Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-04-11 / 15. szám
1897. április 11. TOLNA VÁRMEGYE. 5. SZÍNHÁZ. Kunhegyi színtársulata e héten is változatos, és egészen uj darabokból álló programmot nyuj- j tott a közönségnek. Életre való igazgató, pártolásra érdemes színtársulat, mely a kényesebb igényeket is kellőleg kielégíti. Orpheus az alvilágban, Vigécek, Rika, Durand és Durand, Klári, Államtitkár ur, Gyiniesi vadvirág, Virágcsata mind igen jó előadásban folytak le s Hevesi Janka, lámái Leona, lakács Mariska énekesnők, lomcsányi Rusi naiva, Kunhegyiné, Szelényi, Kömley, Ferenci, Rátkai, Pa- lágyi és a fürge Latabár tehetséges, ügyes és törekvő tagjai a társulatnak. — A közönség egy-két előadást kivéve nem nagy számban látogatta az előadásokat, s a társulat anyagi sikerrel nem igen dicsekedhetik. Kunhegyi a jövő őszre, mielőtt téli állomását Zomborban elfoglalná, ismét vissza szándékozik térni Szegzárdra még jobban szervezett társulattal s a legfrisebb újdonságokat fogja előadni és kívánjuk, hogy nagyobb pártolásban részesüljön. Az utolsó előadás holnap lesz. Színre kerül a karszemélyzet jutalomjátékául közkívánatra másodszor a Vigécek. Kunhegyi tőlünk most Szolnokra, onnét pedig Hódmezővásárhelyre távozik s ott tölti a nyári szezont. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A „Szegzárdi Kerékpáros Egyesület“ folyó hó 3-án tartotta rendes évi közgyűlését. Minthogy az egylet az eddigi tagdij mellett hivatását kellőkép nem teljesíthette, annak 6 forintra való emelése határoztatok el. Az egyleti disz ruha ügye is elintézést nyert s egyáltalán több, az egyleti élet élénkítését célzó megállapodás történt. A megejtett tisztujitás után az egylet vezetősége következőkép alakult: S u r á n y i Viktor elnök, dr. Steiner Lajos, K r a m m e r János, Mayer János (Báta- szék) igazgatók, K e p 1 i n g e r Géza első kapitány, Moudry Hugo másod kapitány Schneider János jegyző és pénztáros. — A volt elnöknek, dr. Steiner Lajosnak, a ki kijelentette, hogy újabb megválasztatása esetén sem fogadja el eddig viselt tisztét, a közgyűlés hálás köszönetét fejezte ki az egyletnek létesitéseért s ezen kijelentésnek jegyzőkönyvi megörökítését határozta el. Uj tagokul felvétettek: Persina Alfréd, Buday Gyula, Henk Imre, Krammer József, Jilk László és Wolf Ignác. __________; TÖR VÉNYKEZES. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1897. évi április hó 13 án. Gyugyi János ellen lopás miatt. Békés István ellen sikkasztás miatt. Weil Anhrás, Lindheimer Illés és Weiszling Jakab ellen súlyos testi sértés miatt. M. Varga József, Rosa Sándorné és Rosa Teréz ellen gyújtogatás miatt. 1897. évi április hó 14-én. Pesti György ellen erőszakos nemi közösülés miatt. Pulai István ellen rágalmazás miatt. Csillag Ignác ellen csalárd bukás miatt. Kander András ellen magánlak sértés miatt. Bekker János ellen hatóság elleni erőszak — Május fa. Jövő hóban lesz egy éve, hogy Duna-Földváron a külvégi legények annyira megverték Horváth Pőczy István felvégi legényt, hogy 10 nap múlva belehalt. Cscfán Terának szánt májusfa volt az okozója a végzetes verekedésnek. A nevezett leánynak ugyanis a felvégi legények május elsejére nagy fát állítottak a lakása elé, a mit aztán Horváth néhány pajtásával ellopott a ház elöl. Ez a dolog nagyon sértette a tisztelet adó legényeket, de különösen Bődé Andrist, a leány kedvesét s azért boszura kelt a 4 Böde gyerek s május 14-én este meglesték Horvátot s ekkor verték el annyira, hogy 10 napi szenvedés után meghalt. A verekedő Böde gyerekek közül a múlt csütörtökön tartott törvényszéki végtárgyaláson Andrást (János fia) felmentették, ellenben ifjú Jánost, Andrást (András fia) és a Gyurit 3—3 évi börtönre ítélték el. — Magyar állampolgárok külföldön kötött házasságára vonatkozólag a belügyminiszter legközelebb a következő elvijelentőségü határozatot hozta. (1897. évi. 11292). Az elmulasztott kihirdetés alól utólagosan, a házasság megkötése után nem adható fölmentés. Magyar állampolgár, a ; ki külföldön magyarországi kihirdetés nélkül köt házasságot, három hónapig terjedhető fogházbüntetéssel és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. — A vegyes házassági válóperekre vonatkozólag a belügyminiszter 1897. évi 26176. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy: •az 1895. évi október hó 1-jét megelőző jogállapot szerint vegyes házassági válóperekben mindenik félre nézve saját illetékes bíróságának jogerejü ítélete kötelező. IRODALOM. — Ave Mária. Külső csínra, ízléses kiállításra amily megnyerő, belső tartalomra épp olyan becses zenemű az, mely Valentin Károly zenemű- j kereskedésében jelent meg »Ave Maria« címmel. Ennek a kis dalszerü imának Wajdits Alajos I dr. pécsi orvos a szerzője, aki Rézbányái József dr. teológiai tanár szövegére, ehhez lágyan simuló, ezt teljesen kifejező éneket és zenét irt. Maga az ének a lehető legnemesebben egyszerű dallam- kompozició, de ebben a néhány hangbetüben menynyi a beszédesség ! — Az ének kísérete, melyet a szerző zongorára irt, de orgonán is kellőleg kifejezésre jut, komoly, talentumos zenész munkája. Valóban bájos apróság ez az »Ave Mária,« mely csakhamar és bizonyára sűrűén fölfog csendülni az ilyen énekbetéteket ki nem tiltó kórusokon, valamely lágy mezzo szoprán ajakán. A Káldy Gyula operaigazgatónak ajánlott zenemű ára 2 korona, s az eladás tiszta jövedelmét a kiadó a pécsi szent Vince egylet javára szánta. KÖZGAZDASÁG. Pályázat erdősítési jutalmakra. Az országos erdei alapból a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinceinek, vagy meredek oldalainak s közgazdasági érdekből erdészetiig kezelt mivelendő területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok továbbterjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t. cikk 165. §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges, s a melyeken létrejövő erdők véderdőkül fognak szolgálni, a folyó évre 6 nagy jutalmat és 6 elismerő jutalmat tűzött ki, és pedig: két elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 koronával; 2 másodrendű nagy jutalmat egyenként 800 koronával, 2 harmadrendű nagy jutalmat egyenként 500 koronával, két elsőrendű elismerő jutalmat egyenként 400 koronával, két másodrendű jutalmat egyenként 200 koronával, 2 harmadrendű jutalmat egyenként 100 koronával. Versenyezhetnek mindazon erdősítések, a melyek a folyó évben nem állami költségen foganatosíttattak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy, vagy két tagban legalább 10 (tiz) k. holdra terjednek. Versenyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos testületek, polgári, egyházi, vagy úrbéres községek s illetve erdőtisztek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősités teljesittetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az erdő- sitett területet a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, vagy első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték s a létrejövő erdőnek véderőként való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1901. évben szolgáltatnak ki, s azok két-harmadrésze az erdősités költségeit viselő erdőtulajdonost, egy harmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A kik a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, a folyó év tavaszán történő erdősítést, legkésőbb folyó évi július hó végéig; a folyó év őszén történő erdősítést pedig legkésőbb folyó évi december hó 25 ig, az erdősités helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kát. holdakban) az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. — Uj pénzforrás. A mostani sanyarú gazdasági viszonyoknál fogva általános az elkeseredés a földbirtokosok közt; mert bármennyire is küzdjön a földbirtokos, mégsem képes kemény munkája gyümölcsét érdeme szerint élvezni és sorsa mindinkább súlyosabbá válik. Ezen mostoha viszonyok oka a külföldről beáramló nyers terményekben rejlik, miáltal hazánk termékeinek ára annyira csökken, hogy a termelési költségek is alig fedezhetők. Az egyedüli eszköz ezen baj gyökeres orvoslására volna, a földnek olyan éltető erőt adni, mely által a földmives képes legyen kétszer annyit termelni, mint eddig, és ezen éltető erő, mely minden más termelési erőt magában egyesit: a pénz! De pénzhez a földbirtokos vagy csak nagyon szűkén jut, vagy pedig drágán kell neki azt megfizetnie és a szűkén kimért hitellel nem képes szükségleteit kielégíteni; mert — legtöbbnyire 10—12% kamatú váltóadósságainál fogva — csak igen gyakran azon kellemetlen helyzetbe jut, hogy az aratás után összes termését potom áron kénytelen eladni. A földbirtokosnak tehát csak olyan kölcsön használhat, melynek kamatjait minden erő megfeszítés nélkül képes megfizetni, azaz : olcsó íorlesz- téses kölcsönhöz kell jutnia. Mint a »Köztelek« (az Országos Magyar Gazdasági Egyesület« hivatalos közlönye) március hó 27-én megjelent számában olvassuk, ilyen előnyös törlesztéses kölcsönöket a majdnem 10 év óta fennálló és folytonos virágzásban levő »Ingatlan- és Jel- zálog-Forgalmi-Intézet« Budapet, VI. Vácikörut 39. gyorsan eszközöl ki. Ezen a közel jövőben 250000 frtnyi alaptőkével részvénytársasággá átalakulandó intézet szilárdsága és megbízhatósága mindenütt osztatlan elismerésben és kitüntető ajánlásokban részesült. Jelenlegi tulajdonosa, G u r r é Ferenc ur, kinek azon esetre, ha vállalatát átadja 104000 frtnyi eladási ár biztosittatott, továbbra is ezen intézet élén megmarad. Ezen részvénytársaság tagjai csak olyanok lesznek, kik most is érdeklődnek a magyar földmivelők jóléte iránt, előkelő társadalmi állást foglalnak el, vagy pedig akik tekintélyes magyar földbirtokosok. A földbirtokos ennélfogva csak a saját érdekében cselekszik, ha a tavasz, ezen birtokának becslésére kedvező évszak beálltával — legyen az hasznos befektetések, vagy eddigi költséges adósságai convertálásával járó bélyeg- és illetékmentesség elérése céljából — egy olcsó törlesztéseses kölcsönt vesz fel és ezen célra telekkönyvi kivonatai és ka- taszteri-birtokivei másolatát, felülvizsgálás végett a fentemlitett intézethez annál inkább beküldi, minthogy reá nézve ebből semminemű költség nem háramlik. Meghaltak Szegzárdon: 1897. évi ápriils hó 4-tól április hó 11-ig. Prantner Márton, 13 éves, agylágyulás. Mét Ferenc, 63 éves, tüdőgyulladás. Mészáros Teréz, 14 napos, görcsök. Bencze Erzsébet, 18 napos, veleszületett gyengeség. Szabd József, 22 éves, tüdőgyulladás. Szegzárdról indul reggel 7 óra 49 perokor, Budapestre érkezik délután 1 óra 45 perekor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perokor. Szegzárdról indul déli 12 óra 40 perokor, Budapestre érkezik este 7 óra 55 perokor. Budapestről indul délután 2 óra 50 perokor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 58 perekor. Budapestről indul délelőtt 11 órakor. Szegzárdra érkezik este 7 órakor. Mohácsra érkezik este 10 órakor. Mohácsról indul délután 1 órakor. Szegzárdra érkezik délután 5 órakor. Budapestre érkezik éjjel 2 órakor. HIRDETÉSEK. Lakást keresek: I Lehetőleg mielőbbi költözködésre, egy jó karban lévő, tiszta, száraz, s a kellő mellékhelyiségekkel biró 4—5 szobás lakást keres DE SZABÓ GYULA, (1988. 1—2.) kir. törvényszéki biró. PÁLYÁZAT. A pilisi nyári menedékházat vezető dajkai állás betöltése végett pályázat hirdettetik. Fizetés: havi előlegesen fizetendő 10 forint (május 1-től október 31-ig 60 forint), egy bécsi öl lágy tűzifa beszállítva, szabad lakás. Kellőleg felszerelt kérvények folyó évi április hó 25-ig BABAY BÉLA felügyelő bizottsági elnökhöz küldendők. (1987. 1-2.)
