Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-05 / 1. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 7. KÖZGAZDASÁG. — Az osztrák-magyar vámszövetség a pécsi kereskedelmi és iparkamarában. A folyó évi december 30-iki kamarai közgyűlés a kérdésnek ismételt beható tárgyalása után egyhangúlag elfogadta a Littke J. kamarai elnök elnöklete alatt kiküldött kamarai szakbizottság által készített felterjesztési tervezetet. — E felterjesztésben a kamara rámutatva az úgy Ausztriában, mint Magyarországon létező gazdasági viszonyokra és a tarthatatlan gazdasági állapotokra, a bajok kutforrá- sát nem annyira az Ausztriával kötött kereskedelmi és vámszövetségben, mint inkább a több irányban okszerűtlen és kiválóan Magyarország rovására űzött vámpolitikában véli rejleni. Adatokkal támogatva kifejti a kamara, hogy a kettős monarchia legutóbbi 10 évi áruforgalmában mutatkozó éven- kinti átlagos kiviteli többlet jóval több kárt, mint hasznot hoz, és hogy olyan vámpolitika mellett, melynek folytán a legutóbbi 3 év áruforgalmi adatai szerint az osztrák-magyar monarchia évenkint átlag 202 millió frt értékű állati és növényi nyers anyagokat importált, sem az ipari, sem a mező- gazdasági termelés nem boldogulhat. Ha ezen anyagok termelése a közös vámterület termelési tényezőinek biztosittatik, akkor Magyarországban nem lesz gabonafelesleg, melynek — csakhogy némileg is értékesíthető legyen — mindenképen kiviteli piacot kell keresni. Miuden szükségleteinknek a belföldi termelés által való fedezésétől s szakítva az internationális szabad forgalmat ingónylő némely szükebb érdekköröknek a nagy gazdasági közület rovásara eső dédelgetóssel, — termelő erőinknek minél kiegyenlítettebb foglalkoztatásától, az államlakósoknak saját termelésük fogyasztását illető egymásrautaltságától várja a kamara első sorban az annyira óhajtott gazdasági jobb jövőt. A kamara elismeri, hogy Ausztria és Magyarország közt a geográfiái fekvés, az évszázados érintkezés és közlekedés által kifejlődött gazdasági viszonyok, a politikai, közjogi és hatalmi kapcsolat olyan érdekközösséget létesített, melyben az egyenlő gazdasági fejlődhetés kölcsönös és kellő biztosítása mellett a közös vámterület mindkét államfélnek egyaránt javára válhatik. A közös vámterület mellett szóló közös érdekek felsorolása, de a külön vámterületnek Magyarországra való kedvező politikai és gazdasági kihatását is feltüntetve azon következtetésre jut a kamara, hogy az Ausztriával való kereskedelmi és vámszövetség megújítandó lenne és pedig Magyarország gazdasági érdekeivel is megegyező védelmi vámpolitikai inaugu- rálása esetében ismét 10 évre, ha pedig Ausztria továbbra is ragaszkodnék az eddigi keresk- és vámpolitikához, akkora szövetség — tekintettel az 1903-ban lejáró külföldi kereskedelmi szerződéseinkre -- csak 5 évre lenne megkötendő, mely idő alatt — az utóbbi esetről szólva — Magyarország közgazdasági politikájának olyatén alapja lenne előkészítendő, mely a fenforgó közös érdekek tekintetéből Ausztriával fentartandó ugyan a közös fogyasztási terület, Magyarországnak azon joga azonban, a mely szerint a külfölddel szemben saját érdeke szerint tarifákat megállapíthat és kereskedelmi szerződéseket köthet, önállóan és függetlenül érvényesíttessék. S ha ily alapon és a legjobb intentiók mellett is azt tapasztalnók, hogy gazdasági érdekeink a szükebb keretben is Ausztria részéről nem részesittetnek a megkívánható méltányos elbánásban — akkor bármi áldozatok árán is az önálló magyar vámterületet kell létesítenünk. De akár 10, j akár csak 5 évre ujittatnék meg a vámszövetség j Ausztriával, semmi szin alatt sem szabad — úgy mond a kamara — lemondanunk a fogyasztási adók, a sójövedék, az osztrák üzleti utazók által fogyasztóknál eszközölni szokott megrendelések gyűjtése, a házalási ügy, az állategészségügyi rendelkezések, a magyar bortörvénynek meg nem felelő boroknak Ausztriából való behozata a, a consulá- tusi intézmény s az eddig vámmentesen behozott árukra vonatkozólag Magyarország jogos érdekeinek a kamarai felterjesztésben részletesen kifejtett módon és irányban való hathatós biztosításáról. A bank kérdésében a közösség fentartásának álláspontjára helyezkedik a kamara. Elismeri, hogy az osztrák-magyar banknak Magyarországhoz való viszonyában az elmúlt két év alatt sok irányban történt javulás, de az adott viszonyok közt teljes kielégítésünkre még kívánnunk kell, hogy a paritás szempontjából kifogásolható hatáskörű bankfőtanács helyett két teljesen egyenjogú igazgatóság álit- . tassék fel, meiynek mindegyike a megállapított dotáció felhasználása felett teljhatalmulag rendelkezzék ; csak közős elintézést igénylő ügyek tárgyaltassanak együttesen. Továbbá szükséges, hogy a bank a fejlődött közgazdasági igényeknek és a népesség szaporodásának megfelelőleg forgalmi eszközeit szaporítsa s végül, hogy a letétek jelenlegi nehézkes központi kezelése helyett a kerületükből való letétek kezelésével a fiókintézetek bízassanak meg. Végül még azt kívánja a kamara, hogy az osztrák-magyar bank fiókintézeteit mindenütt e célra építendő saját házaiban helyezze el, hogy igy az építő ipar foglalkoztatásával s az adómentességi idő lejártával a házai után járó adóval az országnak s az illető városoknak némi közvetlen ellenszolgáltatást nyújtson. 1896. január 5. Meghaltak Szegzárdon: 1895. évi december hó 28-tól 1896. január 5-ig. Búzás József, 36 éves, agyszélhüdés. — Özv. Gazsó Pálné, 90 éves, aggkori végkimerülés. — Pöndör Erzsébet, 2 hónapos, hők hurut. 8172. szám/tbv. 1895. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy néhai Nagy János és neje iván Ágnes hagyatéki ügyében, a szegzárdi kir járásbiróság 11500/95. tkvsz. megkeresése folytán, a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Őosény községi 652. sz. telekjegyzőkönyvben, a nevezettnek tulajdonául felvett f 3288 hrsz. szélé a nagy gurovicában 356 frt kikiáltási árban 1896. évi február hó 28-ik napján délután 2 órakor Ocsóny község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni, — és a vételárt pedig 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal nál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt |a telekkönyvi hatóságnál és Ocsény község elöljáróságánál megtekinthetők. Szogzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1895. évi december hó 8-ik napján. Dr. Szabó Gyula, kir. törvényszéki biró. 8891. sz./tkvi 1895. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhirré tétetik, hogy Csat József és neje Csö- tönyi Erzsébetnek Baki József és neje Németh Zsuzsanna elleni 150 frt s jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd nagyközség 2393. sz. telekjegyzőtönyvben Baki József és neje Németh Zsuzsanna tulajdonául felvett 9880. hrsz. baranyavölgyi szőlő a C. 1. alatt bekeblezett szolgalmi jog érintetlen hagyásával 302 frt, az 5221. sz. telekjegyzőkönyvben Baki József tulajdonául felvett 3073/b. hrsz. ingatlan 48 frt kikiáltási áron 1896. évi március hó 5 ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon a törvényszéki épület 9. sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a 947/b. hr. sz. ingatlan után 32 irtot, a többi ingatlan után pedig a kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételért 3 egyenlő részletben, 6%-os kamatokkal együtt a szegzárdi magyar kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1895. évi december hó 19-ik napján. Ifj. Závody Albin kir. törvényszéki biré. 1752. sz/v. 1895. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. cikk 102. § a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbiróság 1895. évi 5809. sz. végzése következtében, Török Béla ügyvéd által képviselt a Szegzárdi takarék- pénztár javáj-a Korsós Sándor, Kata Péter és Mózes János Dorkó pilisi lakosok ellen 175 frt, 115 frt és járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 783 forintra beoBÜlt lovak, kocsi, gazdasági eszközök és búzából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 11010. 1895. számú végzése folytán a fenti tőkék és ezek összes járulékai erejéig Bátaszóken a községházánál leendő eszközlésére 1896. évi január hó 17-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1895. évi december hó 31-án. TÓTH IGNÁCZ, kir. bir. végrehajtó. 7615. sz./tlkvi 1895. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhirré tétetik, hogy Osökli Mihály szakesi lakos végrehaj taténak Csökli Márton szakesi lakos elleni végrehajtási ügyében 76 frt95 kr tőke, úgy ezúttal 15 írtban megállapított költségek kielégítése céljából a szegzárdi kir. törvényszék, a tamásii kir. járásbiróság területén lévé a szakesi 912. sz. tlkjkvben Csökli Márton és neje Bozsi Katalin tulajdonául felvett f 1. sor. 320. hrsz. 75. népsz.. ház, udvar és kertből, Osökli Mártont illető fele rész 468 forint, a szakesi 175. sz. tlkjköuyvben Ilia János és neje, Osaplár Rozália tulajdonául felvett + 1296./a. hrssz, ingatlanból, a Csökli Mártont illetett fele rész mégis a végrehajtási törvény 156. §. a) pontja értelmében ez egész ingatlan 132 frt, a szakesi 1345. sz. tlkjkvben Osökli Marton és neje Bozsi Katalin tulajdonául felvett f 1294. hrsz. ingatlanból a Csökli Mártont illető fele rész mégis a végrehajtási törvény 156. §. a) pontja értelmében az egész ingatlan 134 frt, a szakesi 1211. sz. tljkvben Osökli Márton és neje tulajdonául felvett f 920. hrsz. ingatlanból Csökli Mihályt illető fele rész mégis az említett szakasz és pont érteimében az egész ingatlan 76 frt kikiáltási árban 1896. évi január hó 30-ik napján d. e. 10 órakor Szakos község házánál végrehajtató vagy helyettese köz- benjötte esetében megtartandó árverésen eladatni fognak, Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni tartozik és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Szakes község elöljáróságánál megtekinthetők. Tamásiban, a kir. járásbiróság mint tlkönyvi hatóságnál 1895. évi augusztus hó 27-én. Horváth Aladár, kir. aljbiró. 9041. 8zám./tlkvi 1895. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Pauncz Adolf ódombovári lakos ! végrehajtaténak, Stern Emánuel végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében 28 frt 4 kr hátralékos tőke, ennek 1889. évi deczember hó 31. napjától járó 60/0 kamatai, úgy ezúttal 13 frt 20 krban megállapított költségek kielégítése céliából a tamásii kir. járásbíróság területén levő a gyulajováncai 828. sz. telekjegyzőkönyvben Stern Emánuel és neje nevére felv-tt f 1. sor, 187. hr. 127. népsz. ház, udvar s kertből a Stern Emánueli illető fele rész 940frt kikiáltási árban 1896. évi január hó 28-ik napján d. e. 10 órakor Gyula-Jovánca község házánál végrehajtató vagy helyettese közbenjötte esetében megtartandó árverésen eladatni fog Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6%-os kamatokkal együtt, a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Gy.-Jovánca község elöljáróságánál megtekinthetők. Tamásiban, a kir. járásbiróság, mint tlkvi hatóságnál, 1895. évi október hó 6-án. Horváth Aladár, kir. aljárásbiró. 4646. sz./tlkvi 1895. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbiróság, mint tlkvi hatóság közhirré teszi, hogy Réder Jánosnak Gehringer János elleni 1260 frt tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a bonyhádi 372. sz: telek-jegyzőkönyvben A. 1. 16. sor, 3405. hrsz. alatt 89 frt, I. 17. sor, 3431. hrsz. alatt 84 frt, A. I. 19. sor, 3732. hrsz. alatt 95 frt, 1. 20. sor, 3752. hrsz. alatt 101 frt beesár, mint kikiáltási árban 1896. évi január 27-én d. e. 10 órakor alolirt telekkönyvi hatóságnál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % át bánatpénz fejében letenni s a vevő a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letétpénztárnál lefizetni köteles, végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Bonyhád község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Bonyhádon, a kir. jbiróság telekkvi hatóságánál, 1895. évi november hó 3-án. ZÁDOR ANTAL, kir. aljbiró. 6124,/tlkvi 1895. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Spitzer Imre dombóvári cég végrehajtatnak Fias Ferencz és Rohonci Imre szakesi lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében, 24 írt tőke, ennek 1890. évi augusztus 20-ik napjától járó 6% kamatai, 11 frt 95 kr per és végrehajtási, már megállapított, úgy ezúttal 16 frt 60 krban megállapított költségek kielégítése eéljából a szegzárdi kir. törvényszék, a tamásii kir. járásbiróság területén levő, a szakesi 65. sz. telekjegyzö- könyvben Huszár Borbála, Huszár Teréz, Huszár Juli, Huszár Róza, Fias Ferenc, Fias Teréz tulajdonául felvett I. 12. sor, 879/428. hrsz. ingantlanból a Fias Ferencet illető 2/16-od rész, 349 frt, a szakesi 844. sz. telekjegyzőkönyvben Fias Ferenc, Pintér István és neje Ferkics Katalin nevére felvett f 1. sorsz. 1060. hrsz. ingatlanból a Fias Ferencet illető 1/i rész 230 frt, a szakesi 1242. sz. telek jegyzőkönyvben Rohonci Imre, Gadányi Imréné, Pintér Jánosnó tulajdonául felvett t 1. sor, 305/b. hrsz. ingatlanból a Rohonoi Imrét illető */» rész kikiáltási árban 1896. évi január hó 8-ik napján délelőtt 10 órakor Szakes község házánál végrehajtató vagy annak helyettese közbenjötte esetében megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. A tamásii kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság Kelt Tamási, 1895. évi augusztus hó 28-án. Horváth Aladár, kir. aljbiró. 4464. sz./tlkvi 1895. Árverési hirdetmény. A gyönki kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Blitz és Braun budapesti eág végrehajtató kérelme folytán Kaufmann Lajos simontornyai lakos végrehajtást szenvedett ellen 123 frt 87 kr tőke követelés és járulékai kielégítése végett az árverést elrendelte. Minek folytán Simontornyán a közsógházáná1 1896. évi február hó 18-ik napján d e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, Kaufmann Lajosnak a simonjornyai 5. számú tjkvben A. I. 1., 2. sorsz. 9., 10. hrsz. 5. népsorsz. ház, udvar és házi kertje 2010 frt kikiáltási árban 201 forint bánatpénz letétele mellett. Feltételek: 1. Az árverezni szándékozók tartoznak a bánatpénzt készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. 2. Az ingatlan a kikiáltási áron alól is el- adatik. Gyönkön, a kir. jbiróság tlkvi hatóságnál 1895. évi november hó 3-án. 1/Cegyery, kir. aljárásbiró.
