Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

1896. november 22.

TOLNA VÁRMEGYE.

5.

— A szegzárdi Ferenc kórház kibővített elmebetegek osztályát ismét 30 szerencsétlen lakóval fogják szaporítani, kiket a lipótmezei téboldá- ból szállítanak Szegzárdra.

— Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszéki irnoki állásra 16 pályázati kérvény érkezett.

— Kinevezés. A szegzárdi m. kir. pénzügy- igazgató a Gyönkön 1897. évi január 1-ón fölálli- tandó kir. adóhivatalhoz Kovács N. Ferenc, szegzárdi lakost hivatalszolgává nevezte ki.

— Népmozgalmi adatok. Tolnavármegye területén a folyó év szeptember havában született 883 egyén, meghalt 463, népszaporodás tehát 420. A házasságkötések száma 56 volt.

— Sertés lopás. Simontornydn az urodalini majorból Lendvai János kanász kárára 8 darab sertést ismeretlen tettesek folyó hó 2-án elhajtottak. A csendőrség keresi a tolvajokat.

— Öngyilkosság. Svertecky Ferenc, a mocvai csárda mellett levő fakereskedés üzletvezetője mait csütörtökön reggel a nevezett csárdában vadász- fegyverrel agyonlőtte magát. Rokonai Szegzárdon laknak, pénteken itt kísérték a temetőbe az öngyilkost.

— Csődmegszüntetés. A szegzárdi kir. törvényszék a Sternfeld József fia szegzárdi cég ellen folytatott csődöt megszüntette.

— Tánctanfolyam. Dobos Adolf tánctanitó Szarvasról értesíti lapunkat, hogy az évente Szegzárdon megtartani szokott tánctanfolyamát, jövő évi január hóban fogja megkezdeni.

— Megcsípett orvvadászok. A dombóvári csendőrök éppen vadászaton csípték HáberfeldBéla ottani orvvadászt, ki a közeli Nagy-Konda pusztán vadászgatott jegy és engedély nélkül. Tamásiban meg Kréner Bertalantól vették el a puskát, mert friss nyullábakat és kilőtt töltényhüvelyeket találtak nála, kit jogtalan sportiizóséről már élőbbről is ismert a környék.

— Csődnyitás. A szegzárdi kir. törvényszék Bornstein Miksa tolnai bejegyzett kereskedő ellen a csődöt megnyitotta. Csődbiztos : ifj. Závody Albin, tömeggondnok: dr. Müller Ferenc, helyettese : dr. Freud Henrik. Követelések bejelentésére kitűzött határidő 1897 január 28 ; felszámolási tárgyalás február 18 ; csőd választmány megválasztása február 20.

— Egy kitűnő háziszer, mely bátran foglalhat helyet a legelőkelőbb gyógyszer-különlegességek közt, a Brázay-féle sósborszesz. Soha senki se tette nevét oly népszerűvé Európában egy hasonló szer feltalálása által, mint Lee Vilmos a sósborszesz első készítője és Magyarországban Brázay Kálmán, ki a sósborszeszt hazánkba bevezette. E szernek nem szabadna hiányozni egyetlen háztartásból sem. Jó ez fül-, szem-, fog- és torokbaj ellen, megszünteti a szaggatást, fejfájást, migraint, a legjobb hajmosó szer, eltávolítja a küteget, pör- senést és a bőrnek egyéb rendellenességeit; kitűnő hatása van a gyenge szemre és tudvalevő, hogy e szer mentette meg Kossuth Lajos nagy hazánkfiának szemevilágát 1877-ben. Az orvosok négyféleképen használják és pedig bedörzsölésre, borogatásra, belsőleg és massage-ra is, mely utóbbira különösen dr. Lőrinczy és vele együtt más előkelő orvosok melegen ajánlják. E szer minden nagyobb füszerkereskedésben kapható, de ajánlatos a gyenge utánzatok elkerülése céljából csak olyant elfogadni, melynek vignettáján Brázay háza alatt a 19. vagy 20. szám, mint a védjegy száma láthatók és melynek palackjai és kupakjai cégfeliratával vannak öntve.

VIDÉK.

Tolna.

— Iskolai ügyek. Köztudomású dolog, hogy a népiskolák növendékeinek 1891. év óta évenkint fis fejenkint 15 krt kell fizetniük, mely összeg a tanítói nyugdíj alapja javára fordittatik. Furcsa egy rendelet, melyet öt év óta senki végre nem hajtott. Most legújabban a közigazgatási bizottság foglalkozott ez ügygyei és meghagyta az iskola fentartóknak, hogy szedjék be a hátralékot és a Jövőbén, ha tetszik, egy átlagos összeggel válthatják meg a fejenkinti 15 krt, vagy egyenkint szedhetik a növendékektől. — A múltra nézve lehetetlen beszedni a 15 kr. hátralékot, mert ki tudná

most megmondani, hogy mely gyermek fizessen 4—5 évről 15 krt ? s ha meg is tudjuk mondani és az anyakönyvbői kiszedjük a fizetők lajstromát, ki fogja ezt végrehajtani? Nálunk a múlt vasárnapon tartott hitközségi gyűlésen a hittanács kimondotta, hogy az elmúlt 5 évre a hátralékot, mely

7—8 száz forint, nem hajlandó beszedni, sem megfizetnia jövőben pedig megengedi az államnak, hugy közegeivel beszedetheti a 15 —15 krt., de maga a hitközség nem szedi be, sem átlag meg nem fizeti ezt az összeget tekintve, hogy már is évenkint 130 — 140 frtot fizet tanitói után a nyugdíjalapba, melybe különben a tanítók is fizetnek körülbelül egyenkint s évenkint 10—10 frtot. Nagyon nehéz is azt a 15 krt. beszedni, mert hiszen ha megfizetné önként minden szülő gyermeke után ezt a nem éppen nagy összeget, igen egyszerű volna ennek beszedése, de bizony mikor kihirdettetett 5 év előtt, hogy minden szülő a behatáskor fizessen 15 krt egy-egy gyermeke után, nem volt egy sem, ki meg fizette volna A hittanács — tekintve a 26—28 százalékos iskola-adóját, nem hajlandó évenkint még 150 frtot, mint átlagot a 15 krok helyett fizetni s igy ezen összeg beszolgáltatását az állampénztárba úgy a múltra, mint a jövőre nézve megtagadta.

TÖRVÉNYKEZÉS.

4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1896. évi november hó 24-én.

Fay Béla ellen csalás miatt.

Cs. Szabó István, Frankfurter Árminná ellen emberölés vtésége miatt.

Józsa Péterné ellen lopás miatt.

Frank Dezső ellen lopás miatt.

I8J6. évi november hó 26-án.

Pulai János, Pulai Anna, Pulai Éva, Pulai Mária, Pulai Juli és Pulai Mihály ellen okiratha- misitás miatt.

Henhof János és Tóth György ellen erőszakos nemi közösülés miatt.

Minorovics György, Minorovics Györgyné és Milákovics Ádám ellen lopás miatt.

Kata Péter, Asztalos Péter és Mózes János ellen sikkasztás miatt.

— Vajay István elítélve. A pécsi kir. járásbíróság előtt a múlt héten játszódott le a szalántai választás utolsó epizódja. Vajay páter állt mint vádlott a bíróság előtt. Patacson esett meg az eset. A kortes-küzdelmek nagy hevében Vajayt elragadta a Szent Antal tüze és amint Kis Tóth György egy pár kellemetlen igazságot vágott a páter fejéhez, gorombaságok közt azt vágta vissza Vajay, hogy Nagy Ferkó pénzén építette föl Kis Tóth György a pajtáját. Kis Tóth György ezutáD bepanaszolta a dühös jelölt urat a pécsi kir. járásbíróságnál. Kihallgatták a tanukat sorra, fölolvasták Vajay erkölcsi bizonyítványát is, melyet Mágocs község elöljárósága állított ki. Az volt ebben az erkölcsi bizonyítványban, hogy Vajay lelketlen izgató. Vajay rágalmazásban bűnösnek találtatott és nyolcvan forint fő- és húsz forint mellékbüntetésben marasz- taltatott el. Vajay az Ítéletet megfelebbezte.

— Törvény elleni izgatás vétsége miatt állott e hó 18-án a szegzárdi kir. törvényszék előtt Márton Lajos értónyi lakos, földmives. — Midőn ugyanis egy alkalommal a községi biró a házasulandókat szabályszerűen kihirdette, Márton a hirdetésekre kiabálva ezt mondotta, „mást hirdessen, ezt nem érdemes meghallgatni, ezt magának nem is kötelessége meghirdetni“ s szavaival a hallgató közönséget felizgatva, a hirdetések meghallgatása nélkül, a közönség egy részével eltávozott. A törvényszék előtt, mely Ágoston kir. táblai biró elnöklete alatt Schmidt kir. törv. biró és Áldor al- biróból, úgy Koller törvényszéki jegyzőből alakult, vádlott avval védekezett, hogy a hideg miatt türelmetlenkedett s csak azt akarta, hogy a biró a fontosabbakon kezdje. Ám ezt a védekezését nem hitték el neki és 14 napi államfogházra és 20 forint pénzbüntetésre ítélték, melyben vádlott meg is nyugodott.

— Verekedők a templomban. Erősen meghagyta a kónyii plébános a sekrestyésnek Pajor Jánosnak, hogy a nőtlen embereket ne bocsássa föl a kórusra a lányok közé. — A kónyii legények ezt a tilalmat nem respektálták, lévén köztük igen sok Don Juan, a lányok közé vegyültek és igy a kórus nemsokára a kónyii legények udvarlásától lön hangos. — Mikor aztán a hívők a templomból ének szóval kifelé mentek, Pajor János korbácscsal kezében az ajtónál állva, mindazokra ráütött, kik a tilalmat megszegték; igy történt, hogy Schützbach Jánosra is — ki véletlenül nős volt, szintén jó nagyot húzott, de ez sem hagyta magát és viszonzásul kétszer arcul ütötte. — A szegzárdi kir. törvényszék vallás elleni vétség miatt mindkettőjüket pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet jogerős.

T A N Ü G Y.

— A tanítók érdekében a magy. kir. belügyminiszter 85046. sz. alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi vármegye közönségéhez :

A népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. t. c. 147. §-a értelmében a községi nép és polgári iskolai tanítók kötelesek minden tan- kerületben tanító testületté alakulni, mely testület annyi járási körre oszlik, a hány járása van a megyének. — A járási tanitói körök évenként legalább kétszer, az egész tankerületi testület pedig évenkint egyszer tartoznak értekezletre egybegyülui, mely értekezleten a községi, nép és polgári iskolai tanítók megjelenni tartoznak.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur által „a tanító egyesületek szervezetének“ szabályozása tárgyában 1882. évi január hó 31-ik napján kiadott kormányrendelet 16. §-ának e) pontja szerint a közoktatásügyi kormány oda kíván hatni, hogy a tanító egyesületi kör és járási gyűléseken résztvevő tanítók a községi, illetőleg az iskola fentartó pénztárakból útiköltséggel vagy fuvarral s a gyűlés tartamára a vidéki viszonyokhoz képest /—2 forint napdijjal elláttassanak, a mi képpen az állami iskolák tanitói az állampénztárból hasonló kedvezményben részesittetnek is.

A vallás- és közoktatásügyi minister ur folyó évi 7390. sz. alatt kelt átiratából arról értesülvén, hogy számos községben a községi néptanítók az egyesületi üléseken kötelezett részvételük alkalmából, az imént említett kedvezményekben egyátalá- ban nem részesittetnek, mely körülmény ezen testületek sikeres működését jelentékenyen megbénította — és minthogy a népiskolai közoktatást rendező törvények végrehajtása tárgyában 1876. évi 20311. szám alatt kiadott s jelenben is érvényben álló vallás- és közoktatásügyi utasítás 26 ik §-a ezen kedvezmények közül, a fuvardíjnak kiszolgáltatására a községeket kötelezi, felhívom a vármegye közönségét, hogy a községeket megfelelően utasítsa, hogy a községi tanítók ezen fuvarköltségeit költségvetéseikben évenként rendesen előirányozni kötelességüknek ismerjék.

A községi tanítók ezen fuvardíjainak kötelező kiszolgáltatásán kívül közérdekben állónak jelentkezik — és pedig úgy a tanítók önképzése — a tanitói kar közszellemének fejlesztése s általában a közművelődési érdekek fontos szempontjaiból az, ha a tanitói testületek eredményes működése az által is előmozdittatik, hogy a községi néptanítók az egyesületi ülésekre való utazásaik tartamára a község pénztárából némi mérsékelt — naponként és fejenként legalább 1 — 1 forintnyi napidíjjal elláttassanak. Elvárom tehát a törvényhatóságnak a közművelődós és a népoktatás ügye iránti meleg érdeklődésétől, hogy saját hatáskörében oda fog hatni, hogy a községek az e részben rájuk háramló kulturális kötelezettségeknek, ezen napidíjaknak kiszolgáltatásával, hazafias készséggel eleget tegyenek.

Azon nem remélt esetben, ha egyes községek ezen tanitói napidíjakat önként in -g nem ajánlanák, — a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetórtőleg elrendelem, hogy ezen tanitói napi- díjjak a községi iskolák pénztárai terhére szolgáltassanak ki.

Budapesten, 1896. évi október hó 31-ón. — A miniszter helyett: Izzéll s. k. állam 1 itkár.

— Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjétől vettük a következő közleményt:

Kérdés tétetvén az iránt, hogy az országos tanitói nyugdíjintézetbe fel nem vett nép- és polgári iskolai tanítók által vezetett osztályok m i fiel en napi tankötelesei után is fizetendő leszen a 15 kros nyugdíjjárulók, tisztelettel értesítem á vármegyében levő iskolai gondnokságokat, iskolaszékeket és tanítókat, hogy a 15 kros nyugdíjintózeti hozzájárulás, az 1891. évi 43. t. c. 10. §-a értelmében csak azon nép- és polgári iskola mindennapi növendékei után fizeteudő be évenkint, a mely iskolának esetleg o-zlályainak tanítója az országos tanitói nyugdíjintézetnek tagja. — É szerint tehát olyan tanítók után, kik az országos ta-