Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-20 / 38. szám
továbbra is Ireghen, sőt az Apponyi által bevezetett plébános is följelentette őket, hogy a két előbbi szigorú parancsnak nem engedelmeskednek, igy aztán 1727. május 31-ón egy újabb dörgedelmes levelet küldött Apponyi a praedikátorhoz; ez a levél ekként szól: „f Praedicator Uram 1 A minap is immár megírtam, mind Kegyelmednek, mind a Helységnek, hogy Kend mennyen ki két hót alatt, ha bö- csületessen ki akar menni Ireghbül, ked személlyót böcsülöm, de a ked eretnek Dogmája s oktatássá incompatibilia lóvén, Igaz Bomaj Oatholica Annya szentegyházzal kegyelmedet ott Helységemben tely- lyessóggel nem szenvedem, hanem ha abrenunciál s ellent mond kend az Oalvinus János hamis Dogmájának s az Romaj Oatholica hitet amplectálni kivánnya, a szerint kendnek nemcsak helye Iregh- ben, de nálam is böcsülete s segítsége lószeu s Isten eő szent Pőlségétül lesz életében is e világon áldássá, más világon örökké való koronája. Azért, ha csak a Oatholica hitet nem amplectálja, minden késedelem nélkül takarodgyék ki, ha élete, becsülete, jószága kedves kendnél, maradván in re- liquo Appony. Kegyelmednek kész jóakarója Apponyi Lázár s. k. Ezen levelem adassék Ireghi Calvinista Praedikatornak nagy hamarsággal.“ Ezzel egyidejűleg az ireghi kálvinista lakosokhoz is intézett egy hosszú levelet, mely egész terjedelmében ekként hangzik : „Az supplicáló leveleket vettem, az melyben értem képtelen kivánságtokat, s siralmas panasz- képen detegált azon Parochia iránt való akaratos- ságtokat. Az se contractus ellen, se országunk törvénye ellen nincsen, mivel az egész országban bé- vett szokás s minden helységnek kötelessége magával hozza, hogy Lelki Pásztoroknak s Plebánus uraimóknak az helységek szoktak Plébánia házát építeni; hiszen egy kanásznak, úgy más marhapásztornak szoktak helyet, szálást és házat adni, hogy ne egy igaz Lelki Pásztornak. Azért eztet itóllye Isten, ország, világ, hogy ebben tellyesség- gel semmi rövidsógtek nincsen. Osudálkozom azon- ben, hogy minémő Levelet kemény Parancsolattal kiittem, immár jó ideje mind nektek, mind Praedicatoroknak, arról semmi emlékezetet nem tesztek s nem tudósittok, ha kiment a Praedicator- tok immár a mint keményen megparancsoltam, legelsőbben csak kétszáz forint büntetés alatt egyéb Testbóli Büntetessen kívül, ha két hót alatt ki nem attok raita, azért ne légyen mentsógtek, hogy talán a Levél eltévedett s kezetekbe nem került. Ezen levelemnek ereivel hagyom, parancsolom mindgyárt tüstént igazicsátok háromszáz forint büntetés alatt és más egyéb Testsanyargató kemény büntetés alatt; azonkívül ha két hót alatt ki nem igazityátok és próballyátok külötnben cselekedni elhitessétek magatokkal, hogy ha hatalmaskodni fogtok és ellent netalántán állanátok s ezen parancsolatomnak nem engedelmeskednétek, hogy Életetekkel, egószsógtekkel és jószágtokkal jácani fogtok; Tanálok ón olly módot, hogy Praedicator- tokkal edgyütt, mindegyiket kötözve ■pórázon a Ló mellett valamely vár Nyitra vagy más vár Tömlőéiben hoznak s taszítanak, s kinek kinek érdeme szerónt megfizetnek, kinek akasztófával, kinek két háromszáz Pálcával, kinek egykét esztendőbóli kemény Baboskodással, s azonkívül a katonákra való egyéb, káron kívül akit tennének háromszáz forintokat sem éri be. Az mely Jövevény kálvinistának és Eretneknek nem tetszik ezen Parancsolat, én arrul nem tehetek. Ingó Jószágával ki mehet Helységemből, az Adóját megfizetvén és minden ingatlan Jószágát ott hagyván az uraság számára, de az örökös Jobbágy ki ne merészeljen sehova menni, tudom nem megy Törökországban, megkapom, de megemlegeti az Annya lányát, nem mondok többet. Ha pedig (a mint reménlem s különben se légyen) a Praedicatorokon s Minisztereken kiattok, azonnal megengedem még azt is, hogy a synagogátokban megengedem az imádságot, hiszen vadnak ott, a kik tudnak úgy mint Nagy Ferenc fia is olvasni, imádkozhattok véle s Praedicntiora pedig a Templomban elmehettek, tudom semmi roszat nem tárnáitok és egyébként lészen Tekintetem rátok. Nem hiszem nem fizettek többet, se nem szántotok, ha- nera a mint hattalak benneteket, gabonámat is üem horgyátok, noha avval is eddig is a contractus szerént tartoztatok volna; hanem a kilencedet, 1896. szeptember 20. hogy megadgyátok avval is mindenekből a contractus szerónt tartoztok. Még Nemes Vármegyében is reá szánom fárattságomat, költségemet meg- láttyátok kívánlak segíteni bennetek, s egyszóval mindenekben még gabonát is attain volna Pénzért itt, de az Pénzt Szent Márton napig megvártam volna. Azért semmiben elleut ne tarcsatok, a mint parancsolok, mert láttya Isten minden lelki s testi javatokra igyekezem és jó kegyes Uratok kívánok lenni, de hogy ollyan Pokolban vezérlő Pseudo Tanítót s vakságban s eretnekségben helyezhető oktatókat ott szenvedgyem, azt minthogy Isten Igaz ság s Lelki isméretem ellen vagyon, meg nem engedem egyáltalában, mivel az tinéktek is kárhozatotokra volna, erővel ugyan senkit igaz hitünkre nem húzhatom, nem is kívánom, ha csak jóakarattyábul nem akar, lássa, ha a Pokolban szántszándékkal megy. En teljes jgyemmel, akaratommal és minden tehetségemmel igyekezem, hogy minden embert, kiváltképpen alattam valót (az kívül számot is kell Isten előtt adnom) igaz utón s minden jóra vezéreljem, valamint magamnak kívánom ; Azért tinéktek is Istenem tudgya, mindazon üdvösséget s minden jót kívánom, valamint magamnak, hogy pedig elmétekben azt is vegyétek, hogy semmi újság az mint most parancsolok, mivel ennek előtte üdvözölt Ipám Viczay Ádáin uram Eő nagysága immár is az elmúlt háború előtt kiűzte a Praedikatort és igaz Catholicus Papot helyeztetett Üreghben, azonban a rósz háború mit hozand magával ez az effectusa, mint a Mohács mezein lett magyarországi második Lajos királynak és több magyar hazánk népinek, szegényeinek veszedelini az hitetlen Pogány Töröknek országunkban való bejövetele s Birodalma okozta, hogy ez az országunk vesztő Calvinista lutheránus Eretnettség begyöttek idegen eretnek vallások. Kö- nyő(ű) s Tommy nélkül való élet jobban tetszett mint az Babilóniai asszony, Nabugodonozor királynak a Faragott képe, de netalántán meg a Török mecset is kellemetesebb volna az Eretneknél, Ha- nemen mint értem ezen Kocsistul, hogy mostani Kenyér szűk miatt, mint egy nem érkeznétek az Plébánia Épületre annyi mint az, még azt is megcselekszem, a ti Praedicatortok ahol lakott, azon házban had menyen be a Plébánus Uram, lakjék ezen nyáron, aztán a Télen könyeb lesz (által látom) a fahordás, s el lehet minden materialókat hozzá készíteni, csak jók legyetek s reám hadgyá tok magatokat, meg nem bánjátok. De ha nem, megláttyátok, mi következik, és kiváltképpen csak elhitessétek magatokkal és soha Embernek ne tartósatok, ha tüstént ki nem attok Praedicatortokon, ha buját nem láttyátok s a mint előbb hám, meg nem tanítalak benneteket. Szabad vagyok ez ón jószágomban, még igaz Catholicus papot is szoktak az uraságnak kedvére hadni, ha nem tecik be nem fogadja Falujában, nem hogy egy jobbágyság az urok hire nélkül eddig még csak hírévé sem adtátok az uraságnak, mikor azon lólekvesztő Praedi- catortokat béhoztátok, egyszer is másszor is. Azért tovább is immutabiliter hagyom s parancsolom előbb irt Büntetések alatt, két hót, alatt kin legyen Üreghbűl mind kálvinista Praedicator, mind mester, mert elhidd, nem jó lesz a vége. Én vagyok földesura helynek, nem ti, ti jobbágyok vadtok, úgy légyen, amint mondom, rosszatokat elég az nem kívánom, hanem minden Jót, az Ur Isten úgy áldgyon meg Isten oltalmában ajánlván azonban benneteket és két hét alatt kiment-e Paedicá- tortok, választ s tudósitástokat várván maradok Jót kívánó földes uratok Apponyi Lázár s. k. Nagy Appony 31. May. 1727. P. S. Tovább is intelek az Istenért is, hogy éngem azután ne okozzatok, se feleségtek, se gyermekeitek ne siránkozzék, mintha én lettem volna oka veszedelmeteknek, hanem egyedül magatokat okozzá'ok, ha nem engedelmeskettek, mert bizony ott az én földemen, nem csak mindgyárt (ha miben tellik is, adok és számot róla, mind Isten, vi lág előtt) megtanítom mind őtot, mind benneteket ha nem engedelmeskettek jóval; mert elhidd, életed, jószágod, testi egészséged veszélyeivel is engedelmeskedned kell, s ha különben lesz, akkor gazembernek, nem emberséges embernek s uratoknak tarcsatok. Azért tréfára semmikópen ne vegyétek, ha életetek, jószágtok, hazátok, felessógtek, gyermekeitek s egósségtok kedves, többet nem írok, a ki TOLNAVARMEGm érteni akarja, erese; A többi Ist,n kegyelmes segítségével az én dolgom lesz. In reliquo Istennél mamdgyatok. Ezeket azért cselekszem, hogy sze- í etlek benneteket, mert ha nem szeretnélek kárhozatotokkal nem törődnék azonban senkit sem erőltetek egyedül, se Eretnek Praedicatort, se mestert nem szenvedik egyátallyában, több Istent szeleté uiak is ezt követték, én pedig Iregben úgy sem kezdem azt, hanem a mint Viczay Ádá”m cselekedett, azt követtem.“ Ez a fanatikus levél eléggé megvilágítja az ireghi reformátusok- sanyarú helyzetét a múlt század elején. Az ireghi református egyházközség eredetét és állapotát a következő, 1751-ből származó, s mintegy canonica visita természetű okirat magyarázza meg, melyet Giczei Sámuel felsőnyéki prédikátor, senior és Szoboszlai István, s Banyai János assesorok állítottak ki. Az érdekes okirat ekként szól: Mi alább megirattak személyek: excog- noscálni kívánjuk és értésére adhatjuk mindazoknak, az miknek illik több helvót confessioju eecle- siák között a T. N. Tolna vármegyében üröghi helységben levő kér. ecclesiának felül ezt az igazságot. Hogy azon ecclesiának régi iidőktül fogva fönnálló és az hatalmas Istennek beszédinek szabados hirdetésivel és közönséges Istenes tiszteletinek végben vitelében virágzó ecclesiánk volt, melynek is tiszteletes Praedicatora, a többi között 1646.' esztendőben Ujkéri Gergely uram szolgált és egyszersmind két tartománybéli úgymint Tolna és kül- sősomogysági ecclesiának is seniora volt, ki az akkori időben lévő ecclesiákat és az azokban a J. tanítóknak szolgálatjuknak jutalmát, és azok között az ürögi ecclesiának is salariumát ekképen irta le: Ürög készpénzt ad 33 forintot, mind só,‘ mind pedig szalonna abban vagyon, minden nős emberek, akiknek vouyos marhája vagyon, egy-egy kila búzát, akiknek nem volt, fél-fél kilát, hat szekér szénát adott, sőt neveket is azon ürögi ecclesiabeli embereknek ekképpen irta föl, ürögi böcsületes jámbor polgár uraink : Farkas György, Varga János, Fábián István, Kovács Miklós, Korpádi Gergely, Köncsel Jakab, Szíjártó János esküvésse] adták bó kezeket, hogy még senior urammal Büsy Péter urammal hátra maradott fizetésekről megeló- gitik. A vasárnapot IstenesseD megszentölik. a templomot Gergely pápa napjára megkószitik, ha pedig ezeket bó nem teljesitendik, nagyobb Ítélet szerint prae’dikátor nélkül maradjanak. Hogy pe- dik ezek igy voltának és legyenek, az akkori se^ niorok kezeiben levő. egyházi törvényeknek könyvében, mely Váradon Szentey Kertész Ábrahám által 1642-ben uyomattatott ki, ekképen leírva látjuk és olvassuk, mely könyv is senioroknak kezekről kezekre adattatott s megtartattatok és legutoljára mi kezünkben jutott. Melyek hogy igy és nem különben legyenek, mi ezen említett helvetica confession levő két tartománybéli ecclesiánknak gondviselői úgymint: M. Seniora Gitzei Sámuel F.-Nyékben Predicator és Assesori Szoboszlai István s. k. Banyai János s. k. neveinkkel és társaságunknak közönséges pöcsétjével mégerősitettük, Fölső-Nyékben 24. február 1751. L. S. _ IRODALOM. — Az általános választások közeledtével az r kérdés merül fel, melyik budapesti újságot járassuk? Melyik lap tudósit leggyorsabban és fegkimeritőbben a fővárosi politikai eseményekről? Melyik lap törődik a mellett legtöbbet vidékünk érdekeivel? Minden elfogulatlan ember könnyen adhatja meg e kérdésekre a választ: A Magyar Hírlap (Főszerkesztője: Horváth Gyula, felelős szerkesztője Fenyő Sándor) az a lap mely első sorban jön figyelembe, mint olyan lap, mely semmiféle pártnak sem áll szolgálatában; eu- uélfoo'va teljesen függetlenül informál és mondja ki véleményét mindenről. A Magyar Hírlap a mellett ho^y a legszókimondóbb újság, a legmegbízhatóbb Is, mert az események hirüladásában folyton elöljár, mindenütt állandó levelezője lévén. Frisseség, ötletesség vonul végig mindennap hasábjain, melyeket a legkiválóbb politikusok, újságírók és tárcaírók töltenek meg magas színvonalú dolgozatokkal. De a Magyar Hírlap nagy népszerűsége és elterjedtsége nemcsak ezekben leli magyarázatát, hanem abban is, hogy ez az újság adja a legtöbb kedvezményt előfizetőinek. Kedvezményes áron kapnak ugyanis az előfizetők képes gyermek- lapot, gyönyörű divatlapot. — Tegyük még hozzá végül, hogy a Magyar Hírlap a legpontosabban expediáit lap. — Előfizetési ára mindezek — _______________________________. 5.
