Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-02-14 / 7. szám

1897. február 14. TOLNA VÁRMEGYE. 3. érdekelt kis gazdák legcsekélyebb anyagi áldoza­tának mellőzésével e tél folyamán rendezni fog és a melyek már kezdetüket is vették. Nem nagy arányú a gazdasági egyesület vál­lalkozása, mert azt a rövid idő most már meg sem engedné; de ha tekintetbe vesszük, hogy a nép érdeklődésére számítani csak addig lehet, a mig a külső mezei munka szünetel: az alább rész­letesen közölt tervezet azt mutatja, hogy a rendel­kezésre álló rövid idő lehető kihasználására irá­nyul a törekvés. A tolnamegyei gazdasági egyesillet által, a földművelésügyi m. kir. minisztérium támogatásá­val rendezendő gazdasági téli előadások tervezete 1897-ben. Kakasd, Belac, Ladomány belevonásával február 21, március 7, 14. Szarvasmarha tenyész­tés, előadja : id. Pleszky Antal, kajmádi intéző. Kölesd febr. 17, 21, 24, Kis-Tormás febr. 18, 23, márc. 7, Medina febr. 19, 26, márc. 10. Szarvasmarha tenyésztés, előadja: Apáth Alajos, felsőhidvéghi kasznár. Bonyhád febr. 14, 21, márc. 7. level febr. 15, 22, márc. 8. Kajdacs febr. 13, 20, 27, márc. 13. Általános mezőgazdaság, előadja: Filde Lajos, kajdacsi intéző. Kajdacs febr. 18, 24, márc. 21. Nagy-Do- rogh febr. 19, 25, márc. 21. Bikács márc. 28, máj. 25. Dohány termelés, előadja: ifj. Pleszky Antal, faddi intéző. Szakály febr. 18, 19. 20 Regöly febr. 25, 26, 27. Kinyi márc. 5, 6, 7. Kocsola márc. 12, 13, 14. Zomba febr. 21, 22, inárc. 23. Szarvas- marha tenyésztés, előadja: Molnár József, gazd. egyesületi titkár. Az előadások mindenkor a nap alkonyati sza­kában 5 és 6 óra között kezdődnek. Csak Kajda- cson március 21 én, kezdődik ebéd után. — Ha az előadók gátolva lesznek valamely előadás meg­tartásában, erről közvetlenül értesítik az illető köz­séget és tudatják az elnapolt előadás megtartásá­nak idejét. Az előadások a nép által is könnyen meg­érthető modorban tartatnak és alapjukat tulnyo- mólag a gyakorlat terén szerzett tapasztalatok fog­ják képezni. — A vállalkozás sikere tehát attól függ, hogy miként érdeklődik maga a nép ezen előadások iránt. A községi lelkész, jegyző és tanító urak igen nemes szolgálatot teljesítenének a nép érdekében, ha befolyásukat abban az irányban érvényesítenék, hogy gazdasági egyesületünk ezen vállalkozása mi­Egyszer csak Csókos Pista dicsőségével is kezdett megelégedni a patymári lakosok azon része a melyik télen sipkát, nyáron kalapot visel. Persze csak künn az arcán. — Otthon nem. — Különö­sen a fiatal férjek kezdettek súgni-búgni ; mégpe­dig felekezeti különbség nélkül. Okoskodtak, tana­kodtak ama nagy és fontos kérdés felöl: mimódon eshetik az meg, hogy bár a faluba bevándorlás nem történt, és állandó katonaság sincsen: még is mind a két eklézsiánál nagy töblettel záródik le óv végén a születési mátrikula. Erről valaho­gyan tenni kell, mert ha igy szaporodik a nép : megoszlik a vagyon, s akkor vége lesz Patymár községének. — Beható eszmecsere után Muzsla- Tóglás Péter uram a következő bölcs javaslatot terjesztette be az „Olvasó-körben“ összegyűlt ta­nácskozókhoz : — Uraimék! Hallják kigyelmetek 1 A köztu- dalom szerónt én igaz hitű római katholikus em­ber vagyok, de a feleségem az atyafiak közül való lévén: a vegyes házassági érvényesség szerént mind a két eklézsiához be kell méltóztatnom a párbért. A fizetmónynyel rendesen előzmónyezni szoktam, de a rossz termés sokszor még a legjobb önszándékot is hátrányos elvbe helyezi. így aztán néha-néha, a midőn többletileg meg kell maga­st jelentenem mind a két párokhiális háznál : szó-beszéd közben sok elrejtett fundamentumot jel- zek fel ószleletileg magamnak. így szereztem ma­gamnak némi jogtudományt a kálvinista atyafiak anatómiájáról. Tudalmam oda összpontosul, hogy a kálvinista atyafiaknak községünkben uralkodó pár- nelláris részlete néhai Kálvinus János végrendelete szerént odautasittatik, hogy a kebelbeli kántorta­néi szebb eredményre vezessen; ha oda hatnának, hogy akiket érdekel, minél szebb számban hall­gassák az előadásokat. Molnár József. H i r e k. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor vármegyénk főispánja, múlt hétfőn Szeg- zárdra érkezett; másnap részt vett a köz­igazgatási bizottság ülésén, szerdán pedig a hitelbank közgyűlésén elnökölt. Hivatalos ügyeinek elintézése után szerdán délben elutazott városunkból. — Előléptetés. A m. kir. igazságügyminis- ter Dánay János tamásii kir. járásbirósági telek- könyvezetőt a X. fizetési osztály l-ső fokozatába és Kis Ignác ugyanottani Írnokot a XI. fizetési osztály 2-ik fokozatába 1897 évi január hó 1-étől kezdődő hatálylyal előléptette. — Orvosi kinevezések a Ferenc köz­kórháznál. Gfróf Széchenyi Sándor, főispán a szegzárdi Ferenc közkórházhoz rendelő orvossá dr. Hercegit Gyula alorvost, alor­vossá pedig dr. Spitzer Manó szegzárdi gyakorló orvost nevezte ki. — Családi ünnepély. Döry Vilmos f. leperdi birtokos folyó hó 3-án ünnepelte születése napját. A szép családi ünnepélyen részt vettek : Percsel Dezső belügyminiszter, Döry Jenöné, Döry Etti, Döry Pál alispán, Döry Jenő; — Ödön; — Béla; gról Festetlek Alfonz; — Nunkovich főszolgabíró, Hanny Gábor prépost-kanonok és Jagicza István urad. számtartó. A széles körökben tisztelt és nép­szerű házigazda egészségére számos lelkes tosztot mondottak. — Congrua bizottság. A megyebeli r. kath, lelkészek és segédlelkészek jöve­delmeinek összeírásait a pécsi egyházme­gyei helynök megküldötte vármegyénk al­ispánjának, mint a congrua bizottság elnö­kének. A beérkezett összeírások, beérkezé­sük sorrendje szerint a folyó évi március 8-tól 11-ig és ugyanazon hó 15-től 18-ig tartandó felülbíráló bizottságok elé terjesz­tettek további törvényszerű elbírálás végett. — Eljegyzés. Késmárky Dezső közigazgatási gyakornok Késmárky Iván, paksi ügyvéd fia elje­gyezte Hegedűs Imre püspöki uradalmi számtartó leányát Margitot Pécsett. nitók — ha másként nem: esperesi karhatalom folytán kényszerittessenek a páros élet folytatására. Én tehát általános község rezdezés alapján kívánom Kálvinus János végrendeletének érvényesítését az atyafiak nagytudományu és nagy tisztelendő espe­resének végrehajtása által. Általános tetszés moraja zúgott keresztül az egész Gyülekezeten Muzsla-Téglás Péter uram bölcs s a szeget fején találó határozati javaslatára. Elha­tároztatott, hogy a mint a kálvinista esperes atya megérkezik a kanonika vizitára: Muzsla-Téglás Pé­ter uram a kálvinista kurátorral együtt egy vegyes küldöttség ólén szorgalmazni fogja Kálvinus János testamentumának vógreh jtását. ügy is történt. Az esperes atya a mint meghallotta a kíván­ságot, azonnal tisztában volt a dologgal. Megér­tette, hogy hol a bibe ! Nincs itt más mód, mint hogy meg kell rendszabályozni a Csóka Pistát. — Még pedig egyetlen egy asszony által. Meg kell házasítani. — ügy, de hogyan lehet valakire rá­parancsolni a szent-házasságot? No de a ki egy­szer esperes, az nem azért esperes, hogy bármi dologban is fennakadjon 1 Tudja az köuyvnólkül a gelóji, komjáti, kecskeméti kánonokat, superinten- denciális statútumokat s a tractuális rendeleteket végzéseket. — Azokból pedig sok okos dolgot ki­lehet eszelni . . . Aminthogy ki is lehetett — Mert ime az esperes atyának csakkamar eszébe jutott, hogy ezelőtt harminc esztendővel a patymáriak fe- leséges tanítóért folyamodtak az egyházmegyéhez (bizonyosan akkor valami Csókos Pista-féle tanító­juk lehetett) s az egyházmegye e kérelemnek he­lyet is adott, egyszer mindenkorra beszüntetvén a — A választások utójátéka. Olvasóink emlékeznek a szegzárdi képviselő választás lefolyásáról a lapunkban megjelent közle­ményre, a melyben a többi között megem­lékeztünk a Pártos Zsigmond mözsi plébá­nos által provokált kellemetlen incidensről, a midőn a kötelességét teljesítő csendörör- mestert a főtisztelendő ur durva és sértő kifejezésekkel illette. Pártos ur eme közle­ményre levelet intézett hozzánk, melyben tiltakozott az ellene felhozottak ellen, sza­vára kijelentette, hogy ö Szegzárdon léte alatt sem csendőrt, sem csendörörinestert nem is látott. Erre a levelére ismételtük részletesen az egész esetet s megiiauk, hogy Pártos ur Várady csendórőrmester fölszólitására in­gerült hangon és megvető gesztusokkal „nyomorult szolgának“ nevezte Váradyt. Váradynak a csendőrparancsnokság utján beadott följelentésére, múlt hétfőn volt Szendrödy Károly kir. járásbiró előtt ezen ügyben a tárgyalás, melyen Pártos Zsig­mond mözsi plébános, miután a kihallgatott tanuk beigazolták, — hogy akkor az esperes ur az álta'unk idézett szavakat hasz­nálta, becsületsértés vétsége miatt 20 frt pénzbüntetésre ítéltetett. A járásbíróság íté­letéből már most eléggé látható, hogy ki­nek részén volt az igazság, a mi közlemé­nyünkben, vagy pedig Pártos Zsigmond es­peres urnák hozzánk intézett cáfoló nyilat­kozatában. — Iskolalátogatás. Döry Vilmosáé úrnő, a férje kegyurasága alatt álló f. leperdi elemi isko­lát a múlt hóteu látogatásával tisztelte iueg. Ugyan­csak ezeu iskolát folyó hó 3-án délelőtt Hanny Gábor prépost-kananok egyh. megyei főtanfelügyelő ur látogatta meg. Mindkét vendég megelégedését nyilvánította a tapasztaltak fölött. — Adomány. Hainrikjfy Pál urodalmi ispán O-Dalraandon, ki egyszeresmind belecskai birtokos a Belecskán építendő iskola épület részére alkalmas területet — melynek becsértéke 1200 frt — 350 frt vételárért engedett át. A majdnem ajándéknak tekinlhető területre vonatkozó szerződés megkötése alkalmával az eladó kötelezte a községi elöljárósá­got, hogy az iskolában kizárólag magyar nyelven taníthatnak. A szép tett nem szorul dicséretre. — Gróf Majláth Gusztáv erdélyi segédpüspö­köt kineveztetés alkalmából a tolnai kath. kór üd­vözölte és disztagjául választotta. három éves rektoriét. — Ká olvasta hát az espe­res atya Csókos Pistára a szigorú szentenciát, hogy ha egy év leforgása alatt asszonyt nem hoz a ház­hoz : akkor a patymáriakuak jogukban álland el­mozdítását kérelmezni. Bizony ez a deliberátum nem igen tetszett a fentemlitett cimnek, mert neki eszeágában sem volt addig megnősülni, mig másnak is vau felesége : de hát mit volt mit tenni, nagy kénytelen nem örömest belenyugodni a dologba, mert az öreg esperes hajthatlan maradt, fenyegetőzvén püspök­kel, főkurátorral, egyházmegyei gyűléssel, időszaki bírósággal, tanfelügyelővel, beszéd és értelem gya­korlatokkal, összhangzatos énekléssel, kertészettel, tornászattal, egyszóval mindenféle olyan szemé­lyekkel és dolgokkal, a miknek már csak az em­lítése is megborzongatta a patymári Don Juánt. — Sohse búsuljon édes uramöesém semmit — vígasztalé az esperes ur a megszomorodott fe­let — majd szerzek ón magának asszonyt olyant, a milyen csak kell! Persze itt a környékben nem lehet, mert erre felé magának olyan veszett hire van, mint a siklósi bégnek volt a törökvilágbau ; — hanem hát elmegyünk egy házzal messzebb. Van a sáraljai tanítónak egy tűzről pattant, szép­séges leányba : az majd megregulázza kedves uram- öcsómet. Oda mejen el. Nem bánja meg. Egy hónap múlva Csókos Pista már boldog vőlegény volt. Beleszeretett a sáraljai szép tanitó- kisasszunyba, s csakhamar feledte a patymári ró­zsákat. Három hónapig tartott a boldog vőlegénység s ez idő alatt minden héten legalább is egyszer ellátogatott a szép Klárikához, még pedig lóháton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom