Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-06-20 / 25. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1897. junius 20. nek észbeli tehetsége nem elegendő a követelmények teljesítésére, ne erőltesse gyermekét a tudományos pályára, még az esetben sem, ha vagyont is hagyhatna számára. Vessük el az előítéletet, ha tanult osztályhoz is tartozunk, adjuk fiainkat inkább tisz- teséges iparosoknak, kereskedőknek oda, hová inkább a praktikus felfogás szükséges. Ma az iparos, kereskedő époly tiszteletre méltó egyén az államban, mint az, ki a tudománynyal foglalkozik, mert az állam hatalmának emelésére épugy szükséges az iparos, a kereskedő, mint a tudós, költő avagy művész. Az állam csak akkor erős és hatalmas, a honpolgárok csak akkor boldogok, ha a tudomány és művészet, az iparés kereskedelem egyformán fejlett. Vigyázzanak tehát a szülők, hogy ne nyűgöket és proletárokat, hanem hasznos és derék polgárokat neveljenek a társadalomnak, kik szorgalmuk és munkásságuk által édes hazánk fényét és dicsőségét növeljék, erősítsék és fejleszszék, hogy igy boldog legyen hazánk és boldog az abban élő nemzet. Auerbach Lip ót, a szegzárdi főgimnázium tanára. Perczel Dezső belügyminiszter válasza a mezei munkáskérdés tárgyában hozzá intézett interpellációra. — Elmondotta a képviselőin« junius hó 12-iki ülésén — Perczel Dezső belügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A hozzám intézett interpellációra a választ azonnal megadni áivánom. Természetesen nem terje-zkedhetem ki azon konkrét esetekre, a melyek a t képviselő urnák fonalul szolgáltak a kiindulásra. A mint máltóztatik tudni, úgy a nádudvari, mint a szerbelemén esetekre nézve a vizsgálat még folyamatban van és még befejezve nincs, igy tehát a vizsgálat van hivatva a valódi tényállást kideríteni, a mely úgy rendes bünvizsgálati utón valamint a fegyverhasználat folytán csendőrhadbirósági utón is folyamatban van. így pusztán a hozzám intézett kérdésekre kívánok válaszolni. Az első pontban azt kérdi a t. képviselő ur: (Olvassa) „Van-e tudomása a belügyminiszternek, hogy az országnak leginkább alföldi részeiben a mezei munkások az aratási és egyéb mezei munkálatok teljesítésének megtagadására készülnek ?“ T. ház, a belügyi kormányzatnak van tudomása arról, hogy egyes lelketlen izgatok feladatul tűzték ki maguknak, hogy az ország azon részeiben, a hol a földművelés legjobban van elterjedve és a hol majdnem az egyedüli foglalkozás, az ipar és kereskedelem hiányában, hogy ott, a hol eddig a munkások az aratási és egyéb gazdasági munkálatokat mindig készséggel teljesítették, arra bírják az illetőket, hogy teljesen indokolatlan követelésekkel álljanak elő és a mennyiben ezen követeléseket a birtokosok és földtulajdonosok nem teljesitenék, akkor majdan — nem most — egyelőre kijelentve, hogy a szerződéseket betartani kívánják, majd akkor, mikor már késő lesz arról gondoskodni, hogy akár gépek állíttassanak be, akár más vidéki helyekről szerzett aratókra bizas- sók a betakarítási munka, hirtelen megtagadják a munkát és az által zavarba hozzák a földtulajdonost. a ki aztán igy kénytelen lesz azt nézni, hogy miként csurog ki a termés a kalászból, vagy pedig kénytelen a legexorbitansabb követeléseket is teljesíteni. Erről tudomásuk van a helyi hatóságoknak, de tudomása van a kormánynak is, valamint arról is, hogy leginkább olyanok az izgatok, a kiknek egy talpalatnyi földjük nincs, a mi természetes dolog is, de még olyanok is, a kiknek kezében soha sem kapa, sem kasza nem volt, ezen utón nem keresték kenyerüket és valószínűleg ezután sem fogják ez utón keresni. Ez az, a mit az első pontra nézve mondhatok. A második pont igy szól (olvassa): „Szán- dékozi' -e a belügyminiszter ur odahatni, hogy a munkaadó és esetleg a mezei munkások közt mutatkozó ellentétes érdekek a méltányosság korlátái között kiegyenlittetvén, a mezei munkások az elvállalt munkálatokat teljesítsék? E tekintetben is igenlöleg válaszolhatok és úgy a magam részéről, mint az e tekintetben épen annyira hivatott földmivelésiigyi miniszter kollegám részéről is kijelenthetem, hogy e tekintetben minden tőlünk telhetőt megteszünk arra, hogy fel- világosiltassanak az illető munkások, hogy saját érdekeik ellen járnak el, midőn ily meggondolatlan sztrájkba fognak, mert nagyon természetes, hogy ha az illető földbirtokos magát ellátja aratógéppel, ennek a költségei nem olyanok, hogy ha a muu- kásek aztán a jövő évben észre térnek, hogy azt t lidegenithesse, vagy csűrében hagyhassa, hanem továbbra is az arató géppel fog dolgozni, vagy pedig, ha akár távolabbi vidékről, akár a szomszédos Krajuából hozatna munkásokat, nagyon természetes, hogy a legközelebbi esztendőben is, miután a helybeliek c>erben hagyták őt, a connexiót továbbra is fentartja velük és az aratási munkálatot velük fogja végeztetni. Szükséges tehát, hogy fel- világosittassék a munkásnép, hogy ne higyjo azt, hogy ha megtagadják a inuukát és kárt is tesznek, a mint kétségtelen, hogy kárt tesznek az illető tulajdonosnak vagy bérlőnek, de első sorban is masuknak tesznek kárt, saját megélhetésüket veszélyeztetik. (Úgy van! ügy van!) Ezt az állam sem nézheti egykedvűen, mert nemcsak a t. interpelláló képviselő ur által felhozott szempontokat kell tekintetbe venni, hanem azt is, hogy nemcsak a munkás veszíti el saját maira és családja kenyerét egy évre, nemcsak a földbirtokos veszti el a termést azáltal, hogy az kic-urog és az időjárás folytán összeaszik, vagy esőzések folytán elvész, hanem az állam is elveszti az adóalapot. (Úgy van! ügy van!) mert a jövő évben sem a földbirtokos vagy bérlő, sem a munkás fizetni nem tud. S igy az állam léte is mintegy veszélyeztetve, mindenesetre érdekelve van. Ahol tehát csakugyan van ok, a mely jog és méltányosság szerint az érdekek kiegyenlítését követeli, ott a kormány e ezélból úgy saját közegei, mint a gazdasági egy sületek figyelmének legmelegebben való felhívása által mindent elkövet. A harmadik pont igy szól (olvassa): „Arneny- nyiben ez kivihető npm volna, szándékozik-e a belügyminiszter ur minden törvényes intézkedést megtenni, hegy a gazdák az aratási és egyéb mezei munka elvégzésére vidéki muukásokat kaphassanak, esetleg mezei munkára a katonaságot alkalmazhassák s hogy ezen munkások zavartalan munkálkodása biztosíttassák?“ E tekintetben is mindent előkészített a kormány és meg fog tenni a jövőben is mindent, hogy ott, ahol a munkások mind e kísérletek daczára is vonakodnak szerződési kötelezettségüknek eleget tenni, szóval reuitensked- nek, munkába állani nem akarnak : az illető gazdáknak ez iránti megkeresésére vidéki munkások bocsáttassanak rendelkezésére. (Á talános élénk helyeslés.) Az iránt hogy a katonaság felhasználható lesz-e, még véglegesen nem válaszolhatok, de igenis tárgyalások vannak az iránt is folyamatban (Általános élénk helyeslés és tetszés) és nem kétlem, hogy ha a kényszerűség és végszükség arra fogja kötelezni a hadügyi kormányt, a hadügyi kormány is a maga részéről készségesen fogja a bel ügyi és földmivelósügyi kormányzat megkereséseit támogatni. (Általános ólónk helyeslés). Ami pedig azt illeti, hogy a kormány a vidéki munkások zavartalan munkálkodását biztosítani hajlandó-e, teljes őszinteséggel kell kijelentenem, hogy a kormány igenis a leghatározottabban el van tökéivé, hogy a most rendelkezésére álló törvényes eszközök legszigorúbb és 1 ög k éri e 1 h e t e tie n eh b alkalmazásával fog eljárni és mindenesetre elég erős és elég elhatározott lesz arra hogy a hol a helybeli munkások dolgozni nem akarnak, az odahozott vidéki munkásokat a munkában meg ne akadályozzák. (Általános élénk helyeslés.) Ez az t. ház, amit az interpellációra ez idő szerint valaszolandónak tartottam és kérem a t. házat móltóztassók válaszomat tudomásul venni. (Általános helyesles.) Makfalvay a választ köszönettel tudomásul veszi. VÁRMEGYE. — A millennáris év háromszoros beszámítását vármegyénk a községi és körjegyzői nyugdíj jogosultságának megállapításánál a belügyminiszter nem engedélyezte s az erre vonatkozó megyei közgyűlési határozatot nem hagyta jóvá. »Mert a jegyzői nyugdíj-alapnak az 1896. évi számadási kivonat szerint csak 77.893 frt 60 kr kamatozó tőkéje van ; mig ezzel szemben a folyó évi ápril 13-án kiállított pénztári kimutatás szerint az évi ellátások összege (nyugdíj, nevelési pótlék és segély) 13.016 frt 90 krt tesz ki. Miután a kamat, valamint a községek és tagok által fizetett évi járulékok a szükségletet nem fedezik, sőt azok fedezhetése tekintetéből részben a tőke is igénybe vétetett — az alap ily kedvezőtlen vagyoni állapota mellett a kedvezményes beszámítást nem engedélyezhette.» — A dunaföldvári külön állami anyakönyvvezetői állás létesítése ügyében a köz- igazgatási bizottság alaposan megokolt fölterjesztést intézett a belügyminiszterhez, melyben kifejti, hogy a szegzárdi és dunaföldvári anyakönyvi ügyforgalom között csak igen jelentéktelen különbözet mutatkozik, és igy nagyon méltányos és indokolt, hogy a mindinkább szaporodó ügyforgalom tekintetbe vételével ott egy 600 frt évi javadalmazással ellátandó állami anyakönyvvezetői állás rendszeresittessék. — Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. Magyar kir. fóldmivelésügyminiszter 1896. évi 80.595. számú határozata: Magánut használata, ha az tilalmazva, illetve az ut tilalomjellel ellátva nincs, az 1894. évi XII. t. cikk 95. §. i) pontjába ütköző mezőrendőri kihágást nem képez. — Belügyminiszter 1897. évi 39.258. szám. Színház nyitási engedély megadása csak rendészeti vagy egyéb köztekintetekből szükséges feltételek teljesítésétől tehető függővé- — Pénzügyminiszter 1895. évi 76.296. Házbéradó alá azok a mellékjárulékok is bevallandók, melyeket a tulajdonos vízvezeték, éjjeli világítás s szemétkihordás címén húz. Pénzügyminiszter 1896. évi 75.455. sz. Lacikonyháknak szeszt, szesznagykereskedőtől bevásárolni tilos. — Pénzügyminiszter 1895. évi 31.262. sz. Az ár mentesítő társulatok által egyes felektől megvett védművek vételáráról kiállított nyugták bélyegkötelesek. = A pécsi kir. ítélőtáblának 1896. évi február 11-én 302/B. sz. alatt hozott végzése: Az állami anyakönyvekr'ól szóló törvény 80. §-ában kihágásnak minősített cselekményekért kiszabott jénz- birság behajthatatlanság esetén helyettesíthető ugyan megfelelő tartamú elzárással, de ha jogerős marasztaló Ítéletben a pénzbüntetésnek elzárással való helyettesítése iránt rendelkezés nem foglaltatik, utóbb a behajthatatlannak bizonyult pénzbírság elzárásra már nem változtatható át. — Vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1897. évi 28.902. sz. alatt kelt határozata. Az 1895. évi október hó 1-ig közhitelesseggel vezetett felekezeti anyakönyvek kiigazítási eljárása hivatalból is megindítandó. Ezen anyakönyvekben a törvényes vagy törvénytelen gyanánt bejegyzett származási minőség adminisztratív utón is kiigazítható. Kath. önkormányzati gyűlés. A szegzárdi rom. kath. vallásu hívek űrnapján délután, a városház termében Wosinsky Mór esperes elnöklete alatt s az ő összehívása folytán népes értekezletet tartottak a kath. önkormányzati országos gyűlésre küldendő képviselő megválasztása és a választás előmunkálatai körüli teendők végett.
