Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-24 / 21. szám

6.

TOLNA VÁRMEGYE.

1896. májas 24.

— A szegzárd-bátaszéki vasút. A közlekedésügyi bizottság „a szegzárd-bátaszéki h. é, vasút engedélyezéséről“ szóló lapunkban egész terjedelmében közölt, 1111. számú törvényjavaslathoz beterjesztette jelentését a képviselőháznak. — Szól pedig ez a jelentés a következőképen. Utalva az 1880. évi XXXI. t. ez. 1. §-ára, miután a szegzárd- báttaszéki vasút kiépítése által a M. A. V.-ak két forgalomban és üzemben levő vonala lesz egymással összekapcsolva, a miniszter ur ezen törvény- javaslat által kér a törvényhozástól felhatalmazást, hogy Leopold Lajos engedelmesnek, az építés és üzletre vonatkozó engedélyokmányt kiadhassa. A szegzárd báttaszéki h. é. v. 18-65 km. hosszban szabványos nyomtávval és 653.700 frt tényleges építési és üzietberendezési tőkével (pályakilómeterenkéat 35-051 frt terveztetik, mely tőkeösszegből forgalmi eszközökre 46'250 frt, tartalékalapra 15000 frt fordítandó) Engedélyes eme vonalat az engedély- okirat keltének napjától számítva egy év alatt kell, hogy kiépítse, illetve a közforgnlamnak átadja. Az építési tőke törvényben megállapított módon fedeztetik, ugyanis: 35 százaléka (228.795 frt) törzsrészvények, 65 százaléka (424.905 Irt) 5 százalékos elsőbbségi részvények által. Az állami hozzájárulásoknak csak egyike — a postai szállítás óimén engedélyezni szokott — fog igéuyke vétetni és pedig : 50 éven át évi 1800 frtnyi összegben ezen segély- tőke értékének megfelelő eg engedélyes 36.000 frt értéket képviselő törzsrészvényt bocsát az állam tulajdonába. A törzsrészvénytőkóuek fedezetlen részét (192.800 frt) engedélyes, a helyi érdekeltség a bátaszéki alapítványi uradalom (18.000 frt) fedezi. Azon körülményből, hogy az alépítményhez szükséges anyagokat távol vidékről kell szállítani, hogy a kisajátítási költségek átlaga kilométerenként 2778 frt, magyarázható meg, hogy ezen útvonal tulaj- donképeni építési költsége pályakiloniéterenkint 31.667 frt. A 30.000 írtban megállapított biztositó kot Leopold Lajos engedélyes az állampénztárba beszolgáltatta. Jelen h. ó. vasút üzlete az engedély egész tartamára a M. Á. V.-ak kt-zébe megy át. Miután a közlekedésügyi bizottság nemcsak localis, hanem közforgalu és közgazdasági jelentőséget is tnlajdonit ezen vasútvonalnak: k é r- jüka t. Házat móltóztassék ezen törvényjavaslatot általánosságban úgy, mint részleteiben is elfogadni s azt hason célból a főrendiházzal is közölni. Budapest, lö96. évi május hó 15-én. Báró Nikolics Feodor s. k., a közlekedésügyi bizottság elnöke. Gróf Bethlen Balázs s. k., a közlekedésügyi bizottság előadója.

— Hymen. Wagner Béla, pécsi gépgyári tisztviselő folyó hó 16-án vezette oltárhoz Angszter József, pécsi hírneves orgonagyáros bájos leányát, Angszter Irént, — Steiner Vilmos paksi vaskeres- kfcdő folyó hó 26-án tartja esküvőjét özv. Wiener Fülöpnó leányával, Margittal.

— A szegzárdi főgimnáziumra aláirt összegekből a legutóbbi közlésünk óta a következő befizetések történtek Mődly László főpénztárnoknál : Hoffmann Sándor főerdész 40 frt>. Madi Kovács György, táborszernagy lüO frt (az első gyűjtéskor aláirt, de visszaadott összeget újra beküldte), Döry Vilmos Felső-Leperd 70 frt?, Decs nagyközség 500 frt és takaréktár? kamat fejében 9 frt 69 kr, Bo govics Mátyás 1 frt, Goldberger J. Mór. 100 frt.

— Visszahelyezés. Laubhaimet Róbert kir. segódtanfelügyelőt a vallás és közoktatásügyi miniszter vagy fél évvel ezelőtt Pécsről Szegzárdra helyezte at. De könnyen érthető okokból a segéd- tanfelügyelő nem volt megelégedve a cserével és visszavágyott Pécsre. Bizonyára örömmel vette tehát. a napokban a miniszter újabb rendeletét, mely őt előbbi állására, Pécsre, visszahelyezi.

— A Pándzsó utcai lakosok egy része a képviselő-testülethez kérvényt intézett a végett, hogy ezen utca ezentúl Kossuth Lajos utcának neveztessék. Az utca idegen nevének megmagyarosi- tása igen kívánatos, de mig az utca végén az a bizonyos nyilvános ház disztelenkedik, addig nem találjuk helyesnek, hogy Kossuth nevével az utca összeköttetésbe hozassák. Sokkal jobban megérdemelné Kossuth emléke, ha a Budai utcát neveznék el róla ; ez a város leghosszabb utcája és fő útvonala, mert a vasbid melletti Adler-féle 2 emeletes háztól a város végéig terjed.

— A fogházégés. Hétfőn este alig 9 óra után, midőn ezren meg ezren sétáltak a szépen kivilágított utcákon és nézték a jól sikerült tűzi játékot, a gonosz véletlen az ünnepélyek befejezésére trompful azt játszotta ki, hogy egy még impozánsabb tűzi játékot rendezett, lángokba borítva a Szegzárdon múlt évben épült két emeletes fogházépület tetőzetét. A vészharang és a magasan felcsapó lángok csakhamar temérdek embert gyűjtöttek össze az égő palota elé, a tűzoltóság, illetve annak egy része szintén nem sokáig váratott magára. Indokolatlan szépitgetés volna, ha elhallgatnánk ama felháborodást, a melyet mindenkiben a Szeg zárd közönségének merev közönyössége tanúsított. A hatósági személyek hasztalan erőlködtek és buzgólkodtak, a megjelent polgárság minden segélynyújtás nélkül csakhamar szétoszlott és a visszamaradtak sem vettek részt a mentési munkában. A tűzoltók, úgy látszik az egész napon át tartott ünnepségek fáradalmait érezte, szintén nagyon kevéssel járultak a mentéshez és a védekezéshez. — Az volt a szerencse, hogy szélcsend volt, különben leég a fél város Az, hogy a tetőzet leégett és a padlás is beégett főleg annak az oka, hogy az impozáns épület egész párkányzata kőburkolattal ellátott fából és egyéb vegyes anyagokból készült, a mi ilyen drága középületnél legalább is nagy felületességre vall. Ennek, mint értesülünk, nem az építési vállalkozó az oka, mert ő a készen átvett és a központban készült tervezetek szerint járt el az építkezésnél Az épület tűzkár ellen az első magyar általános biztositó társulatnál van biztosítva. — Az ügyészég a tűz kiütése után azonnal gondoskodott a foglyognak biztonságba helyezéséről. A tűz keletkezési oka pedig ismeretlen, igen valószínű, hogy gonosz kezek műve volt. Meg kell emlékeznünk, hogy az ózsáki tűzoltóság 11 óra felé teljesen felszerelve szintén segítségül érkezett és teljes elismerést igénylő, derekas munkát végzett.

— Az ügyvédi kamarából. A pécsi ügyvédi kamara közzé teszi, hogy dr. Gaál Béla. tamásíi ügyvédet az ügyvédségről való lemondása következtében saját kérelmére az ügyvédek lajstromából törölte, s hogy iratát dr. Kiss Ernő, tamásii ügyvédnek adta át.

— A sárköziek a kiállításon. Gróf Széchenyi Sándor, megyénk főispánjának közbenjárása folytán a sárközi községekből csoportos föl- vonulást rendeznek az országos kiállításra. Főispánunk már személyes érintkezésbe lépett a kiállítás igazgatóságával a terv kivitele végett s igy nemsokára Ocsóny, Decs, Pilis és Nyék mutatós lányai és menyecskéi, valamint férfiai eredeti viseletűkben fölmennek a kiállításra, hol táncaikat és érdekes népszokásaikat bemutatják a kiállítás közönségének.

— A szegzárd-bátai dunavódgát-társulat múltja és jelene. Ily cimü nagybecsű és laikus ol vasóra is érdekkel biró monográfiát irt Tóth Károly, a társulat buzgó és szakavatott mérnöke. Az érdekes mű 7 rajzmelléklettel és a szöveg közé nyomott 6 ábrával van ellátva. A Szegzárdtól Bétáig terjedő nagy terület vizlevezetésónek és árvíz elleni védelmének történetét adja elő a legrégibb időktől napjainkig tiszta, világos és mindenki által élvezhető stílusban. Gazdaságtörténeti szempontból is érdekes adatokat foglal magában e gondosan s jól megirt munka, mely a helyszíni leírás és előzmények után a Duna partján épült régi megyei töltéseket írja le, aztán a már megszűnt „Duna- védtöltési egylet“ majd a „tolna-bátai Duna-véd- gáttársulat“ s végre az ezekből fejlődött szegzárd- bátai dunavédgát társulat történetét, szervezetét és működését festi úgy a kormánybiztosság, mint a visszanyert önkormányzat ideje alatt. Szakszerűen leírja, a töltéseket, műtárgyakat; aztán a védekezés és fentartás munkálatait sorolja el, majd a mentesítés költségeiről s az elért eredményről számol be s végre a hátralevő munkálatokat ismerteti. Két sikerült térkép is van csatolva a műhöz, egyik a Süköz vidékét ábrázolja 1818-ban, a másik pedig mostani állapotában a legpontosabb fölvétellel. — A szép kiállítású mű Ujfalusy Lajos nyomdájából került ki, s -valóban teljes elismerést érdemel, s a nyomda jóhfrnevét méltán igazolja.

— Altapszabály megerősítés. A belügyminiszter a miszlai polgári olvasókör alapszabályait jóváhagyta.

— A kiállításról A P. N-ban olvassuk, a ruházati ipar szabó csoportjában csak egy kiállító van a pécsi kereskedelmi és iparkamara területerői, Fod- tenbier Lajos, lengyeli szabó, ki egy szép sacco kabátot állított ki; a cipészek közül Kránic György hőo-yészi cipész állított ki igen csinosan dolgozott csizmákat, férfi és női cipőket. Nagyon érdekes Hofbauer Simon tolnai lakosnak őrlött es hüvelyes paprika kiállítása. Az őrlést a Dunán levő vizi malom látja el és nemcsak Ausztriába, de Németországba és Amerikába is évenkint 16—20 vaggou 60.000 frt értékű paprika, bors és gyógyfüvet exportál. Klein Ignác Tolnán ugyanezt,, az iparágat folytatja szerényebb határok között. 0 is őrlött és hüvelyes paprikát állított ki. Szeszgyáraink közül találkozunk Dräsche Richárd báró, tolnai szeszgyárával, mely 1883-ban alapittatott s évenkint 5980 hektoliter szeszt termel. Broglt János hőgyószi esztergályos rokkakerekeket és botokat; Hiverth Ignác szegzárdi asztalos szépen dolgozott könyv- szekrényt állított ki. Legérdekesebb tárgya e tárlatnak Bdthori Dezső, szegzárdi po'g. iskolai tanárnak, (s lapunk belmunkatársának) művészi kivitelű faragott, miniatűr szekrénye, mely stilszerü compositiójával a műipari tárgyak közt is méltó föltünést kelt. Több évi fáradságos munkának a sikerült eredménye ez, mely bizonyára a kiállítási jury elismerésével fog találkozni. — A női kézimuukák közt Szegzárdról a Buday urhölgyek remek művel vettek részt, mely művészi kivitele, finomsága és Ízléses alakja által előnyösen kiválik a legjobb hasonló tárgyak közül.

— Tengerószhadnagy. A m. kin. tengerészeti hatóság a tolnai születésű Mann Gyula tengerészt hosszujáratu tengerószhadnagygyá nevezte ki.

— Magánvizsgák. A szegzárdi áll segélyezett községi polgári leányiskolában a magánvizsgálatok junius hó 1-én, 2-án, 3-án és 5-én fognak megtartatni.

— Elöljáró változások. Simonmajor községben folyó hó 13-án megejtett részleges választáson II. bíróvá Schmidt Oszkár, pénztárnokká Németh Márton, esküdtekké Mészáros Lajos, Lindner és Riczner Lajos választattak meg.

— A szegzárdi kaszinó május hó 31-én délután 5 órakor az egylet helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre ha a tagok határozatképes számmal meg nem jelennének, az uj közgyűlés junius 7-ik napjának délutáni 5 óráján fog megtartatni. A gyűlés tárgya : 1. A választmány javaslata: az ezredév megünneplése; ezzel kapcsolatban a h á z a 1 a p növelése ; Bezeródj István szobrára gyűjtés indítása s e célra a kaszinó részéről 500 frtnak megszavazása iránt.

— A szegzárdi polgári olvasókörben a szegzárdi dalárda pünkösd hétfőn dalünnepélyt rendez; a jövedelmet az országos dalverseny költségeire fordítják.

— Negyvennyolcas honvédek nyugdíjazása.

A magy. kir. miniszterelnökség kebelében működő nyugdíjazó bizottság Kardos Pál gyulajováncai, Túri Pál özvegye gyulajováncai, Oláh József duna- földvári, Nádoba Lajos tamásii és Csizmadia István medinai lakosokat megfelelő összeggel nyugdíjazta.

— Bérletjegyek a vidékiek szamára. A vidék nagyobb városaiból, legfőképp a fővároshoz közel eső városokból, valamint olyan helyekről, amelyek gyors és közvetlen vasúti összeköttetésben vannak Budapesttel, már eddig is számos kérde- zősködés érkezett állandó kiállítási bérletjegyek dolgában. Azok a vidékiek, akiket a dolguk vagy az érdeklődésük majdnem minden héten néhány napra Budapestre hoz, a kényelem és a takarékosság szempontjából is óhajtanak állandó érvényességű jegyekkel bírni, de nagyon természetesen mérsékeltebb áron akarnak hozzájutni, mint a budapestiek, akik szünet nélkül, mindennap használhatják berletjegyöket. Ezeket a méltányos és igazságos kívánságokat latba vetve, a kiállítási jegyiroda (Budapest, belváros, Gizella-tór, Haas palota) elhatá- ruzta, hogy^ a vidék számára is ad ki állandó, a kiállítás egész tertainára érvényes bérletjegyeket s ezeket azonnal mégis küldi bárhová, ha a szükséges arcképét és az összeget beküldik. Mivel a vidékiek nem használhatják jegyüket olyan sűrűén, mint a fővárosiak, a jegyiroda ezeket a jegyeket tele áron adja, még pedig a húszforintos állandó bérletjegyet, 10 forintért, 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek bérletjegy 5 forint 50 krajcár. Az ösz- szes allatkiállitásokra érvényes állandó bérletjegy a jegytulajdonosok számára 2 frt. E/.ek az állandó jegyek t^okfóle szempontból ajánlatosak a vidéki kö- zonsegnex. Elsőbben a bérlők bárhol beléphetnek a kiállítás területére, mig a napi jegyekkel jövők csakis a tourniqué-ken keresztül mehetnek, ami néha nagy időveszteséggel jár. A bérletjegynek nagy előnye az is, hogy a jegytulajdonos bármikor ki mehet es u|ra visszamehet a területre, anélkül,

°gy hosszadalmas jegyváltással és várakozással kellene az idejét tölteni. A bérletjegyeket személyesen vagy levél utján is meg lehet rendelni.