Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

1896. november 22. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — A szegzárdi Ferenc kórház kibővített el­mebetegek osztályát ismét 30 szerencsétlen lakó­val fogják szaporítani, kiket a lipótmezei téboldá- ból szállítanak Szegzárdra. — Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszéki irnoki állásra 16 pályázati kérvény érkezett. — Kinevezés. A szegzárdi m. kir. pénzügy- igazgató a Gyönkön 1897. évi január 1-ón fölálli- tandó kir. adóhivatalhoz Kovács N. Ferenc, szeg­zárdi lakost hivatalszolgává nevezte ki. — Népmozgalmi adatok. Tolnavármegye te­rületén a folyó év szeptember havában született 883 egyén, meghalt 463, népszaporodás tehát 420. A házasságkötések száma 56 volt. — Sertés lopás. Simontornydn az urodalini majorból Lendvai János kanász kárára 8 darab sertést ismeretlen tettesek folyó hó 2-án elhajtot­tak. A csendőrség keresi a tolvajokat. — Öngyilkosság. Svertecky Ferenc, a mocvai csárda mellett levő fakereskedés üzletvezetője mait csütörtökön reggel a nevezett csárdában vadász- fegyverrel agyonlőtte magát. Rokonai Szegzárdon laknak, pénteken itt kísérték a temetőbe az ön­gyilkost. — Csődmegszüntetés. A szegzárdi kir. tör­vényszék a Sternfeld József fia szegzárdi cég ellen folytatott csődöt megszüntette. — Tánctanfolyam. Dobos Adolf tánctanitó Szarvasról értesíti lapunkat, hogy az évente Szeg­zárdon megtartani szokott tánctanfolyamát, jövő évi január hóban fogja megkezdeni. — Megcsípett orvvadászok. A dombóvári csendőrök éppen vadászaton csípték HáberfeldBéla ottani orvvadászt, ki a közeli Nagy-Konda pusz­tán vadászgatott jegy és engedély nélkül. Tamási­ban meg Kréner Bertalantól vették el a puskát, mert friss nyullábakat és kilőtt töltényhüvelyeket találtak nála, kit jogtalan sportiizóséről már élőbb­ről is ismert a környék. — Csődnyitás. A szegzárdi kir. törvényszék Bornstein Miksa tolnai bejegyzett kereskedő ellen a csődöt megnyitotta. Csődbiztos : ifj. Závody Albin, tömeggondnok: dr. Müller Ferenc, helyet­tese : dr. Freud Henrik. Követelések bejelentésére kitűzött határidő 1897 január 28 ; felszámolási tár­gyalás február 18 ; csőd választmány megválasztása február 20. — Egy kitűnő háziszer, mely bátran foglal­hat helyet a legelőkelőbb gyógyszer-különlegessé­gek közt, a Brázay-féle sósborszesz. Soha senki se tette nevét oly népszerűvé Európában egy hasonló szer feltalálása által, mint Lee Vilmos a sósbor­szesz első készítője és Magyarországban Brázay Kálmán, ki a sósborszeszt hazánkba bevezette. E szernek nem szabadna hiányozni egyetlen háztar­tásból sem. Jó ez fül-, szem-, fog- és torokbaj el­len, megszünteti a szaggatást, fejfájást, migraint, a legjobb hajmosó szer, eltávolítja a küteget, pör- senést és a bőrnek egyéb rendellenességeit; ki­tűnő hatása van a gyenge szemre és tudvalevő, hogy e szer mentette meg Kossuth Lajos nagy hazánkfiának szemevilágát 1877-ben. Az orvosok négyféleképen használják és pedig bedörzsölésre, borogatásra, belsőleg és massage-ra is, mely utób­bira különösen dr. Lőrinczy és vele együtt más előkelő orvosok melegen ajánlják. E szer minden nagyobb füszerkereskedésben kapható, de ajánlatos a gyenge utánzatok elkerülése céljából csak olyant elfogadni, melynek vignettáján Brázay háza alatt a 19. vagy 20. szám, mint a védjegy száma látha­tók és melynek palackjai és kupakjai cégfeliratá­val vannak öntve. VIDÉK. Tolna. — Iskolai ügyek. Köztudomású dolog, hogy a népiskolák növendékeinek 1891. év óta évenkint fis fejenkint 15 krt kell fizetniük, mely összeg a tanítói nyugdíj alapja javára fordittatik. Furcsa egy rendelet, melyet öt év óta senki végre nem haj­tott. Most legújabban a közigazgatási bizottság foglalkozott ez ügygyei és meghagyta az iskola fentartóknak, hogy szedjék be a hátralékot és a Jövőbén, ha tetszik, egy átlagos összeggel válthat­ják meg a fejenkinti 15 krt, vagy egyenkint szed­hetik a növendékektől. — A múltra nézve lehe­tetlen beszedni a 15 kr. hátralékot, mert ki tudná most megmondani, hogy mely gyermek fizessen 4—5 évről 15 krt ? s ha meg is tudjuk mondani és az anyakönyvbői kiszedjük a fizetők lajstromát, ki fogja ezt végrehajtani? Nálunk a múlt vasár­napon tartott hitközségi gyűlésen a hittanács ki­mondotta, hogy az elmúlt 5 évre a hátralékot, mely 7—8 száz forint, nem hajlandó beszedni, sem meg­fizetnia jövőben pedig megengedi az államnak, hugy közegeivel beszedetheti a 15 —15 krt., de maga a hitközség nem szedi be, sem átlag meg nem fizeti ezt az összeget tekintve, hogy már is évenkint 130 — 140 frtot fizet tanitói után a nyug­díjalapba, melybe különben a tanítók is fizetnek körülbelül egyenkint s évenkint 10—10 frtot. Nagyon nehéz is azt a 15 krt. beszedni, mert hiszen ha megfizetné önként minden szülő gyermeke után ezt a nem éppen nagy összeget, igen egyszerű volna ennek beszedése, de bizony mikor kihirdettetett 5 év előtt, hogy minden szülő a behatáskor fizessen 15 krt egy-egy gyermeke után, nem volt egy sem, ki meg fizette volna A hittanács — tekintve a 26—28 százalékos iskola-adóját, nem hajlandó évenkint még 150 frtot, mint átlagot a 15 krok helyett fizetni s igy ezen összeg beszolgáltatását az állam­pénztárba úgy a múltra, mint a jövőre nézve meg­tagadta. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1896. évi november hó 24-én. Fay Béla ellen csalás miatt. Cs. Szabó István, Frankfurter Árminná ellen emberölés vtésége miatt. Józsa Péterné ellen lopás miatt. Frank Dezső ellen lopás miatt. I8J6. évi november hó 26-án. Pulai János, Pulai Anna, Pulai Éva, Pulai Mária, Pulai Juli és Pulai Mihály ellen okiratha- misitás miatt. Henhof János és Tóth György ellen erősza­kos nemi közösülés miatt. Minorovics György, Minorovics Györgyné és Milákovics Ádám ellen lopás miatt. Kata Péter, Asztalos Péter és Mózes János ellen sikkasztás miatt. — Vajay István elítélve. A pécsi kir. járás­bíróság előtt a múlt héten játszódott le a szalántai választás utolsó epizódja. Vajay páter állt mint vádlott a bíróság előtt. Patacson esett meg az eset. A kortes-küzdelmek nagy hevében Vajayt elragadta a Szent Antal tüze és amint Kis Tóth György egy pár kellemetlen igazságot vágott a páter fejéhez, gorombaságok közt azt vágta vissza Vajay, hogy Nagy Ferkó pénzén építette föl Kis Tóth György a pajtáját. Kis Tóth György ezutáD bepanaszolta a dühös jelölt urat a pécsi kir. járásbíróságnál. Ki­hallgatták a tanukat sorra, fölolvasták Vajay er­kölcsi bizonyítványát is, melyet Mágocs község elöljárósága állított ki. Az volt ebben az erkölcsi bizonyítványban, hogy Vajay lelketlen izgató. Vajay rágalmazásban bűnösnek találtatott és nyolcvan forint fő- és húsz forint mellékbüntetésben marasz- taltatott el. Vajay az Ítéletet megfelebbezte. — Törvény elleni izgatás vétsége miatt állott e hó 18-án a szegzárdi kir. törvényszék előtt Márton Lajos értónyi lakos, földmives. — Midőn ugyanis egy alkalommal a községi biró a házasu­landókat szabályszerűen kihirdette, Márton a hir­detésekre kiabálva ezt mondotta, „mást hirdessen, ezt nem érdemes meghallgatni, ezt magának nem is kötelessége meghirdetni“ s szavaival a hallgató közönséget felizgatva, a hirdetések meghallgatása nélkül, a közönség egy részével eltávozott. A tör­vényszék előtt, mely Ágoston kir. táblai biró el­nöklete alatt Schmidt kir. törv. biró és Áldor al- biróból, úgy Koller törvényszéki jegyzőből alakult, vádlott avval védekezett, hogy a hideg miatt türel­metlenkedett s csak azt akarta, hogy a biró a fon­tosabbakon kezdje. Ám ezt a védekezését nem hit­ték el neki és 14 napi államfogházra és 20 forint pénzbüntetésre ítélték, melyben vádlott meg is nyugodott. — Verekedők a templomban. Erősen meghagyta a kónyii plébános a sekrestyésnek Pa­jor Jánosnak, hogy a nőtlen embereket ne bocsássa föl a kórusra a lányok közé. — A kónyii legények ezt a tilalmat nem respektálták, lévén köztük igen sok Don Juan, a lányok közé vegyültek és igy a kórus nemsokára a kónyii legények udvarlásától lön hangos. — Mikor aztán a hívők a templomból ének szóval kifelé mentek, Pajor János korbácscsal kezében az ajtónál állva, mindazokra ráütött, kik a tilalmat megszegték; igy történt, hogy Schützbach Jánosra is — ki véletlenül nős volt, szintén jó na­gyot húzott, de ez sem hagyta magát és viszon­zásul kétszer arcul ütötte. — A szegzárdi kir. tör­vényszék vallás elleni vétség miatt mindkettőjüket pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. T A N Ü G Y. — A tanítók érdekében a magy. kir. belügyminiszter 85046. sz. alatt a következő kör­rendeletét intézte valamennyi vármegye közönsé­géhez : A népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. t. c. 147. §-a értelmében a községi nép és polgári iskolai tanítók kötelesek minden tan- kerületben tanító testületté alakulni, mely testület annyi járási körre oszlik, a hány járása van a megyének. — A járási tanitói körök évenként leg­alább kétszer, az egész tankerületi testület pedig évenkint egyszer tartoznak értekezletre egybegyülui, mely értekezleten a községi, nép és polgári iskolai tanítók megjelenni tartoznak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur által „a tanító egyesületek szervezetének“ szabályozása tárgyában 1882. évi január hó 31-ik napján ki­adott kormányrendelet 16. §-ának e) pontja szerint a közoktatásügyi kormány oda kíván hatni, hogy a tanító egyesületi kör és járási gyűléseken résztvevő tanítók a községi, illetőleg az iskola fentartó pénz­tárakból útiköltséggel vagy fuvarral s a gyűlés tar­tamára a vidéki viszonyokhoz képest /—2 forint napdijjal elláttassanak, a mi képpen az állami is­kolák tanitói az állampénztárból hasonló kedvez­ményben részesittetnek is. A vallás- és közoktatásügyi minister ur folyó évi 7390. sz. alatt kelt átiratából arról értesülvén, hogy számos községben a községi néptanítók az egyesületi üléseken kötelezett részvételük alkalmá­ból, az imént említett kedvezményekben egyátalá- ban nem részesittetnek, mely körülmény ezen tes­tületek sikeres működését jelentékenyen megbéní­totta — és minthogy a népiskolai közoktatást ren­dező törvények végrehajtása tárgyában 1876. évi 20311. szám alatt kiadott s jelenben is érvényben álló vallás- és közoktatásügyi utasítás 26 ik §-a ezen kedvezmények közül, a fuvardíjnak kiszolgál­tatására a községeket kötelezi, felhívom a vármegye közönségét, hogy a községeket megfelelően utasítsa, hogy a községi tanítók ezen fuvarköltségeit költ­ségvetéseikben évenként rendesen előirányozni kö­telességüknek ismerjék. A községi tanítók ezen fuvardíjainak kötelező kiszolgáltatásán kívül közérdekben állónak jelent­kezik — és pedig úgy a tanítók önképzése — a tanitói kar közszellemének fejlesztése s általában a közművelődési érdekek fontos szempontjaiból az, ha a tanitói testületek eredményes működése az ál­tal is előmozdittatik, hogy a községi néptanítók az egyesületi ülésekre való utazásaik tartamára a község pénztárából némi mérsékelt — naponként és fejenként legalább 1 — 1 forintnyi napidíjjal el­láttassanak. Elvárom tehát a törvényhatóságnak a közművelődós és a népoktatás ügye iránti meleg érdeklődésétől, hogy saját hatáskörében oda fog hatni, hogy a községek az e részben rájuk háramló kulturális kötelezettségeknek, ezen napidíjaknak ki­szolgáltatásával, hazafias készséggel eleget tegyenek. Azon nem remélt esetben, ha egyes községek ezen tanitói napidíjakat önként in -g nem ajánla­nák, — a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetórtőleg elrendelem, hogy ezen tanitói napi- díjjak a községi iskolák pénztárai terhére szolgál­tassanak ki. Budapesten, 1896. évi október hó 31-ón. — A miniszter helyett: Izzéll s. k. állam 1 itkár. — Tolnavármegye kir. tanfelügyelő­jétől vettük a következő közleményt: Kérdés tétetvén az iránt, hogy az országos tanitói nyugdíjintézetbe fel nem vett nép- és pol­gári iskolai tanítók által vezetett osztályok m i fi­el en napi tankötelesei után is fizetendő leszen a 15 kros nyugdíjjárulók, tisztelettel értesítem á vár­megyében levő iskolai gondnokságokat, iskolaszé­keket és tanítókat, hogy a 15 kros nyugdíjintózeti hozzájárulás, az 1891. évi 43. t. c. 10. §-a értel­mében csak azon nép- és polgári iskola minden­napi növendékei után fizeteudő be évenkint, a mely iskolának esetleg o-zlályainak tanítója az or­szágos tanitói nyugdíjintézetnek tagja. — É szerint tehát olyan tanítók után, kik az országos ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom