Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-01-31 / 5. szám

TOLNA VÁRMEGYE.

3.

Aszfalt járda.

A hazat aszfaltipar részvénytársaság, mint lapunk múlt számában jeleztük, ajánlatot adott be városunk képviselő-testületéhez, as/.faltjárdak létesítése ügyében.

Ajánlatát már röviden ismertettük, amiből látható, hogy ez a módszer sokkal kevesebbe kerül, mint a keramit, melylyel a város a „Szegzárd Szálló“ környékét kiköveztette.

7ártósságra és célszerűségre pedig a kerami- tot szintén messze fölülmúlja, mert egyenletes, sima felületű és a köztiszt is íg követelményeinek sokkal jobban megfelel, mint a keramit-burkolat. Ennek rovátkáiba a por és szemét bele gyülemlik s gondos söprés és tisztogatás mellett sem tartható oly tisztán, por- és sármentesen, mint az egyenletes felületű, simi aszfaltjárda.

Vidéki rendezett, a köztisztaság és a csino- sodás iránt érzékkel bíró városaink már régen átlátták az aszfaltburkolat célszerűségét és egymásután igyekeztek ezen burkoló anyaggal befödetni főbb utcáik járdáit, mert a régi téglajárdáknál takarékosabb, könnyebben tisztogatható és a célnak jobban megfelelő az aszfaltburkolat.

A takarékossági szempontok is határozottan az aszfaltjárdának adnak előnyt, mert tartósabb a téglaburkolatnál. Tapasztalatból jól tudhatjuk, hogy a téglajárdák az eső és sár behatása, a felületes lerakás s az alatta levő talaj egyenetlensége és átázása miatt hamar elromlanák, egyenetlenekké válnak, gödrök képződnek rajtok, a söprés valamint a hó és sár levonása miatt meglazulnak, fölbom- lanak, úgy hogy gyakori javításokra szorulnak ; ez az eset a keramitburkolatnál is bekövetke/.ik, habár nem oly rövid idő alatt, mint a téglajárdáknál.

Az aszfaltnál azonban ezek a bajok és kellemetlenségek nem fordulnak elő, mert szilárd alapra készülnek ; a viz, sár és por bele nem hatolhat s igy az alapját sem ronthatja meg ; tehát javításra ritkán szorul; ennélfogva gazdasági szempontból meszze fölülmúlja az eddig ismert burkolási rendszereket.

Éppen azért városaink járdáik rendezése alkalmával mind az aszfaltburkolást fogadták el és mindenütt köztetszéssel találkozott ez a módszer.

Szegzárdnál sokkal kisebb és jelentéktelenebb városok már túlestek a tervezgetés idejön és aszfalttal látták el járdáikat.

A szomszéd megyékből csak Mohácsot, Kaposvárt, Baját, Z.-Egerszeget és Pécset említjük fel mint olyanokat, melyek alapos tauulmányozás után azon meggyőződésre jutottak, hogy az aszfaltburkolat olcsósági és egészségi szempontból minden más burkolatot háttérbe szőrit. Ma mái köztudomású dolog az, hogy az aszfaltjárda nem luxus, hanem valódi szükséget pótol, mert nemcsak minden városnak díszére válik, de tiszta, egyenletes felületénél fogva rendkívül kényelmes is, tartóssága pedig könnyen és csekély költséggel eszközölhető.

Azt hisszük tehát, hogy a mi járdáink íen- dezésének kérdését is csak ezen az alapon lehet é6 kell is a közönség jogos igényeinek megfelelő- leg megoldani.

Mert azt senki sem tagadhatja, hogy jái- dáink kritikán aluli állapotban leledzenek, s okvetlen alapos reformálásra szoiulnak. ^

Városunk birájának föl kell venni a programújába a járdák javítását is s a képviselőtestület bizonnyára készséggel hozzá fog járulni az aszfalt burkolathoz, mert ennek célszerűségét tagadni senkinek sem lehet.

Városunk csinosodása, köztisztasága pedig föltétlenül megköveteli, hogy ehhez a módszerhez folyamodjunk, mely mindenütt bevált s minden városban köztetszéssel találkozott. A hazai asztalt ip-u részvénytársulat föltételei is oly kedvezőek, hogy az°k a város költségvetésének nagyobb megterhel- tetése nélkül elfogadhatónak, mert hiszen a burkolási költséget liusz félévi részletben kellene megté- ritem} a mi nem nagy terhet róna a város bud- Setjére, azonkívül a társulat a járdák jókarban tartásáért 5 évi jótállást vállal.

1897. január 31.

Ezt a könnyen megoldható kérdést kell tehát mielőbb szőnyegre hozni. Reméljük, hogy a képviselőtestület a lakosság érdekeinek és a város- csinosodása és köztisztaságának megfelelőleg ezen kérdés megvalósítása elől nem tér ki, hanem egyhangúlag hozzájárul főbb utcáinkon az aszfalt burkolat behozatalához.

H i p e le.

— Az alispán nóvünnepe. Múlt hétfőn vármegyénk népszerű és rokonszenves első tisztviselőjének Döry Pál alispánnak névnapja alkalmából a vármegyei tisztikar Kurz Vilmos, árvaszéki elnök vezetése alatt tisztelgett szeretett főnökénél, hogy nevenapja alkalmával üdvözöljék. Kurz Vilmos igen meleg hangon tartott s bensősóggel elmondott beszédben üdvözölte az ünnepeltet, a szeretet és bizalom kapcsaira hivatkozva, mely a tisztikar minden tagját oly erősen hozzáfűzi az alispánhoz. Döry Pál láthatólag meghatva mondott köszönetét a megemlékezésért és igen szépen átgondolt és igaz érzéstől áthatott szavakkal felelt az üdvözletre, beszédét nagy tetszéssel és éljenzéssel kísérte a tisztikar, melyet aztán szívesen látott magánlakosztályában, hol a tisztviselők újólag tolmácsolták jókívánságaikat.

— Uj kir. ügyész. Kulin Sándor volt szeg- zárdi járásbirósági albirót, jelenlegi kaposvári kir. alügyészt 0 Felsége Kaposvárra kir. ügyésszé nevezte ki.

— Adomány. Augusz Columba bárónő irgal- masnövór Becsből, húsz frtot küldött a rom. kath. ovoda és gyermekmenhely részére.

— Esperesi látogatás. Pártos Zsigmond mözsi plébános, a szegzárdi kerület uj esperese, múlt szerdán a belvárosi rom. kath. elemi iskolában meglátogatta az egyes osztályokat.

— Eljegyzés. Jilk László szegzárdi üvegeskereskedő eljegyezte Jadamiczky Etelkát, Hambeck József volt szegzárdi vendéglős sógornőjét Budapestről.

— Áthelyezés. A pécsi magy. kir. posta- és táviróigazgató Fent Károly szegzárdi magyar kir. posta- és távirótisztet, saját kérelmére hasonló minőségben, Bonyhádra helyezte át. — Kovács Pál szegzárdi m. kir. posta- és táviróhivatali napidíjas szolgát, a duhaföldvári magy. kir. posta- és táv- iróhivatalhoz posta- és táviró szolgává nevezte ki.

— A szegzárdi főgimnáziumra megajánlott összegekből Módly László vármegyei főpénztárnok- nál Koszorú István Szegzárdról 30 frtot fizetett.

— Uj távirdahivatilok. A kereskedelemügyi miniszter a győr veszprém-dombovári helyiérdekű vasútnak lolnavármegyében fekvő Duna-Földvár, Böleske, Duna-Kömlőd, Paks állomásait állami és magántáviratok kezelésére felhatalmazta.

— Érdekes festmény. Herdlein Lajos nyomdásznak érdekes festménye látható a Pirnitzer-féle kereskedés kirakatákan „Strájk“ cim alatt, a fiatal naturalista eredeti compozitioját képezi a festmény, mely talentumról tanúskodik ; mert rendszeres szakképzés nélkül, önmaga szorgalmából volt képes a festészet terén elfogadható alakítást produkálni.

— Csatorna a Duna és a Száva között. A

Magyarországon tervezett csatornák közül talán legjobban van előkészítve a Duna-Száva csatorna ügye, az, amelyet a tervezők a Vukovártól Szlavónián át Sainácig akarnak vezetni. A terv szerint a csatorna 50 kilométer hosszúságban, 8 méternyi fenékszélességgel és 18 méternyi vizsziu-szélességgel szelné át Szeróm megye nyugoti felét s Magyarországnak Boszniával való vizi összeköttetését több mint 400 kilométerrel rövidítené meg. — A csatorna összes költsége nem több 4 millió írtnál s mint nekünk jelentik, a iinancirozás kilátásai most oly kedvezők, hogy a műszaki bejárást máris megtartották s lehetőleg még ezen a nyáron megkezdik a csatorna tényleges építését is. Ha ez a hir ténynyé válik, ugy igen nagy jelentőségű fordulat fog bekövetkezni Boszniával való forgalmunkban, sőt ezzel a dologgal kapcsolatban esetleg a Fiúméval való olcsóbb összeköttetés kérdése is megoldható lesz.

— Esküvő. Rieger Nándor szálkai kántor-ta- nitó a múlt hétfőn tartotta esküvőjét Szegzárdon a belvárosi templomban, Deutschmann Teréz kisasszonnyal.

— A szegzárdi tisztviselői társaskör dolgairól a „Szekszárd Vidéke“ egyik számában egy cikk jelent meg, mely az egylet tagjainál megütközést szült, azt sértőnek találták a tisztikarral és a választmánynyal szemben. A társaskörben uralgó békesség megzavarására célzó támadásnak tartották a neheztelt körülményt, melynek tárgyában múlt szerdán választmányi ülést tartottak, s mint halljuk indítványt adtak be Geiger Gyulának a körből való kizdratása iránt. A választmány többsége ezt a radikális eljárást szigorúnak találta (öten szavaztak a kizárás, nyolcán pedig a megrovás mellett) s azon határozatot hozta, hogy egyelőre Írásbeli megdorgálásban részesittessék s egyúttal fölhívják, hogy február 7-ig a „Sz. V“-ében a társaskörre sértőnek talált közleményt rektifikálja, mert ellenkező esetben, hogy a megsértett társaskörnek elégtételt szerezzenek s a rajtok esett sérelem megto- roltassék: a körből leendő kizáratását fogják indítványozni.

— A kaszinóestély, mely a múlt szombatra volt kitűzve, mivel Garai Lajos zenekara e napra már le volt foglalva, holnap hétfőn este fog megtartatni.

— Vadászati ritkaság. A múlt vasárnap egy szegzárdi vadásztársaság a Dunaerdőben irtott nyu- lakat és rókákat s az egyik hajtásban a puskások bámulatára egy szép bagolyfejü erdei szalonka röppent fel. Ritkaság az, hogy januárban erdei szalonkát találjon a vadász, mikor tudvalevőleg októberben már huzni szokott a szalonka. Ez annak a körülménynek tudható be, hogy az idő enyhesége miatt még tudott az elmaradt szalonka földnedvet szívni. — A szép madarat Antal Ferenc megyei gyámpónztári könyvelő lőtte le.

— A dalárda uj helyisége. A szegzárdi dalárda a múlt csütörtökön avatta fel uj helyiségét a „Szegzárd Szálló“ kistermében egy közvacsorávah Az ének próbák eszközlésére ugyanis Mang János a szálló uj bérlője a kis termet átengedte a dalárdának, hova ez már át is költözött.

— Adományok a szegzárdi népkonyhára. A

szegzárdi népkonyhára adakoztak : Mayer János 5 frt, Wolf Henrik 5 frt, szegzárdi takarékpénztár 10 frt, Bischitz Mór Ozora 5 frt, Mehrwerth Ferenc 15 klgr. rizskása, 15 klgr. borsó, 5 klgr. só,

1 klgr magyar bors, fél klgr. paprika, negyed klgr. szegfübors, Éber Mártonná 2 liter mák, 10 drb vörös és 20 drb fehérrépa, és Tóth Ignác fodrász egy zsák burgonya. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1897. január 29-én. Be z er ó d j Pál s. k.

— Kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Coevits Antal végzett joghallgató pécsi lakost a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakoruokká nevezte ki s szolgálattótelre a szegzárdi kir. törvényszékhez osztotta be.

— Halálozás. Szép tanujelét adta a paksi r. k. hitk. a tanítójához való tiszteletének, mikor Jung Károly ottani tanító elhalálozásáról maga a hitközség a következő gyászjelentést adta ki: „A paksi rom. kath. hitközségi tanács és iskolaszék bánatos szívvel jelenti, hogy Jung Károly oki. tanító folyó évi január hó 25-én este 7 órakor, példás életének 33-ik évében, a szent utravalóval ellátva az Urban csendesen elszunnyadott. Temetése hidegvölgyi lakásán folyó hó 27-ón délután fél 4 órakor, az engesztelő szent miseáldozat lelke üdvéért folyó 28-án reggel 8 órakor leend, a melyre a boldogultnak tisztelői és barátai tisztelettel meghivatnak. Paks, 1897. évi január hó 25-én. Nyugodjék békében !“ Az elhalt fiatal, jeles tanítót neje és három kis árvája siratja.

— Iskolai zenekar. A szegzárdi polgári fiúiskolában a növendékek közt egy 18 tagú zenekar alakult, melynek betanításán Mikula Dezső tanár nagy buzgósággal fáradozik, hogy a március 15-iki iskolai ünnepélyen már néhány darabot bemutathasson.