Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-19 / 25. szám

1898. junius 19.

3.

— A szolgabirói hivatalok bebútorozása. Vármegyénk tavaszi közgyűlésének azon határozatát, mely szerint a bonyhádi, tamásit és du- nafóldvári járási főszolgabírói hivatalok bútorzatának uj bútorokkal leendő kicserélése és a központi járás egyik szolgabirájának hivatalos helyisége bútorzatának kiegészítése a vármegyei házi pénztár terhére 450 frt költség erejéig elrendeltetett — a belügyminiszter jóváhagyta.

— A hivatalnokokra vonatkozólag a belügyminiszter 1898. évi 633. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy hivatalos helyiségben hivatalnok által részeg állapotban elkövetett botrány fegyelmi utón torlandó meg és nem képez az 1879. évi XL. tcikk. 84. §-ba ütköző kihágást.

— Posta és távírdái alkalmazott megsértése. A m. kir. minisztertanács 1898. évi május 11-én hozott határozatában kimondotta, hogy posta- és távirdai alkalmazott, mint »közigazgatási hivatalnok«-kal szemben, hivatalos működése közben tett sértő, de nem egyúttal meggyalázó jellegű nyilatkozat elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.

— A vármegyei ínségesek részére a tavaszi rendes közgyűlésen a vármegyei inségalap- ból 2535 frt 15 kr segély szavaztatott meg; a belügyminiszter a törvényhatósági bizottság ezen határozatát jóváhagyta.

A fővárosi sajtó a Garay-albumról.

Megemlékeztünk már lapunk múlt számában arról a meleg fogadtatásról, a melyben a Garay- album a fővárosi sajtó részéről általánosságban részesült. A héten a Vasárnapi Újság ismét közölt egy pompás mutatványt az albumból, még pedig Garay Ákosnak azt a felette sikerült rajzát, mely ama jelenetet örökiti meg, amikor Háry János uram elfogja a Nagy Napóleont. Herczeg Ferenc kitünően szerkesztett lapja, az Uj Idők is tüzetesen foglalkozik Garay Jánossal, képet közöl a szobor leleplezésről s több mutatványt a Garay-albumból, igy Garay Jánosnak Garay Alajos által rajzolt arcképét, Csók Istvánnak hangulatos illusztrációját az Anya cimü vershez s Garay pompás illusztrációját a cifra tarsolyon összeverekedő király gyerekekről. — Közli továbbá az Uj Idők az album Háry Jánosról szóló cikkének töredékét s magát az albu mot következőleg méltatja:

— No Bébic kelepcébe kerültél — gondoltam magamban.

• . _ Végtelen álmélkodásomra azonban a Bébic egy cseppet sem jött zavarba.

Egyet rántott a vállán, — egyet vigyorgott, — egyett kancsalitott a járásbiróra, egyet meg rám s Csótár Mihályra meg olyan grimászt vágott, hogy beillet volna akármelyik majomszinházba is.

— Mit csinált? Hát majd megmondom! — szólt s aztán ajkait felbigyesztve folytatá. — Mit csinált ? Hát elment a Csótár Mihály a tisztelendő ur búzaföldjére, ott learatta a gabonát — és egy kéve hiány nélkül behordta a szérüskertbe. — Aztán felment a szénapadlásra és etetni való szénát hozott le a lovak, tehenek számára. — A kamará- ból kihozta az abrakot, — megabrakoltatta a lovakat — s minekutánna a lovak jól laktak : megitatta őket a kutnál. — Ezt csinálta a Csótár Mihály ! Ezt láttam! És erre még meg is esküszöm.

. . . Persze, hogy felmentették a Bébicet.

*

* * *

A mint hazafelé jövet a varasdi határnál meglassította a lovaimat a Csótár Mihály csak hátra szólt.

— Tisztelendő Uram!

— Hallom, Mihály, hallom !

— Ha neheztelésére nem lenne, mondanék valamit.

— Hadd hallom, Mihály.

— Hát megkérem egész átossággal kigyelme- det: én az én paraszt eszemmel úgy vélelkedem, hogy ezt a Bébicet igaz ugyan, hogy voltaképpen szabónak nevelték, de ez a Bébic tulajdonképpen prókátornak született.

— Bizony, bizony Mihály! Mond ke'd valamit . . .

»Szegzárd nemcsak szobrot emelt a költőnek, fényeset, formás ércből valót, hanem írásban is hozzájárult emlékének kegyeletes megőrzéséhez. A szoborbizottság díszes emlékalbumot adott ki, a melyet Bodnár István igen változatosan s nagyon finom érzékkel szerkesztett s Vaszary János pompás címrajzzal ékesített fel. Az albumot más művészek is ellátták képekkel, mutatóba mi is közlünk kettőt. Csók István és Garay Ákos rajzait, a melyek a költő két legszebb művét illusztrálják. Az album legszebb képe Zichy Mihály remek kréta rajza, a mely az Obsitost mutatja be páratlan füllentései közepette. Ritkán láttunk ily szép és jellemző illusztrációt.

A szöveg gazdag is, értékes is. A hazai jeles irók és politikusok szine-java irt bele cikket, verset vagy legalább néhány emléksort. Különösen becses a szép albumnak az a része, amelybe a szerkesztő a költőre vonatkozó apróságokat és kiadatlan adalékokat gyűjtötte össze, ezeknek irodalom- történeti és kortörténeti értékük is van. Az album tehát nagyon szépen sikerült és beillik a legválo- gatottabb könyvtárba is.

Nemcsak a holt költő emlékét őrzi meg ez a nagy és díszes könyv, de hozzájárul a szoboralap költségeinek fedezéséhez. Aki tehát megveszi, nemcsak hogy értékes diszműnek jut birtokába, hanem fillérjeivel hozzájárul az ércszobor költségeihez. — Ajánljuk olvasóink pártfogásába.«

Hi rek.

— Perczel Dezső belügyminiszter Tóth Vilmos főrendiházi elnök temetésére a kormány képviseletében csütörtökön Nyitra- Ivánkára utazott, a honnan másnap tért vissza a fővárosba.

— Személyi hir. Ditrói Mórné, Erdődi Mari, a vígszínház igazgatójának bájos neje, ki mig a színpadtól vissza nem lépett, a nemzeti és kolozsvári színház egyik legelső művésznője volt, a héten néhány napig itt volt szülőhelyén Szegzárdon testvérei meglátogatása végett.

— Schneider Gábor szegzárdi kir. alügyészt, kit ezelőtt egy hónappal rendeltek be Budapestre kisegítőnek, mint már berendelése alkalmából közel állónak jeleztük, az igazságügyminiszter a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át. Schneider Gábor, ki közel hat éven át működött Szegzárdon mint al- ügyész, részben pedig mint albiró, úgy a hivatali életben kiváló képzettsége, vasszorgalma és az ügyfelekkel s nagy közönséggel szemben mindenkor tanúsított előzékenysége és tapintata, mint pedig a társas életben való szerény és korrekt szereplése által méltán rászolgált ezen előléptetésre, mely ezúttal különösen az egyéni munkásságot és rátermettséget, nem pedig a stréberséget jutalmazta meg.

.— A Garay szobor koszorúi. A leleplezés alkalmával a testületek, intézetek és magánosok által a szoborra helyezett koszorúkat szalagjaikkal együtt községünk elöljárósága, mint a melyre a szobor gondozása bízatott, a vármegyei múzeumba helyezte el, hol azok az egyik terem falára fölfüggesztettek.

— Halálozás. Pálfy Pál, nyug. sümeghi já- rásbirósági Írnok, volt 48-as honvéd tűzmester, ki nyugalmaztatása óta itt Szegzárdon lakott, hol régebben városi II. jegyző, utóbb pedig törvényszéki írnok volt, meghalt 68 éves korában.

— 25 eves jubileum. A bonyhádi ág. hitv. ev. algymnásium folyó hó 21-én ünnepli Marhauser Imre tanár 25 éves működésének örömünnepét, a melyben volt tanítványai is részt vesznek. A rendezőség kéri mindazokat kik tanítványai voltak, hogy az ünnepben részt venni és arcképüket az emlékül átadandó album számára a Bonyhádon alakult rendező bizottság elnökéhez, Perczel Béla főszolgabíróhoz elküldeni szíveskedjenek.

— Elnöki titkár. Hardi Sándor, pécsi kir. törvényszéki birót, a pécsi kir. Ítélőtáblához elnöki titkárrá nevezte ki az igazságügyminiszter.

— A dunántúli h. é. vasút részvénytársaság juuius 28-án, Budapesten saját hivatalos helyiségében Dohány-utca 76. szám alatt rendes évi közgyűlést tart.

tólnavArmegye.

— A baja-bátaszéki hid. A «Pesti Napló» erről a sokat emlegetett hídról a következőket irja: Megbízható forrásból értesülünk arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter elhatározta a Baja és Bátaszék közötti Dunahid építését. Ezzel az alkotással az ország legfontosabb forgalmi kérdéseinek egyike jut dűlőre és teljesül az az óhajtás, melyet számos részről évtizedek óta hangoztatnak. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy jelenleg Budapesttől le Újvidékig nincsen hid és ily állandó összeköttetés hiányában a nagyfontosságu viziut nem hogy összekötné, hanem szétválasztja az ország két részét épp azon a vonalon, amerre a legfőbb forgalmi irányok vonulnak. Az egész Alföld, a Délvidék és Erdély csak óriási kerülővel, Budapesten át vannak vasúti összeköttetésben Fiúméval s a nyugati fo- gyasztóterületekke1, nem csekély kárára kiviteli érdekeinknek. Ez az állapot a kormány legújabb elhatározásának keresztülvitelével megszűnik s az a készenálló vasúti összeköttetés, mely egyrészről Baján, másrészről Bátaszéken a két háttérben teljesen kiépített országos hálózatból fut egybe, az uj hídnak, mint hiányzó kapocsnak beállításával a legjelentősebb forgalmi vonalak közé emelkedik. S úgy látszik, a kormány lehetőleg rövid idő alatt akarja létrehozni az uj Duna-hidat, mert a Magyar Államvasutak igazgatósága — mint halljuk — már utasította a szegedi üzletvezetőséget, hogy a tervezett hídhoz vezető szabadka-bajai vasútnak elsőrangú pályává való átalakítására vonatkozó terveket készítse el s a részletes költségvetéseket és épitési munkabeosztásokat terjessze fel. Bár igaz volna ez a hir; de oly sokszor valótlannak bizonyultak a fővárosi lapoknak ezen hidra vonatkozó hírei, hogy ezt is alig merjük már elhinni.

— Garay szobor leleplezés alkalmából, most midőn a rendezés költségeinek leszámolása folyamatban van, lehetetlen meg nem emlékeznünk Krammer Vilmos könyvkereskedőről, ki a tribün- és páholyjegyek kezelését és elárusitását magára vállalta; Krammer egész lelkesedéssel és ügy buzgalommal felelt meg a beléje helyezett bizalomnak s önzetlenül fáradozott az ünnepély sikerét e téren is előmozdítani, sőt a fáradozáson kívül anyagi áldozattal is járul a rendezéshez, amiért őt bizonyára teljes elismerés illeti.

— Gyászhir. Dombóvárról vettük a következő gyászjelentést: lAbrahám Gyula úgy a maga, mint a nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a hőn szeretett hitves és jó rokonnak Abrahám Gyu/áné szül. Másek Gizellának hosz- szas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 20-ik, boldog házasságának

2-ik éve kezdetén ma este 10 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogultnak drága hamvai folyó évi junius hó 15-én d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint az Ó- dombovári sirkertben örök nyugalomra té etni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig e hó 16-án reggel 8 órakor fog az Urnák bemutattatni. Pincze- helyen, 1898. junius hó 13-án. A szeretet és békesség angyala lebegjen a korán elhunytnak áldott porai felett!«

— Ötven óv után Nemzeti életünkben uj korszakot alkotó 1848. év nyarán 93 fiatal ember végezte a pécsi liceumban a bölcsészeti tanfolyamot és ment, többnyire a haza védelmére, egy válságos jövő elibe. Ötven év után Nyers Lajos kúriai

. biró egybehívta a még élő iskolatársakat e hó 11 -re. A még élő 15 iskolatárs közül egybejöttek: Vas- dényey Béla Somogyból, Fonay Pál Esztergomból, Brand János ügyvéd Mohácsról, Némethy Imre Malackáról, Hanny Imre Somogyból, Kólgyessy Károly. Marcaliból és Jellachich Károly orvos Dárdáról az egybehívó Nyers Lajosnál Budapesten. Ez a ritka baráti csoport Ellingernél lefényképeztette magát. Kedélyesen elköltött ebed után a Margitszigeten, fólelevenltett gyermekkori csínjaik elbeszélése mellett, feledve az 50 év viszontagságait és a kor terheit kedélyben megifjodva együtt menteka vígszínházba s az együtt elköltött vacsora után azzal az ígérettel búcsúztak el szeretettel egyrmástól, hogy tiz év után

egyszer összejönnek. Ennek sikerében azonban maguk sem igen bíznak.

Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszéknél megüresedett aljegyzői állásra két heti határidővel pályázat van hirdetve.