Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-28 / 26. szám

TOLNA VÁRMEGYE. — Zárünnepély. A szegzárdi polg. fiúiskolában e hó 21-én Boda Vilmos elnöklete alatt tartatott meg az évzáró ünnepély. Reggel 8 órakor a tanulók felvonultak a belvárosi templomba Te deumra, Onnan 0 órakor visszaérkezve, az ünnepély azonnal megkez­dődött a tanulók és nagy közönség befogadására me­gint csak kicsinek bizonyult, a polgáiskola legnagyobb termében, a tornateremben. Az ünnepélyt Krammer János igazgató nyitotta meg szép ünnepi beszéd­del, melyben visszapillantást vetve az intézet eddigi pályafutására és összehasonlítva azt az időközi, s jelenlegi, 20-ik évi állapotával, azon biz­tos reményének adott kifejezést, bogy egy ilyen virágzó intézetnek ez nem lehet utolsó éve s hogy a mindenre kiterjedő figyelmű tanügyi kormány bizonyára meg fogja talalm a legalkalmasabb mó­dot arra, hogy ez az intézet továbbra is fenutar- tassók a kultúra számára. A lelkes éljenzéssel fo­gadott beszéd után‘megkezdődött a tulajdonkepeni ünnepély, melyen a tanulók szép szavalatai s éne­kei a jelenvoltak részéről nagy tetszésben részesül­tek. Minden egyes szavaiét sűrű tapssal jutalmazta a hallgatóság. A 20 pontból állott műsor befejezte utáfi előállt Eisler Manó VI. oszt. növendék és a maga s tanulótársai nevében köszönetét mondott az igazgatónak s a tanári testületnek a hat éven át nyert oktatásokért és szellemi vezetésért, Ígérvén, különösen az intézetet teljesen elhagyók nevében, hogy ezt úgy akarják meghálálni, hogy kilépve az életbe, az itt nyert üdvös tanokat ott értékesíteni, s úgy az intézetnek, valamint a magyar hazának becsü­letére akarnak válni. E beszédre Krammer János igaz­f ató felelt, az ő szívhez szóló modorában lelkűkre ötve az Ígéret megtartását. 0 — úgymond — . éppen abban a tényben, hogy a tanulók, hálát érezve az intézet s annak vezetői iránt, fogadást tesznek, hogy ez intézetnek az életben is becsüle­tére akarnak válni, azt látja, hogy az intézet he­lyes utón vezette tanulóit, s azoktól el is várja, hogy úgy a magukra vállalandó kötelességek, vala­mint embertársaik és Isten, kil’ály s haza iránti kö­telességeiknek eleget is tegyenek. >— Ebben a re­ményben búcsúzik tőlük úgy a maga, valamint tanártársai nevében, Isten áldását kivanva rájuk s működésükre. Ezután Boda Vilmos elnök állt fel szólásra, mindenekelőtt sajnálatának adván kifejezést afölött, hogy ez lesz az utolsó esztendő, a melyben ez az intézet még teljes egészében ünnepel, mivel jövő évben már csak mint csonka intézet álland fel, mígnem teljesen feloszlik, a mi egyébként természe­tes folyamánya a beállott, megváltozott körülmé­nyeknek. Például hoz fel erre egy családot, mely­nek lánya születik, s ezt folyton dédelgeti,- becéz- geti, elhalmözza minden kigondolható jóval és a: lányka erősödik, izmosodik s napról-napra szépül, úgy hogy semmi kivánni valót sem hagy fenn. D.e azért' a szülők szivében mégis ott lappang egy rejtett vágy, egy kívánság : ők fiút akarnak. Nos s végre a fiú megszületik. Mi természetesebb te­hát, mint hogy a szülők mindazt a szeretetet, azt a becézgetést, < a mit eddig a lányra fordítottak, az újszülött kedvencre viszik át. így vagyunk mi is a polg. isk. s az uj főgimáziummal, a mi kedvenc újszülött fiunkkal, ámbár — azt hiszi — ha Szeg­tárd eddigi áldozatkészségét még egy kis újabb áldozattal megtoldaná, talán nem is volna lehetet­len ezt az intézetet, a polgári fiúiskolát is meg­menteni, a mit ő is, mint ez intézet élén álló is­kolaszék elnöke szívesen óhajtana. — A beszéd be­fejezése után az igazgató, utána pedig Kardos Ig­nác, a Garay-kör ezidei elnöke, kiosztották a leg­jobb- tanulók közt a szokásos pénz es könyv jutal­makat, melyekről jövő számunkban fogunk beszá­molni. — Ezután a tanuló ifjúság a szózatot éne­kelte el, s kiki osztályába vonult, ahol az .osztály- főnökök kiszolgáltatták nekik a bizonyítványt és az iskolai értesítőt. Ezzel az ünnepség véget ért és vele együtt bezáratott a tanév, a polgári fiúiskola fennállásának XX. év,e. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. báró Jeszenszky Béla minisz­teri fogalmazót segédtitkárrá nevezte ki. — Jegyzőválasztás. A dun ászén tgyörgyi II. jegyzői állásra Kovács Sándor okleveles jegyző vá- dasztatott meg. — Kegyelet. Szép kegyeletes. ünnepély folyt le e hó 21-én délután 5 órakor a szegzárdi izr. sirkertben, a hol Deutsch Sámuel, Szegzárdou 20 évig működött, és múlt évi junius 21-én elhunyt derék tanítónak hálás tanítványai által állított szép sírkő leleplező ünnepélyét tartották. — Az ünne­pélyre az elhunytnak két fia (egyik budapesti bank- hivatalnok, a másik selmeci bányászakadómiai hall­gató) szintén hazajöttek. A volt tanítványok ne­vében Leopold Gusztáv tartott beszédet. Utána dr. Ungár Simon rabbi beszélt, — végül pedig az elhunyt idősebb fia, Deutsch Gyula mondott ■ szép beszédet, megköszönve a maga és családja nevében a kegyelet e szép jelét, s Isten áldását kérte mind e tervezőire, mind a végrehajtóira. Az ünnepélyt, melyet a megjelent nagyszámú közön­ség meghatottsággal hallgatott, Linhárt Ignác fő­kántor vezetése mellett a templomi énekkar nyi­totta meg és zárta is be egy-egy szép alkalmi zsoltárral. — Zárvizsgák. A szegzárdi izr. népiskolában e hó 22-én és 23-án tartattak meg az évzáró vizs­gák, melyekről csak annyit mondhatunk, hogy azok minden tekintetben kitiinőeu sikerültek. A gyerme­kek szép, értelmes, szabatos feleletei, a kimentett tananyag és teljesen kielégítő eredmény ismét csak meggyőzték a hitközség tagjait arról, hogy gyer­mekeik szellemi vezetése jó kezekbe van leteve s hogy az intézetnél alkalmazott tanítók az intézet­nek becsületére váinak. Úgy hadjuk, a hitközség a teraplomépités nagy költségéi dacára is iskoláját egy uj, harmadik tanerővel akarja az uj tanévben megszaporitani. Az iskolai zárünnepély 23.-án d. u. 5 órakor tartatott. A gyermekek. tornája a szép énekek és. szavalatok valósággal elragadták a je­len volt nagyszámú közönséget. Végül dr. Pimitzer Béla záró és egy IV. o. leányka búcsúbeszéde uián kiosztattak a jutalmak Szorgalomért és jó maga­viseletért könyvjutalmat kaptak az I. osztályból Bátori Margit, Müller Aranka, Eaisz Lidi s Stras- ser Dezső. II. osztályból Leicht Vilmos, Piriiitzer Tibor. III. osztályból Berger. Erzsébet. Brezlauer .Jolán, Friedl Irma, Korody Józsa, Pimitzer Irén és Pimitzer Óttó. IV. oszt. Pimitzer Edith, Schmi- degg Margit s Woül Ilona. — Egy-egy öltönyt kaptak Schwarz Viktor I. és Gersli Ignác II. o. tanulók. A legnagyobb jutalmat Fischof Ernő IV. oszt. tanuló kapta, kinek a Braun-féle alapítvány kamatja: egy 10 francos arany ítéltetett oda, jó magaviseleté s kitüuő szorgalma jutalmául. — Tűz Szegzárdon. Eolyó hó 22-én délelőtt fél 10-kor félrevert harangok hirdették, hogy Szeg­zárdon tűz van. Kővágó István házá égett. De bár még életbe sem lepett a főszolgabiróság által ki­adott rendelet, mar a hire után is meglátszott a hatása; mert most annyi volt a segítség, hogy a csendőrök kénytelenek voltak a segítők egy ré­szét eltávolítani, mert nem tudtak egymástól mo­zogni. Azután a tüzet csakhamar lokalizálták. •— Uj iskola. Gróf Benyovszky Rezső tenge- lici birtokos értesítette lihanyi Domokos kir. tanfel­ügyelőt, hogy alsó- és felsőtengelici birtokán talál­ható tankötelesek számára ezen nagy jelentőségű év folyamán elemi iskolát állít föl, az iskola épületet jó karba helyezi, a tanító javadalmazását szabad lakáson kiviji 400 írt készpénz fizetésben, tüzelő anyagban és egy hold föld élvezetében ál­lapítja mdg. — A dombóvári rabbivalasztas ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter akként intézke­dett, -hogy dr. Klein Jakabnak rabbivá történt meg­választása ellen Weiner P, József és társai, dom­bóvári lakosok által beadott felebhezóst az összes iratokkal együtt Leopold Sándorhoz, mint izr. köz­ségkerületi elnökhöz tegye át,' hogy a választás he­lyességét a felekezeti kerületi bíróság bírálja el, mert erre a X. izr. községkerület bírósága illetékes. — A szegzárdi polgári iskolai tannlók Bu­dapesten. Krammer János igazgató, Kardos Ig­nác és Moudry Hugo tanárok vezetése mellett 32 polgári iskolai tanuló indult tegnap a déli vonat­tal Budapestre a kiállítás megtekintésére. Nem kis munkát vállaltak magukra a derék igazgató, s tanárok, midőn a fürge csapattal az 5 napig tartó útra indultak. — Egész nap csak úgy szakadt az eső, de mert már a dolgot megmásítani nem lehetett, indulni kellett a nagy eső dacára. A vas­úti állomásnál számos szülő jelent meg, kik meg­várták, mig a vonat elindult De látni kellett an­nak az iuduló csapatnak az Örömét a vonat elin­dulásakor. Hanem szép áldozat is ez a derék igaz­gatótól s lelkiismeretes tantestülettől, hogy még akkor is, midőu az általuk vezetett intézet hal­dokló felben van, nem közönyösen s'összetett ke­zekkel nézik annak a lassú halálát, hanem az utolsó percben is igyekeznek a gondjaikra bizott tanulók szellemi életének fejlesztését a legnagyobb önfelál­dozás árán is előmozdítani. — A tolnai ev. ref. egyházmegyei tanító egylet rendes évi közgyűlését folyó hó 23-áu tar­totta Mórágyon Pap István mórágyi lelkész elnök­lete alatt. A tagok majdnem teljes számmal meg­jelentek. Jelen voltak Borzsák Endre szegzárdi, Kúr Kálmán bátai, Babay Béla pilisi lelkészek, Lihanyi Domokos kir. tanfelügyelő. Felolvasásokat tartottak Rácz Gyula szegzárdi és Gyory János őcsónyi tanitók. Tihanyi Domokos tanfelügyelő az egylet tiszteletbeli tagjául választatott meg nagy lelkesedéssel Tanügyi kongreszusi képviselőül Mül­ler Imre mórágyi tanítót küldte ki az egylet. A gyűlés utáni közebóde,n lelkes és szellemes felkö­szöntőkben nem volt hiány. — Kivételes nösiilési engedélyek, A honvé­delmi miniszter a vódkötelezettság fentartása mel­| lett kivételes nősülósi engedélyt adott: Futó Jó- | zsef szegzárdi, Fritz György diósberónyi, Fuchsz Bálint bátaszéki, Győri János bátai, Nagy Mihály nagyszokolyi, Pucher Antal tolnai lakosoknak. — Halálozás. A következő gyászjelentést vet­tük : „Alulírottak úgy a maguk, valamint a szé­leskörű rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, felejthetetlen jó fiuk, fivérük, il- letve sógora Getilinger Ferenc VIII. gytnn. osz­tályú tanulónak 1896. évi junius hó 24-én reggel 8 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 20-ik évében történt gyászos elhunytét. A boldogultuak hült tetemei folyó hó junius 25-ón délután 5 órakor fognak a szülői háznál beszen­teltetni és a pincehelyi róm. kath. sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig aznap reggel fél 7 órakor fog a Min­denhatónak bemutattatni. Pincehely, 1896. junius 24-én. Áldás és béke lengjen az általunk elfelejt- hetlen drága halott hamvai felett. Gettlinger Már­ton és neje szül. Rózsa Terézia mint szülők. Gett­linger Valéria férj. Busbach Jenőné, Gettliuger Amália mint nővérek. Busbach Jenő, mint sógor.“ — Tanitóválasztás. A Kajmád pusztai köz­ségi tanítói állásra Matejka József, stajerlaki tani (ó választatott meg. — Pályázat. A szegzárdi na. kir. pénzügy- igazgatóságnál pénzügyi fogalmazói állásra 14 nap alatti határidővel pályázat van hirdetve. — A Szegzárd Szálló bérbeadására hirdetett pályázat e hó 25‘ón lejárt, lóth Gyula ígért 3200 frtot, Károlyi N. Gödöllőről 5000 irtot. A kép­viselő-testület legközelebb határoz ez ügyben. — Esküvő. Arndt János, vörösmarti, bara- nyamegyer, tanító múlt kedden tartotta esküvőjét Zvonicsek Maliid kisasszonynyal; az esketési szer­tartást a menyasszony testvérbátyja, Zvotncsek Ala­jos, vörösmarti plébános végezte.' — Menedékházvezetőnők választása A var- sádi nyári inenedékház vezetőnői állásra Müller Anna oki. menházvezetőnőt választották A szántói nyári inenedékház vezetőnői állásra Sebestyén Fe- rencné sz. Kertész Erzsébetet. A kakasdi men ház­hoz Wiedemann Mihálynó, a görbéihez Szilágyi Józsefoé, a' belecskaihbz Brüll Györgynó, az értó- nyihez Őri Anna*, az apáthiihoz pedig Hanusch Bettit választották meg meuházvezetőuőnek. — Mőcsény és Grábócz községét a vallás- és közok­tatásügyi miniszter a nyári inenedékház fölállítá­sának kötelezettsége alól fölmentette. — Névmagyarosítás. Stocker Ede hőgyészi illetőségű s székesfehérvári lakos, a saját valamint Olga nevű leánya vezetéknevét belügyminiszteri engedólylyel Szegő “-re változtatta. — A lángok között. Bonyhádon általános izgatottságban tartja a lakosságot a gyakori tüzeset. Mint tudósítónk Írja, rövid idő alatt már a nyol­cadik tüzeset a legutóbbi, a mikor Kiese Péter házát és gazdasági épületeit pusztította el a tűzvész. A veszedelemnél majdnem emberélet is esett ál­dozatul. Kiesz kétségbeesésében az istállóba rohant, hogy a beiinlevő lovakat kimentse. Alig tette be a lábát az istállóba, az égő tető egy része leszakadt s az izzó tömeg elzárta az ajtót. A szerencsétlen ember,azt hitte, hogy veszve van. Kétségbeesetten rohant a keskeny szelelő-lyukhoz és elkezdett ki­abálni. Az emberek nyomban összeszaladtak s a tömött falon lévő nyílást óriási erőfeszítéssel na­gyobbra vágták. E nyíláson húzták ki félig holtan a gazdát, a ki csak nagy sokára tért magához. 4. lakosság azt hiszi, hogy gyújtogatok működnek a faluban. — A kis kommunista. „Hej ha ón nekem olyan szép zsebórám lehetne valaha, mint a gaz­dámnak van, nem cserélnék a világon senkivel“, igy sóhajtozott gyakran csendes óráiban elme­rengve Káhl Henrik, Fuchs András, izményi kovács inasa. Egyszer aztán hirtelen más fordulatot vettek ábrándos gondolatai. „Mért van a gazdámnak s nincs nekem’ mórt nőm lehetne ez megfordítva? Neki elég pénze van, ő könnyen vehetne magának másikat, inig én talán sohasem jutok annyi pénz­hez, hogy vbhessek.“ S az eszme alig fogamzott meg agyában, rögtön hozzá is fogott annak ki­viteléhez. — Éjjel megleste, mikor gazdája lefe­küdt, akkor az általa már előre elkészített résen az ablakot kívülről kinyi tóttá, bemászott, az órát magához vette, aztán — reggel hiába keresték. De mert az óra eltűnése feltűnő módon összeesett a flu eltűnésével, csakhamar megtalálták az oko­zati összefüggést, s a fiút nyomozni kezdték. Har­madnapra meg is találták, de az órát elrejtette, nem találták meg nála. Azt mondja, hogy nein jól járt, tehát szétszedte, aztán nem tudott vele mit kezdeni, tehát eldobta, a mi nyilván hazugság. A bonyhádi kir. járásbíróság gondoskodni fog róla, hogy a fiú fejéből a kommunizmust kiverje. 1896. junius 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom