Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-10 / 19. szám
1896. május 10. TOLNA VÁRMEGYE. 3. Ezredéves ünnepségek vármegyénkben. Tolna. A millenniumi ünnepélyekről már a múlt héten mondottuk el röviden a sorrendet, most kiegészítésül jelenthetjük, hogy május 15-ón este ünnepélyes fáklyás menetet rendez az önk. tűzoltó egyesület: azokon az utcákon keresztül vonulnak, melyek másnap uj elnevezést kapnak. A fáklyás menetben részt vesznek: a helyhatóság és az ösz- szes egyesületek zászlók alatt. Városunkban már most több nyilvános épületen leng a zászló s nagyban készülnek a város ünnepies kivilágítására má- jás 15-re. Május 16-án a kath. olvasókör 250 terítékű paprikáshalas közvacsorát rendez helyiségében. Junius hónapban több csoport iskolás gyermeket vezetnek a tanítók Budapestre az ezredévi kiállítást megtekinteni. Azoknak a taoitóknak, kik azt a terhet veszik magukra, hogy iskolás gyermekeket vezetnek a kiállításra, a hittanács — mint tervezve van — egyenkint 30—40 frtot fog megszavazni s igy alkalmat adni, hogy ők is megtekinthessék az ezredéves kiállítást. A millenniumi ünnepségekre br. Dra-che a tolnai urodalom tulajdonosa 50 frtot adott ; ugyancsak 50—50 frtot adott tisztviselőinek, hogy a kiállítást megtekinthessék. Lord Cynló. Tolna-Szántó. A vármegye legnyugotibb fekvésű községében — bár szükebb mértékben — édes hazánk fennállásának ezredik évét a , lakosság folyó hó 3-ik napján — vasárnapi napon ünnepelte meg. Délelőtt a szent mise végeztével a hívek nagy száma más felekezetű polgártársaikkal csatlakozva illő komoly magatartással vonult a községnek most már teljesen elkészült s felszerelt háza elé. Itt Szabó Mihály anyakönyvvezető-jegyző a hét pár házasuló kihirdetése után a nevezetes év fontosságát szép beszédben méltatta, majd rövid pillantást vetve vissza a magyarok őshazájára, a népvándorlásra, a magyarok bejövetelére, küzdelmeire s a hon elfoglalására •— majd Árpádtól kezdve dióhéjban foglalva, népies nyelven nevezetesebb uralkodóink és nagyjaink ténykedését, — a magyar haza szép korszakait s nagy harcait, majd a rabiga alatt nyögő magyarság borzasztó helyzetét s annak keserű napjait ecsetelte; ezután pedig az 1848-iki dicső szabadságharc s a 67-ik évi kiegyezés jelentőségét fejtegette behatóbban.— Elérkezvén beszéde fonalán a jelen időkig, — a legalkotmányosabb király bölcs uralkodása alatt a haza fellendülését, előre haladását, az utóbbi évek messzekiható intézményeit, üdvös törvényeit hozta fel annak bizonyságául, hogy a magyarok hatalmas Istene az ezredik évét megengedó a cuitur államok niveau- jára felemelkedetten elérni. — Befejezésül ismételten a mostani év fontosságára és jelentőségére hívta fel a feszült érdeklődéssel hallgató közönség figyelmét s a midőn „Éljen a király, éljen a haza“ szavakkal felolvasását berekesztette, — a nép visszhangzó éljenzése közt az épület homlokzatán e célra közpénzen veit nemzeti tricolort kibontották s eme jelvény tavaszi szellő fuvalma által lobogtatva, nap-csillogtatta címerével mintegy büszkén látszott hirdetni e nagy napon hazánk halhatatlan fiának immár beteljesült e jóslatát : „Magyarország nem volt, hanem lesz 1“ ... A tisztán magyar ajkú lakosság önelégedetten, szinte emeltebb fővel távozott a beszéd hatása alatt s sokan Isten szabad ege alatt az elmúlt időkről, a jelen év ünnepélyeiről, az országos kiállításról beszélgetve töltötték el vig poharazás közt — a legkisebb csendzavarás nélkül — a nap hátralevő óráit. -—bb. Duna-Földvár. A dunaföldvári izr. iskola folyó hó 12-én tartja meg szeretett hazánk ezredéves fennállásának emlékére az iskolai ünnepséget. Az ünnepség egész napon át tart. Heggel 9 órakor hálaadó isten- tisztelet lesz. A növendékek nemzeti szinü szalagokkal érmekkel s virágokkal díszítve, nemzeti zászló alatt a templomba vonulnak. A tulajdonképeni ünnepség 9 órakor kezdődik az ez alkalomra fényesen díszített iskola-teremben a következő műsorral: 1. Hymnus. Éneklik az iskola növendékei. 2. Megnyitó beszéd. Mondja: főt. dr. Partos Sámuel iskolasz. elnök. 3. Ezer óv, Inczédy Lászlótól. Szavalja : Friedmann Dezső. 4. Alkalmi felolvasás. Tartja : Engländer Ede tanító. 5. a) Mi a haza ? Majthónyi Flórától. Szavalja: Schvarcz Mariskz. 5. b) A hazáról, Pósa Lajostól. Szavalja: ßeuch Samu 6 Honfidal. Ének'i az iskolai énekkar. 7. a) Ki volt nagyobb ? Tóth Kálmántól. Szavalja: Goldstein Géza. 7. b) Ki volt nagyobb ? B. Büthner Linátol. Szavalja : Herman Berta. 8. Csak hazáját és becsületét .... Énekli az iskolai énekkar. 9. Haladj, haladj én nemzetem I Pósa Lajostól. Szavalja : Schwarcz Bóza. 10. Záróbeszéd. Mondja: főt. dr. Partos Sámuel iskolasz. elnök. 11. Szózat, éneklik az iskola növendékei. — Az ünnepély után a növendékek kivonulnak az iskolai udarra, itt diszmenetben sorakoznak a kiránduláshoz. E közben emlékfa ültetés ugyancsak az iskolai udvarban rövid beszédben fejtegetve ennek jelentőségét. — Ezután zeneszó mellett bevonulás az „Alsó-révbe“ itt lesz megtartva a szokásos majális. Déli 12 órakor ugyanitt társas ünnepi ebéd az összes gyermekek részére, melyen a 10 tagú hölgy-rendezőség és az iskolai helyihatóság is részt vesz. Az ünnepség alkalmával mill, emlékkönyvek osztatnak ki a gyermekek közt. Az ünnepélyre a hitk. ösz- szes tagjai és a helyihatóságok vannak meghiva. Dombóvár. A dombóvári izr. iskola, hazánk ezeréves fen- állásának emlékére folyó évi május hó 12-én az iskola udvarában »Millenniumi ünnepélye rendez az iskolaszék. Kezdete reggel 8 órakor. Az iskolai ünnepélyt bálaadó isteni tisztelet előzi meg, melyen az iskolai növendékek bevezető éneke után főt. dr. Klein Jakab rabbi alkalmi szónoklatot tart. — Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély a rákövetkező napon tartatik meg. — Műsor. 1. Hymnusz. (Kölcsey) Éneklik az iskola növendékei. 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Dr. Kertész L. iskolasz. elnök. 3. Ezer óv (Incédy László). Szavalja: Hirsch Károly. 4. Értekezés a magyar nemzet ezer éves történetéről. Felolvassa: Stern Dávid igazg. tanító. 5. Magyarország általános leírása. Elmondja - Singer Gizella. 6. Hazáin. (Lév?,y M.) Szavalja Burger Mór. 7. Honfidal. (Petőfi.) Éneklik az iskola növendékei. 8. Árpád és a honfoglalás. Elmondja : Hermann Dezső. 9. Munkács. (Bartók L.) Szavalja: Spitzer Szidónia. 10. Szt.-István. Elmondja: Honig Ilona. 11. Tatárjárás. (Vida J.) Szavalják: Sehréter Kornélia, Paunz Elza és Diamant Elza. 12. Nagy Lajos. Elmondja: Weisz Ilona. 14 Királyi tett. (üöinény J.) Szavalja : Hirsch Hermina. 14. Hunyadi János. Elmondja: Weiner Frida. 15. Hunyadi. (Ozuczor.) Szavalja: Weisz Juliska. 16. A mohácsi vész. Elmondja: Goldschmied Olga. 27. A látnok. (Kuthen.) Szavalja: Bemer Margit. 18. A magyar szabadságharc. Elmondja : Spitzer Sarolta. 19. Előre. (Tóth E.) Szavalja : Kertész Jenő. 20. Értekezés a magyar történelem kiválóbb alakjairól. Felolvassa: Horvát Samu tanító. 21, Ki volt nagyobb? (Tóth K.) Szavalja : Csery László. 22. Záróbeszéd. A növendékek nevében mondja: Hirsch Imre. 23. Záróbeszéd. Tartja : Dr. Kertész L. iskolasz. elnök. 24. Szózat. (Vörösmarty.) Éneklik az iskola növendékei. Délután 2 órakor kirándulás a Sziget-be. Iskolák ünnepe. A tegnapi nap az iskoláké volt. Egy miniszteri rendelet május 9-ikére tette az ország összes iskoláinak inillennáris ünnepségét. Szegzárdon már kora hajnalban kitűzték a nemzeti szinü lobogókat, a hazafias érzés g külső jelvényét. A vidor gyermeksereg is csakhamar el- özönlötte az utcákat, szép jelvényeikkel, nemzeti szinü szalagokkal, kokárdákkal és érmekkel ékesítve, mig a lányok magyar nemzeti ruháikban ugyancsak szépen festettek. Pontban 8 órakor felvonult a polg. fiú és polg. leányiskola is iskolai és nemzeti zászlók alatt és tanáraik vezetése mellett a belvárosi templomba, a hol a tolongás oly nagy volt, hogy a gyermekek, a nap tulajdonkópeui hősei, alig fértek be. A hálaadó istenitisztelet után a gyermekek ismét visszatértek a polg. iskolába, a hol 9 órakor a fiuk, '^ll-kor pedig a lányok tartották meg ünnepélyüket, a múlt számunkban közölt programra szerint. Az ünnepélyt méltóan leiirni toliam gyenge, s legfeljebb csak egy kis száraz vázlatát adhatom a gyönyörű ünnep lefolyásának. A fiúiskola a kedvező időjárást felhasználva, az iskola udvarán tartotta meg ünnepélyét, melyet Tihanyi Domokos, kir. tanfelügyelő, lelkes, buzdító szavakkal nyitott meg. Az ünnepélyen Boda Vilmos, a közs. iskolaszék elnöke, diszmagyarban jelent meg. A megnyitó beszéd s Hymnus elének lése után Krammer János igazgató az ő ismert ékesszólásával remek ünnepi beszédet mondott, melyet az udvart egészen megtöltött ünneplő közönség nagy érdeklődéssel hallgatott és lelkesen megéljenezett. A fiuk szavalatai s énekei a nagy közönség előtt sokkal ismertebbek a régibb ünnepségekből, semhogy azokat itt külön kiemelni szükséges volna. De azt mégis meg kell jegyeznem, hogy ha máskor szépek voltak azok, most elragadóak voltak. Meglátszott minden szávaion, hogy a nagy nap jelentőségének hatása alatt áll, a mely hatást a Holub Józsika (II.) s Lacó István (IV.oszt.) disz- magyarja még emelt. Végre a szép, lélekemelő ünnepet a kir. tan- felügyelő záróbeszédé és a Szózat eléneklése zárta be. Most az azalatt még nagyobbra növekedett hallgatóság a Rézler Ilona munkamesternő ügyességét és jó ízlését dicsérő szépen díszített tornaterembe igyekezett. De nagy része csak az igyekezet mellett maradt, mert a tornaterem, mint mindig, úgy most is nagyon kicsinynek bizonyult a közönség befogadására. Gyönyörű, felejthetlen szép látványt képezett a mind diszmagyarba öltözött lánykák felvonulása. A felhevült arcok, a ragyogó tekintet, a boldogságtól mosolygó ajkak mind azt hirdették, hogy az arany, ezüst zsinoros, piros, kék, stb. szinü pruszlikok alatt magyar szív dobog, hogy a lánykák keblét magyar érzés, magyar hazaszeretet tölti el. Ilyenkor legjobban látni, hogy az ilyen, lélekemelő, hazafias iskolai ünnepélyek mennyire alkalmasak a gyermekek szivében a hazaszeretet lángját meggyujtani, kivált ha azt a lángot olyan beszédekkel szítják, mint a milyenek a két ünnepélyen elhangzottak. A leányiskola ünnepét Boda Vilmos elnök nyitotta meg rövid, de gyújtó beszéddel, mely után a lánykák felváltva énekeltek, szavaltak és zongoráztak. Ha terüuk megengedné úgy minden egyes szavalat, zongora (ill. hegedű) játékról és énekdarabról külön meg kellene emlékeznünk, annyira fölötte állottak ezek a szokásos iskolai ünnepeknek. Bizony fennen dobog szivünk, ha látjuk, hogy gyermekeink szivébe mily mélyen be van oltva a hazaszeretet szent érzése s nyugodtan nézhetünk a jövőbe. A milyen hazafias és konleányi érzéssel az uj évezred megindul, nincs mitől félteni nemzetünket. Kovácsné Nagy Lujza, igazgatónő felólvasása is csak fokozta a hatást, me yet az egész ünnepség úgy a közönségre, mint különösen a gyermekekre tett, mert a hazaszeretet oly szép példáit, a haza iránt teljesített kötelesség oly szép képeit tárta a gyermeki fogékony lélek elé, hogy azok bizonyára eltörölhetlen nyomokat fognak ott hagyni. A mintegy másfél óráig tartott ünnepélyt Boda Vilmos elnök zárta be pontban 12 órakor. Délutánra kirándu'ás volt ugyan tervezve, de az egész héten át tartott változó időjárás a szabadban az előkészületeket lehetetlenné tette. így a kirándulás későbbre marad s valószínűleg egy nagy majálisban nyer majd kifejezést. * Ugyancsak reggel 9 órakor, mise után tartotta meg a Mayer-Arlow-féle szegzárdi magánintézet, valamint az összes kath. népiskolák is program mszerü iskola ünnepélyüket. Ezek lefo'yása is nagyon szép volt. A kath. iskola növendékei mise után a városháza udvarára vonultak, a hol Wosinsky Mór, esp. plébános isk. igazgató rövid, de magvas, hazafias, szép beszédben ismertette a nap jelentőségét. Azután hazafias dalok és szavalatok következtek. Délután pedig az összes tanulók a gyepen gyűltek össze, ahol játszottak s ozsonnát kaptak.
