Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

2. TOLNAVÁRMEGYE. 1896. március 22. ő neve az iskola újabb történetével elválhatlanul van összekötve. Gondja kiterjedett mindenre, úgy a legkisebbre, mint a legnagyobbra. Az ő kezde­ményezése folytán indult meg egy nagyobb sza­bású gyűjtés Gyönkön a gimnázium javára, amely gyűjtés, ha nem is a kívánt — de szép eredmény­nyel végződött; s midőn szükségessé vált az is­kolatelek kibővítése: Varga István saját vagyo­nából jelentékeny összeggel járult a szomszédos terület megvételéhez. — Mert volt az elhunytnak magán vagyona is. Még pedig számot tevő. Nem úgy örökölte, hanem évek hosszú során csekély évi fizetéséből rakosgatta össze. Vagyoni helyzete lehetővé tette, hogy segítsen mindenütt, a hol se­gítségre szükség volt. De a mit tett, avval nem szokott dicsekedni. — Titkolta. — S mi, jó bará­tai, akik pedig szivéhez nagyon közel állottunk, csak úgy véletlenül jutottunk tudomására annak, hogy igen sok szegónysorsu tanuló az ő anyagi segélyezésének köszönhette további boldogulását. Egyszerűen élt; de nagyon tisztességesen, — ha­szontalanra sohasem költött; de a midőn kellett: gavallér ember volt a szó szoros értelmében. Az irodalomra nem kímélte a pénzt. — Szép könyvtára ékes bizonyság az ő tudományszomjáról. És itt e pontnál lehetetlen meg nem emlé­keznünk Varga István sokoldalú képzettségéről és nagy tudományáról. Nemcsak saját szakmáit (ma- thematika, fizika, mértan, természetrajz) ismerte alaposan, — nemcsak a klassikus világ levegőjé­ben volt otthon ; hanem az újkori irodalom terér is oly bámulatos jártassággal birt, a mely, na^e- tás nélkül szólva, ritkítja párját. Előtte ne-*rclus „terra incognita“ — s emlékező tehets.'jV^*^ kiváló volt, hogy jelesebb költőink m/g" tartó tánc lehetett előtte idézni néhány so1-' folytatni ne tudta volna. értőkön lesz a társulat A múlt évben ültő’ egyik leghasznavebetőbb sának jubileumát. JUtalomjátóka. Megérdemelné, Ki hitte^zj 8zarka Sárái Mihályné, pilisi pal is, hegyszer azt vette észre, hogy minduntalan t&TÍnik valamije. Hol a szekrényből a selyem ken­dője, hol a ládából egy két abrosza, hol más min­den. Pedig magánál hordta mindig a kulcsokat, s ha hazulról elment, sajátkezüleg zárt be mindeen ajtót. S mégis minduntalan veszett el valamije. Utoljára is megsokalta a dolgot s jelentést tett a csendőrségnól, hol csakhamar kiderítették, hogy a lopásokat Bárdos Istvánná követte el, kivel ugyan­abban a házban lakik. Egyben kitudódott az is, hogy miért nem látszott meg sem a szoba, sem a szekrény vagy láda ajtó závárján a felfeszités nyo­ma, mert Bárdosáénál egyúttal találtak egy csomó kulcsot is, melyhez az ő lakásán semmiféle zár nem volt, de annál jobban illettek azok a kulcsok Sárdiné különféle zárjaiba. A hamis kulcsokat el­kobozták, a házi szarkát pedig feljelentették a szegzárdi kir. ügyészségnek. — Hatóság elleni erőszak. Nagy társaság vi­gadott a napokban a kocsolai korcsmában. Midőn pedig elérkezett a mulatók réme : a záróra, s a vendéglős megtagadta a boradást, sőt a mulatókat egyenesen felszólította, hogy távozzanak a korcs­mából, olyan ribillió támadt, hogy a vendéglős kénytelen volt Müller Ferenc községi őrt a köz­ségi bíróért küldeni, hogy a legények közt rendet csináljon. A biró, Zombik János rögtön meg is je­lent a helyszínén s eleinte szép szóval próbált rendet csinálni, majd, midőn az nem használt, elővette a hivatalos tekintélyt, de ezzel azt nyerte, hogy most a dühös legények rátámadtak, ruháit le­tépték róla és úgy elverték, hogy azóta az ágyat nyomja. A házsártos legényeket hatóság elleni erő­szak címén feljelentették a tamásii kir. járásbíró­ságnak. — Meglopott koldusbiró. Hogy a koldusbi- róság sem az utolsó mesterség, azt bizonyítja Maixner János bikácsi koldusbiró esete, mert mig más koldusnak, különösen igy téli időben, gyakran alig van betevő falatja, a bikácsi koldusbirónak egy eleven birkája is volt. De ezt is megirigyel­ték tőle, s azt gondolván, ha koldus, hát ne legyen semmije, ellopták ezt a jószágát is. — Hanem a csendőrség csakhamar kiderítette és elcsípte a tol­vajokat Renkec István s Németh János nagydoroghi lakosok személyében, kiknél a birka bőrét s a hús egy részét még megtalálták. Átadták őket a paksi kir. járásbíróságnak. — Betörés. Hahn Boldizsár, cikói lakos ka­maráját baltával fel feszi tették s onnan több fazék zsírt, sonkát stb. elloptak. De a csendőrök a tet­teseket: Láng Miklóst s Címer Ádámot elfogták, kik beismerték, hogy a lopott jószágokat a trágya­dombba rejtették és onnan ki is ásták. Hogy a tu­lajdonos jóizüt evett-e a Irágyából kiásott holmik­ból, arról hallgat a krónika. Emil. A közigazgatási bizottság meg. általátios jelentésének felolvasása és álunk szomorú órai időt vett igénybe, mert a me^k, hogy nem viszonyainak mindenre kiterjedő \ sz<Hjuuk ahhoz, “ int a hogy az a szeálhtott hu képét foglalja mag:ut> a boi öreg jelentést fölterjesztették a mir kor nincs otthon Szegzárd községnek az anyakéni0l elment hozzá vonatkozó kérelmét pedig a b'e legszebb teho- r ° zset, ottaui lakos- Az alispánt es a szakelőadók «Rájővén a malom­domásul vétele után Borbély Is tehenét ellopták, Fajszi János alsónyéki, Fekenera gyanakodott. Holb Henrik nagyszékely! i£tj[ekl*e: alsónyeki, ifj. Körösztös 1st;cz Józsefet meg or- József ladományi, Monos Sáinaföldvári kir. járás­tér Ferenc bátaszéki, On Sf ,, c ■■ ■ ' n u -w . A belügyminiszter József mozsi es Eohn Ad?, , °r., , , ,. , ikosnak engedélyt adott teles nősülési engedély ir„us 31-ig az egész or- véleménynyel fö 1 térj észt ©: ve l kintornázhasson. terhez. Az ülés egyé’en. Öten mulattak nemrég hogy Bodor István dr uchsberger Jáuos, Grabenau , .... m J Erb Ádám és lieqelmann kihagasi ugyebeu a/ baQi ahogy ez alkal. hagyták. Dr. Haid^j történik, nem maradt meg lakosok medertiszisban, a melyben megindult. Leg- tározatot jóváha^^^^^ István, a mit ír • i u , rossz néven vettek. Hiába kiabáltak „Krajcár maJogy fogja be a száját) a bor gőze ványnak iga;u gondolkozó képességét s túlkiabálta rozatot i&r. Mi is lehetett volna ennek a termó- Richárd vetkezmónye más, mint verekedés? A mér- ,, elek számának egyenlőtlen voltánál fogva °^iószetesen szegény Tiegelmann húzta a rövi- „ebbet. A rátámadt 4 mulatótárs úgy elverte, hogy a szó szoros értelmében lepedőben kellett hazaszál­lítani, a hol még most is betegen fekszik. A négy hőst feljelentették a gyönki kir. járásbíróságnál. — Elkobzott fegyver. Stallenberger István, nagymányoki lakostól a csendőrök egy vadászfegy­vert elkoboztak, őt pedig feljelentették az illetékes hatóságnak. — Simontornyai művész. A belügyminiszter Puchonia Alexandra, simontornyai lakosnak enge­délyt adott arra, hogy a főváros kivételével az or­szág területén kitanitott egereit és madarait mu­togathassa. — Körözés. A budapesti I. kér. kapitányság Hobler Mihály paksi születésű, 23 éves gépészt kihágási ügyben körözteti. — A budapesti VIII. kér. kapitányság Tímár Lajos, szegzárdi szüle­tésű, 25 éves kintornakisérőt kihágási ügyben kö­rözteti. — A kassai rendőrfőkapitányság Poller János bátaszéki 21 éves fodrászsegódet körözteti — A budapesti kir. törvényszék sikkasztás büntette- és vétségével vádolt Fischer Halász Gyula, tamásii születés, 34 éves, ügynököt körözteti. — Meghívó! Unghváry László, faiskola tu­lajdonos Czeglédről, e helyen is felhívja a gyümöl- csészet barátait, hogy telepét a nyár folyamán fel­keresni, illetve becses látogatásukkal kitüntetni szí­veskedjenek. Jó alkalmat nyújt erre az ezredévi kiállítás és azon körülmény, hogy Czeglédre — a nyugati, vagyis a volt osztrák állam vasúton — 11/2 őrá alatt el lehet jutni. Fent említett cég a kiál­lításon részt nem vesz, mert a vállalat természete, illetve a kiállítást érdemlő növények és tárgyak legnagyobb részt fel nem vihetők és hogy a tulaj­donost sem rajz, sem mintázat, sem adat közlés nem képesíthetik arra, hogy a nagyszabású dolgok­nak csak 100-ad részét is feltüntetni bírná, mit különben a helyszínén 1—2 óra alatt teljes nagy­ságában lesz szerencséje bemutatni. VIDÉK. Tolna. A melegebb idő megolvasztotta a jeget s ha­vat ; a jég szerencsésen elvonult s most a meg­áradt Dunát a védtöltések rendes medrében meg­tartják. A viz az utóbbi napokban nagyon meg­áradt, de mert folyásában nincsen akadály s kü­lönösen. mióta a vaskapu csatorna megnyílt, a le­folyás meg van gyorsítva úgy annyira, hogy az idén nyáron rendkívüli kis vízállásunk lesz Az egész országban, de mondhatjuk Közép-Európában a télen kevés hó volt s nincs kilátás sok vízre. Legrosszabb helyzetben leszünk mi Tolnán, hol a Duna Dombóvárnál elzárva máris 80—90 emel ki­sebb a rendes vízállásnál. Hináros vizünk lesz s néhány óv múlva mocsarak fejlődnek a mélyebb helyeken, sás növekszik és mindenféle vizi növény tanyázik majd Dunánkban, melynek ütőerét az elzárás által elvágták. A tolnai uradalom egyik intézője a széles körben ismert, a kedves modorú Geng Jószef, Fá­cánkerten vasárnap reggel agyszólhüdésben meg­halt. Az alig 55 éves férfi, ki általánosan közbe- csülósnek örvendett, a takarékpénztárnál igazgató- sági tag volt évek óta és sok más egyesületnek kedvelt tagja. Még múlt óv karácsonytáján gyenge szélhüdóst kapott, mely agyát érintette. Budapestre utazott, keresve gyógyítást, onnan némileg megja­vulva hazajött s itthon a múlt héten annyira meg­javult, hogy a kellemes déli időben a kertben is sétálhatott; de a végzet másként határozott; szom­baton beállott a rosszabulás és még azon éjjelen meghalt, gyászolva szomorodottan s vigasztalhatat­lan lesújtott özvegye, Garay Ilona által, kit meg­törve visszahagyott egy fiával. Józseffel. — — Velük gyászolnak a rokonok és siratják a drága halottat iiszttársai is, kik nagyra becsülték és végtelenül szerették, de fájlalják a veszteséget jóbarátai, ismerősei ; mind részvéttel van a korán elhunyt hirtelen, előre nem sejtett szerencsétlen­ségén. Temetése, mely kedden délelőtt Fácánkert­ről indult, ép oly impozáns volt, mint megható, hosszú kocsisor kisérte a tolnai temetőbe, hol tiszt­társai vitték utolsó útjában : az örök nyugalomra. Lord Cynló. Legújabb. A „Tolnavármegye“ eredeti táviratai. A képviselőház szombati ülése. Budapest (Felad, szomb. d. u. 3 ó., érk. 4 ó. 10 p.) A képviselöház mai ülé­sén folytatta a honvédelmi miniszteri költ­ségvetést. Első szónok Hódossy volt, ki be­bizonyítani akarja, hogy a kormány merev conservativismussal a nemzetnek minél több jogát feladja. Ugrón Gábor hosszabb be­szédben kifogásolja, hogy Fejérváry a hon­védséget minél szilárdabban a közös had­sereghez akarja fűzni, kérdi, igazak-e a hirek, melyek külföldi katonai lapokban ágyúinkról megjelentek. Fejérváry ellen in­tézett személyes támadások, szerinte, nem lehetnek egyszerű sértések (ellenmondás jobbról.) A miniszter álljon esküdtszék elé, kifogásolja a szabadelvüpárt és a tisztikar részéről Fejérvárynak nyújtott ovatiót, nem fogadja el a költségvetést, követeli a hon­védségnek tüzérséggel való ellátását. Remete képviselő a fegyvergyakorlatok idejének le­szállítását követeli. Elnök a vitát bezárja. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1896. évi március hó 24-én. Vörös István ellen súlyos testi sértés miatt. Geresdi Éva, Ferenc Os. Éva, Bán Éva, Vas­tag Erzse és Reih Lipót ellen lopás miatt. Szóiig Bálint és Riz Jánosné ellen halált oko­zott súlyos testi sértés miatt. Kohn Sámuel ellen lopás miatt. Filip I. s Filip Gy. ellen csalárd bukás mtatt. I8S6. évi március hó 26-án. Szíjártó János ellen emberölés miatt. Magyar Erzse ellen emberölés miatt. Etschl Mihály ellen uzsora vétség miatt. Novák Péter és Sipos András ellen uzsora vétség miatt. — Üssük agyon, most senki sem látja ! Baros András, hidjai mezőőr nemrég észrevette, hogy az összerakott nád mindig kevesebb lesz. Lesbe állt tehát és látta, a mint vagy egy tucat cigány megjelent, a nádkévóket vállaikra rakták és azzal odébb állni készültek. Most a mezőőr elő- ugrott s rájuk kiáltott. Erre azok a nádat eldobták s futásnak eredtek. A csősz meg utánuk egész a medinai határig, a hol végre utolérte és egyenkint felismerte őket. S ez lön veszte. Mert midőn a ci­gányok látták, hogy sem a futás, sem a tagadás itt mitsem használ, megfordították a dolog végét s az üldözöttekből hirtelen támadók váltak. „Most senki sem lát bennünket, üssük agyon ezt a ku­tyát!“ — lett a jelszó, melyet Sárközi István adott ki s az egész karaván rátámadt a szegény csőszre és bizonyára agyon is ütik, ha futás által nem tud menekülni. Végre elérte a szélső házakat és az el­sőbe, Masztalovics Jánoséba befutott. De ez a cigá­nyokat nem zavarta, utána rohantak s ütötték, a hogy csak bírták. A csősz végre beugrott a kony­hába és magára zárta az ajtót. így menekült meg, illetőleg mentette meg életét. A szegzárdi kir. tör­vényszék a beigazolt tények alapján Sárközi Ist­vánt s társait a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettében, Farkas Kálmánt a 85. §. alapján annak vétségében, mindnyáját a btk. 333. §-ába ütköző, a 334. §. szerint minősülő lo­pás vétségében bűnösöknek mondta ki s Sárközi Istvánt a btk. 165., 339., 341 , és 169. §§. alap­ján a 96. §. értelmében 8 havi börtönre, Sárközi Jánost, Farkas Istvánt, Farkas Józsefet stb. a btk. 165., 169. §§. alapján egy-egy havi börtönre, Far­kas Kálmánt a btk. 165., 85, 339., 341. §§. alap­ján a 96. §. értelmében összbüntetéskóppen három havi fogházra Ítélte. Úgy az ügyész, valamint az összes vádlottak felebbezést jelentettek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom