Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-27 / 13. szám

zeit haladás terén híven és lelkesen tolmá­csolva megadta a legcsattanósabb választ, csak arra a szegénynépre van kiszámítha­tatlan hatása, melynek neve alatt ez a ha- zaíiatlan párt a politika terére lépett. VÁRMEGYE. — A közigazgatási szakosztály holnap délelőtt 10 órakor dr. Szigeth Gábor elnöklete alatt ülést tart. — A számonkérö szék március hó 29-én délután 5 órakor tartja ülését. — A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi 11. t. c. értelmében hatósági intéz­kedést igénylő ügyekre nézve, továbbá az ezen törvényben megállapított kihágások megtorlására, nemkülönben az egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálására — a hivatkozott törvénycikk 72. § ának 2-ik pontja értelmében má­sodfokú hatóságként eljárni hivatott albizottságba — mely albizottságnak elnöke a közigazgatási bi­zottság elnöke, illetőleg annak helyettese — a föld- mivelésügyi miniszter rendelete értelmében a köz- igazgatási bizottság rendes tagokul Kovács S. Endre, Ő r f f y Lajos, dr. Szigeth Gábor és T o 11 h Ödön, póttagokul pedig Bernrieder József, B o d a Vilmos, dr. K r a m o 1 i n Emil és F e r c z e 1 Lajos közigazgatási bizottsági tagokat választotta meg. — A tisztviselői nyugdíj választmány múlt csütörtökön D ö r y Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott; a választmány tagjai közül jelen vol­tak : S i m o n t s i t s Elemér főjegyző, Kurz Vil­mos árvaszéki elnök, F ö r d ő s Vilmos tiszti ügyész, M ó d 1 y László főpénztárnok, dr. K r a m o 1 i n Emil és Rill József. A számadás megvizsgálásának eredményét jóváhagyólag tudomásul vették és dr. L ő \v y Mór, volt tamásii járási orvos özvegyének nyugdíját férje 11 évi szolgálata után évi 80 forint 64 krban állapították meg. A tavaszi rendes közgyűlés jövő csütörtökön, március hó 31-én d. e. 10 órakor fog megtartatni; az állandó választmány pedig előző nap, március hó 30-án délelőtt 9 órakor a köz- igazgatási bizottság üléstermében fog megnyittatni, gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata eddig 193 pontot foglal magában, ami még az időközben beérkezendő ügyekkel is szaporodni fog s igy hosszú és érdekes ülésre van kilátásunk. A tárgysorozatba a többi közt föl van véve: Az alispán időszaki jelentése. A közigazgatási bizottság éves jelentése. A számonkérö székről felvett jegyzőkönyv. Az időszaki pénztári vizsgálatokról felvett jegy­zőkönyvek. 2. _______________________________ Az állandó választmányban és a lóte­nyésztési bizottságban megüresedett egy-egy 1 tagsági helynek betöltése. Miniszteri rendeletek: Belügyminiszteri rendelet, a dunafóldvári já­rásban szükségessé vált szolgabirói állás rendsze­resítése tárgyában hozott közgyűlési határozatra, és az ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában. Vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet, a múzeumok és könyvtárak országos felügyeletének szervezése tárgyában. Honvédelmi miniszteri rendelet, a katonai ne­velő-intézeteknél teendő vármegyei alapítványok lé­tesítése tárgyában hozott múlt évi közgyűlési hatá- i rozatra vonatkozólag. Bizottsági előterjesztések : Az igazoló választmány előterjesztése, a múlt évben pó'lólag megejtett megyebizottsági tagválasz- ! tásokra vonatkozólag. Özvegy dr. Lövi Mórné és özv. Tóth Pálné j nyugdíjügyére vonatkozólag. A közig, szakosztály előterjesztése, melylyel a vármegyei múzeum alapitó okiratát és szervezési szabályrendeletét bemutatja. A község-jegyzői nyugdíj választmány előter­jesztése, a nyugdíj szabályrendelet módosítása iránt. A törvényhatóságok körlevelei. Az alispáni előterjesztések és jelentésekből: A katonai alapítványok létesítése és ezek ala­pitó okiratainak megállapítása tárgyában. Egyes törvényhatósági közutak elodázhatatlan kiépítése és az építési költségeknek kölcsön utján való biztosítása tárgyában. A buda-eszéki államuttól Decs és Őcsény köz­ségekbe, valamint u bátai révhez vezető községi közutaknak a törvényhatósági utak sorába történendő fölvétele s a Báta községet az államuttal összekötő törvényhatósági közút folytatólagos kiépítése tár­gyában. A völgységi, tamásii és dunafóldvári főszolga- birói hivatalok bebútorozása tárgyában. A Kis-Vejke, Závod és Lengyel községek kép- viselő-testületei által segédjegyzői állás rendszeresí­tése tárgyában hozott határozatok alispáni hatás­körben történt jóváhagyása ügyében. Az árvaszéki hivatalos helyiségekben tervbe vett átalakításokra vonatkozólag. Pappert Ferenc gyámpénztári könyvelő jutal­mazása iránt. iS(/y. évi számadások a vármegyei kózalapit- ványokról. Arvaszéki előterjesztések. liszti ügyészi vélemények különböző községek képviselő-testületeinek határozatára vonatkozólag. Kózbirtokossági ügyek. A kérvények és beadványokból: Gróf Kreith Béla kérelme, Kossuth kép meg­rendelése iránt. TOLNA VARMEGYE. és Babits Urak reám támadtak, nevezetesen pedig Doctor Mozetig Ur igy szóllott: Hoc ex mea Auc- thoritate fecit. Babits Ur pedig azzal egyszerre ily Motskos Szókai tárnát meg: Er lűdericher besoffe­ner schlechter Kerl, was will er schallen. Mely Motskos Szavaji közben Babits Ur engemet kemé­nyen Melybe is taszított, ezután mint Mozetig, mint pedig Babits urak nagy Lármával mindenféle kép- pen molskoltak és szittak, mely lármás motskolódá- sok közben a Patékából ki menvén az Utcán is több mint 50 Ember hallatára, kik a Lármájokra oda gyülekesztek engemet a legrutabbul még mesz- sziről is Motskoltak, mint mind ezeket Legényem­mel, és többekkel megbizonyithatom; továbbá több az, hogy is tőlem, Tekintetes Kornits Vice Szolga Biró Úrhoz menvén, noha én sem szóval sem tse- lékedettel a nevezett Doctor Urakat legkevésbé és meg nerc sértettem, sem másban semmiben nem hibáztam, mégis a nevezett Doctor Urak egyedül az ellenem való régib gyülölségtől viseltetvén, hogy engemet még jobban gyalázhassanak, a Tisztelt Szolga Biró Urat minden módon arra erőltették, hogy engemet mindjárt veressen vasra, és küldjen Szekszárdra, de Szolga Biró Ur méltatlanul való i Vádoltatásomat látván — semmitsem tett. A felyebb valók szerént Betsületemben és személyemben Mél­tatlanul lett tetemes meg Sértésemre Nézve annak Okáért mély alázatossággal könyörgük a Tekénte- tes Nemes Vármegyének kegyes Színe előtt. Mél« tóztasson a többször nevezett Mozetig és Babits Doctor Urakat a rajtam elkövetett illetlen Motsko- dásaikért meg inteni és továbbá az eránt kegyes­sen rendelést tenni, hogy a mint a Felsőségnek ke­gyessen rendelései kiványák az Apatékának vizsgá- lását máskor Szolga Biró és esküdt Uraknak jelen­létekben és a kívánt illendőségnek megtartásával vigyék véghöz. Melyeknek alázatos kérése melet a Tekéntetes Nemes Vármegyének Atyai kegyes Pártfogásába ajánlott holtig való buzgó és mély Tisztelettel maradok. Alázatos legkissebb Szolgája Héring Antal s. k. Paksi Apatikárius.c Ily czifrán végződött a paksi patika orvosi megvizsgálása! Héringnek még sokáig elhúzódott a sora a vármegyénél s csak hosszú huzavona és többszöri könyörgés után nyithatta meg újra gyógy­szertárát, amit már a paksiak és szomszédos bir­tokosok is megsürgettek a vámegyénéi. A vármegyei községi jegyző-egylet kérvénye, a millennáris évnek háromszoros beszámítása tár­gyában hozott közgyűlési határozatnak újbóli fel- terjesztése iránt. Özv. Szeif Lipótné halálozási negyed meg­állapítása iránti kérvénye. Községi költségvetések és számadások. 1898. március 27. H i re k. — Bartal Béla, cs. és kir. kamarás, földbirtokos, a tolnamegyei^ gazdasági egye­sület elnöke a folyó hó 3-án tartott gazd. egyesületi választmányi ülésen nagyszabású székfoglaló beszédet tartott, amelyben a gaz­daközönség helyzetének hű ismertetése mel­lett a jövő feladataira nézve szakszerű és célirányos programmot adott. Sajnáljuk, hogy csak most, három héttel utána, érte­sültünk e kitűnő beszéd megtartásáról, de ez nem a mi mulasztásunk, mert szerkesz­tőségünk a gyűlésre meghívót nem kapott, annak lefolyásáról szintén csak az egyleti »Értesítő« utján értesült. — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Dóry Ferencet, az államtudományok tudorát, a m. kir. országos levéltárhoz gyakornokká nevezte ki. — Péchy József tolnai prépost-plébá­nos mellé hajlott korára való tekintettel, Hetyei püspök Köp ári Gyula tolnai se­gédlelkészt a lelkiekben vikáriussá ne­vezte ki. — Március 20. Csöndben enyészett el a vég­telen időben ez a nap az idén is, amely a legna­gyobb magyar halálozásának emléknapja. A nem­zet halhatatlanjai közé sorozta immár történelmünk azon férfiút, akit a népek bálványává emelt a maga ereje, aki egymaga erősebb tudott lenni, mint mi mindnyájan; aki a maga titáni erejét adta oda a nemzetnek, hogy az ő vállain emelkedjék magasra; aki megteremtette históriánknak a legszebb korsza­kát a szabadság, testvériség és egyenlőség varázs­éi ejü csudás jeligéjével. — Uj plébános. Gaál Sándor szegzárdi bel­városi segédlelkészt, az itteni társasélet közkedvelt- ségü, rokonszenves tagját, a kath. legényegylet buzgó elnökét, herceg Schaumburg Lippe Adolf ki­nevezte a kegyurasága alá tartozó dárdai plébá­nossá. Előléptetését tisztelői őszinte örömmel fogad­ták, habár Szegzárdról való eltávozása veszteség­nek tekinthető; a kath. legényegylet sikerült mű­kedvelői előadásának rendezése is Gaál tevékeny­ségének és buzgóságának volt köszönhető. — Előléptetések a polgári iskoláknál. A közoktatásügyi miniszter Gyórffy József paksi pol- gáriiskolai rendes tanítót a X. fizetési osztály II. fokozatába, Mikula Dezső szegzárdi és Ozsváth János paksi segédtanítókat a X. fizetési osztály III. fokozatába rendes tanítókká, Halász Gizella keszt­helyi segédtanitónőt pedig a XI. fizetési osztály II. fokozatába léptette elő. — A szegzárdi tisztviselői társaskör már- cusi ünnepe. A tisztviselői társaskör folyó hó 19-én ünnepelte meg az 1848. évi már­ciusi nagy napok emlékét. Az ünnepélyt díszköz­gyűlés előzte meg, melyen Sáfáry László egyleti elnök hatásos megnyitó beszédében vázolta a nagy események történelmét. Kálmán Károly tanító Áb­rányi Emilnek »Március 15« cimü alkalmi költemé­nyét szavalta, paajd Horváth Ignác alelnök emelke­dett szellemű emlékbeszédot tartott a szabadság- harc hősi bajnokairól. Végül liano Antal szavalta el a > 1 alpra magyar«-t ifjúi hévvel és lelkesedés­sel. A nagyszámú hallgatóság a szereplőknek bő­ven osztotta a jól megérdemelt tapsokat. A dísz- közgyűlést sikerült bankett, ezt pedig virradatig tartott tánc követett. A banketten sikerült pohár­köszöntőkben nem volt hiány. Beszéltek: Sáfáry László, Horváth Ignácz, Vinkovics Vincze, Háya Béla, Felez Szilárd, Mihályfy Ferenc, Széllé Dezső, Liszbauer Antal és még többen. Ajándék a magyar nemzeti múzeumnak. Káimán Dezső, kölesdi ref. lelkész, a »Protestáns Pap« szerkesztője, lapunk kitűnő tollú munkatársa a magyar nemzeti muzemnak egy értékes könyvet ajándékozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom