Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-06-13 / 24. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE — A csendőrsóg köréből. Lovag Zgörszky László, csendőralezredes múlt csütörtökön és pén­teken városunkban tartózkodott s az itteni szakasz­parancsnokságot megvizsgálta ; mindent rendben ta­lált s megelégedésének adott kifejezést. Szegzárdra jövetele előtt a megyei őrsöket is megvizsgálta. Mint halljuk, tervbe van véve Szegzárdon október 1-től szárnyparancsnokság fölállítása s Buday Gyula főhadnagy szakaszparancsnokot megbízták, hogy a nagyobb személyzetű szárnyparancsnokság esetleges elhelyezésére alkalmas lakhelyiséget keressen, hol a tisztikar és az altisztek is benlakhatnának. — A szegzárdi kerékpáros egylet és a tol­nai csolnakázó egylet junius 20-án, Tolnán az uradalmi szigeten, közösen nyári mulatsá­got rendeznek. A rendező-bizottság élén Eliatschek Ede báró, a T. Cs. E. elnöke és Surányi Viktor, a Sz. K. E. elnöke állanak. Sorrend. Pont déli 12 órakor a »Sz. K. E.« verseny kirándulása Tolnára. A győzők számára a dijakat a Tolnai hölgyek vol­tak kegyesek felajánlani. Az elsőnek egy tölgy ko­szorú, a második és harmadiknak pedig egy na­gyobb s egy kisebb virágcsokor. Ezután a vendé­gek gyülekezése a »Tolnai Körben« (Casino) s in­nét 1 órakor átkelés a szigetre. Délután 2 órakor paprikás-hal-ebéd, 4—5 órakor csónakázás és tréfás gyakorlatok a vizen; 6 órától kezdve tánc. Belépti dij személyenként 1 korona, ebéddel együtt 3 ko­rona. Miután az ebéden résztvevők száma iránt a bizottságnak magát tájékoznia kell, tisztelettel kére­tik a n. é. közönség, hogy ebbeli szándékát pén­teken délután 5 óráig előjegyzés által nyilvánítani méltóztassék. Éppen ezért később érkező bejelenté­sek korlátolt számban s minden felelősség nélkül vehetők csak át. — Előjegyezni lehet Szegzárdon Sterner Károly ur üzletében, Tolnán pedig 7aubner S. és fia cég üzletében. Azon esetben, ha a mulat­ság megtartható méltánylást érdemlő esetet ki­véve — az előjegyzés kötelez. Különben tetszés sze­rinti egyéb kiszolgálásról a mulatság egész tartama alatt a szigeti vendéglős részéről szintén gondos­kodva van. A mulatság alatt váratlanul beálló rossz idő esetén a »Tolnai Kör« tágas helyiségei fognak a közönségnek rendelkezésére állani; azon esetben pedig, ha a tervezett mulatság napjának már reg­gelén látható, hogy azt megtartani nem lehet, úgy az a következő vasárnapra halasztatik. Ezen mulat­ság megtartása különben minden esetre jeleztetik, még pedig Szegzárdon a »Szegzárd Szállón,« Tol­nán pedig a »Tolnai Körön« kitűzött zászló által. — A Garay-szobor alapozási munkálalaival a szoborbizottság múlt csütörtökön tartott ülésében Szélig Gáspár építési vállalkozót bízta meg, ki a fölszólított vállalkozók között a legkedvezőbb aján­latot tette. Az alapozást 791 frt 34 krért vállalta el s a munkálatokat a héten már meg is kezdi. — Jégszükséglet beszerzése tárgyában Nm- kovick Ferenc főszolgabíró utasította Szegzárd köz­ség elöljáróságát, hogy a mészárosok, vendéglősök és cukrászok jégszükségleteit írja össze. Az érde­keltek megidéztetvén jégszükségletüket a következő képpen jelentették be : Szegzárd község 20, Simon Miklós korcsmáros 5, Tóth József korcsmáros 4, Piringer Ilona cukrász 40, Báli Antal korcsmáros 2, Hirschfeld Ignác mészáros 120, Hirschfeld Gyula mészáros 60, Hirschfeld Móric mészáros 100, Róth Ferenc mészáros 50, Hauk Antal mészáros 100, Kreskay Ferenc hentes 50, Dicenty Ferenc 60, In- zelt Gyula 80, Biró János korcsmáros 60, Vaskó József korcsmáros 15, Erdődi Lajos cukrász 40, Petrich Antal korcsmáros 10, Auth Menyhért korcs­máros 40 métermázsa jég átvételére hajlandóknak nyilatkoztak; összesen tehát 856 métermázsára rúg­na a jelentkezők jégszükséglete ; ezenkívül a tör­vényszéki fogház részére 30—35 kocsi jég szük­séges. A fentiek közül hiányzanak Mang János nagy vendéglős, Marx Ferenc kaszinói, Mózes Sándor köri, valamint a tisztviselő egyleti vállalkozó, a hen­tesek közül Zahratka és özv. Studerné, ezek jég- szükséglete is pedig számot tevő mennyiségre rúg. — A bátaszéki tűzoltó-egylet a pünkösdi ünnepek alatt részt vett az újvidéki Önkéntes tűz­oltó-egylet 25 éves jubileuma alkalmából tartott ünnepségeken. — A VI. országos tűzoltó szaktanfolyamra hívta föl a belügyminiszter a vármegyék figyelmét. Ezen tanfolyamot a budapesti önkéntes tűzoltó tes­tület rendezi augusztus 2-től 22-ig. Képesítő vizs­gák augusztus 19. és 21-én. Az írásbeli jelentkezés határideje julius 25-ike. A testület a szegényebb községek vagy testületek küldöttei részéről 25 in­gyenes elhelyezésről gondoskodik s az étkezés is kedvezményes árban történik. Tandíj, beiratási dij nincs. Az elméleti részt naponkint 8—11-ig adják elő, a gyakorlati részt pedig l/25—V28-ig. — Menház vezetőnő választás. A mözsi ál­landó gyermekmenedékház vezetőnőjévé Farkas Ju­liánná képesített menházvezetőnő választatott meg. — Jótékonysági pályázatok. Néhai Lymburg Styrum gróf által alapított tolnamegyei munkakép­telen és vagyontalan nemesek részére alapított si- montornyai menházban elhalálozás folytán egy ala­pítványi helyre pályázat van hirdetve. A kérvénye­zők, — kik tolnamegyei illetőségüket, kifogástalan erkölcsi viseletöket, teljes vagyontalanságukat vagy munkaképtelenségök és nemességöket igazoló ható­ságilag hitelesített bizonyítványokkal igazolják, — kérvényüket az alapítványra felügyelő választmány­hoz folyó évi julius 10-ig adhatják be ; a Széche- nyi-Kolonich alapítványnál pedig 28 hely van üre­sedésben, a mely 63 frtnyi segélypénzért kizárólag rom. kath. vallásu munkaképtelenek vagy vagyon­talanok pályázhatnak. A kérvények julius 1-ig a vallás- és közokt. miniszterhez címezve az illetékes egyházi főhatósághoz nyújtandók be. — Bezárt temető. A szegzárdi ev. ref. te­mető megtelvén, a bezárást a központi főszolgabíró elrendelte s egyben utasította a községet, hogy a nevezett felekezet temetkezési helyét az uj temető­ben jelölje ki. — Nazarénusok. Mint tamásii tudósítónk írja, az ottani főszolgabíró előtt megjelent 36 felsőnyéki ev. ref. vallásu földmives és a felekezet nélküliek közé leendő fölvételét kérte, mivel lelkészük a ki­térési bizonylat kiadatását megtagadta. A főszolga­bíró az illetőkkel, előírás szerint, jegyzőkönyveket vett föl s a felekezet nélküliekről vezetett nyilván­tartásba vezette őket. Hasonló eset történt nemrég a simontornyai járásban is, a hol ág. ev. vallásu földmivesek, szinté7i nazarénusok, jelentkeztek fele- kezetnélküliekül. Az illetőknek természetesen még 5 évig volt felekezetűknek meg kell űzetniük ed­digi egyházi adójukat. — Jóváhagyott zárszámadások. A kereske­delemügyi m. kir. miniszter a szegzárdi kér. beteg- segélyző-pénztár 1896. évi zárszámadását jóváhagyta és erről a nevezett pénztárt Tolnavármegye alis­pánja utján értesitette. — Csizmadiák és cipészek figyelmébe. A honvédelmi miniszter pályázatot hirdetett 7900 pár bakancs és 12100 pár könnyű cipő szállítására, me­lyeket kisiparosok által akar készíttetni. A bakan­csok párjának ára 4 frt 95 krban, a könnyű cipőké pedig 4 frt 26 krban van megállapítva. Szállítási határidő 1898. évi március vége. A miniszter meg­engedte, hogy a készáruk a budapesti központi ru­határba katonai teheráruként szállíttassanak. — Életmentési jutalom. A belügyminiszter Kiasz Géza tolnai lakosnak, ki Acs Jánost saját élete kockáztatásával a Dunából kimentette, 26 frt 25 kr életmentési jutalmat engedélyezett. — Ebirtás Szegzárdon. Az ebekre hatósági­lag kiszabott negyvennapi zárlat leteltével váro­sunkban alig marad néhány kutya hírmondónak, vagy legföllebb majd csak kitömve látunk egy-két példányt a még meg nem levő múzeumban; a gyepmester és segédjei ugyanis oly fanatikus buz­galommal fogdossák össze az elzárt udvarokból is a kutyákat, hogy naponként 30 —40-et szállítanak ki utolsó utjokra. A legjobb házőrző, patkányirtó és vadász kutyák hullanak el a gyepmester bunkója alatt. Ezt a túlbuzgóságot a gazdák meg fogják sinleni, mert ezentúl a barom fi lopások sok­kal nagyobb mérvben üzhetők, nem lévén házőrző kutya, mely jelt adjon a tolvajok garázdálkodása alkalmával. Ez a zárlat túl lő a célon és nem felel meg annak az intenciónak, ami a miniszteri rende­letben az ebmarás elhárítása végett foglaltatik. Kó­bor, szabadonjáró gyanús kutyák lehetnek csak ve­szedelmesek, de nem azok, melyek gazdai felügye­let alatt vannak és magukon semmi veszélyes tü­netet nem mutatnak. Minden jóravaló gazda, ha bajt vesz észre a kutyáján, úgyis megteszi az óv­intézkedést ; de ha ily meleg időben a szabad moz­gáshoz szokott kutyát otthon is állandóan megkötve tartja: nagyon könnyen kitör a kutyán a veszettség s igy a túlhajtott szigor és miniszteri rendeletet is ki­terjesztő hatósági zárlat éppen az ellenkező ered­ményt éri el, mint a minőt a preventív intézkedés­sel elérni akar. A gyepmesterek ebirtó sportja pe­dig gyakran igen botrányos és a közönséget mél­tán elkeserítő jeleneteket idéz elő, melyek semmi­képen sem szolgálnak arra, hogy a közönségben az óvintézkedések helyessége iránti meggyőződést meg­erősítsék. A gyepmestert mindenesetre korlátozni kellene abban, hogy eljárása a zaklatás és magán­laksértések jellegét viselje magán és a közönséget a hatósági intézkedés elleni elkeseredésre hangolja. Ez nem lehet célja a hatóságnak, mert az egyéni szabadság és önrendelkezési jog megszorítása és a polgárok fölötti fölösleges gyámkodás rossz vért szül mindenfelé s a közönségben csak fokozza a dac és ellenállás érzetét. A hatósági intézkedés azon része, mely a kutyáknak az udvarokban is megkötve tartását rendeli el, a nagyközönség ré­széről hangoztatott kívánságnak megfelelőleg, mint fölösleges és sok kellemetlenséget okozó intézke­dés megszüntetendő volna; mert a rendelkezés ép­pen ezen pontja szolgáltat legtöbb panaszra okot s ez nyit tág teret a gyepmesternek is naponkénti visszaélésekre és zaklatásokra. — Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszék elnöke a tamásii kir. járásbíróságnál áthelyezés foly­tán megüresedett irnoki állásra junius 30-ik napjá- vali lejárattal pályázatot nyitott. — Névmagyarosítás. Stem Adolf bölcskei illetőségű egyén vezetéknevét belügyminiszteri en­gedéllyel i>Szalai«-ra változtatta. — A selyemtenyósztők közül többen azt a panaszt tették a felügyelőnél, hogy némely tenyésztő 2—3 napra való szederfalevelet szed össze egy­szerre. Hogy ennek eleje vétessék, a selyemtenyész­tési felügyelő többször megvizsgálja a tenyésztők által összeszedett levelet s visszaélések constatálása esetén pénzbüntetést alkalma?. — Jóváhagyott alapszabály. A mözsi nem­zeti kaszinó alapszabályait a belügyminiszter ellátta a jóváhagyási záradékkal. — Tüzesetek. Hőgyészen az elmúlt hó 22-én Smied Jánosné lakóháza, — 29-én pedig 7izberger János olajütő és szárazmalmának a tetőzete égett le. Mindkét tűzesetnél az épületek biztosítva voltak. — Az Írói álnév oltalma tárgyában a bel­ügyminiszter a fővárosban előfordult eset alkalmá­ból a következő határozatot hozta: »Ha az Író a rendőrközeg felszólitására polgári neve helyett irói nevét mondja be, mely alatt általában ismerik, ha­mis név bemondása miatt nem büntethető.« — Gyanús harapás. Frázon Márton szeg­zárdi lakosnak 6 éves kis fiát pünkösd hétfőn egy kutya megharapta. A megharapott fiút dr. Komá- romy Gyula községi orvos vette gyógykezelés alá ; a kutya megfigyelése végett pedig megbízták a megyei állatorvost. — Tejszövetkezet Kokasdon. Mióta úgy az alsó mint a hegyi legelőket felosztották, azóta az az általános panasz, hogy nincs városunkban jó tej. Annál nagyobb örömmel kell fogadnunk azt a hirt, hogy a kokasdi birtokos gazdák egy tejszövetkeze- tet alakítottak és szegzárdi főelárusitóul sikerült Ferdinand Antal és fiai helybeli jóhirímvü céget megnyerniök, hol is a nap bármely szakában friss tej korlátlan mennyiségben kapható. A szövetkezet képes naponként 500—800 liter tejet szállítani, és ezen óriási mennyiségű tejet váloga- gatott, egészséges bonyhádi tájfajta szarvasmarhák szolgáltatják. Hogy a fogyasztók egészségére és a tej jóságára mennyi súlyt fektet a szövetkezet, mu­tatja azon egészségügyi intézkedés, hogy a fejős tehenek minden héten állatorvosi ellenőrzés alatt vannak. A tej ólomzárolással jön forgalomba. Elő­jegyzéseket a fenti cég szívesen fogad. A nagy- közönség jogos igényeit véljük támogatni midőn felhívjuk ezen üdvös intézmény támogatására. — A mű vajra vonatkozólag a belügyminisz­ter határozatilag kimondotta, hogy művajnak termé­szetes vaj gyanánt forgalomba hozatala közegész­ségügyi törvénybe ütköző kihágást akkor képez, ha a művaj egyúttal az egészségre ártalmas: ellen­ben az 1895. évi XLVI. t. c. intézkedései alá esik. 1897. junius 13. V1DFK. — Ozorai levél. »Üsd, a hét szentségit!« Tolnamegyének volt egy hires fia, ki zamatos ma­gyarsággal írja le az ozorai Szent István-napi bú­csút. A magyar vitézségnek tünteti fel duhajkodását és vérfagyasztó dolgokat mesél el kedvesen, csengő nyelvezettel. Jól tudjuk, hogy Ozorának duhajkodó legényei, alszegiek és felszeglek, már rég küzköd- nek egymással és ha máskor nem, a Szt. István- napi búcsúkor rendesen kiütött a két tábor közt a véres háború. Nem volt azelőtt itt búcsú 1-2 ha­lott, néhány késelés, néhány fejbeverés nélkül. Csak néhány éve, hogy ez némikép megvál­tozott : mióta kipusztitotta az ozorai szőlőtőkéket a phylloxera és a község csendőrörsöt kapott. Főleg ez utóbbira volt szükség, a másik inkább maradt volna el. Azóta, de főleg, mióta az Örsnek a derék Zsolnai János őrmester a vezetője, csodák-csodája, még az utcán is végig merünk menni, néha este is és nem félünk már oly nagyon, hogy kés merül egy utcasarkon az oldalunkba. Már azt hittük, vége van mindörökre az ozorai legények harcias kedvének, mert alkalmuk sem volt a csatát Ozorán megvívni, a csendőrség különös figyelemmel kisérvén a jele­sek minden mozdulatát. A felszegieket ez roppant bántotta és e hó 6-án elhatározták közülük négyen, hogy a pünkösd másnapjának nagyobb díszére és fényének emelésére megölnek egy alszegi legényt, azt, ki a kezükbe kerül. Minthogy Ozora területén tervüket végre nem hajthatták, kimentek a közeli tótii pusztára, mit Ozo- rától csak a Sió folyó kanyargó szalagja választ el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom