Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-09-19 / 38. szám

Ezután feleskették Müller János uj tanács- birót, S z é k y Géza egyházmegyei aljegyzőt, továbbá M á t h i s Kálmán és Bodnár István tb. aljegyzőket, úgyszintén az eskütételre jelentkezett tanítókat is.

S z i 1 a s s y Aladár gondnok a megválasztott tisztviselőket lelkes szavakban üdvözölte.

Erre a közgyűlés levonult a városházához és ennek nagytermében folytatta tanácskozását, a melyen jobbára belügyeket intéztek el.

Dömötör Lajos tanácsbiró indítványára a közgyűlés C s e k e y István távozó esperesnél — kiváló érdemeire való tekintetből az esperesi címet örökre meghagyta.

Nagyobb vitát csak a szegzárdi harmadik ta-» nitóság ügye okozott. Dömötör László presbiter ugyanis megfelebbezte özv. V á r k o n y i Endréné oki. kisdedovónő megválasztását. A közgyűlés azonban nem tárgyalta a felebbezést, mivel a miniszter fentartotta magának az államsegéllyel rendszeresített tanítói állásra nézve a megerősítés jogát s az ügy közigazgatási utón jelenleg az ő elbírálása alatt áll.

Délben banket volt a kaszinó helyiségében, a mely derült, vidám hangulatban folyt le. — S z i- 1 a s s y Aladár szellemes szavakban éltette a két esperest, C s e k e y Istvánt és D ö m ő k Pétert, a a fogyó és most kelő-holdat. Pap István a megválasztott uj tisztviselőket, dr. Müller János ta- nácsbirót, S z é k y Géza egyházi, M á t h i s Kálmán és Bodnár István világi tb. aljegyzőket éltette, kiknek nevében M á t h i s Kálmán mondott köszönetét.

Délután a gyűlést folytatták s este 8 órakor

ért véget.

KÖZSÉGI ÉLET.

Meghívó.

Tolnavármegye községi- és körjegyzőinek egylete által 1897. évi szeptember hó 23-án délelőtt 10 órakor Szegzárdon a vármegyeház nagytermében tartandó rendes közgyűlésre és az ezt megelőző napon vagyis szeptember hó 22 én délután 6 órakor a »Szegzárd szálló« 5. számú szobájában megtartandó választmányi gyűlésre.

A közgyűlés tárgysorozata:

1. Elnöki jelentés,

2. Az 1895. évi számadások megvizsgálásáról szóló bizottsági jelentés és ennek alapján a pénztárnok felmentése.

3. Az 1896-ik évi egyleti számadás megvizsgálása.

4. Az 1897. évi költségvetés megállapítása.

5. Pápay István mözsi jegyző s egyleti tag indítványa a pénztár kezelés és számvitelről szóló szabályrendelet 21-ik §-ának módosítása iránt.

6. A »Millennium« segély-alap létesítésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezet bemutatása.

7. Az országos központi jegyzői egylet által véleményezés végett kiadott indítványok nevezetesen :

a) a hagyatéki leltározási dijak felemelése tárgyában ;

b) az átvonuló katonaság részére kiszolgáltatandó előfogatok dijainak felemelése tárgyában;

c) a községeknek, illetőleg a községi és körjegyzőknek mindennemű köztartozások behajtásának kötelezettsége aluli felmentése tárgyában.

8. A dunántúli közművelődési egyesület meg- keresvénye tagok gyűjtése iránt.

9. Simon István volt harci jegyzőnek az egy- letbőli kilépése.

10. Az országos központi jegyző-egylet módosított alapszabályainak tervezete.

11. Jelentés arról, hogy a »Millennáris« évnek a jegyzők nyágdijazásánál háromszorosan leendő számítását a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium nem engedélyezte.

12. Az országos központi jegyző-egyleti közgyűlésre képviselők küldése.

13. Időközben beérkezett tárgyak.

Regölyön, 1897. szeptember 7-én.

Kerbolt István,

egyleti elnök.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél véglárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1897. évi szeptember hó 21 én.

Bodenbücher Györgyné és Csada Rozália ellen hatóság elleni erőszak miatt.

Angyal József ellen súlyos testi sértés miatt.

Beda Sándor ellen lopás miatt.

Törő István és Gyenei Gyula ellen sikkasztás

miatt.

Reiter Józsefné ellen lopás miatt.

1897. szeptember 19.

TOLNA VÁRMEGYE.

1897. évi szeptember hó 23-án.

Zselezen Ferenc ellen lopás miatt.

Bogár András allen hamis vád miatt.

_ Szántó János és Szántó Jánosné ellen hatóság elleni erőszak miatt.

— Gyilkosság — szerelemből. Julius havában történt az a szomorú eset, a melyben a folyó hó 14-én megtartott végtárgyaláson kérte számon az^ emberi igazságszolgáltatás egy gyilkos bűneit. lötíösi Istvánnak hívták. Gyenge, vézna és bágyadt alak; ki hitte volna, hogy embert is képes ölni? Együtt ittak a nagydoroghi korcsmában szeretőjének a férjével, egész délután. Szívesen beszélgettek, csak ott szunyadt mindkettőjük lelke mélységes fenekén a vad gyűlölet, a féltékenység átkos érzése. 7óttósi István Hanari István feleségével élt tiltott viszonyban. Az asszony csalta az urát, csalta a szeretőjét és legjobban önmagát. Amikor megunta férjét, mást választott, amidőn ráunt erre is, Töttösihez szegődött. És amikor feldúlta ennek a lélek nyugalmát, vissza akart menni újra a férjéhez, hogy élőről kezdje bűnös játékát. Ily érzelmek között ivogattak együtt a vetély»társak: a férj és az asszony szeretője. És ahogy elhagyták a korcsmát, szóváltás támadt közöttük, Hauari felrúgta Töttösit, és ez kést szúrt Hanariba, hogy pár pillanat múlva kilehelte életét. Szánalmas eset! Az ember képzelete megáll, amikor kutatja a cselekvés rugóit. Egy bágyadt, bárgyú alak, szemeiben a kifejezéstelen ürességgel, látszólag azzal az apathi- ával, amely még cselekvése fontosságát sem fogja fel, —■ megöl egy délceg óriást. A modern Dávid és Góliáth harca, de nem a népek dicsősége, hanem egy asszony miatt. Részegséggel menti magát. És van e hatalmasabb igazság? Vagy az asszony által felzaklatott szenvedély, a lélekben összeütköző érzelmek, a vetélytárs megszégyenítő rugdosása ott a falu közepén nem részegit-e ? Az asszony, akinek élete becstelen, célja a mások boldogtalanitása, aki csal férjet és szeretőt, játszik az izzó szenvedélyekkel, nem mámorit-e? És ki kéri számon a daemo- nok játékát? Eljön-e az igazság országa, amikor a bűnök szülőanyja éri el a megérdemelt büntetést . . . A törvényszék — elnök Selcz József, birak: Závody Albin és Aldor Ödön, jegyző Sándor József — dr. Sirsich György vád- és dr. Beöthy Károly védőbeszéde után a vádlottat hét évi fegyházra, öt évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítélte. A vádlott, aki az egész végtárgyalás folyamán csendesen ült, csak a közvádló végső szavaira rezzen össze, mintha csak akkor tudta volna, hogy embert ölt. Amikor az Ítéletet kihirdetik, kapkod, fuldokol, percekig tusázik önmagával, könnyei között vezeti a két fegyveres fogházőr vissza a cellájába.

— A jó kedvű adakozó. Drinóczy Nihály 1896. december 20-án reggel a dr. S t r a s- s e r Imre által bérelt gróf A p p o n y i Sándor-féle uradalomhoz tartozó felsőrácegresi pusztán futóhomok megkötése végett beültetett 8 drb fenyőfát 80 frt értékben kivágott, azokat elvitte Pálfára, 4-et közülök elrejtett 7urcár Mihály tanító házában — ennek tudta nélkül — a másik 4 drbot pedig a községbeli gyermekek között karácsonyfa gyanánt széjjel osztotta. A beismerésben levő jókedvű adakozót a törvényszék 1 havi fogházra ítélte, miben vádlott meg is nyugodott.

— Egy csutora borért. R a f a j 1 o v i t s

Mihály, ki Imre Lajos medinai korcsmáros szolgálatában állott, úgy K r s z t i c s László, ki egy ideig napszámosként volt nála alkalmazva, a folyó hó 14-én tartott végtárgyaláson beismerték, hogy Rafajlovits Mihály a présház tetejének felemelése után bemászott káros présházába s 'onnan — mialatt Krsztics László a présházon kivül várakozott — egy csutora bort hozott, mit aztán közösen megittak. Imre Lajos azonban a tárgyaláson nem jelent meg és igy a tulajdonképeni bünszerző a magánvádra üldözendő bűncselekmény következménye alól, vád nein létében, szabadult; Krsztics pedig kapott az egy csutora borért, amelynek csak felét ha megitta, 6 havi börtönt s 3 évi hivatalvesztést.

IRODALOM.

— Szalay Fruzina *Egy marék Virág« c. költeményre előfizetési felhivás jelent meg, melyet az «Athenaeum« irodalmi társulat könyvkiadóhivatala tesz közzé. Szalay Fruzina költeményeinek ezen 20 ivre terjedő sorozata a folyó év őszén jelenik meg rendkívül diszes kiállításban — Ára disz- kötésben 3 forint.

— Budapesti Napló, az újságírók lapja.

Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizennyolc magyar újságírónak az esetére, akik, hogy függetlenítsék magukat minden politikai befolyás és vállalkozó tőke nyűge alól, megalapították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Napi ó-t. A lelkes kis csapat most, egy esztendő leforgása után a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgáltatója lett. Magával hozván fényes és jóhirü irói neveket, bámu5.

latos szorgalommal és kitartással gyüjtvén mindennap össze mindazt, a mi e szerkesztőség, e lap szabadelvű és feltétlenül minden irányban független politikájának, nemzeti érzületének és magas Ízlésének minden huszonnégy órájában ismétlődő bizonyságát adja : — a Budapesti Napló ma már nemcsak keletkezésének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felköltésében is eddig nem látott példát mutat. És minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló alapitói megérdemlik ezt a támogatást. A Budapesti Napló-nak friss és megbizható értesülései, komoly, tartalmas politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a fiatal, de politikai súlyra máris döntő jelentőségű újság véleményét, tárcarovatának magas irodalmi színvonala, gazdag informativ anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő ötletes, változatos, eleven rovatai, és mindenrendü közleményeinek . változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló fényesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is, amely megjelenését megelőzte. A Budapesti Napló szerkesztősége és olvasóközönsége közt páratlanul meleg és szives viszony fejlődött ki, Naponkint jelentkezik ez a Szerkesztői üzenetek rovatában. A magyar közönség nekünk családunk. A Budapesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hirlapirói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiáira appellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy szeretettel karolta fel az ügyét az első perctől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve, szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Vészi József főszerkesztő, Braun Sándor felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Márkus József, dr. Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Molnár Éerenc, Papp Dániel, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán napról- napra egész erejét, -egész lelkesedését, összes hirlapirói kvalitásait viszi a harcba. Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak diszes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gusztáv, Bessenyey Ferencz, Békéd Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Géczy István, dr. Hágára Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Malonyay Dezső, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, dr. Szántó Kálmán, Tömörkény István és Tutsek Anna neveit említjük most. Ez rugója a Budapesti Napló eddigi példátlan nagy sikerének és biztosítéka jövendő szilárd exisztenciájának. És még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a közönségé, amely semmiféle idegen tőke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar nemzeti ügynek és a magyar szabadelvüségnek az érdekeit szolgálja: ebben a függetlenségben semmihez sem hasonlítható, hatalmas erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a Budapesti Naplóra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar irók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik.

Meghaltak Szegzárdon:

f. évi szeptember hó 12—19-ig:

László Ferenc, 54 éves, májsorvadás.

Strott Irén, 5 hónapos, gyermekaszály.

Simon Ilona, 7 hónapos, bélhurut.

Ferger Ferenc, 2 éves, agyhártyagyulladás.

KÖZGAZDASÁG.

— Állategészségügyi kimutatás. A föld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén előfordult ragadós állati betegségek szept. 8-án constatált állásáról következő kimutatást tette közzé. Lépfene: Szálka 1 udvar. Veszettség: Szegzárd 1 u. Udvari 1 udvar, összesen 2 község, 2 udvar. Takonykor és berféreg: Kajdacs 1 udvar. Kis-Székely 1 u., Nagy-Dorogh 1 udvar. Tótkeszi 1 u., összesen 4 község 4 udvar. Ragadós száj és körömfájás: N.- Szokoly 28 u. Juhhimlő: Gyönk 1 u. Sertésor- bánc: Gindli-Család 1., Györköny 3 u., Ocsény 1 u,, puszta Szemcse-Csehi 1 u., Tótkeszi 1 u. ösz- szesen 5 község 7 udvar. Sertésvész: Agárd, A.- Nyék, Apáti, Alsó-Nána, Báttaszék, Belac, Bonyhád, Bölcske, Börzsöny, Decs, D.-Földvár, Duna-Szent- György, Fadd, Felső-Nána, Gindli-Család, Gerjen, Gyönk, Grábóc, Kónyi, Madocsa, Majsa, Medina, Mőcsény, Mucsi, Nagy-Dorogh, Nagy-Kajdacs, N.- Szokoly, Ó-Dombóvár, Paks, Pálfa, Pilis, Simon- tornya, Szedres, Szemcse-Csehi, Szegzárd, Tamási, Udvari, Uj-Dombóvár, Váralja, összesen 39 község.