak sikere érdekében csatlakozásra hívja fel az egész érdekelt vonalon lévő minden tényezőt Fiúméig, Brassóig. Meg lévén győződve, hogy a mélyen tisztelt Czim helyeslésével és méltánylásával talál- kozandanik azon indító okok, melyek az alulirt végrehajtó bizottságot a mozgalom megindítására sarkalták, meg lévén győződve, hogy a tisztelt cim is célszerűnek és előnyösnek tartja, miszerint ezen országos ügy egy nagy társadalmi akció utján a megoldás ösvényére tereitessék, vagyunk bátrak hazafias tisztelettel felkérni, hogy az alulírott bi­zottságot a kitűzött cél megvalósítására irányzott tevékenységében nagyrabecsült hozzájárulásával tá­mogatni és az alulirt elnökséget legkésőbb folyó évi augusztus hó l-éig értesíteni méltóztassék, mi­szerint a megindított mozgalomhoz csatlakozni és annak sikerét erkölcsi befolyásával előmozdítani hajlandó. Baján, 1898. évi junius hó 16-án. Haza- fiúi tisztelettel: A végrehajtó bizottság üléséből: Id. Perczel Miklós, a végrehajtó bizottság elnöke, petői id. Szutrély Lipót, Dr. Klénánc György társ- ; elnökök. Dr. Lembcrger Ármin, Schön Ödön bízott- j sági jegyzők. — Beérkezett pályázati kérvények A szeg­zárdi kir. törvényszéki aljegyzői állásra 3 pályázati kérvény érkezett. TOLNA VÁRMEGYE. — Áthelyezés A m. kir. igazságügyminiszter Molnár Lajos titeli járásbirósági írnokot a bony­hádi kir. járásbírósághoz helyezte át. — Védekezés a tüdővész ellen. Perczel Dezső belügyminiszter körrendeletben közli a tör­vényhatóságokkal azokat a módokat, melylyekkel a tüdővész terjedésének gátat lehetne vetni. A rendelet első és legfontosabb feladatnak azt mondja, hogy a nagyközönséget fel kell világosítani arról, hogy » tüdővész gyógyítható betegség. Nagy gon­dot kell továbbá arra fordítani, hogy a lakások, főkép pedig a munkáslakások tiszták, jól szellőz­hetek legyenek. Gondoskodni kell sétahelyekről, népligetekről és jó táplálkozásról. Meg kell a né­pet tanítani arra, hogy ez a pusztító betegség leg­gyakrabban a köpés utján terjed egyik emberről a másikra. A városi kórházakban — mondja végül a rendelet — külön osztályban kell elhelyezni a tüdő­vészes betegeket. — Mulatság. A szegzárdi tisztviselői társas­kör pénteken este táncmulatságot rendezett, melyen igen sokan vettek részt. Ez alkalommal búcsúztat­ták el Kőszeghy Ignác szegzárdi kir. pénzügyigaz­; gatósági titkárt, a ki körünkből ma reggel távozott el uj állomáshelyére Máramaros-Szigethre. — A szegzárdi r. kath. ovoda tagjai közé újabban beléptek : Ziegler Mária, Rubinstein Adolfné, Szabó Ferencné, Sachsencheim Edmuudné, Haugh Béláné, dr. Szászy Endréné, Csernachorszky József, Szabó Géza, Streit Béláné, Etl Krescentia, Vogler Alajosáé. — Gyógyszertár átruházás. Murin István a dunaföldvári «Szent Háromsághoz« címzett gyógy­szertár személyes üzle i jogát Niertit Béla oki. gyógyszerészre átruházta, illetőleg ezen átruházást a belügyminiszter jóváhagyta. — Varsádon magyarosodnak. Tihanyi Do­mokos, vármegyénk tanfelügyelője, ki az iskolák magyarosodásának buzgó előharcosa, lapunk múlt számában hozott egyik közleményére rectificátiót küldött, melyet Varsád reputatiója érdekében is készséggel közlünk ; a mi apostrofált közleményünk távol állott minden célzatosságtól, s hogy félreér­tésre adott alkalmat azt csak a közigazgatási bi­zottság előtt felolvasott havi jelentés helytelen ér­telmezésének lehet tulajdonítani. A tanfelügyelő ur erre vonatkozó helyreigazitó sorai ekként szólnak: Ezen lap múlt hó 26-ik száma tanügyi rovatában « Varsádon nem magyarosodnak» cimü közlemény, nem felel meg a valóságnak, sem a kir. tanfel­ügyelő javaslatának. Mert az ottani ág. ev. iskola, valóban megteszi magyarositási kötelességét. Azon­ban, hogy jobban megtehesse, javaslatomra a közig, bizottság, az ottani nyári menedékháznak állandóvá szervezését rendelte el, hogy a magyarosodásnak még jobban előkészítőjeként szolgáljon, mert a nyári idény alatt fenálló menedékház rövid évadja alatt keptelen ; tehát állandó — vágyás egész éven át nyitva levő — menedékházról gondoskodás, nem vehető senki által arra, hogy ottan nem magyaro­sodnak. — Tihanyi Domokos. — A csörgetöi fürdőt a meleg napok beáll­tával igen sokan keresik föl; sőt többen ránduluá- nak ki, ha a kocsi közlekedés rendes állapotban volna. így csak előre megrendelt kocsin juthat ki a fürdőző közönség. — Jégveres. A szomszéd Fehér, Veszprém és Somogy megyékben pusztított jégvihar várme­gyénk területének egy részét sem kímélte meg. A simontornyai járás főszolgabirájának távirati értesí­tése szerint a junius 29-ére virradólag Gyónk, Ud­vari, Miszla, Nagy Székely és Szárazd község ha­tárában a jég jelentékeny kárt okozott ; legtöbbet szenvedett azonban Kis-Székely község, hol mint­egy 25 ezer forintra becsülhető termést tett tönkre a jégverés. Garay János társaság. Uj irodalmi társa­ság alakult a ló városban, a mely Garay János ne- \ét választotta címül. A Garay János társaság mindjárt alakuló »lésén elnökké Szászvárosi V. Je­nőt, alelnökké I onon Thewrewk Árpádot és titkárrá Ajtai A. Sándort választó meg. A társaság tagjai­nak száma korlátozatlan és tagul választható min­den magyar szépirodalmi iró és költő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom