Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-02 / 5. szám
8. TOLNA VÁRMEGYE, január 1896. 26. 0 8 0 0 0 8 Ad. 2813. szám tlkv. 1896. Hirdetmény. I\émet-Keér község telekkönyvei a közös legelőnek részbeni felosztása következtében az 1869. évi 2579. sz. I. M. szabályrendelethez képest átalakíttatnak és ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886. XXIX., 1889. XXXVIII. és 1891. XVI. t. cikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. XXIX. t. cikkben szabályozott eljárás a telekkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganatosittatik. E célból az átalakítási előmunkálat hitelesítése és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1896. évi február hó 18-ik napján fog kezdődni. Ennélfogva felhivatnak : 1. Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott által jelenjenek meg, és az uj telekkönyvi tervezet ellen netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv végleges átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. Mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de a telekkönyvi bekeblezéshez alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átíratásra az 1886. XXIX. t. c. 15—18., s az 1889. XXXVTII. t. c. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekeblezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg-illetékelengedési kedvezménytől is elesnek. 3. Azok, kiknek javára már tényleg megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kelt Duna-Földvárott, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. évi január hó 14-én. Osztrich. Lajos, kir. telekkönyvvezető. (1681. B—3.) 3D— Sárffy; JElel » kir. aljárásbiró. \/ OOOOO-Ó Árverési hirdetmény. Alulirt igazgatóság ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi 3. számú telekjegyzőkönyvben A f 3. helyrajzi sz. alatt a „Szegzárdi Takarékpénztár“ tulajdonául felvett 3. népszámü emeletes ház eladása eéljábéü folyó évi ápril hó 2-ik napján délelőtti 10 órakor Szegzárdon, saját helyiségében nyilvános árverést tart. Az árverés feltételei a következők : 1. Kikiáltási ár a ház leltári becsértéke, vagyis 16450 frt. (1684- 2-2<) 2. Bánatpénz a becsérték 10 százaléka, vagyis 1645 frt. 3. Árverezni szándékozó tartozik ígéret tétel előtt a bánatpénzt készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban az igazgatóság kezeihez lefizetni és az árverési feltételeket aláírni. 4. Vevő tartozik a vételár 74-ed részét folyó évi julius 1-én kamat nélkül, második 74-ed részét 1897. évi julius 1-én megfizetni. A vételár második felét vevő 10 év alatt tetszés szerinti részletekben törlesztheti. 5. Vevő a vételár fizetetlen része után 1896. évi szeptember hó 29-től fogva félévenkint előre 6 % kamatot fizetni tartozik. 6. Vevő köteles vétel tárgyát tűzkár ellen azonnal biztosítani. 7. Vevő folyó évi szt. Mihály napkor lép birtokba, a tulajdonjog nyilvánkönyvi átírását azonban csak a vételár teljes lefizetése után igényelheti. A vételár felének lefizetése után is már megadja eladó a tulajdonjog átírási engedélyt, ha javára a vételár fizetetlen másik fele és járulékai erejéig vevő ellen a zálogjog az eladott házra a nyilvánkönyvben bekebeleztetik. 8. Y étel tárgya után folyó évi október 1-től esedékes minden közadóbeli teher, továbbá a kincstári százalékos illeték, úgy a tulajdonjog átírással felmerülő összes költség kizárólag vevőt terhelik. 9. Ha vevő az árverési feltételeknek eleget nem tesz, bánatpénzét elveszti s feljogosítja az igazgatóságot, hogy tetszése szerint a vételár és kamatok esedékes részeit ellene per utján behajtsa, vagy pedig az ingatlant újból elárvereztesse, s rajta a netán mutatkozó árkülönbözeti veszteséget s egyéb kárát megvehesse. 10. Netán felmerülő peres kérdésekben a szegzárdi kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. 11. Az árverésen tett legmagasabb Ígéret el vagy el nem fogadása kérdésében a szabad döntést az igazgatóság magának tartja fönn, de fölötte az árverés napjától számított 8 nap alatt határozni tartozik, addig a legmagasabb Ígéretet tevő kötelezettsége fentartatik. Szegzárdon, 1896. január 23. A „SZEGZÁRDI TAKARÉKPÉNZTÁR” igazgatósága.
