Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

1896. október 25. TOLNAVÁRMEGYE. 5. A paksi kerületben. A paksi kerület szabadelvű pártja végre megmozdult. Szeniczey Ákos elnöklete alatt pénteken látogatott és lelkes hangulatban lefolyt értekezletet tartottak, elhatározván hogy küldöttséget inenesztenek Budapestre, hogy jelöltet kérjenek a központból. Az Ugronista Szluha programmbeszéde nem tett jó hatást. Fölkérettünk a következő nyilatkozat közlésére : tárgyaláson a fél jelen van és szóval föleihez, in­dokait azonban elkésve adja be írásban : az ügy a szóbeli felebbezés alapján tárgyalandó. — 1895. évi 9415 : Ha valamely iparos üzleti székhelyét ugyanannak az iparhatóságnak kerületében, más községbe teszi át: a vonatkozó bejelentés csak 50 krros bélyeggel látandó el. — 1895. évi 9019. sz. a. Az adás-vétel tárgyát képező ingatlant terhelő szöllödézsma-váltság elvállalása esetében csak az adásvétel időpontjában már esedékessé vált ösz- szegek ütketők hozzá a vételárhoz. — 1895. évi Nyilatkozat. Dees községnek alól Írott választó polgárai, — a kik a községünkbe éjnek idején becsempészett, „a Sárközi 48-as és függetlenségi jelölő bizottság“ ál­tal Geiger Gyula képviselőjelölt prograrambeszé- dének Decs községben leendő megtartása érdemé­ben kibocsájtott felhívást a legnagyobb megbot­ránkozással olvastuk : a központi járás mélyen tisz­telt választó közönsége, — mint szintén a nevezett képviselőjelölt ur tájékoztatása és miheztartása vé­gett, — az egész Sárköz és különösen Decs község választó polgárai nevében, — a való igazságnak megfelelően — ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk, mi­szerint a jelzett felhívásnak 'abbeli állítása, hogy Geiger Gyula urat a „Sárköz 48-as függetlenségi nagyszámú polgárai a képviselő-jelöltség elvállalá­sára felkérték „ : a tisztesség ellen elkövetett köny- nyelmü lámadás és rágalom. Nevezett Geiger Gyula képviselőjelőjelöltet Kis Sándor volt decsi biró, és még néhány vele egy gyékényen áruló pártfelei léptették fel, a kik­kel Sárköz — és különösen Decs község választó közönsége, becsülete és tisztességének tudatában, sem politikai jogainak gyakorlásánál, sem egyéb téren magát semmi szin alatt nem azonosíthatja. Ívelt Decsen, 1896. október 23-án. Baján Lajos. Könczöl Janos. B. Varga János. Dömötör Sándor. Jakab István. Széli A. István.. Balázs M. János. Kalán János. VÁRMEGYE. — A megyei kulturális alap ügyében a vallás- és közoktatásügyi minisztérium következő leiratot intézte a megye közönségéhez: Tolnavár­megye kir. tanfelügyelőjének folyó évi julius hó 27-én 1319. sz. alatt kelt jelentéséből örömmel értesültem, hogy a törvényhatósági bizottság ha­zánk ezeréves fennállásának emlékére közművelődési alap címén ötvenezer forintot szavazott meg illető­leg helyezett el, mely összegnek kamataiból a ma­gyar nyelv terjesztésében kitűnt tanítók, tanítónők és óvónők lesznek évenkint jutalmazva. — Nagy örömre szolgál, midőn a t. bizottságnak a népok­tatás érdekében tanúsított ezen nagyletkü hazafias áldozatkészségéért őszinte elismerésemet és köszö- netemet nyilvánítom. Budapesten, 1896. évi au­gusztus hó 7-én. A miniszter helyett: Zsilinszky s. k. államtitkár. Az állandó választmány határozati javaslatához képest ezen miniszteri leiratot a köz- gyii'és tudomásul vette, s ezeu culturális alap mi­kénti kezeléséről alkotandó szabályzat szerkeszté­sére a vármegyei alispán e'nöklete alatt Simontsits Elemér vármegyei főjegyző, Fördös Vilmos tiszti ügyész, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő és Wo- smsky Mór bizottsági tagokat küldötte ki. — A központi választmány múlt hétfőn Dóry Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott, me­lyen a s z a k c s i választó kerület helyettes elnö­kének lemondása folytán, ki e tisztétől előrehala­dott korára való tekintettel magát felmentetni kérte, Szallős Janos dombóvári gyógyszerészt jelölték ki helyettes elnökül. Ezenkívül az egyes elnökök által kívánt nyomtatvány szükségletek megküldése iránt ■s intézkedtek. — A Styrum Lymburg-féle alapítványra felügyelő választmány szombat délutánra kitűzött ülését folyó hó 26-ra, hétfőn délután 3 órára el­halasztotta. — Közigazgatási elvi jelentőségű ha­tározatok. M. kir. pénzügyi közigazgatási biró- S!*g 1895. évi 9217: Ha az adókivetö bizottsági 9312. sz. a. Előre és önkényt fizetett oly illeték visszatérítése, mely a kincstárt akár részben, akár egészben jogosan meg nem illeti, csakis a befize­téstől számított 3 éven belül igényelhető. — 1895. évi 9032. sz. a. A hites-tolmácsok dijairól kiállí­tott. nyugták bélyeg-kötelesek. 1895. évi 10922. sz. a. Oly dohányárusok is kötelesek az eladási jutalékok után III. fokozat szerinti illetéket fizetni, kiknek az áruda ajánlati feltételek alapján lett en­gedélyezve. — M. kir. pénzügyminister 1896. évi 11145. sz. a. A kir. adóhivatalok a kereskedelmi és iparkamarai illetékek kezeléseert díjat fel nem számíthatnak. — M. kir. pénzügyminister 1894. évi 82275. sz. a. A korcsmáros csak oly helyen foglalkozhatik pálinka főzéssel, boncét a pálinka csak nyilvános közlekedési utón szállítható korcsma- üzletébe. — M. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 45908. sz. a. A tehenek általában véve igavonó állatoknak nem tekinthetők s igy a telién fogatokkal bírók nem terhelhetők oly arányban út­adóval, mint a rendes igavonó állatok tulajdono­sáé. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 14744. sz. A hetegsegsegélyzö pénztár igazgatóságának jo­gában áll a meglevő orvosi állások akár melyikét, ha ezt a célszerűség vagy a pénztár érdekei úgy kívánják, megszüntetni és az ebből folyólag követ­kező személyes változtatásokat megtenni. — 1896. évi 37854. sz. Az ipaios neje a házassági viszony és házközösség fennállása Aiált^is szerezhet a férj által gyakorolt iparra iparigazolváhyt,,— M. kir. belügyminiszter 1896. évi 66854. sz. \ fcözségi jegyző nyugdíja fegyelmi bírságpénz hátraléka miatt csak az esetben tiltható le, ha nyugdíja évi 500 írtnál nagyobb. — A m. kir. Curia 1896. évi 1253. sz. a. ítélete : A felek puszta megegyezése a há­zasság felbontására alapul nem szolgálhat. Az, hogy uz egyik házasfél által válási okul felhúzott körülményt a másik fél egyszerűen elismeri — ha az más módon nem bizonyittatik — a felek puszta megegyezésének tekinthető. — Földmivelésügyi mi­niszter 1896. évi 6175 : Régi jogon fennálló viz- használati jogosítvány gyakorlatát hivatalból köte­les a hatóság akként rendezni, hogy az a törvény rendelkezéseinek megfeleljen. Az ily rendezés cél­jából tartott tárgyalások költségei azon felet terhe­lik. a mely fél által az igazolási költségek vise- lendők. — Földmivelésügyi miniszter 1S96. évi 8528. sz. Birtok tulajdonos engedélyével teljesített vizi munkálat következményeiért a vagyonjogi fe­lelősség az engedélyezőt terheli. — Kereskedelem­ügyi miniszter 1896. évi 30677 : Igazolás által és az igzolásnak a vizi könyvbe való beiktatása áltat tidajdonjog nem szerezhető. Hírek. — Perczel Dezső Szegzárdon. Perczel Dezső belügyminiszter november hó 7-én Szegzárdra érkezik, hogy részt vegyen a Ferencz közkórház és a bábaképző intézet megnyitási ünnepén. — Katonai előléptetés. Bonyhádi Per­czel József, ezredes a pápai 7. honvédhu­szárezred parancsnoka, ezredjénél létszá­mon felül vezetése mellett, a budapesti 1. honvédkerületi parancsnokságnál rendszere­sített tábornoki helyre osztatott be s részére az ezredes dandárparancsnokot megillető illetékek engedélyeztettek. — Egyházmegyei hírek. Hétfőn, szent Fer-> dinánd ünnepén, Dulánszky Nándor elhunyt püs­pök név és születés napja alkalmából Szeredy Jó­zsef ’dr. apátkanonok, a káptalan és az elhunyt püspök rokonainak jelenlétében ünnepélyes gyász­misét celebrált a vártemplomban. — Gött Ádám bozsoki uj plébános hétfőn 10 órakor totte le hi­vatali esküjét a káptalani helynök kezébe. — Lo- vászhelénybe administratornak Rajci János volt bozsoki adminisztrátort nevezték ki. — Bezerédj Pál, selyemtenyésztési minisz­teri meghatalmazottat a földmivelésügyi miniszter a Budapesten létesítendő gazdasági muzeum meg­alapítására szolgáló tárgyaknak az ezredéves kiállí­tás mezőgazdasági részéből való kiválasztása céljá­ból szervezett bizottság munkálataiban való részvé­telre fölkérte. — A Ferenc kőzkórház uj épületeinek és a bábakópző intézet ünnepélyes megnyitása végleges elhatározása szerint november hó 8-án lesz, a mi­korra Perczel Dezső belügyminiszter is megígérte lejövetelét. Este a rom. kath. ovoda javára tánc­estély lesz. — A szegzárdi kir. törvényszék vizsgáló bírái. A m. kir. igazságügyminiszter az 1891. évi XVII. t. c. 33. §-a alapján a szegzárdi kir. tör­vényszék területén vizsgáló bíróul dr. Szabó Gyula kir. törvényszéki bírót, állandó helyettesül pedig Abay Leo, kir. törvényszéki bírót rendelte ki. — Frigyes főherceg pavillonját, mely a millennium kiállítás egyik igen Ízléses épülete, a szegzárdi kaszinó megszerezte 2200 frt kedvezményi áron. A pompás épületet még Albrecht főherceg készíttette a lembergi kiállításra s meghagyta, hogy a budapesti kiállításon is ebben a pavilion- ban mutassák be uradalmai termékeit. Az épület szilárd és tartós anyagból van kószitve; egyik terme 23 méter hossza s majdnem 8 méter széles; ezen­kívül a középen kátfelől kiszögellő két tágos mel­lékszoba van, a bejárat fölött pedig emeleti ter- rasz. A kaszinó nyári helyiségnek fogja használni a célszerű és kényelmes pavillont, melyet a kert hátsó részén levő tisztáson óhajt elhelyezni. A ka­szinó választmánya teljes elismerést érdemel e sze­rencsés aquititióórt, mert ezzel a nyári helyiség régóta érzett hiányának kérdése alkalmas módon meg van oldva s kaszinónk olyan pompás helyi­séggel fog dicsekedni, aminővel az ország egy ha­sonló intézete sem rendelkezik. A megszerzés ér­deme Fördos Vilmosé, a kaszinó közszeretetben álló elnöke, ki magán közbenjárása és befolyása által ki tudta vinni azt, hogy a 15 ezer forintba került pavillont ily olcsón engedte át Frigyes főherceg a kaszinónak. — Pécs-bátaszéki vasút. Érdekes és kiha­tásában városunkra nézve rendkívül nagy fontos­ságú vasúti terv foglalkoztatja most az érdeklődő­ket. Amióta hire ment és azt mérvadó helyen is megerősítették, hogy a kereskedelmi kormány már legközelebb megépíti a baja-bátaszéki vasúti hidat, mely az ország alsó dunántúli részét hozza közvet­len összeköttetésbe Bácskával és az Alfölddel, ter­mészetszerűleg ismét előtérbe lépnek azon vasúti tervek, melyeket tartogattak, inig az évtizedeken át sürgetett duDai áthidalás testet ölt. Továbbra a kormány ezt el nem odázhatja, mert Fiume felé okvetlenül uj összeköttetést keli létesítenie és ha megépül a baja-bátaszéki hid, létesülniük kell a szükséges vasútvonalaknak is. Bajáról kiindulva máris komolyan foglalkoznak a nagy alföldi trans- versalis vasúttal, mely mintegy átölelné az alföldi városokat. De ezen vasútvonal mintegy folytatása­ként meg kell épülnie a pécs-bátaszóki vasútnak melyet Pécsvárad érintésével kell kiépíteni. Báta- székről ma az érdeklődők küldöttsége tisztelget Pécsett ez ügyben Kardos Kálmán főispánnál és Littke Józsefnél, mint a pécsi kereskedelmi és ipar­kamara elnökénél, megtudakolandó, mennyiben számíthatnak itt a terv erkölcsi támogatására. Ter­mészetesen mindkét helyen igen szívélyes fogad­tatásban részesültek, mert ezen vasútvonal álta Pécs ismét elsőrendű vasúti gócpont lenne, és mint transacto állomás közvetítené az Alföld forgalmát a magyar tengerpart felé. Ezen vasút kiépítése ál­tal elesnék a Pécsről Bonyhádra tervezett vasút­vonal kiépítésének szükségessége, amennyiben Bá- taszék és Bonyhád között máris létezik vasúti összeköttetés. Legyen szabad azon reményünknek adni kifejezést, hogy ezen vasútépítési terv több lesz a kísérletezésnél, tervezgetésnél és hogy az il­letékes tényezők annak rendkívüli fontosságát fel­ismerve a terv megvalósítására szívesen nyújtanak ’ majd segédkezet. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom