Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-09 / 6. szám

6.

TOLNAVÁRMEGYE.

1896. február 9.

itt levőkkel. Az bizonyos, hogy a tavasszal Duna- földvárott, Bátaszéken, Hőgyészen, Pakson és Tolnamegye több községéken több szép ló tant el, részint a légióról, részint az istállókból.

Cigány. Jáj kirem álásán, mórt nem tűnhetett volna el, hiszen a lónak azért van 4 lába, elfutottak.

Elnök: E' ám, hanem előttük mindig cigány lépkedett. Szeptemberben pedig a csengeri puszta mellett egy csapat cigány tanyázott, a kik egymással összeverekedtek s egymást tolvajoknak mondták, sőt egész nyíltan vádolták egymást az imént említett lovak eltolvajlásával.

Cigány. Oh kérem álásan, az már nálunk

módi.

Elnök: Elhiszem, de bizonyára ok nélkül ez nem történik. Nos, midőn a csendőrök ott megjelentek, Sárközi Bomáu és Szalai Vendel megugrottak, a többiek pedig most mindent azokra akarnak tolni. Persze az is cigány módi. Csakhogy hét vádlott van itt, kik beismerik, hogy ők elhullott lovaik járlatait, melyeknek már semmi hasznát sem vehették, oda adták éppen ennek a cigánycsapatnak s midegyik járlatért kaptak egy-egy eleven lovat.

Cigány. Nem igázs ázs nágyságos uram, csak űk gondolták ezt ki. Egy szó sem igázs!

Elnök-. De hisz ők maguk beismerték.

Cigány: Éppen ázsért ne higyjen nekik a nágyságos ur, mert huncut á párászt.

Elnök: No hiszen! De meg Szalai Márton, Fein Jakab és Szalai Buri Kata is beismerték, hogy ők voltak az orgazdák, kik a lovak eladása és csereberélése körül eljártak.

Cigány: Jáj, idezs nagyságos uram, csukolom kezsit lábát, ezeknek meg már éppen ne higyjen, mert ezek egy náp többet házsudnak, mint ahá- nyát szólnak.

Elnök: Természetesen, a kik vallanak, azok hazudnak és csak az beszól igazat, a ki tagad, ugy-e ?

Cigány : Kirem álásan, nagyságos ur, perse hogy ázs á gazember,, a ki vall, mert az bizonyosan elkövetett válámit; de a ki nem vallhat, ha egyszer ártatlan, már mint én is ?

A szegzárdi kir. törvényszék azonban mégis jobban hitt azoknak, a kik vallottak, és azért Sárközi Jánost, az itt ecsetelt védekezése dacára a btk. 333. §-ába ütköző, a 334. §. szerint büntetendő lopásért 5 havi fogházra, Szalai Márton, Fein Jakab s Szalai Buri Katit a btk. 370. §-ába ütköző orgazdaságért 4—4 havi fogházra és 1—1 évi hivatalvesztésre, a másik 7 vádlottat pedig, kik az elhullott lovak járlatait elcserélték egy-ejry eleven (bizonyára szintén lopott lóért) az 1888-ik évi VII. t.-c. 154. §. a) pontjába ütköző állategészségügyi kihágás miatt 2—2 frt pénzbüntetésre Ítélte.

Mikor az Ítélet kihirdették, Sárközi jajveszékelésbe tört ki:

•— Józsus Mária, hát meg akarnak a nagyságos urak ölni egészen ?

De midőn megtudta, hogy az 5 hónapból 4 kitöltöttnek vétetik, felkiáltott:

— Ezst már seretem. Ezst már kesenem. Ebbe belenyugsom.

A többi is belenyugodott.

— Hatóság elleni erőszak. 1894. dec. 3-án Lindinger György s Holmár Ferenc duna- földvári községi rendőrök éjjel őrjáratuk közben az utcán garázdálkodó legényeket csendességre intették ; ekkor Német Mihály odaszólt Polgár Ferenc legénytársának: „Foglald le az egyiket, mig evvel a másik kutyával végzek!“ Polgár le is foglalta Holmárt, Lindingert pedig Német vette a keze alá. A verekedés csakhamar oly mérveket öltött, hogy az őrök már puskáikat lövésre készen tartották s azokat bizonyára használták is volna, ha vészsipo- lásukra több rendőr nem érkezik a csata színhelyére s a két legényt le nem füleli. Csak nagy nehezen lehetett őket a városházára bekisórni. A szegzárdi kir. törvényszék Német Mihályt a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak vétségében mondta ki vétkesnek s ezért 2 havi fogházra s a büuügyi költségek megtérítésére Ítélte. Polgárt felmentették. Vádlott és ügyész felebbeztek.

Az ezredéves kiállításból.

A földmives és munkásnép felhozatala a kiállításra.

A földmives és munkásnépnek az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintése céljából tervezett tömeges felrándulásai tekintetében a kiállítási igazgatóság a következő tájékoztatást adta ki:

A kereskedelemügyi m. kir. minister ur, mint az ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke, messzemenő könnyítésekkel óhajtván lehetővé tenni az ország földmives- és munkás népének az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintését, elhatározta, hogy a nagyobb tömegekben fellendülők részére :

Utazási költség, a) A m. kir. államvasutak és ezeknek üzemében álló vasutak vonalain 50%-nyi mérséklést engedélyez a zónarendszerü szemólydij- szabás szerinti III osztályú menetjegy-árakból, továbbá intézkedik, hogy a nem állami kezelés alatt álló vasutak vonalain, nemkülönben a gőzhajózási társaságok által fentartott személyjáratokon hason- órtókü kedvezmények adassanak.

Ssállás. b) Ezer személy befogadására, katonaágyakkal felszerelt barakkot építtet a kiállítás közelében és ebben 10 krórt nyújt egy-egy személynek 1—1 napra szállást.

Élelmezés, c) A barakkal kapcsolatosan népkonyhát állít és ebben 10 krért ad egy tál meleg ótelbél álló ebédet vagy vacsorát.

Kalauzolás, d) Díjmentesen megfelelő számú és nyelvismerettel biró kalauzokat bocsát az érkező csoportok rendelkezésére, kik hivatva lesznek a csoportokat egész itt időzésük alatt a szükséges felvilágosításokkal, magyarázatokkal támogatni és kisérni.

Belépti jegyek, e) Húsz krajcárra mérsékelt belépti jegyeket adat ki a kiállításra.

Jegy füzetek, f) Jegyfüzeteket hozat forgalomba a kiállítás igazgatósága ütján, melyekben a menet- lórtijegy, szállásutalvány, a kiállításba való belépésre jogosító jegyek, az ebéd-, illetve vacsorajegy együtt foglaltatik s melyekért a díjfizetés egyszerre és egy összegben történvén, az utazás kényelme biztosit- tatik.

Összköltség. Ezen felsorolt kedvezmények meltett lehetővé válik az, hogy a XIV. zónához tartozó vidéken lakó egyén 2 napi tartózkodásra egészben 5 forint, a VII. zónához tartozó vidékiek lakossága (az élelmezést, szállást, belépti jegyet beleértve) 3 forint költséggel teheti meg az utazást Budapestre és vissza.

Szervezés. A tömeges felrándulásokat a törvényhatóságok ólén álló főispánok, mint a kiállítás kerületi és helyi bizottságainak elnökei, az e célra alakított bizottság avagy a közigazgatási tisztviselők közreműködésével szervezik. A résztvevők előjegyzése, a részvételi dijak beszedése, a jegy füzetek kezelése és kiosztása, a felrándulás időpontjának, az utazás programújának megállapítása, vármegyénként, vagy ezeken belül kerületenként a főispán, illetve a közreműködők által eszközöltetik.

A kirándulásban nők és gyermekek is veh étnek részt; gondoskodás fog történni arról, hogy a nők külön barakk-osztályban helyeztessenek el.

Utazás és tartózkodás. A kiránduló csoport az intézők által kijelölt vezetőkkel együttesen utazik a fő- és székvárosba s ugyanazon vonattal hagyja el Budapestet.

A kirándulók külön vonatot is vehetnek igénybe, ha az egészben fizetendő menetdij által a megteendő ut minden kilométere után 2 frt 40 kr biz - tosittatik a m. kir. államvasutnak. E határozmány alól az igen távol fekvő állomásokról utazó csoportokkal szemben is, ha a kirándulók száma az 500-at eléri, a kereskedelemügyi m. kir. minister úrtól esetről-esetre kikérendő engedély alapján, kivételek is lesznek tehetők.

Az egész csoportnak a tartózkodás egész ideje alatt való együttmaradása feltétlenül kötelező.

A kirándulókat érkezésüknél a kiállítás kalauzai fogadják és kísérik szállásukra, onnét a kiállításba. A délutáni órák a város nevezetességeinek megtekintésére lesznek fordítandók.

Gondoskodás történik arról, hogy azok, kik a színházakat látogatni akarják, azt kalauzok kíséretében, kivételes áron kiadandó jegyekkel tehessék.

Mindenkinek, a ki ezen kultúrpolitikai szempontból jelentékeny országos mozgalomban tevékeny - kedui óhajt, a ki a nép érdekeit a szivén viselvén, a tömeges kirándulások eszméjét terjeszteni óhajtja : a kiállítás kerületi és helyi bizottságai és első sorban a törvényhatóságok élén álló főispán és ennek megbízásában eljáró közigazgatási tisztviselők készséggel fognak a további részletekre nézve felvilágosításokkal szolgálni.

FARSANG.

— A szegzárdi kaszinó bálja. Az idei báli saison legnagyobb eseménye volt a kaszinó bál, mely e hó 1-ón tartatott meg s melyen nemcsak városunk intelligentiája vett részt, hanem a vidékről is szép számmal jelentek meg és ezzel emelték a bálnak minden várakozást felülmúló sikerét. A figyelmes rendezőség a hölgyeket pompás táncrendekkel lepte meg és az élővirágokkal díszített legyezők nemcsak Szelmár, a főváros legelőkelőbb virágkereskedőjének váltak dicséretére, hanem bizonyságát adták a rendezőség distinguált Ízlésének is. A bál kitűnő, fesztelen hangulatban a reggeli órákig tartott. Az érdem első sorban a buzgó rendező bizottságot illeti, ólén az elnökkel, dr. Szigetit Gáborral és a kaszinó igazgatójával, dórák Bélával, kiknek körültekintő gondossága sokban hozzájárult a bál fényes erkölcsi sikeréhez. — A jelenvolt hölgyek névsora : Leányok.: Antal Guszti és Mariska, Börzsönyi Sárika, Borsódy Iza, Benes Bozsena, Dicentv Paula, Dömötör Ilona, Dömötör Mariska (Bölcske), Deák Margit, Eichardt Malvin (Bátaszók), Fordős Emma és Kata, Garay nővérek, Haucke Elvira, Horváth Györgyike, Jenei Irma, Koraáromy Mariska, Kontsits Irén, Kósmárky Irén, Lipovniczky Jolán, Mayer Olga, (Szálka) Mayer Meláni éti Mariska, (Tápé) Perlaky nővérek, Szigeth Alice, Szendrődy Sarolta, Török Blanka, Vies Marcsa. Asszonyok: Antal Ferenczné, Antal Pálné, Bodnár Istvánnó, Borsódy Lajosnó, Özv. Börzsönyiné, Döry Pálné, Döry Lászlónó, Dicenty Gyuláné, Özv. Deák Fe- rencné, Dr. Éry Mártonnó, Fördős Vilmos, Geiger Gyuláné, Garay Antalné, Haidekker Károlyné, Hilbert Istvánnó, Krcsmarik Páluó, Korbonics Dezsőnó, Dr. Komáromy Gyuláné, Özv. Kontsits Jánosnó, László Lajosnó, Molnár Pistánó, Mayer Károlyné (Szálka). Maiernó (Tápé), Nagy Pistáné, Nits Ist- vinné, Őrffy Lajosnó, dr. Pápé Dénesné, özv. Rényi Lászlónó, Sass Lászlóné, dr. Szigeth Gábornó, Szendrődy Károlyné, Szeghy Sándorné, Steinfeld Bélánó, Stockiuger Jánosnó, Török Bólánó, Tóth Károlyné.

— Álarcos bál. Szegzárd nagyközség elöljárósága által a tüzoltószerek és a lámpák szaporítására 1896. évi február hó 16-án a „Szegzárd- Szálló“ nagytermében álarcos táncvigalom tartatik. Beléptidíj : Személyjegy 80 kr, álarcban megjelenőknek és a karzati jegy 50 kr. — Kezdete pont 8 órakor. — Felülíizetósek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag oyugtáztatnak.

— A gyönki kaszinó 1896. évi február hó 15-én a kaszinó termeiben zártkörű táncestélyt rendez. A rendező-bizottság tagjai: br. Rudnyánszky István, elnök, dr. Schall Kálmán alelnök, Guttrung János, pénztárnok, dr. Kővágó Sándor, jegyző, Nesz Lajos, dr. Keck László, Konkoly László, Laki László, Lorschy Béla, Megyery Dezső, Molnár Nándor, Orávszky László, Pesthy László, Ritter Béla, dr. Sántha Gyula. Beléptidíj: Szemólyjegy 1 frt- Családjegy 2 frt 50 kr. — Kezdete 8 órakor.

IRODALOM.

— Salamon király kincse, regény két kötetben, irta : Ridder Haggard. A kiváló angol regényírónak ezen műve azok közül való, a melyeket az olvasó, ha egyszer kezébe vette, le sem teszi többé, mig csak az utolsó betűig el nem olvasta. Csodálatosan érdekes meséje és az eredeti humor, a melylyel alakjait jellemzi, adják meg ennek a magyarázatát. Mint Haggardnak egy másik regénye, a mely szintén az Egyetemes Regónytár- ban jelent meg — az „0“ eiínü. ez is Afrikában játszik, abban a bűvös, rejtélyekkel teljes légkör-