Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-24 / 21. szám
És igy azon mondása is: ..Sajnosán kelle tapasztalnunk“ — nem egyéb, mint öntudatos sti- láris lazaság, melylyel iskolánk iránti ellenszenvének kielégítése, és a közvélemény félrevezetése szánt-szándókosan céloztatik. E sorok közlésére felkérve, maradtunk kiváló tisztelettel Tekintetes szerkesztő Urnák kész szolgái Kelt Bonyhádon, 1896. május 20. Becht Konrád, Mártin György, ev. tanítók. Mi tudósításunkat megbízható helyről kaptuk és azt ezúttal sem kutatjuk, váljon tudósítónk jelen volt-e az ünnepélyen vagy sem, amire egyébként a választ megadni tudósítónk lesz illetékes. A nyilatkozatra csak az a megjegyzésünk, hogy mire való volt német üdvözlő, meg nyitó és ugyancsak németnyelvű történelmi felolvasást tartani, ha a gyermekek, mint maguk a nyilatkozó tanító urak állítják, az éneket, a szavalást, szóval a Programm hátralevő 10 pontját magyar nyelven adták elő, hisz akkor a magyar felolvasást is megértették volna? A szerk. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A tolnamegyei közs. s körjegyzők egylete Kerbolt István elnöklete alatt folyó hó 17-én a szegzárdi városháza nagytermében közgyűlést tartott, melyen a tagok csak kis számban jelentek meg. A 20 pontból álló tárgysorozatból kiemeljük hogy a közgyűlés Magyarország 1000 éves fennállásának megünneplése céljából junius 29-én Szegzárdon diszgynlést tart, melyen ünnepi beszédet és felolvasást Ltidvig József s Csolnoky Lajos fognak tartani. A Heves megyei jegyzői egylet felhívását az idegen hangzású nevek magyarosítása iránt a közgyűlés pártolólag tudomásul vette. Az orsz. muzeum s könyvtárbizottság megkeresése népkönyvtárak felállítása iránt a tagoknak figyelmébe ajánltatott Az 1894. évi egyleti s ugyanez évi táncmulatságról szóló számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése tudomásul vétetett. — Az 1895. évi táncmulatságról szerkesztett számadások megvizsgálására Csukly Ignác, Klein Endre és Leimetzer Lajos küldettek ki. Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy az idén kivételeseti nem rendez táncmulatságot. — Az egylet 1896. évi költségvetése, melyben 450 írt kiadással ugyancsak 450 frt bevétel áll szemben, elfogadtatott. Határozatba ment, hogy az elnökség az anyakönyvvezetők dijai emelése és helyettes anyakönyvvezetők kirendelése iránt az egylet nevében a belügyminiszterhez kérvényt nyújtson be. Elhatározták továbbá, hogy a millenniumi évnek a jegyzők nyugdíjazásánál 5 évbe való beszámítása iránt kérvényt nyújtanak be a törvény- hatósági bizottsághoz Végül még elhatározták, hogy a múlt évi egyleti táncvigalom 44 frt 11 krt tevő eredményét az orsz. árvaház alaphoz csatolják, de úgy, hogy ez az összeg az egylet kebelében kezeltessék ; azonkívül a millennium emlékébe egy tolnamegyei jegyzői, iskolai ösztöndíj alapot létesítenek, a melyhez minden ta«- 10 éven át évenkint 1 írttal járul, O a mi a tolnamegyei jegyzői karnak igen nagy dicséretére válik. — A Szegzárd-bátai Duuavédgát társulat ártéri képviselősége 1896-ik évi május 16-án tartotta rendes évi közgyűlését. Jelen voltak : Az állami felügyelet gyakorlására hivatott Hekler Károly kir. főmérnök, miniszteii megbízóit. Az ártérben érdekelt uradalmak részéről: Mittweg Henrik báttaszéki kir. alapítványi főtiszt 136 és Stei- ttecker Ferenc szegzárdi kir. alapitv. urad. kerületi felügyelő 54 szavazati joggal. — A többi ártéri képviselők számba vétődével jelen volt 63 képviselő 329 szavazattal, a két uradaloméval együtt 519 szavazati joggal. — A társulat részéről jelen voltak: dr. Szigetéi Gábor elnök, Kelecsényi Ambró igazgató, lóik Károly mérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr, Hollós Alajos ügyvezető, mint jegyző. 1896. május 24. A közgyűlés határozataiból kiemeljük, hogy a társulati árterület belvizeitiek levezetése céljából szivattyú telep berendezését és evvel egyidejűleg — nem csupán a szükséges fő recipienseknek, de a gyűjtő csatornáknak is a társulat mint egységes testület költségén — a választmány javaslatához képesti érdekek szem előtt tartása mellett — leendő kiépítését elvileg elhatározta. Utasítja a társulat szakközegét szivattyú telep és a csatornázás terveinek s költség előirányzatának sürgős elkészítésére; ugyanazt és az igazgatóságot felhatalmazza a csatornázási előmunkálatokhoz segédmémök félfogadására. Társul iti elnököt pedig megbízza, hogy mihelyt a tervek és költségelőirányzatok elkészülnek, azokat a miniszteri megbízott ur utján a nagyrael- tóságu földmivelésügyi minisztériumhoz felterjesz- sze és onnét visszaérkezés után rendkívüli közgyűlésre határidőt kitűzzön. — A gyönki izr. nőegylet 1896. május hó 31-én délután 5 órakor az izr. népiskola helyiségében tartja lX-ik évi retides közgyűlését. Budapesti levél. Megnyílt a kiállítás! Százezrével tódul a vidék közönsége a fővárosba, hogy a nagy nemzeti ünnepségeken jelen lehessen, a kiállítás nagyszerűségeiben gyönyörködhessék s a tündérmesék világát megvalósító sokféle látványosságot élvezhesse. És e népvándorlás tudatában a vidéken lakók közül sokan aggodalommal gondolnak arra, hogy ily nagyszámú látogató kösönség részére van-e elég szálloda, lakhely? A/, aggódók megnyugtatására szolgáljon, hogy a szállodák száma megszaporodott s ezek között első helyen kell kiemelnünk egy új szállodát, mely „Bristol“ szálloda elnevezéssel nyílt nrag a Ferenc József dunaparti korzó és Mária Valéria utcára nyíló bejárattal, közvetlen a „Hungária“ nagy szálloda mellett. Illits József, ki nyolc éven át volt a „Hungária“ szálloda igazgatója s e téren, mint kiváló szakférfiú ismeretes, alakította szállodává ezen négyemeletes palotát, melynek ablakai nagyobbrészt a Dunára nyílnak, gyönyörű kilátással a budai hegyekre, királyi palotára és a dunai élénk hajóközlekedésre A szálloda a modern komfort minden követelményével van berendezve; feltalálható itt a kényelmesség, legnagyobb tisztaság, egészséges levegő, a kellemes otthon; a szálloda villamvilágitásu, az emeletekre felhúzó (Lift) áll rendelkezésre, a leggondosabb és legfigyelmesebb kiszolgálásra pedig Illits József személyes felügyelete nyújt biztosítékot. Díszes nyári és téli udvar- kertjébeu, éttermében és kávéházábau a legízlete- sebb ételek és tiszta italok szolgáltatnak ki. Mindezekhez járul még, hogy szobaárai mérsékeltek s hosszabb tartózkodás esetén az árak leszállittatnak, úgy, hogy mindenkinek a legjobban ajánlhatjuk, hogy Budapestre érkezve a „Bristol“ szállodába szálljon. „Kövesi sörcsarnokában este 8 órakor!“ ez a jelszó Budapesten, ha az a kérdés merül fel, hogy hol találkozunk vacsorára. Éz a fővárosnak újabb idő óta legkedveltebb és legnépszerűbb mulatóhelye, hol azonban úgy a villásreggelire, mint déli ebédre szintén a legválogatottabb közönség gyűl össze, és méltán, mert az óriási, impozáns szépségű csarnok, a legelegánsabb díszítésű, országunk minden megyéjének címerét feltüntető falfestményeivel, naponta katonazene-hang- verseny mellett a legizletesebb ételek és legjobb borok s a kőbányai polgári serfőző hires, kitűnő sörének olcsó kiszolgáltatása mellett valóban minden tekintetben érdemessé teszi azon nagy látogatottságra, melyben részesül s a mely legjobban bizonyítja, hogy a látogató jól és kellemesen érzi ott magát. Ezért ajánljuk t. olvasóinknak, hogy Budapesten időzése alatt ne mulassza el Kövesi Nándor Erzsébetköruton levő nagy sörcsarnokát meglátogatni, mert ott a kellemes szórakozás mellett a főváros egyik uj látványosságát is megtekintheti. A kiállítás legérdekesebb különlegességei közé tartozik a falu temnlomópületében levő árubódék közölt Kotáiiyi János paprikamalma, villamos- hajtással működik s szegedi termésű hüvelyes paprikát őröl, mely szép rózsaszínű és finom zaraatu. Kotányi János már 15 éve Becsben tesz nagy szolgálatot a szegedi paprika népszerűsítésére s neki lehet leginkább köszönni, hogy ezen cikk a külföldön is nagy elterjedésre jutott, mert Kotányi személyesen járta be a külföldet, sőt még az amerikai piacot is meghódította a chicagói kiállításon, hol elsőrendű kitüntetést nyert. A millenniumi kiállítás egyik legbecsesebb és maradandó műve bizonyára a földalatti vasút, melyet méltán lehet a Siemens és Halske cég kiállítási művének tekinteni. A magyar fővárosnak méltó büszkeségét képezi a földalatti villamos vasút, mert e tekintetben megelőztük a coutinens minden városát s ezt a Siemens és Halske cég világhírű, a villamossági berendezések legismertebb gyárának köszönhetjük, mely cégről a „Nemzet“ márczius 21 iki számában a következőket Írja: „Mint a vilTOLNA VÁRMEGYE. lamos vasutak legelső sikerült kísérletét, azon vasút tat kell tekinteni, melyet Siemens és Halske 1879-ben a berlini iparkiállitáson mutattak be. Ezen cégnek lehet egyáltalában a villamos vasutak fejlődését köszönni, az első kísérlettől a mostani stádiumig.“ — A Siemens és Halske céget nem kisebb dicsőség illeti a vüllamvilágítási bérén, dezések terén; az általa eszközölt városok és egyes középületek vagy gyárak villaravilágitása bizonyult eddig mindenütt legjobbnak és üzemzavartól mentesnek, mit legjobban bizonyítanak azon általunk is tudott körülmények, hogy számtalan gőzmalom és gépgyár Budapesten és a vidéken, hol más gyárak által eszközölt villám világítási berendezések nem voltak tökéletesek, a Siemens és Halske cég által reconstruáltatták azt, mi, tekintve, hogy minden gyárban előkelő gépészmérnök itél ily kérdésben, a legilletékesebb szakvéleménynek tekinthető. Ezért találjuk alkalomszerűnek mindezek felsorolását, mert vidéki városainkban a villamossági berendezések részint küszöbön, részint tervbevóve vannak, tehát a tökéletesről való értesülés úgy a köz, mint magánérdekek szempontjából szükséges. A kiállításra felrándulók bizonyára felhasználják az alkalmat, hogy a főváros nevezetességeit megtekintsék. Ezek közé méltán sorolható Kertész Tódor díszműáru tárháza a Kristóf-tór sarkán mely úgy mesés gazdaságú, és változatos szépségű kirakataival, valamint csarnokainak bámulatos sokféle tárgyaival a legérdekesebb látnivalókat nyújtja. A megtekintés alkalmával mindenki meg fogja ott találni azt, mivel hazatérésekor családtagjainak vagy ismerőseinek célszerű vagy tetszetős ajándékkal kedveskedni akar s gondolható, hogy a cég erre az alkalomra fényesen látta el raktárát a legkülönfélébb „Budapesti Emlék“-tárgyakkal, kezdve az olcsó csecsebecséktől az értékesebb díszműárukig, bámulatos nagy választékban. Minden látogatónak ingyen nyújtja a cég a kiállítás albumát. Tekintettel a nyári idényre, jó szolgálatot vélünk tenni, ha a cég nagy árjegyzékéből felsoroljuk azon cikkeket, melyeknek megrendelése időszerű és szükséges lehet: Lawn Tennis játék, ennek egyes alkatrészei. Faoszlopok, két részből a háló kifeszitó- séheí; „New Screw holdfast“ legújabb angol hálóki feszitő, kitűnő minőségű angol „Rakett“ gumi fogantyú a Rakettre, Rakett-prés, Rakett-tok. vízmentes vászonból, Lawn Tennis labdák. Határjelzőgép, Lawn Tenms sapka, cipő öv stb. s a Lawn Tennis szabályai. Croquet-játék 8 személyre a legkülönbözőbb kiállításban, kugli bábok, lignum Sanc- tum-golyók, orosz-kuglizó, tornászó-szerek, uszó- övek, parafa vagy felfújható gumi-vászonból, vivó- eszközök, Flóbert fegyverek, lóháló, halászó-szerek, összerakható halászbot, hintaágy, kerti szék. kerti gyertyatartó, lampionok, p ipir-léghajók „D. Fevre“- féle valódi francia szódavíz készbőgép, fagylaltgép, sodrony ételboritó, utazáshoz szükséges kellékek: kézi koffer, kézi táska, plaid szíj, angol úti ruhatekercs, berendezett toilette-tiska, oldal-táska, úti pohár, cognac palack, toiüet-szappan, illatszerek, uj! mosható aranyozó folyadék stb. stb. TÖRVÉNYKEZÉS. \ szegzárdi kir. törvényszéknél véglárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1896. évi május hó 27-én. Klambauer Péter ellen lopás miatt. Trikker János ellen lopás miatt. Kovács János, Mózes Éva és Mózes Jánosné ellen sikkasztás miatt. Breinzing Ádám ellen testi sértés miatt. IÖS6. évi május ho 28-án. Horváth Szabó Ferencné ellen okirathamisi- tás miatt. Zakara Mihály ellen lopás miatt. Liszák János ellen súlyos testi sértés miatt. Ledneczky József. Ledneczky János, Hang Róza és Mészáros Jáuos ellen lopás miatt. KÖZSÉGI ELET. Főszolgabírói rendelet a tűzvész akalmá- val kötelező védekezés tárgyában. Nunkovits Ferenc központi járási főszo'gabiró a fogházégésnél a közönség részéről tapasztalt nagyfokú közöny és részvétlenség alkalmiból a következő rendeletet intézte Szegzárd városához: A város négy részre osztatik, s az elöljáróság által hónaponkint kijelöltetnek azok a fogatok, a melyek az egyes városrészekben előfordulható tűz alkalkalmára a vizhordást teljesíteni, valamint kijelelte'nek azon lakosok, akik magukkal hozott kannákkal, sajtárokkal stb. a kézi vizhordást (a vizes lajtokból a fecskendőbe való vizhordást) teljesiten- kötelesek. A havonként kijelelt fogatok száma, minden városrészben 12; a kézi vizhordók száma, minden városrészben 40. _______________________ 9.__
