Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

1896. május 17. TOLNA VÁRMEGYE. Simontornya. Hazánk fennállásának ezeredik évét folyó líó 10-én impozáns fenynyel ünnepelte meg községünk lakossága. Már a kora hajnali órákban mozsár lö­vések jelezték, hogy a község lakossága e napon ritka ünnepet ül. Az ünnepély, melyet a községi képviselő-testület és elöljáróság rendezett, képviselő- testületi dísz gyűléssel kezdődött, melyre a község­ben létező egyletek és társulatok is meghivattak, kik oda egyleti zászlóik alatt vonultak, igy az önkén­tes tűzoltók is, kiket L'övy Ignác alparanesnok ve­zetett a község házához magyar indulókat játszó trombitás zenekar kísérete mellett. A képviselő-testületi diszgyülósen lakács Já­nos községi biró megnyitó beszéde után Bereczk István községi jegyző hazafias szellemtől áthatott, a magyar nemzet ezeróv történetét kegyelettel mél­tató nagy hatást keltő beszédet tartott, a melyből közöljük a következő befejező részt. „Örülünk annak, hogy őseink nemzeti létünk­nek biztos alapot vetettek, s ezt fejlesztjük, erősít­jük mi is tovább, hogy arra a jövő ezred évben az utódok építhessenek. Örülünk, hogy az alkotmány sáncaiból védve, a tudomány fáklyájától fényt, világosságot nyerve, fejlődhetünk, erősödhetünk s betölthetjük nagy hi­vatásunkat, mit a történelem tanúságaként betöl- tenünk kell. Legyünk terjesztői a műveltségnek, munkáiéi a polgáriasságnak, példa adói a honfiúi erényeknek és hirdetői a szabadságnak! Ekkor gyarapszik Magyar birodalma, neve dicsőség! Örökkön örökké nem lesz soha vége.“ Ezután L'övy Ignác községi képviselő beszélt Simontornya jelen koráról és jövő feladatáról. Csősz István községi képviselő indítványára ezen nap emléke jegyzőkönyvileg megörökittetni ha- tároztatott, mire a díszgyülóst a községi biró bezárta. A diszgyiilés tagjai innét saját felekezeti templomaikba mentek hálaadó isteni tiszteletre, hol a lelkészek hazafias beszédeket tartottak s a róm. kath. templomban a dalárda a Hymiust énekelte. Délben a község házánál 100 szegény meg- vendégelteiett, kik Csősz István ur ajándékából fe­jenként liter bort is kaptak. Ugyancsak délben a uagyvendéglőben ban­kett volt, melyen a lakosság minden osztálya kép­viseltetett. Az első felköszöntőt Bereck István köz­ségi jegyző mondta a királyra, melyet a jelenlevők állva hallgattak s beszéde végén megdördültek a vásártéren felállított mozsár-ágyuk Mondott meg felköszöntőt Nagy Lajos reform, lelkész a község képviselő-testülete és elöljáróságára, mint az ünne­pély rendezőjére, dr. Kiss István a község lakos­ságára, Lipovnicky Gábor a jelenlevőkre, dr. Wohl Izor a hölgyekre, Lövy Ignác Bereck István köz- sógi jegyzőre, mint az ünnepély főrendezőjére. Dél után 3 órakor a vásártéren rendezett népünnepély vette kezdetét, melyre a képviselő-tes­tület a május elsején kibocsájtott hirdetményétől eltérőleg, hogy azon a legszegényebbek is megje­lenhessenek, a belépti dijat elengedte. Két zenekar szakadatlanul húzta a magyar nótákat, melyre magyar ruhába öltözött legények és leányok járták kifogyhatatlan jókedvvel a csárdást. Mulatságos látványt nyújtottak a Várkonyi Imre községi aljegyző által rendezett játékok és versenyek. Este 8 órakor tűzi játék volt, melyet fáklyás menet követett, a melyen a község összes lakos­sága részt vett, sőt még a közel falvakból is hallva az egész délelőtt tartó ágyúzást, sokan jöttek be s részt vettek az ünnepélyen, a menet a vásártérről kiindulva, a gyógyszertár utcában szép meglepe­tésben részesült, ugyanis Doby Jenő gyógyszerész görög-tüzet gyújtott, amely az egész menetet nem­zeti színűvé varázsolta. A meuet végig járva a fel­lobogózott utcákat, a laposi téren meg ált, hol a dalárda elénekelte az „Ezer esztendeje annak, hogy a magyarok itt laknak“ cimü dalt, mely után Nagy Lajos reform, lelkész fellépett az emel­vényre és szép beszédet mondott. Utána a da­lárda rázendítette a Hymuust. Innét a menet_ a Kossuth-térre ment, hol közkívánatra Petőfi „Talpra magyarját“ elénekelte s a vásártéren feloszlott. P. Gy. Nagy-Mányok. Vasárnapon az iskolában és templomban egy- aránt ünnepelték a millenniumot. Délután az olva­sókörben folytatódott az ünnepély, hol egybegyült az intelligencia még a környékből is. Rigl János. bányaigazgató üdvözölte az egybegyűlteket, mire Lovászy Gábor jegyző tartott magyar nyelven tör- tónelrni előadást, lamkó Antal, bányatisztviselő üemet nyelvre fordította le ezt a beszédet, mely­ben a szőlofölujitásra buzdította a jegyző a község akosait. Wagner Péter tanító, majd Singer Bálint főmérnök voltak a következő szónokok. Este 80 te- ntekü bankettet tartottak, melynél egyik felköszöntő a másikat érte. Befejezésül a község lakóinak örö- ®ere, kik még ilyent nem láttak, fényes tűzijáté­kot rendeztek, mely magyar jellegű tárgyakkal il- oszkedett az ünnepség keretébe. Tánc fejezte be a sikerült ünnepi napot. Agárd. Agárd község folyó hó 10-én igazi jó haza- fiságához mérten ünnepelte meg Magyarország ezeréves fennállásának öröm ünnepét, melyet folyó hó 9-én egy lelketemelő szép iskolai ünnepély elő­zött meg. Maga a községi ünnepély lefolyása követ­kező volt: Beggel 10 órakor tartotta meg a községi képviselő-testület díszközgyűlését, melyben az ünue- pély jegyzőkönyvi megörökítést nyert. Ezután az egész testület es a tűzoltóság hálaadó isteni tisz­teletre vonult, hol is Sághy Pál esperes plébános a nála megszokott, de ez alkalommal különösen szép beszédet mondott, melynek igaz hazafisága mélyen meghatotta a jelenvoltakat. Délután 3 órakor kezdődött meg különösen az ünnepély, a mikor is a községházának falába helyezett emléktáblát mutatta be, néhány hazafias szó kíséretében az ott összejött közönség előtt Wikkert Károly községi jegyző. — Innét indult egy körmenet, Péter Istvánum. vezetése alatt egy 24 tagból álló lovas bandéri — A menetet a tűzoltóság díszes felvonulása, úgy a fehérruhás le­ányok hosszú sora feltűnően inpozánssá tette. A körmenet egy utcát megkerülve ért a temp­lom mögötti szép, tágas térre, hol is egy emelvé­nyen a dalárda elénekelte a „Hymnust.“ Az ének után Wikkert Károly községi jegyző tartott egy nagyobb szabású és igen szép beszédet, felsorolva a hon alapítása óta történt nevezetesebb történelmi eseményeket és alakokat, végül a leg­újabb korra térve át, éltette koronás királyunkat, majd esküt mondott a további hazaszeretetre, me­lyet az egész néptümeg lelkesedve „esküszünk“ szóval ismételt. — Ezután a dalárda énekelt, majd Barsi Mihály szavalta el tetszéssel Pósa Lajos „Ezer év után“ cimű költeményét és végül ismét a dalárda énekelte el a „Szózat“-ot. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy Sohonyai Ferenc kántor-tauitó urnák elismerést ne mondjunk azon szép sikerért, melylyel az ez alka­lomra szervezett dalárdájával oly szépen emelte a nap fényét. Ezek után a nép az utcán felállított korcsma sátrakban mulatott, a sátrak előtt pedig a fiatalok táncoltak. Este a tűzoltóság fáklyákkal vonult be a köz­ségház udvarába, hol is Vikkert Károly jegyzőnek a tűzoltókhoz intézett nehány szavával az ünnepély befejezést nyert. Oly szép ünnepély volt ez, minő még Agár- don sohasem volt. de szép tanúság vonható le az agárdi népnek a szép, jó és hazafias dolgok iránti lelkesedésére és fogékonyságára. Puszta-J egenyés. Bezerédj Andor kir. kamarás Jegeayés pusz­tai népiskolájában is szép ünnepély folyt le. Szarka Dezső kasznar felolvasást tartott az ezredéves Ma­gyarországról, Gundy J. tanító szép alkalmi beszédet mondott. A pusztai növendékek pedig ha­zafias költemények elszavalásával emelték az ün­nepély fényét. Nagy-Dorogh. Ünnepünk nem volt valami programmszerü, de mindnyájan éreztük, hogy nagy napra virrad­tunk. Kora reggel, mikor a keleti láthatáron ki- gyuladt a mindent éltető nap első aranysugára, meg- koudultak a harangok s zúgtak mindaddig, inig a nap teljes pompájában fenn nem ragyogott. Hir­dették, hogy nagy napot készül megünnepelni egy­házunk s vele együtt, vallásfelekezeti különbség nélkül, a község minden lakosa. Az épületek majdnem kivétel nélkül fel vol­tak lobogózva s közöttük többön a magyar szent korona címere ragyogott. Az ünnep kezdetét délelőtt 10 órakor a ref. templomban megtartott hálaadó istentisztelet ké­pezte, melyre nt. Bálint Mihály lelkész, úgy a köz­séget, mint a község minden testületét meghívta a részvételre. A lobogókkal, virágokkal s nemzeti sziuü szőnyegekkel szépen feldíszített templomban meg is jelenvén, hálát rebegtünk a magyarok mindenható Istenének, a miért őseinket ezer évvel ezelőtt Európa virágos kertjébe, Magyarországba vezérelte s hogy azt számunkra ezer éven keresz­tül a mai napig fenn tartotta. A hálaadó ima után nevezett lelkész, haza­fias szellemtől áthatott, szónoki hévvel elmondott nagyhatású beszédet tartott. Lelkes beszéde köny- nyeket csalt a szemekbe; e rengő könnycseppek az öröm és lelkesedés igaz könnyei voltak. Délután 3 órakor következett az elemi isko­lás gyermekek ünnepe, mely szintén a szentegy­házban lön megtartva. Ezen ünnepélyt is isteni tisztelet előzte meg. Ennek végeztével Németh Zsigmond igazgató tanító ismertette a nagy nap jelentőségét. A gyermek-ünnepély műsora hazafias énekek, költemények és történeti resztetek előadásából állott. Bálint Mihály nt. lelkész ur bezáró beszéde és a „Szózat“ két versszakának elóneklóse után a gyermek-ünnep véget ért. A gyermek-ünnepély bezárta után a község­ben zeneszó mellett körmenet tartatott, mely_ után a serdülő fiatalság legnagyobb része a leányiskola feldíszített termébe vonult s határt nem ismerő jókedvvel és lelkesedésssel mulatott kivilágos ki- virradtig. Meg kell még említenem, hogy a hamarosan rendezett közvacsora szintén kitünően sikerült. — Hósztvett a községi elöljáróság, képviselő-testület, iskolaszék, egyházi elöljáróság és az intelligentia legnagyobb része, A felköszöntósek sorát tiszte­lendő Bálint Mihály íef. lelkész nyitotta meg, él­tetvén a királyt és a hazát. Felköszöntését lelkes éljenzés követte. Másodízben a vallásfelekezetek közt községünkben fennálló szép egyetértésre ürí­tette poharát. Talpraesett s szellemes felköszöntó- seket hallottunk még Tripolszky, kiskajdacsi is­pántól és lénneg János földmivestől. C. J. Várdomb. Az ezredéves ünnep Várdomb községében is megható módon folyt le. Szombaton reggel a leá­nyok fehér ruhában, koszorúsán, a fiuk ünnepi ru­hában, kis zászlókkal kezükben vettek részt az is­teni tiszteleten, melynek befejezése után Szentessy József jegyző és az elöljárók jelenlétében, a temp­lom előtti téren a S/.t. István, Szt. Imre és Szt. László tiszteletére elültetett három hársfa előtt Györkő Ferenc plébános helyettes hazafias beszé­det intézett a gyermekekhez magyarul, mire há­rom fiú külöu-külön elmondotta magyarul a há­rom magyar szent élettörténetét, melyre Glück Márton, a derék kántortauitó tanította be a gyer­mekeket, kinek Várdombon a magyarosítás terén nagy érdemei vannak. Azután az iskola udvarára vonultak, hol az Árpád emlékére elültetett hársfa előtt ismét egy gyermek magyarul emlékezett meg a honalapítóról. Az iskolában az „Isten áldd meg a magyart“ énekelték, magyar verseket szavaltak, s végre Glück Márton, tanító lelkesítő beszédet intézett a gyermekekhez népszerű magyar nyelven, melyben a hazaszeretetei fejtegette nekik, meg­magyarázta, hogy habár szüleik német anyanyel­vűek, azért a magyar hazának gyermekei, itt szü­lettek uj hazájukban, itt élnek és itt halnak s ép- oly magyar polgárai a hazának, mint a tiszta ma­gyar ajkúak. Giück hazafias érzéssel és lelkesül­ten beszólt hozzájuk, s megértette a szülők nagy része is a hazafias buzdítást. Vasárnap hajnalban harangzúgás, tarack durrogás jelezte Várdombon is a nagy nemzeti ünnep elérkezését. A lövész- testület a gyermekekkel együtt díszben vonult a templom elé. Te Deum előtt Györkő Ferenc plébános he­lyettes fölolvasta magyarul és németül a püspöki helynöknek az ünnepre vonatkozó pásztorlevelét, s urföi mutatáskor az misten áldd meg a magyarít énekelték, a templom előtt pedig a lövészek sor- tüzet adtak. Györkő Ferenc, plébános helyettes, hazafias egyházi beszédet intézett a hívekhez ma­gyarul és németül. Mise után pedig a templom előtti téren a szentek fái előtt ismét elmondották a gyermekek a szombaton már elmondott versei­ket mivel a vasárnapi ünnepen az egész falu né­pe megjelent. Ezután pedig a legnagyobb fiú föl­állt a templom lépcsőjére és onnét szavalta el magyarul a „Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar“-t. Várdomb egyáltalán igen szépen halad a magyarosodás félé, mert ebben a hazafias érzésű plébános helyettesnek segítségére van a derék ta­nító, Glück Márton és a község jegyzője is. Szakadáth. Szakadáth község is méltón ünnepelte orszá­gunk 1000 éves fennállását. Az elöljáróság elha­tározása folytán az ifjúság a község egy napon tar­tott ünnepet. Mindenek előtt emlékül hársfákat ül­tettek. Május 9-én nemzeti szinü zászlócskák alatt vonultak a tankötelesek az ünnepi misére, honnan az iskolába tértek, hol a gyermekek magyar nyel­ven szavalták, majd énekelték a Szózatot s a Hym­nust, ezután a h. iskolaszéki elnök' tartott a gyer­mekekhez buzdító beszédet. Délután népünuep volt. Ezt megelőzőleg a községi képviselőtestület diszülést tartott, hol a községi jegyző ismertette Magyarország történeté­nek főbb mozzamit s kimutatta, hogy csak akkor jutott az ország végveszélybe, midőn egyetértés nem volt. ennélfogva a képviselőket és polgárokat a törvény iránti tiszteletre, a haza iránti szeretetre, egyetértésre és a király iránti hűségre buzdította. Délután fel 2 órakor a gyermekek temérdek kis nomzetiszinü zászlóval, a lánykák fehér ruhá­ban koszorúsán, valamint az egész lakosság zászló alatt, mozsáragyuk dörgése s zeneszó mellett ki­vonult a község meile ti u n. Szedresbe, hol sát­rak alatt, úgy a szabadban kicsi-uagyja táncra per­dült, majd verseny ugrás, verseny labdázás volt; az elöljáróság pedig 700 drb süteméuyt, mézesbá­bot és cukorkákat osztogatott minden gyermeknek, ezután zene mellett elénekelték a Hymnust. A pi­henő alatt a helybeli s. lelkész hazafiságra buzdító beszédet tartott. Zajos éljenzés halatszott a beszéd végeztével a haza s királya. A mulatságnak csak a késő est i óra vetett véget. Valóban örömmel telhetett el szivünk, ha látjuk, hogy eme tisztán német ajkú község is mily lelkesedéssel ünnepelt; nem maradt az ünnepély- lől távol senki, még a pólyás gyermeket is kivit­ték. Köszönet érte a községi elöljáróságnak, mely ezt az ünnepélyt rendezte. _____________________________________5._

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom