Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-29 / 22. szám

Később azt mondta Bischiíz Mór Cholnoky főjegyzőnek : Most már megmondhatja a képviselő- testületnek, hogy a 229. nsz. házat sikerülni fog a község részére óvodának megszerezni, csak mondja meg a község, mikorra akarja a kisded- ovodát felállítani, akkor átadom az épületet. Nemsokára azonban egész váratlanul meg­szűnt a gyémánt-sziv dobogni és most ott porlad a budapesti kerepesi-uti temetőben. Nem valósíthatta meg célját, nem állíthatta fel kisdedeink részére a kisdedovodát, kinek'gyer­meke nem volt, hiszen lemondott a családalapítás­ról, holott tudta, mondta, csak az lehet boldog az életben, ki családot alapit. Ki hitte volna, hogy a rideg ember érzi az űrt, mit a családi tűzhely hiánya hagy a kebelben ? A Bischitz-család utóda a tóthii bérletben Gyérei Richárd ur. Még ifjú,, de nem kevésbbé nemeskeblü nagybátyjánál. Hogy sokat várhatunk tőle a községünkben levő bajok gyógyítására, mu­tatja az is a többek közöttt, hogy midőn haza hozta ifjú nejét, 100 frtot küldött a tüzoltó-testü- letnek, 100 frtot pedig a község szegényeinek valláskülönbség nélkül. Higgadtsága, előzékenysége sokban hozzájárult, hogy a sociális mozgalmakat sikerült idejekorán lecsillapítani. Legutóbb pedig ismét 100 frtot küldött a tüz- oltó-testületnek azon óhaj kifejezésével, hogy annak tagja akar lenni. Tehát érintkezni akar a köznéppel, a dúsgazdag ur keblére akarja tenni kezét, hogy megtudja, hogyan van, mi a baja ? Szeretettel kö­zeledett felénk, e zárkózott jellemű, szegény ma­gyar köznép felé az, kit környékünkön a tőke kép­viselőjének tekintenek. Nos, szeretet okvetlen szeretetet fakaszt. Az­zal fejezte ki ezért a tüzoltó-testület háláját, hogy Gyérei urat egyhangúlag elnökének választotta. És midőn ezt a megválasztott a hozzá kivonult tűzol­tóságtól megtudta, lekötelező nyájassággal köszönte meg a beléje helyezett bizalmat és azután a jó hírnevű Áts-féle vendéglőben pompásan megven­dégelte az egész tüzoltó-testületet, ahol maga is megjelent tiszttartója, Harraghy Mihály ur kísére­tében, kinek bizonyára nagy érdeme van mindazon jótéteményben, mit a nemeskeblü Bischitz-családnak köszönhetünk. Mulatás közben Gyérei Richárd ur újra örömének adott kifejezést elnökké történt meg­választása felett, azután megindult a felköszöntők árja és tartott soká-soká, de a mulatságnak csak a késő reggel vetett véget. Itt nem végződik Gyérei urnák községünk iránti jósága, mert a képviselő-testület legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Bischitz Mór ur utódát felkérik, adná át nekik az ovoda céljaira Ígért épü­letet, hogy a fontos cultur-missiót teljesítő intéz­mény felállittathassék. Voltak, kik e határozatot ellenezték, sőt kik — tán téves információk követ­keztében — elhamarkodott szót szalasztottak ki szájukon, de a kik részén a jóhiszeműség és jó­hiszeműség és jóakarat kétségtelenül nem hiányzott. Az ott történtek bő lével feleresztve, haragságok- kal cifrázva jutottak Gyérei ur füleihez, de ezért bizonyára nem is boszankodott, mert hiszen nyom­ban átirt a községhez, hogy a hercegi uradalom­mal az óvodának használandó ház megszerzése cél­jából a tárgyalások Bischitz Mór ur halálával meg­szakadtak, de ő azokat újonnan megindítja és ha sikerül a házvétel, azt a községnek adja óvodának. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1898. évi junius hó l-én. Lerner Dániel ellen vétkes bukás miatt. Törjék Péter ellen emberölés miatt. Haberényi Pál ellen csalás miatt. Bolczer Gyula, Szabó Fereucz ellen csalás miatt. Rákos Lajos ellen lopás miatt. 1898. évi junius hó 2 án. Kiltan Jakabné, Kiltan Jakab, Stefán János el­len gondatlanságból okozott emberölés miatt. Leifner Nándor ellen vétkes bukás miatt. Klupp István, Szekler Sándor, Wimmer Béla ellen lopás miatt. Klein Vilmos ellen csalárd bukás miatt. 6. _____________________________________ — Használt bélyeg alkalmazása — nem bélyeghamisítás. A kir. Curia a minap helybenhagyta a nagyváradi ítélőtáblának egy vég­, zését, amelyben ki van mondva, hogy a használt bélyegek alkalmazása nem bélyeghamisítás és igy nem esik a büntető törvénykönyv súlya alá. Az ér­dekes határozatra a következő eset szolgált okul : M. József adóhivatali díinok, aki a békési ipartes­tület jegyzője volt, e minőségében tanoncszerződé- sek készítésével is foglalkozott. A felektől minden alkalommal bekérte a bélyegpénzt, de ő használt bélyegeket ragasztott az okiratokra. Mikor rájöttek a manipulációra, a gyulai törvényszék 17 rendbeli bélyeghamisítás és 15 rendbeli sikkasztás vétsége miatt vád alá helyezte.' A nagyváradi tábla felol­dotta ezt a vádhatározatot, kimondván, hogy 1 isz- nált bélyegek alkalmazása csak jövedéki kihágást képez s nem büntetőtörvénybe ütköző cselekmény. A curia megerősítette ezt a határozatot. — A képviselőválasztások utójútéka. A múlt országgyűlési képviselő választások idején — mint mindig ilyenkor — nagyban folyt a korteske­dés székében hosszában. Gutái József, Hostyátiszky András és Hostyátiszky János faddi lakosok is azon célból mentek át kajdacsra, hogy ott a Pichler pártiakat megnyerjék Busbach zászlaja alá. S mi­kor már látták, hogy az elvhű kajdacsiakat szép szavakkal nem tudják megnyerni, sértegető módon insultálták őket, mondván, hogy megveszik a kaj­! dacsiakat 3 frtért is. Egy csoport kajdacsi egyidőig nyugodtan hallgatta végig a korteseket, de kijöttek a türelemből és a faddiakat kövekkel dobálták, maid alaposan elverték őket, hogy a sértettek hónapo­kig tartó sérüléseket szenvedtek. A tömeg tagjai közül az ismert tetteseket, névszerint Nagy István, Király István, Balogh János, Borbély József, B. Nagy János, Lukács József, Markó István, Varjas József, Keserű István, Bartus János, Récsei György kajdacsi lakosokat a folyó hó 18-án megtartott vég­tárgyaláson a kir. törvényszék egy-egy évi börtönre és az okozott károk inegtéritéritésére ítélte. Úgy Jeney László kir. alügyész, mint a vádlottak védője dr. Leopold Kornél fellebbeztek az Ítélet ellen. — Becsapta a segédjeit. Bujtor Ferenc simontornyai szabó mester a nála különböző idő­ben dolgozó Fiilöp Ernő, Melter György és Ga­lambos Károly segédjei lizetését, összesen 19 frt 74 krt visszatartotta azon ürügy alatt, hogy azt a betegsegélyző pénztárba fizeti helyettük. A pénzt azonban a maga számára visszatartotta és ezért sik­kasztás vádja miatt a kir. törvényszék a folyó hó 24-én tartott végtárgymláson a Btkv. 358. §-a alap­ján nyolc napi fogházra Ítélte el, melyben a vád­lott és a kir. ügyész megnyugodtak. TANÜGY. — Az ozorai tanügyi állapotokról ottani levelezőnk a következőket írja: A mi tanügyünket iileti, bár több az olvasni- irni tudó 12 éves gyermekek száma, mint 15 évvel ezelőtt volt, azt hiszem igazat mondok, de meg kell mondanom, ha nagyon fáj is, nem fejlődött eléggé, ha nem is bizonyítom, hogy esetleg ha­nyatlott. Van r. kath. elemi népiskolája mintegy 400 tankötelessel. Ez iskolának 6 tanterme van 3 ké­pesített és 2 nem képesített tanítóval. íme, ítélje meg a t. olvasó, visszafejlődött-e ez iskola, vagy nem, mikor azelőtt 6 képesített tanítója volt, nem is fejtegetem a dolgot, mert rossz néven találják venni, csak a tényeket említem . . . nem is . . . csak érintem. Két tanítói állásra csak nem képesí­tett egyént kapott a r. kath. iskolaszék, az egyik állásra még olyat sem. Ennek oka? A rossz fizetés. A canonica visitatió szerint 4 tanítói állással évi 450 frt, kettővel pedig 305 frt fizetés van a tisz­tességes lakáson kívül összekötve. Az iskolaszék pedig fizet: az egyik tanitónak tisztességes lakást és 450 frtot, a másiknak epy szobából álló lakást és 400 frtot, a 3-iknak és 4-iknek szintoly lakást és 350 frtot, az ötödiknek egy szobás lakást és i 305 trtot. Ha a hatodik tanitónak szánt fizetést, 300 frtot, két férfi tanító között felosztják, örülök, mert e két tanitónak a megélhetés igy lehetővé van téve, de azért is, mert látom, a tanítóság ! TOLNA VAEKE9Y3. 1898. május 29. fiir-már önérzetesebb, nem foglal el állást oly ti­ze ésért (ozoraiam:n : bérért), a minő a harangozónak «ló. Hát még milyen az iskola felszerelése! Van izr. Fkola is csekély számú növendék­kel, de fel van szerelve szemléltető eszközökkel, tornaszerekkel és csinos könyvtárral. Ez iskola a fentartó hitközségben felburjánzott nembánomsággal ■ az iskola beszüntetése iránti törekvéssel küzd. Ez sem szolgál a tanügy hasznára. Sem az, hogy ®'r évek óta nincs meg nálunk a tanítóknak az a Lintélye, mi a sikeres nevelői működéshez szűk­ös. Ennek okát nem akarom most fejtegetni, de tg kell mondanom, ebben a tanítók maguk is pásak. Ily rossz tanügyi viszonyok mellett mégis el­verésre méltó a tanítók mőködése, szorgalma lytán előállott tanítási eredmény. Ez nem kicsiny- ieudő fokon áll, mit az is mutat, hogy többen men­tik parasztszülők gyermekei is községünkből kö- piskolába és ott megállják helyüket. Bedig nem segiti elő a tanítók munkáját az nagyfontosságu kisdedovoda, mert bár köte­tve van a község annak felállítására, megaka­I yozza ezt ebben .... a pénzhiány. VADÁSZAT. — Nem szabad agarászui. Tengőd, ta­il járásbeli község határában gyakorolható va- zati jogot, — a melyre vonatkozó árverési hir- mény lapunk múlt évi december 15-én megjelent számában közzététetett — Német József ten- polgár vette bérbe évi 140 frt bérért. Ezen l ellen azonban Kovarcz József felső-iregi lakos amodványt nyújtott be a vármegye alispánjához, yben kéri, hogy a bérszerződéstől, miután az aBerési feltételek törvényellenes kikötéseket tartal- ir mák, a jóváhagyás tagadtassék meg. Ezen felté­té k a következők: Lóháton agárral vadászni, sá­ré időben bevetett területen körvadászatot tartani, :ermények betakarítása előtt a szántóföldeken já ti, bevetett területen kocsival járni tilos. A vár­ni jye alispánja, ennek dacára jóváhagyta a szer­zést, miután a bérbeadás szabályszerűen történt, érbeadónak jogában áll célszerűeknek vélt fél­té leket kikötni, s végre ezen felebbező által ne­in ményezett feltételek mellett is a bérlet kötsze­re :t jövedelmezi a legutóbbi bérösszegnek. Ezen h: írozat ellen Kovarcz József a közigazgatási bi- rójignál panaszszal élt, azt mondván többek közt, y ily feltételek mellett úri ember a vadászatot ki íem vehette, ahol pedig a parasztok bírják azt, ot tapasztalás szerint kipusztul a vad; elfeledi a/ nban, hogy az általa gyakorolni kívánt agará- s az igazi pusztító veszedelme a vadnak ! > közigazgatási bíróság a bérbeadást jóvá- yó alispáni határozatot indokainak elfogadásá- megerősitette. Ez volt az első vadás'zati ügy, m y vármegyénktől a közigazgatási bírósághoz kr ült. d 4 g t( fi KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Nyilvános köszönet. A felső leperdi róm. kath. elemi iskola i idékei által folyó hó 8-án a 10 szobor s 18-1 a rilis 11-dikének jól sikerült megünneplése ut; délután zenéveli kirándulás volt a szabadi n ilyet méltán >majális«-nak nevezhetünk. A szakost jegyzői kar dicséretet érdem n "r* a Pusztai gyermekek örömét megtekinten JViczkó László gyógyszerésszel megjelentek s é zzték magukat. Ez alkalommal szivesek voltak: Hanny Gáb k nonok^ 2 frtot, dr. Kämmerer Ernő 5 frtot, Dö ^ lmos 5 frt> Müller Gottfried 2 frt, Jagica Istvf it 1 frt, Jagica Mariska 1 frt, Horváth Anna 11 ’ Huszár József 2 frt, Mackó László 1 frt, H< ' th László 60 kr, Melcher István 1 frt, Nagy /efne 1 Irt, Ledvina János 50 kr, Buzsáki N. jt adományozni, mely összegből kiadás 15 frt 1 1’ a fenmaradt 7 frt 33 kr jóviseletü szegénye! tfnulók tankönyveire lesz fordítva. A nemes szi adakozóknak köszönetét mond tanítványai nevéb Nagy József, tanító

Next

/
Oldalképek
Tartalom