Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-01-24 / 4. szám

— Halálozás. Z s i n k ó István a pécsi j székeskáptalan szeniora, aranymisés nagy­prépost, pénteken hajnalban 87 éves korá­ban meghalt. A boldogult általánosan tisz­telt alakja volt a pécsi káptalannak. Halála széles körökben mély részvétet keltett, a szegények bőkezű jótevőjüket vesztették el benne. — A hazai aszfaltipar részvénytársaság vá­rosunk elöljáróságához ajáulatot nyújtott be a jár­daburkolatok aszfaltirozására. Mostani pénzviszo- uyaink közt sajnos nem igeu van kilátás arra, hogy az ajánlatot elfogadhassa a képviselő-testület, de a jövőben bizonnyára erre is rá fogunk térni, mert hiszen Szegzárdnál kisebb városok is behozták az aszfaltburkolást. Egy évtized óta hazánkban a kö­vetkező városokban lettek aszfaltburkolatok fektetve u. in. Budapest, Arad, Baja, Battonya, Brassó, Belényes, Debrecen Detta, Eger, Eszék, Fehér­templom, Gjőr, üalanthk, Hódmező-Vásárhely. Ka­posvár, Karánsebes, Kecskemét, Lippa, Lugos. Makó, Mohács, M.-Szigeth. N.-Várad, N.-Szalonta, N -Lak, N.-Becskerek, N.-Szt-Miklós, 0-Beese, Pápa, Pan- csova, Pankota, Pécs, Pécska, Pozsony, Szabadka, Szatmár, Szarvas, Szeged, Szombathely, Szentes, Szeghalom, Segesvár, Temesvár, Ungvár, Újvidék, Tisza-Ujlak, Uj-Szt-Anna, Versec, Vinga, Zágráb, Z.-Egerszeg, Zombor, Zenta, Zsombolya stb., és pedig azon okból, mert alapos tanulmányozások után, a városok azon meggyőződésre jutottak, hogy az aszfaltburkolat olcsósági, tisztasági, tartóssági, és egészségi szempontokból minden más bármely néven nevezendő burkolatot háttérbe szőrit. Az asz­falt olcsóbb mint a keramit, s járdának sokkal cél­szerűbb. Az aszfaltjárda burkolatok előnyei már annyira ismertek, hogy azokkal bővebben foglal­kozni nem tartjuk szükségesnek. Ma mái általáno­san tudva van, hogy az aszfaltjárda nem luxus, hanem valódi szükséget pótol, mert nemcsak min­den varosnak díszére válik, de tiszta egyenletes felületénél fogva rendkívüli kényelmes is, tartóssága pedig vetekedik a legjobb gránittal, de ennél sok­kal olcsóbb, fentartása pedig könnyen és csekély költséggel eszközölhető. Könnyen érthető tehát, hogy ma már minden városban, hol uj burkolatok létesittetnek kizárólag csakis aszfaltburkolatok al­kalmaztatnak. A társasági ajánlatok egységárai a következők: 1. Földmunka, a régi járda felbontása, a talaj felásása elegyengetése és csömöszölése négy- szögmóterenként 7 kr. 2. Járda 10 cm. erős beton­alapra öntött 2. cm. vastag aszfaltrétegből, négy- szögmóterenként 3 frt 80 kr. 3. Kapubejárat, 12 cm. vastag betonra öntött kettős rétegű 3 cm. vas­tag aszfaltburkolat, négyszögméterenkónt 5 frt 10 kr. 4. Járdaszegély, egy sor lapra fektetett 20, 10, 8 cm. méretű cementtel ragasztott és betonba ágyazott első minőségű budapesti keramitból folyó- méterenkint 1 frt 40 kr. 5 Kocsifeljáró szegély, háromszor lapra fektetett 20, 10, 8 cm. méretű betonba ágyazott és cementtel ragasztott fonti he- sonnemü keramitból folyó métereokint 4 frt, 6. Jótállás, az általunk készitendő burkolatokért öt évi ingyenes jótállást fogunk vállalni. — 7. Fentartás, a jótállási idő eltelte után a város kivánatára készek vagyunk a burkolatok fentartá- sát további 10 egymásutáni éven át — a burko­lat egész területe után évenkét és négyszögméte- renkónt fizetendő 7 kr dijórt teljesíteni. 8. Fizetés. Készek kereseti követelésüket 20 egyenlő félévi törlesztésekben is elfogadni akként, hogy részükre az átvétel napjától számitandólag és az egyes rész­letek esedékességével egyidejűleg a mindenkori hátralékos tartozás után félévenként előlegesen ő% kamat fizettetik. — Eljegyzés. Magda Pál Pécs városi elemi iskola tanára eljegyezte Csullag Mihály urodalmi gazdatiszt leányát, Terézt Uj-Dalmandról. — Kinevezés. Az igazságügy miniszter Unter­müller Lajos szegzárdi kir. járásbirósági dijnokot a gödöllői kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki, — Rossz útban is eldöcög a tolvaj szekér. Rudolf Márton szegzárdi lakos a múlt kedden ugyancsak megrakta szekerét a hegyi erdőben tűzi­fával. A nagy sártól jóformán járhatlan útban az állatkínzó tolvaj vagy 2 méterre való tűzifát rakott szekerére és szállította be lakására, hol azután az ellopott fát meg is találták. A tolvajt feljelentették, a fát pedig az uraddom a szegzárdi népkonyhának adományozta. — Körözés. A szabadkai törvényszék Sulyok Gábor, csalás vétsége miatt elitéit madocsai lakost, mivel időközben ismeretlen helyre távozott, ország­szerte körözteti. — Megverte az apósát. Preimayer Ferenc szegzárdi lakos folyó hó 13-án alaposan összekü­lönbözött a feleségével. — Az asszony az apjához ment panaszkodni s midőn ez a lányával tett go­rombaságokért a férjet felelősségre vonta, Peimayer egy doronggal őt súlyosan megverte. Az esetet fel­jelentették. 4. ____________________________________ — Ankét a műbortörvény revíziójáról. Az a mozgalom, mely az országos gazdasági egyesü­let körében a mübortörvény hibás és a gyakorlat­ban be nem vált rendelkezéseinek megváltoztatása érdekében nemrég megindult, mari, eredményre vezetett. A földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy január hónap vége felé nagyobbszabásu szak- értekezletet hiv egybe, mely behatóan fogja meg­vitatni a mübortörvény revíziójának kérdését. — A miniszternek az a terve, hogy a törvény életbelép­tetésekor kibocsátott végrehajtási rendeletet vissza­vonja es uj végrehajtási rendelet keretében korri- gálja, a réginek hibáit sőt — ha lehetséges — még a törvény hiányosságait is. A pécsi borkeres­kedők kezdeményezésére az összes magyarországi borkereskedők mozgalmat indítottak, melynek célja elérni azt, hogy a törvény a legszigorúbban bün­tesse a tényleges műborgyártást, de megkímélje a borkereskedőket a hatósági fölösleges zaklatás le­hetőségétől, hogy tekintettel legyen a magyar bor­kereskedelem jó hírnevére, hogy megvédje a bor­kereskedelmet, ezen első rangú kereskedelmi és gazdasági tényezőt az őt veszélyeztető, célra nem vezető illetéktelen ellenőrzéstől. A borkereskedők azt akarják elérni, hogy a törvény nem csupán a termelőknek, hanem a tisztességes borkereskede­lem érdekeit is védje meg. — Veszedelmes ebmarás Bátaszéken teg­nap reggel egy veszett kutya utcahosszat rohant s az útjába eső állatokat és 9 egyént mart meg. — Szerencsétlenség egy gőzmalomban. Szeg- zárdon a Fülöp-testvérek gőzmalmában szerdán este a géphajtószij oly szerencsétlenül kapta el Pavlik Vince molnár tanonc jobbkarját, hogy súlyosan megsebesülve a kórtiázba kellett szállítani. VIDÉK. Tolnai csendélet. (Tek. Nunkovits Ferenc főszolgabíró ur jóakaratu figyelmébe ajánlva.) A minap darab kenyeret vitt a cseléd egy koldusnak, ki azt el nem fogadva, azt mondta a cselédnek, hogy mit gondol ... ón mindig csak kenyeret egyem! Ha nem tetszik a kenyér — volt a válasz, akkor ne járjon koldulni ... de szavait még be sem fejezte a cseléd, olyan nyaklevest ka­pott a koldus uraságtól, hogy a pofon hangjára kisiettem a folyosóra és . . . kaptam annyi go­rombaságot, hogy sietve visszavonultam. Megen­gedem — ez kivételes eset, de ez alkalomból el­mondok a tolnai csendéletből egyetmást, úgy a mint azt tapasztaltam, úgy a mint van. Nálunk a koldusok rémei a lakosoknak, nincs nap hol 15—20 koldus meg nem fordul egy-egy házban ; mind vidéki és német, ép, egészséges, kik mesterségszerüleg gyakorolják a kéregetést. Szemtelenek, betolakodnak a szobákba s ha nem kapnak kívánságukhoz képest, durva gorombaság­gal fizetnek. Az utóbbi időben már tűrhetetlenné vált a dolog, hiába rendőrbiztos és rendőrség. A ki némileg figyelemmel kisóri ezeknek a kéregető dologkerülőknek életét, kell, hogy megbotránkoz- zék rajtuk. Télen itthon vannak a hajósok, a Dunaszabá- lyozás munkásai és a kömivesek, kiknek száma több száz — különösen az utóbbiak végtelen sok panaszra adnak alkalmat. Beggel 9 órakor kelnek fel, megreggelizve s rágyújtva sétára indulnak, rendesen 11 óratájban a belváros népesebb utcáin csoportosulnak, a járdát ilyenkor használni nem ajánlatos ; az arra menő legjobban cselekszik, ha letér a járdáról. A cselédeket, ha van hó, azzal dobálják meg, annak hiányában olyan megjegyzé­seket vágnak fejéhez, melyek felérnek a kődóbás- sal is. Ha esküvőre indul valamely ismertebb le­ány násznépével, ami igy tél idején gyakrabban megesik, az ácsorgó legény csoport százakra szapo­rodik és a mennyasszony mig végig megy a jár­dán alakult sorfalakon — megszenvedett az ifjú­kor minden megtörtént és meg nem történt téve­dései miatt. Néha a szemérmetlen megjegyzések raja, mint a zápor hull fejére. Az intelligenciához tartozó nőknek is végtelen sokat kell türniök e durva csoportoktól, ha le nem térnek a járdáról. Ha kitér a járdáról és a sarat tapossa, trágár megjegyzések közben óriási röhögés kiséri, Déli 1 órakor oszlanak a csoportok, kiki haza siet egy kis munkát végezni, esetleg főzni segíteni, fát vágni, 4 óratájban van az ebéd, melynek elfo­gyasztása után újabb csoportosulások vannak. Jaj annak a cselédnek, mely ilyenkor a járdán végig halad — azt végig inzuhálják, ha tetszik neki, vagy ___________TOLNAVÁHMEGm nem . Persze a sötétség leple alatt megjárja néha más is, kinek az a furcsa udvarlási mód éppen nincs ínyére. E napokban egy uriasszony a főtéren végig sétált este 6 óra tájban — kendőben, s ez volt veszte, a homályban nem igen tudták megkülön­böztetni s azon hiszemben, hogy valami cselédféle, vagy 20 legény incselkedett vele dacára indigná- lódó kífakadásainak, sikoltozásának. 7—8 óra után este végig haladnak egy-egy harmonika hangjai mellett — minden, kapuban elvesztve egy egy le­gényt, ki nem ritkán szemérmetlen módon udva­rol kedvesének. Vasár-és ünnepnapokon van tánc a korcsmák­ban, ilyenkor Sodorna és Gomorha pusztulásnak előjátéka újra felujul. A legrosszabb a dologban, hogy mindezt az iskolás gyermekek nagy figyelem­mel végig kisérik, ezek képezik a nevető publiku­mot a játékhoz — nappal az utcán, este a korcs­mákban. A vasárnapi táncmulatságot késő éjsza­káig, sőt nem ritkán reggelig virrasztják az isko­lás gyermekek. A minap egy V-ik osztálybeli fiút a hitoktató káplán megvert, mert a fiú a korcsmá­ban töltve az időt leckéjét nem tanulta meg. A fiú apja csak annyit izent a tisztelendő urnák : mond meg a papnak, hogyha mégegyszer megver, akkor éles késsel megyek a plébániára és feihasi- tom a . . . . A farsangban aztán rendeznek egyes házak­ban és korcsmákban az ifjú csemetéknek, a 10— 14 éves iskolás gyermekeknek táncmulatságot. Hi­ába iniDden tiltakozás a tanítóság részéről. A múlt farsangban egy korcsmáros táncmulatságot óhaj­tott rendezni s emiatt az iskolaszéki elnöktől kért engedelmet, ki azt megtagadta, hivatkozva az er­kölcstelen dolgokra és főleg egészségi szempont­ból tiltakozott ellene, de azért a bált sok fürfang alkalmazása mellett megtartották. Volna még több említésre méltó dolog, ez idő szerint azonban ennyi elég s ha járásunk fő- szolgabirája, kit erélyessége, tapintatos, de egy­úttal szigorú és igazságos eljárása jellemez, meg­szívleli kérelmünket, akkor újabb erőt merítünk s folytatjuk a tolnai csendélet ismertetését. Ezeket a fent leirt dolgokat Tolnán minden jobb ízlésű egyén tudja és panaszolja, tudja az elöljáróság és a rend­őrség, de tehetetlen ennyi durvasággal szemben. Nálunk a koldusok, téli vakációt élvező ifjú hajó­sok és nagyszámú kömives legények dominálják a helyzetet, különösen most a farsang idejében ők okupálják a várost. Lord Cynló. Tamási.- - Községi képviselő-testületi tagok választása. Folyó hó 20-án ment vegbe Tamásiban a községi képviselő tagok választása. Ezen választás ismét a néppárt teljes veresé­gével végződött; a mennyiben 11 rendes és 6 meg­választott póttag közül csak 1 rendes és 5 pótta­got bírtak a néppártiak a községi képviselő testü­letbe juttatni. Megválasztattak a felső-kerületben : rendes tagok: ifj. Köszörűs János 200, ifj. Tóth István 148, Ivan István 147, id. Simon György 146, Lendvai Márton 142, Bagoly János 141, iiutflesz János 132 és Molnár Pál 126 szavazattal ; — pót­tagokul: Kurucz Ferenc (néppárti) 116, Sándor Ign-m (néppárti) 115 és Nyimi Tóth Ferenc 114 szavazattal. Az alsó-kerületben : rendes tagok : Tóth László József 151, Csizmazia József (néppárti) 148 és Kaszás József 138 szavazatai; póttagok: ifj. Fiola Pál (néppárti) 136, Kántor György (néppárti) 134 és Fiola József (néppárti) 134 szavazattal. Dombóvár. Szokatlan kacsa gágogásra ébredt folyó hó 16- és 17-dike közti éjjel Salamon Imre uaki la­kos. Az udvarában levő baromfi ólból két hízott kacsát akart elemelni Adamcs Pál csavargó kanász, azonban itt nem volt oly szerencsés, mint Tormási Jánosnál, a kitől már előbbre egy ludat lopott, mert Salamon Imre fiával és háznépével elcsípte s még az ej folyamán átadta a községi őrnek, a ki a községi fogházba bezárta. Pintér Jáuos községi őr­nek nagy volt a csodálkozása, mikor reggel a bör­tön helyiségbe nyitva Adanics Pált halva találta. Az esetről azonnal jelentést tett az elöljáróság a dombóvári főszolgabírónak, a ki — Salamon Imre vallomása alapján — Adanics Pál elhalálozását gyanúsnak találván, áttette az ügyet a tamásii já­rásbírósághoz. Ezen bíróság kiküldötte folyó hó 19-ón a vizsgálatot megtartotta, amelynek folyamán lesz megállapítandó, hogy Adanics Pálnak a köz­ségi fogházban történt elhalálozását mi okozta ? 1897. január 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom