Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-26 / 26. szám

1898. junius 26. TOLNAVÁRMEGYE. 5. — Árlejtések. A szegzárdi m. kir. államépi- tészeti hivatalnál junius hó 20-án megtartott verseny- tárgyalások a következő eredménynyel folytak le : A budapest-eszéki állami közút 106—107, 109—111, 145 - 145 km. szakaszán levő korlátok helyreállí­tási munkáira 991 frt 54 kr összeg erejéig, ajánla­tot tettek: Engel Frigyes kölesdi vállalkozó 12% árengedménynyel, Fork György hőgyészi vállalkozó 12% árengedménynyel, Pekary János szegzárdi ácsmester 12'/*% árengedménynyel, melyek közül Pekary János ajánlata lett elfogadva és vele a szer­ződés megköttetett. — A budapest-eszéki állami közút tolnavármegyei 111.3— 113—470, 143 - 146 £s 165.3—168 km. szakaszainak hengere/ési mun­káihoz szükségelt kötő és védő anyag szállítására 1407 frt 35 kr összeg erejéig, ajánlatot tettek: Rudolf Márton, lakács István és társai szegzárdi lakosok 22l/j% árengedéssel, Peritr Keresztely tolnai vállalkozó 14'/s% árengedéssel, Klein József paksi vállalkozó 1090 frt 50 kr általány összegért, kik közül a vállalatot ez utóbbi nyerte el. A bu­dapest-eszéki állami közút 109—110.2 km. közti szakaszán levő paksi dunapari burkolat helyreállí­tási munkáira 2657 frt 98 kr engedélyezett ösz- szegre egyedül Szélig Gáspár bátaszéki vállalkozó tett ajánlatot 7 % árengedménynyel, kinek ajánlata el is fogadtatott. — Vihar. Szerdán éjjel keletkezett nagy vi­har igen sok kárt tett a bereki teréziánumi urada­lomban. Egész fákat hasított ketté s döntött ki az útra; azonkívül a gabonanemüekben is sok kárt okozott. — Névváltoztatások. Kurc József paksi ille­tőségű budapesti lakos vezetéknevét »Katonádra, Klein Adolf paksi illetőségű budapesti lakos »Kis«- re, Osztermayer József paksi születésű budapesti postaszolga »Havas«-ra, Roder Herman kisszékelyi születésű budapesti pcstaszolga és gyermekei Fe­renc és Margit «Székel« re, Haksch Gyula mázai vasúti főnök, valamint gyermekei Lajos, Izabella, Teréz, Mária, László és Gyula vezetéknevüket »He- gyi«-re, Fogéi Mihály bikácsi születésű budapesti postaszolga pedig »Madarász«-ra, dr. Spitzer Adolf dunaföldvári lakos Soma nevű fia vezetéknevét »Szemrő«-re váltóztatta. — Halálos végű verekedés. Pandl Jakab kis­székelyi ácsmesternél dolgoztak Savanyú János és Varga János ácslegények s a legjobb egyetértés­ben éltek egész vasárnapig. Ezen a napon vala­hogy összekülönböztek és Savanya János este 10 órakor Varga Jánost saját háza kapujában egy bottal úgy ütötte főbe, hogy másnap a kapott ütés következtében meghalt. Savanyú Jánost a csendő­rök másnap reggel elfogták és Gyönkre kisérték. — Körözés. A budapesti 1. kér. kapitányság kihágási ügyben jogerősen elitéit Kis Ferenc paksi Bzületésü, 27 éves napszámos tartózkodási helyének bejelentését kéri. — Az erősebb veresége. Szabj Jóska osto­ros gyerek, a kiskajdacsi uradalom cselédje, a múlt hétfőn munkából a puszta felé tartott. Votier Gyurka csintalanságból egy követ hajított feléje. Az ostoros gyerek harcias bátyja a János jól kínálkozott al­kalmat látott ebben a verekedéshez. Nagy hetykén a dobálódó gyerekhez futott s ugyancsak megkezdte az ütlegelést. A gyengébb gyerek azonban karját egy bicskával hosszabbította meg, a mit azután ellenfele karjába bele is mártogatott, ki most sebé­ben fekszik. — Ellopott lovak Herczig József tolnai la­kosnak folyó hó 14-én éjjel a zárt udvarába kapun átmászva tolvajok voltak, kik az istálójából egy • sárga és egy pej lovat elhajtottak. Környékünkön kujtorgó kóbor cigányokra érős a gyanú, azért csendőreink erősen nyomoznak. — Talált aranygyűrű A «Tolnavármegye» kiadóhivatalába hoztak egy elvesztett arany jegy­gyűrűt, hogy az illető tulajdonos azt átvehesse. A ki elvesztette bármikor átveheti a kiadóhivatalban. — A verseny minden térén, de legkivált a magyar hirlapirás terén, bámulatos eredményeket idézett elő. Ennek köszönhető, hogy a magyar hír­lapirodalom Európában az első sorba küzdötte föl magát. S a magyar lapok közt is vezet a Pesti Hírlap, közleményeinek bősége és változatossága, forrásainak gazdagsága, munkatársainak száma és elismert kvalitása tekintetében egyaránt. Hogy pe­dig napjainkban annyi a jól szerkesztett napilap, abban is nagy érdeme van a Pesti Hírlapnak, mely igen sok téren végzett 20 év óta úttörő munkát, s melynek minden uj ötletét, újítását folyton utá­nozni igyekszik a többi. Voltak és vaunak azon­ban a Pesti Hírlapiak oly ötletei is, mint az elő­fizető-közönségnek nyújtott kedvezmények, melyeket még nem utánzó», mert nem utánozhat a sajtó többi része. Ilyen a Pesti Hírlap napidra is, me­lyet minden évben minden állandó előfizető ajándé­kul kap s mely — mint a szerkesztőség velünk közli — a folyó év végén ismét többféle meglepe­tést fog hozni (sorsjegyek és uj kedvezményekre való utalványok alakjában) azoknak, a kik a Pesti Hírlap előfizetése révén a naptái birtokába jutnak. S ennek a megszerzéséhez nem kell egyébb, csak hogy valaki több hónapon át szakadatlanul járassa a lapot a következő félévben. Szolgál azonkívül a Pesti Hírlap az ő előfizetői minden hónapban egy kis praktikus jegyzék-naplovai. Azt már említeni sem kell, oly kozismeretü tény, hogy a Pesti Hír­lap nyújt ma legtöbb olvasni valót közönségének, mert egyik lap sem jelenik meg hasonló terjede­lemben (naponkint 20—24, vasárnapokon és ünne­peken 38-40 oldal.) Az is elismert dolog, hogy vezércikkeit a legkitűnőbb publicisták, tárcáit csupa elsőrendű jeles irók írják, rovatvezetői, belső mun­katársai a legkipróbáltabb hirlapirók. Előfizetési ára pedig akár a legkisebb lapé: havonkint 1 frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr, mely a kiadóhivatalhoz j (Budapest, V., Váci-körut 78.) cimzendő, honnan mutatványszámokat is lehet kapni. A ki pedig a Párisi Divat cimü, elsőrendű és fényes kiál'itásu heti divatlapot is járatni kívánja, az a Pesti Hír­lappal együtt előfizetve, épen féláron rendelheti meg, (vagyis fél évi 4 frt helyett 2 írtért) — A „MAGYARORSZÁG“ ma a legel terjedtebb budapesti napilap. Bedig nem mestersé­gesen terjesztetik, még a reklámnak ma már nem szokatlan nagydobját sem ütötték meg mellette, hanem saját belső értéke tette közkeletűvé a kö­zönségnek mind szélesebb rétegeiben. A »Magyar- ország*. specialitás a magyar zsurnalisztikában, speciálitás nemcsak megjelenési idejénél fogva, a mely lehetővé teszi, hogy már korán reggel ott legyen a vidéki olvasó kezében is s azt a nap eseményei felől a legkorábban és a legpontosabban tájékoztassa, hanem főleg azért, mert független lap, a melyre a hatalomnak semminemű befolyása nincs s a mely minden kottéria és klikk beavatko­zását távol tartja magától. Éppen azért a hogy Ítél, mindig érdekes, még az ellenkező nézeten levőnek is, mert hiszen mindig azt fejezi ki, a mit meggyő­ződése a külön egyéni-, osztály- és klikk-érdekek felett egyetemes igazságnak és általános érdeknek vall. A meggyőződés erkölcsi hatalmának ritka pél­dáját mutatja p. o. az a siker, a melyet a Magyar- ország a vámterületért folytatott küzdelmében ed­dig is elért. Mikor a hivatalos politika annyira ál­mos, mikor a közönség már-már lemondott arról, hogy kö/.ügyeinek menetére befolyást kívánjon gya­korolni: ennek az egyetlen publicistikai tényezőnek, a Magyarorsság-\\Ak volt bátorsága és volt agili­tása hozzá, hogy az önálló vámterület kérdését mint gazdasági kérdést közjogi integritásunk kérdé­sével összekapcsolja s mind a két kérdést állan­dóan napirenden tartsa. A Magyarország e mellett igazi újság Eleven, pezső, ötletes, éberszemü Nem hagy észrevétlenül semmit, a mi észrevenni való s a hírszolgáltatás legmodernebb módján valósítja meg a régi közmondásnak hogy : «duplán ad, aki hamar ad.« E mellett gondoskodik olvasói irodalmi szükségletéről is. Tárcáiban a legjavát találni annak a mit a magyar irodalom e nemben termel. Re­gényei — akár eredetiek, akár fordítottak — mindég meg tudják egyeztetni az újság-regény kí­vánalmait az irodalmi előkelőség színvonalával. A Magyarország-o\. Hollo Lajos és hiczcdy László szer­kesztik s főmunkatársa Partba Miklós, az elismer­ten legkiválóbb magyar publ cista A Magyarország ára: Egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr. Egy hónapra I frt 20 kr. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: Teréz-körut 19. Üdvözlőt a gyermekszeretet neveken! Nemzetközi gyermekvédő kongresszus lesz a jövő évben, 1899. szeptember havában Budapesten. Az 1896 ban Firenzében tartott kongresszus hatá­rozta el ezt Budapest székes főváros hatóságának Malcomes Jeromosné bárónő által tolmácsolt meg­hívására s a magyar székes fővárosban a gyermek- védelem ügyével foglalkozó negyvenkét egyesület és társulat nagyobb részének kiküldötteiből alakult előkészítő bizottság megtette a szükséges előmun­kálatokat. Ma, midőn József cs. és kir. jnheiceg ur O Fensége az előkészítő-bizottság felkérésére a kon­gresszus védnökségét elfogadni kegyes volt s Bu­dapest székesfőváros hatóságán kívül, mely «ha­zafias lelkesedéstől áthatott örömérzettel« fogadta a kongresszus megtartásának hírét, a nagyméltó- ságu vallás- és közoktatásügyi, belügyi, igazságügyi ; és kereskedelmi miniszter urak, tovább Pest-Pilis- Solt Kiskunmegye hatósága és a budapesti főügyész­ség külön kinevezett kiküldöttek által is résztvesz- nek a kongresszus előmunkálataiban s megígérik a további közreműködést, az előkészítő bizottság áp­rilis hó 26-án tartott nagygyűlésének határozata alapján elérkezettnek látjuk az időt, hogy a hazai és külföldi szakférfiakat, ügybuzgó nőket, továbbá a gyermekvédelem ügyével foglalkozó hadóságokat, és testületeket felkérjük, hogy ezen a kongresszu-* son közreműködni s e végből mindenek előtt ta­gokul jelentkezni s esetleg megbízottaikat megne­vezni szíveskedjenek. A tagsági dij a részvételre egyenként 5 frt, sőt tekintetbe véve a gyermekek ügyével kiválóan foglalkozó paedagógusok érdeklődését: gyakorló tanítók és nevelők, valamint tanintézetek számára csak 2 frt 50 kr. Oly csekély Összeg, melynek egyedül a kongresszus naplója, mely körülbelül 50 Ívnyi terjedelmű s a gyermekügyre vonatkozó nagy- fontosságú közlemények valódi kincstára lesz, teljes egyenértékét képezi. De ezenkívül gondoskodni fog a rendező­bizottság arról is, hogy a kongresszuson résztvevők mindegyike részesüljön az ily alkalmakkor szokásos kedvezményekben, — minők vasúti és hajózási díj- mérséklések, kedvezményes részvétel a kirándulá­sokban, kiállítás megtekintésében s más társas ösz- szeköttetésben álló becses nyomtatványok kézbesí­téséről. Mindezekről a kongresszus értesítője fogja a beiratkozott tagokat részletesen tudósítani, mely ér­tesítőnek ezentúl megjelenő számait minden tag megjelenése után azonnal megkapja. A tagsági dijak a bizottság pénztárnokához: dr. Mandello Károly újhoz (Budapest, V. kér., Sas-utca 6.) küldendők be, másnemű ügyekben pe­dig a kongresszusi iroda vezetője: Scherer István ur, (Bupapest, VIII., Sándor-utca 38.) ad felvilágo­sítást. Hisszük és reméljük, hogy hazánk művelt kö­zönsége és egyletei tömegesen csatlakoznak hozzánk. A gyermekvédelem és a gyermekszeretet nemes eszméje nem egyéni leiadat, ezreknek kell közre­működni, hogy biztosan rakhassuk le a szebb jövő alapját, melynek munkásai a megmentendő gyerme­kek lesznek. Kelt Budapesten, 1898. junius havában. A kongresszus előkészitő-bizottsága nevében : Rakovszky István elnök, Gróf Teleki Géza, az igazgatóság elnöke, Dr. Katona Béla, az igazgatóság ügyvivő alelnöke, Báró Dániel Ernőné, az ünnepélyren­dező bizottság elnöke. Dr. Kovács Gyula a kiállítási bizottság elnöke. Báró Mal- comes Jeromosné, a jótékonysági szak­osztály elnöke. Péterfy Sándor, a pae- dagogiai szakosztály elnöke. Dr. Bókái János, az orvosi szakosztály elnöke. Rákosi Jenő az irodalmi bizottság el­nöke, Dr. Csemeghy Károly, a jogi szak­osztály elnöke, Gr. Teleki Géza, az em­berbaráti szakosztály elnöke. Dr. Man­dello Károly, pénztárnok. Scherer István titkár. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Az Egyesült Szegzárd-tolnamegyei Nőegylet múlt szombaton tartotta meg folytatóla­gosan tisztújító közgyűlését, melyen a választások mind egyhangúlag történtek meg. Elnök lett Borsody Lajosné, alelnök Schmidt Imréné, titkár Krammer János, pénztáros Bati Jánosné, jegyző Várkonyi Sándor, tiszteletbeli jegyzők Boross Sára, Smidt Margit és Török Sára. A választmány következőleg alakult meg: Ágoston Károlyné, Ágoston Istvánné, AbalTy Gyuláné, Boross Gyuláné, Bodnár Istvánné, Döry Pálné, özv. Haidekker Károlyné, Háry Edéné, Kovács Dávidné, Krammer Jánosné, Kiss Károlyné. Krcsmárik Pálné, Länderer Arthurné, Leopold Sán- dorné, dr. Leopold Kornélné, Leicht Lajosné, Módly Lászlóné, Nits Istvánné, ŐríTy Lajosné, Pirnitzer Antalné, Pirnitzer Manóué, Selcz Józsefné, Sztanko- vánszky Jánosné, Steinsdörfer Józsefné, Szondy Ist­vánné, Tekus Vilmosné, özv. Thodorovits Lajosné, Tihanyi Domokosné, Tóth Károlyné, Török Béláné és dr. Ungár Simonná úrnőkből. Miután az uj el­nök elfoglalta állását, szép beszédben köszönte meg a közgyűlésnek a beléje helyezett bizalmat. ígérte, hogy teljes erejével mindenben odahatni igyekszik, hogy a nőegylet magasztos célját mind előbbre vi­gye és felvirágzásra juttassa. Kéri az egylet támo­gatását ; s újból köszönetét mond a maga, úgy tiszttársai, valamint a választmány nevében is, az egyhangú megválasztatásért. Végül indítványozza, hogy a volt elnök- és alelnöknek, a nőegylet felvi­rágoztatása körül kifejtett önzetlen buzgó működé­sükért, a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazzon, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatott s az uj elnök éltetése közben a gyűlés feloszlott. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki- liizúll bűnügyek: 1898. évi junius hó 28-án. Horváth Péter ellen gyújtogatás miatt. Oblath Simon ellen sikkasztás miatt. Vigh József, Kis Gere Péter ellen sikkasztás miatt. Blazer Jánosné ellen súlyos testi sértés miatt. 1898. évi junius hó 30 án. Badics István ellen súlyos testi sértés miatt. Jilling Jánosné ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt. \ arga Jánosné ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt. Horváth István ellen okirat hamisítás miatt. Lerner Dániel ellen vétkes bukás miatt. Rákos Lajos ellen lopás miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom