Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-02-14 / 7. szám
— A szegzílrdi népkonyha javára 1897. évi február 21-éa Peruit/. Jüisef szállodája lielyi- ségóbeu Garay Ltjos zenekara közreműködésével zártkörű álarcos táncmulatság tartatik. Bdeptí dij: szemólyeukiut 50 kr. — Álarcosokaak szabad a bemenet. Kezdete este 8 órakor. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. lörvéujszéknél véglárgyalásra ki- luzoll büuiigyek: 1897. évi február ho 16-án. SchneiderÁdám ellen súlyos testi sértés miatt. Tolnai Mihály és Máté János ellen hatóság elleni erőszak miatt. Peter Vilmos ellen súlyos testi sértés miatt. 1897. évi feauar no i8-an. Böde András, Gyulai Sándor, Böde András, Böde András és Böde György ellen halált okozott súlyos testi sertés miatt. Müller Jozselnó ellen orgazdaság miatt. Szántó János és Fórdős Bozália ellen hatóság elleni erőszak miatt. 1897. évi február ho 20-án. Kovács István, Bora György, Bona Jáuos, Kozma András, Fons Jáuos, hl agy András, Dani János, Köucöl András, Keller,József, Szalui Imre, Köncöl János, Győri Mihály, Ónodi Jáuos, Kis Pál, Földvári Sándor, Koncul Jáuos, Buroki Péternó, Ön András ellen lopás miatt. KÖZGAZDASÁG. Selyemtenyésztésünk érdekében. A „Pester Correspondeuz“ a következőket Írja: A midőn a földmivelesügyi minisztérium Magyarországon a selyemtenyésztós meghonosítását megkezdette, nagyobb aggályainak egyike természetesen az volt, váljon képes lesz-e még csak kezdetleges selyemtenyésztésűnk a versenyt kiállani azon országokkal, amelyekben azt már évszázadok óta szakadatlanul fizik V Ma már azonban, újabb jelenségek szerint, ez irányban is nyugodtak lehetünk, amennyiben elsőrendű tekintélyes külföldi szaklapok nemcsak foglalkoznak selyemtenyésztésünkkel, de egyenesen kimondják, hogy aggáíylyal néznek ama verseny elé, mely selyemtenyészlósüket és illetve selyemiparukat is fenyegeti az esetben, ha a magyar selyemtenyésztés tovább fejlődve felvirágzik. Franciaországban, hol a selyemipar egyik főtéuyezője a közgazdaságnak, amennyiben csakis a selyemtenyésztós, egyedül az ország déli részeiben, mintegy száz millió forint jövedelmet hoz a termelőknek, ezenfelül. a selyemipar is mintegy 20—25 millió forintot hajt, — a legtekintélyesebb szaklapok nyilatkoznak a fenti értelemben. így például a „Moniteur des Soles“ egyik minap megjelent számában selyemtenyésztósünkkel foglalkozva, figyelmezteti olvasóit, hogy ha Magyar- országon a selyemtenyésztós oly arányokbau terjed, mint eddig, akkor alig szenved kétséget, hogy az osztrák selyemgyárak, melyek gyártmányaikkal Magyarországot eddig ellátták, át fognak helyezkedni Magyarországba, miután Ausztriának azon részében, hol eddig legtöbb selymet termeltek, t. i. Dél- Tirolban, a selyemtenyésztés feltűnően hanyatlik. Ugyancsak a „Moniteur des Soies“ egyik újabb számában egy cikksorozatot kezd meg Magyarország selyemíenyésztóséről, melynek elején hasábokra terjedő ismertetést közöl a szegzárdi selymérpete-készitő telepről, kietnelvén, hogy ennél nagyobb és célszerűbben berendezett hasonló telepet Európában nem ismer. Hasonló értelemben ir a szintén Lyonban megjelenő „Bulletin des Soies et des Soiries.“ Hogy az összes kü - földi szaklapok, valamint az olasz es francia kereskedelmi kamarák heien- kiut adnak tudósításokat selyemtenyésztésünkről, az természetes; mert hiszen ma a magyar kormány az, mely Európában egy kézből legtöbb selyemgu- bót ad el. Be mindezeknél érdekesebb az, amit Olaszország legtekiutólyesebb közgazgazdasági lapja, a Milanóban megjelenő „Sole“ irta múlt napokban. A magyar selyemtenyésztést. tárgyaló cikkelyében ugyanis szóról-szóra ezeket mondja : „Az éghajlat Magyarországon a selyemte- nyésztósre kiválóan alkalmas, oly annyira, hogy már ma ki lehet számítani, miszerint ez ország 20—25 millió kiló selyemgubót fog termelni legalább is ugyanannyi forint értékben, ha a szükséges szederfalombbal rendelkezni fog. Tehát: „at- tenta o Italia!“ íme tehát a külföld is csakhamar felismerte, hogy melyik az a kérdés, melynek megoldásától függ a magyar selyemtenyésztésnek végleges felvirágoztatása. Ezt a kérdést még jelentősebbé teszi a következő körülmény: _6. ______________________________________ El éggé ismeretes általában minden termény értékének csökkenése az utóbbi években. E tekintetben a selyem sem képez kivételt; de mint bármely más terménynél, úgy a selyemnél is áll az. hogy ha rossz árak mellett is haszonnal akarunk termelni, akkor oda kell törekednünk, hogy ugyanazon erővel többet és jobbat termeljünk. — Hogy jobb minőségű selyemgubót termeljünk, azt elérhetjük a tenyésztők folytonos oktatása által. Azt pedig, hogy olcsóbban többet termeljünk, csak úgy érhetjük el, ha szederfaállományuokat szaporítjuk és ez által lehetővé tesszük, hogy minden tenyésztő háza környékén is elégséges szederfát találván, levélszükségletét könnyen beszerezheti. Fényesen igazolja tehát az említett tekintélyes külföldi szaklapot, hogy minő éles látással állította fel Darányi iöldmivelésügyi miniszter a a kormány ez irányban követendő programmját, midőn a pénzügyi biztosságban kijelentette, hogy a selyemtenyésztós végleges meghonosítása nálunk ina már csakis a szederfatenyósztós komoly felkarolásától függ és mint ez nála szokás, az általa helyesnek felismert eszmét azonnal követte is a tett. Elrendelte ugyanis, hogy a kir. erdőhivatalok, amennyiben a talaj és az ógalji viszonyok engedik, szederfacsemetóket neveljenek, melyek aztán díjtalanul osztassanak ki népünk között. Már az idei tavasszal 5'/2 millió csemete áll rendelkezésre, melyekből 3ö30 fél eddig 5,032.10o drb csemetét kórt. Van még tehát készletben díjmentes kiosztásra azok számára kik eziránt az országos se- lyemtenyésztesi felügyelőséghez (Szegzard) fordulnak, — 1Ö8.000 Csemete. Bacára annak, hogy a csemeték csak azon feltétel mellett adatnak, hogy az illetők azok helyes gondozására magukat kötelezik, sőt alávetik magukat annak, hogy a csemeték gondozását a földmivelési minisztérium közegei ellenőrizzék, — remélhető, hogy a még meglevő mennyiségre többen fognak jelentkezni, semhogy a készlet elég legyen. Ezekből látható, mennyire felismerték már nálunk a selyemtenyésztós áldásos voltát, valamint azt, hogy annak első alapfeltétele : a szederfa bősége. Ezt már több, mint egy félszázad előtt hirdette gr. Széchenyi István a selyemről irt munkájában, kijelentvén, hogy: „Kimerithetlen menyi- ségü szederfák ültetése, ápolása, fentartása, hazai kötelesség, ha kötelesség a honi gazdaguló s ekkóp a nemzeti erő minden s még legkisebb forrását is megnyitni, és csak egyik mezejét a hazai iparnak parlagon hagyni bűn, s ha kötelesség mindenekelőtt oly tárgyat mozdítani elő, melynek haszna nem egyes kiváltságokra háramlik egyedül, hanem jótékonysága, mint a napsugár, mindenkit egyenlően érint. Legyen csak elég szederfalevél s a többi bizonyosan el nem maradd — Meines fának nemes a gyümölcse. A tavasz közeledtével gazdaközönségünk iránti kötelességet vélünk leróni, midőn figyelmét felhívjuk a világon páratlanul álló és kizárólag Nnthling Vilmos magkereskedésében. — Budapest, Calvin- tór 9. sz. — kapható Magyar Kincstengerire, mely csövenként 1 frt ugyan, de az az óriási előnye van, hogy az ebből bevetett egy hold terület épen any- nyit terem, mint a közönséges fajból 5—6 hold. Úgy nemkülönben kiválók konyhakerti veteményei és virágmagvai. Ezen évtizedek óta fennálló előkelő cég mellett, nem a szokott lármás reelámok, hanem a számtalan bel- és külföldi arany és ezüst állami érmek és dicsérő oklevelek, valamint az országos gazdasági intézeteink, — eléggé ékesen szólanak. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve kaphatók. Meghaltak Szegzárdon: 1897. évi február hó 7-től—14-ig. Deli Rozália, 3 hónapos, görvélykór. Özv. Makk józsefné, 64 éves, méhrák. Altinger Károlyné, 2Í éves, tüdőgümőkór. Prantner Ferencné, 36 éves, tüdőgümőkór. Vig Aana, 3 hónapos, görcsök. SZERKESZTŐI POSTA. —r. A báli rendezőség dolga a megjelentek névsorát pontosan összeállítani és a szerkesztőségnek beküldeni. Ha ezt nem teszik, akkor nem is tarthatnak arra igényt, hogy a névsor közölve legyen a lapban. Ez már általánosan bevett gyakorlat. Sántlia Károly urnák. Köszönjük. Igazán nagyon szép a vers is, meg a levél is. TOLNAVÁRMEGm S. I). uruak. Tudósításait szíveskedjék csütörtökön és pénteken, a szombatra eső fontosabb dolgokat szombaton délután 5 óráig esetleg sürgöny utján velünk közölni. Szegzárdról indul reggel 7 óra 49 porckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 45 perekor Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perekor. Szegzárdról indul déli 12 óra 40 perckor, Budapestre érkezik este 7 óra 55 perckor. Budapestről iudul délután 2 óra 50 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 58 perckor. 1897. február 14. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 4407 sz./tlkvi 1896. Árverési hirdetményi kivonat. A pausi királyi járásbirósag, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy iügressi R >zália végreh iktatónak 'lelegeli Audrásué szül. Takáts Anna végrehajtást szenvedő eilen 103 forint tőkés járulékai iránt indított végrehajtási ügyében, a szegzárdi kir. törvényszék területén levő, a paksi kir. járásbírósághoz tartozó, a faddi 1520. sz tlkjvben foglalt t 2974/5. hrsz, 78). nép<z. híz 400 frt kikiáltási árban. — a faddi 1660. sz. tlkjvben foglalt f 2982/5., 2933/5. hrsz. a. ingatlanok 12 frt, a faddi 2046/9/2. hrsz. a. ingatlan 31 frt kikiáltási árbin 1897. évi április hó elsején d. e. 10 órakor Padd község házánál megtartandó árverésen az alábbi feltételek mellett el fognak adatni. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % át bánatpénz fejében letenni s vevő a véte'á t 3 egyenlő részletben lefizetni köteles s végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságiid és Padd község elöljáróságánál megtekiuthetők. Kelt Pakson, 1897. évi januir hó 14 én. SZENTPÉTER Y, kir. járásbi tó. 10491. sz./tlkvi 1896. Árverési hirdetményi kivonat. A tainásii kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírre tétetik, hogy Schwaruz Dávid tainásii lakos végrehajtatónak, néhai Pap Mihály és Békán Katalin örökösei végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében, 170 frt tőke, ennek 1891. évi julius hó 1. napjától járó 8°/0 kamatai, 30 forint 27 kr per és végrehajtási, már megái lapított, úgy ezúttal 20 forint 15 krban mogullapított költségek kielégítése céljából, a szegzárdi kir. törvényszék, a tainásii kir. járásbíróság területén levő, a majsai 1091 sz. teiekjkvben Pap Mihály és neje Dékán Katalin tulajdonául felvett f 1. sor, 1295. hrsz. ingatlan 92 frt, — a f 2. sor, 1296. hrsz. ingatlan 406 frt kikiáltási árban 1897. évi április hó 5-ik napján d. e. 10 órakor ezen tikvi hatóság irodahelyiségében végrehajtató vagy helyettese közbenjötte esetében megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6%-os kamatokkal együtt, a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Tamási község elöljáróságánál megtekinthetők. Tamásiban, a kir. járásbíróság tikvi hatóságánál, 1896. évi november hó 20. Horváth -A-ladái-, kir. aljárásbiro. 937. sz./v. 1896. Ár verési hirdetmény. Aiulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez- 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kér. és váltó kir. törvényszék 1895. évi 2334 száma végzése következtében Dr. Mend! Arthur ügyvéd által képviselt Hygieia fémipar részvénytársaság javára Raisz Károly ellen 456 forint 25 kr s járul, erejéig 1896. évi január hó 18-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1216 forint 59 krra becsült 1 ló, 1 lószerszám, 1 kocsi, 1 szán, 1 szénsavgép, szik vizes és málnaszörpós üvegek, bútorok, vasáruk, az összes bolti áruk, 1 szecskavágó gép, stbből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. járásbíróság 13537. 1896. sz. végzése folytán 184 forint 50 kr tőkekövetelés, ennek a végzések szerint járó 6% kamatai és eddig összesen 31 írt 70 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Ozorán alperes lakásán leendő eszközlésére 1897. évi február hó 24-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. íj-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is ol fognak adatni. Kelt Tamási, 1897. évi február hó 6 án. MÁNYOKY, kir. bírósági végrehajtó. 10740. sz./tlkvi 1896. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Dr. Gottlieb Salamon ügyvéd kamásii lakos végrehajtatónak, Kovács Pálné szül. Kiss Róza, és Kovács Kati férj. Békés Istvánné döbröközi lakos, végrehajtást szenvedők elleni vógrehajtá-d ügyében, 105 forint 97 kr tőke, ennek 1891. évi augusztus hó 21-ik napjától járó 8% kamatai, 49 forint 64 kr per és végrehajtási, mir megáll.pitott, úgy ezúttal 17 forint 65 krban megállapított költségek kielégítése céljából a szegzárdi kir. törvényszék, a tamásii kir. járásbíróság területén levő, a csurgói 363. sz. tlkjvben Kiss Róza férj. Kovács Pálné és Békés Istvánné szül. Kovács Kati nevére felvett f 2 sor, 337/a. hrsz. ingatlan 432 Irt kikiáltási árban, mégis az említett ingatlanból a Kovács Palnét illető részre 0. 25. alatt bekeblezett holtiglani haszonélvezeti szolgalmi jognak az 1831. évi 60. t. c. 16.3. §-nak második bekezdése értelmében az árverési feltételekben körülírt módon, érin etlen hjgyasa mellett, 1897. évi április hó (i-ik napján d. e. 10 órakor Döbrököz község házánál végrehajtató vagy helyettese közbenjötte esetében megtartandó árverésen eladatni fog higyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árveres megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, a vételért pedig 3 egyenlő részletben 5%-os kamatokkal, a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek és hogy az árverési íeltóte’ek a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál, úgy Dóbrököz község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Tamásiban, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. évi november hó 26-án. Horváth _A.l&cLá.r, kir. aljárásbiró.
